Idézetek a borról

Idézetek gyűjteménye a bor témáról .

Kapcsolódó témák

Teljesen 28 idézet bor, szűrés:


Jay Leno fénykép
Bálint György fénykép
Gérard Depardieu fénykép

„Elmondhatunk mindent a borról, de általában jobb, ha befogjuk a pofánk.“

—  Gérard Depardieu francia-orosz színész 1948

Neki tulajdonított

Anthelme Brillat-Savarin fénykép
Szókratész fénykép

„A bor elaltatja a férfiak lelkében a fájdalmat, mint a mandragóra az embereket, és lángra gyújtja a vidámságot, mit a tűz az olajat.“

—  Szókratész ókori görög filozófus -470 - -399 i.e.

Lakoma, 2. 24.
Neki tulajdonított idézetek, Xenophón

Luther Márton fénykép
Gérard Depardieu fénykép

„A borom nem azért készült, hogy szagolják, azért készült, hogy igyák.“

—  Gérard Depardieu francia-orosz színész 1948

Neki tulajdonított

Moldova György fénykép

„Az igazi bor négyvallású: ősrégi, mint a római, kereszteletlen, mint a zsidó, tiszta mint a református és erős mint a görög katolikus.“

—  Moldova György magyar író, újságíró, a DIA alapító tagja 1934

Idézetek műveiből

Eötvös József fénykép
Anthelme Brillat-Savarin fénykép

„A tea tökéletesen helyettesítheti a bort - a reggelinél.“

—  Anthelme Brillat-Savarin francia jogász és politikus 1755 - 1826

Neki tulajdonított mondások

Luther Márton fénykép
Anthelme Brillat-Savarin fénykép

„Akinek szőlőt kínálnak a vacsora végén, azt mondja: „Köszönöm, de nem szokásom a boromhoz pirulákat szedni.”“

—  Anthelme Brillat-Savarin francia jogász és politikus 1755 - 1826

Neki tulajdonított mondások

Anthelme Brillat-Savarin fénykép

„A bor a folyadékok császára.“

—  Anthelme Brillat-Savarin francia jogász és politikus 1755 - 1826

Neki tulajdonított mondások

Anthelme Brillat-Savarin fénykép
Galileo Galilei fénykép

„A bor nedvesség által összetartott fény.“

—  Galileo Galilei olasz fizikus, csillagász, matematikus, természettudós 1564 - 1642

Neki tulajdonított idézetek

Czesław Miłosz fénykép

„Tegyük fel, hogy elfogadjuk a terror szükségességét a forradalom bizonyos szakaszaiban, s azt is elfogadjuk, hogy a balti népeket mint ellenforradalmi elemeket a szükséges százalékban meg kell semmisíteni. Csakhogy azonnal kétségeink támadnak: vajon egyenlőségi jelet tehetünk-e a pillanatnyi, az improvizált, valamint a hosszú időszakot felölelő terror közé. Nem tudom, vajon egy ezredévnyi távolságból nézve napjainkat, egyenlőségi jelet lehet-e tenni a guillotine és azon, évtizedeken át folyó deportálások közé, amelyeknek egész nemzetek estek áldozatul. Az egy év és tíz év nem ugyanaz. Az időtényező megváltoztatja a tettek minőségét. A hosszú ideig alkalmazott terror állandó apparátust feltételez, és tartós intézményt követel. A deportáltak esetleg szökni akarnak. A deportáltak rokonai távolról sincsenek elragadtatva, ajánlatos felvenni őket a következő listára. A rokon családok bizonytalan tényezőként szerepelnek, s csak a félelemmel, hogy ők is hasonló sorsra jutnak, lehet kordában tartani őket. Mivel a parasztok, akikből erőszakkal csináltak kolhoztagot, kelletlenül dolgoznak, s nem érdekli őket az idegen zsebbe vándorló haszon, csak a félelemmel serkenthetők jobb munkára. Egyébként a félelem már régóta ismert kötőanyaga a társadalmaknak. A liberális kapitalista társadalomban a pénzhiánytól, a munkanélküliségtől, a társadalmi ranglétra alsóbb fokára csúszástól való félelem készteti az embereket erőfeszítésre. Csakhogy ez itt mezítelen félelem. Például egy százezres kapitalista városban körülbelül tízezer ember éli meg a munkanélküliség miatti vagy a munkanélküliségtől való félelmet. Ez a félelem egyéni helyzetükből fakad, amely a környezet közömbössége és érzéketlensége miatt tragikus. De ha százezer ember él állandó félelemben, ez olyan közhangulatot teremt, amely óriási felhőként borul a városra. Az arany elidegeníti az embert önmagától. A tőke helyét elfoglaló mezítelen félelem legalább annyira, sőt még inkább elidegeníti az embert.“

—  Czesław Miłosz, könyv A rabul ejtett értelem

A rabul ejtett értelem (1953)

Orosz László Wladimir fénykép
Tendzin Gyaco fénykép
Eleanor Roosevelt fénykép