Idézetek a borról

„Ne gondolj a hanyatlásodra, mert bekövetkezik.
Ne gondolj a hanyatlásodra, mert bekövetkezik.
Ne gondolj a veszteségre, mert veszteségek érnek.
Ne gondolj a szomorúságra, mert lelked sötétségbe borul.
Ne gondolj a rosszra, mert a mélységbe taszít.”

Tendzin Gyaco (1935)

„Így képzelem el a poklot: olasz pontosság, német humor és angol bor.”

Peter Ustinov (1921–2004)

„A bor elaltatja a férfiak lelkében a fájdalmat, mint a mandragóra az embereket, és lángra gyújtja a vidámságot, mit a tűz az olajat.”

Szókratész (-470–-399 i.e.) ókori görög filozófus

„Erős a bor, erősebb a király, még erősebbek az asszonyok, de az igazság a legerősebb.”

Luther Márton (1483–1546)

„A hibát mindig őszintén ismerd el. Ez megdöbbenti a hatalommal rendelkezőket, és lehetőséget ad arra, hogy többet kövess el.”

Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista

„Az én könyveim mint a víz; a nagy zseniké mint a bor. Mindenki vizet iszik.”

Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista

„Kutatók a Colorado University-ben kiderítették, hogy a borivás segít a súlycsökkenésben. Tulajdonképpen a bor fogyasztása nem közvetlenül csökkenti a testsúlyodat, sokkal inkább a gyaloglás, amit a borfogyasztás után az autó keresésével töltesz.”

Jay Leno (1950) amerikai humorista

„A közönség, a jó hipnotizőr hatása alatt, könnyen issza isteni bornak a vízvezeték levét – ellenben elég nehezen tanulja meg, hogy e folyadék hidrogénből és oxigénből áll. S ha meg is tanulja: nem örül e felfedezésnek. Sokkal jobban örül annak, ha bornak hiheti. (II./208. o.)”

Bálint György (1906–1943) magyar író, újságíró, kritikus, műfordító

„Elmondhatunk mindent a borról, de általában jobb, ha befogjuk a pofánk.”

Gérard Depardieu (1948) francia-orosz színész

„Arra gondolni, hogy nem váltunk bort, eretnekség; a nyelv telítődik, és a harmadik pohár után a legjobb bor is csak tompa érzetet kelt.”

Anthelme Brillat-Savarin (1755–1826) francia jogász és politikus

„A borom nem azért készült, hogy szagolják, azért készült, hogy igyák.”

Gérard Depardieu (1948) francia-orosz színész

„Az igazi bor négyvallású: ősrégi, mint a római, kereszteletlen, mint a zsidó, tiszta mint a református és erős mint a görög katolikus.”

Moldova György (1934) magyar író, újságíró, a DIA alapító tagja

„Amennyiben legalább száz Bük-fürdőhöz hasonló létesülhetne néhány évtizeden belül, valószínűleg százezrek élhetnének meg kerti termékek előállításából, helyi eladásból. A vendégek milliói győződhetnének meg arról, hogy a világ kevés helyén ízesebb, zamatosabb a zöldség, a gyümölcs, a bor mint hazánkban.”

Mőcsényi Mihály (1919–2017) magyar kertészmérnök, egyetemi tanár

„Minden irodalomnak hatása nemcsak az egyes művek becsétől, hanem azoknak számától is függ. Valamint eledeleinkben nemcsak a tápanyag, de egy bizonyos mennyiség is kívántatik, s elvesznénk, ha csak étkeinknek kémiai extraktusát kapnók ebédre, úgy van az elménk táplálékával is, s nagyon csalódik, ki a sok középszerűt, mi napjainkban minden irodalomban megjelenik, haszontalannak gondolja. Egy palack tokaji a hozzáértő előtt egy akó kerti bornál többet érhet, de a közönségre nézve az utóbbi mégis hasznosabb, s pedig azért, mert amaz csak néhány magasabb ízlésűeknek, ez sokaknak ad élvezetet. Valamint a játékosnak, ki mindenét elvesztette, semmi sem fáj inkább azon gondolatnál, hogy más kártyákra vagy számokra rakva tételét, mennyit nyerhetett volna, úgy veszteségeink után semmi nem gyötör inkább, mint midőn eszünkbe jut, hogy minden szenvedéseink oka csak az, mert a szerencsét nem kerestük ott, hol az számunkra feltalálható volt.”

Eötvös József (1813–1871) magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő

„Akinek szőlőt kínálnak a vacsora végén, azt mondja: „Köszönöm, de nem szokásom a boromhoz pirulákat szedni.””

Anthelme Brillat-Savarin (1755–1826) francia jogász és politikus

„Ültess egy fáradt embert egy kiadós étel elé, erőlködve megeszi és lehet, hogy jobban érzi magát. Adj neki egy pohár bort, vagy alkoholt, azonnal a legjobb formába kerül, s szemed láttára újraéled.”

Anthelme Brillat-Savarin (1755–1826) francia jogász és politikus

„Tegyük fel, hogy elfogadjuk a terror szükségességét a forradalom bizonyos szakaszaiban, s azt is elfogadjuk, hogy a balti népeket mint ellenforradalmi elemeket a szükséges százalékban meg kell semmisíteni. Csakhogy azonnal kétségeink támadnak: vajon egyenlőségi jelet tehetünk-e a pillanatnyi, az improvizált, valamint a hosszú időszakot felölelő terror közé. Nem tudom, vajon egy ezredévnyi távolságból nézve napjainkat, egyenlőségi jelet lehet-e tenni a guillotine és azon, évtizedeken át folyó deportálások közé, amelyeknek egész nemzetek estek áldozatul. Az egy év és tíz év nem ugyanaz. Az időtényező megváltoztatja a tettek minőségét. A hosszú ideig alkalmazott terror állandó apparátust feltételez, és tartós intézményt követel. A deportáltak esetleg szökni akarnak. A deportáltak rokonai távolról sincsenek elragadtatva, ajánlatos felvenni őket a következő listára. A rokon családok bizonytalan tényezőként szerepelnek, s csak a félelemmel, hogy ők is hasonló sorsra jutnak, lehet kordában tartani őket. Mivel a parasztok, akikből erőszakkal csináltak kolhoztagot, kelletlenül dolgoznak, s nem érdekli őket az idegen zsebbe vándorló haszon, csak a félelemmel serkenthetők jobb munkára. Egyébként a félelem már régóta ismert kötőanyaga a társadalmaknak. A liberális kapitalista társadalomban a pénzhiánytól, a munkanélküliségtől, a társadalmi ranglétra alsóbb fokára csúszástól való félelem készteti az embereket erőfeszítésre. Csakhogy ez itt mezítelen félelem. Például egy százezres kapitalista városban körülbelül tízezer ember éli meg a munkanélküliség miatti vagy a munkanélküliségtől való félelmet. Ez a félelem egyéni helyzetükből fakad, amely a környezet közömbössége és érzéketlensége miatt tragikus. De ha százezer ember él állandó félelemben, ez olyan közhangulatot teremt, amely óriási felhőként borul a városra. Az arany elidegeníti az embert önmagától. A tőke helyét elfoglaló mezítelen félelem legalább annyira, sőt még inkább elidegeníti az embert.”

Czesław Miłosz könyv A rabul ejtett értelem

„Tedd: a szőlő méz-teljét elérje;
két tűz-arcú delet küldjél még csupán,
emeld tökélyre, hogy a szüret után
borrá forrjon végső édessége!”

Orosz László Wladimir (1966) költő

„Mindig részegnek kell lenni. Csak ez számít ... De mitől? Bortól, versektől, erénytől, amitől csak akarsz. De légy részeg.”

Charles Baudelaire (1821–1867) francia költő, esszéíró, kritikus

„Fogadd el, amit az élet kínál neked, és próbálj meg inni minden pohárból. Minden bort meg kell kóstolni; némelyiket csak kortyolni kell, de némelyiket egészet meg kell inni.”

Paulo Coelho (1947)

„Hol van a szóda, hová tűnt, hol van a vers, amit írtam?
Hol van a tegnapi kedvem, a fröccsnek jó szaga hol van?
Lustán fekszem az ágyban a dunyhák dús melegében,
kint már vijjog a szél, nyila röppen az őszi időnek,
ám még nyílnak a rózsák, nyílnak a kerti virágok,
éjből jönnek, s tűnnek a sűrű ködbe a lányok.
Némán nézem. Bántja a lelkem rengeteg emlék:
csöndes eső mind bennem, foszló szívbeli bánat.
Hol van a szóda, a bor meg az asszony, hol van az éltem?
Fel-feljajgat a régi szerelmek gyásza a vérben.”

Fazekas István (1967) magyar költő, műfordító, jogász, politikus

„Arra a kérdésre, hogy melyik bort inná a legszívesebben, azt válaszolta: "Azt, amelyikért mások fizetnek".”

Szinópéi Diogenész (-404–-322 i.e.) ókori görög cinikus filozófus

„Ó, terebélyes erdőszéli tölgy,
puha szárnyával, mondd, miért borul
alattad annyi béke rám,
ha árnyékodban fekszem hangtalan
s a lomb dédelgetőn játszik velem?…”

Lucian Blaga (1895–1961) román filozófus, újságíró, költő, író

„Olvasson, miközben gyümölcsöt kóstol, bort ízlel, vagy élvezze a barátságot, a szerelmet vagy az életet.”

George Herbert (1593–1633)

„Sokkal szívesebben eszem tésztát és iszom bort, minthogy nullás méretet hordjak.”

Sophia Loren (1934) olasz filmszínésznő

„Hegyoromtól tó jegéig
csak a szél fut búgva végig;
csak a zordon ég borul
tar mezőkre komorul.

Udvarokon pusztaság van,
nincs, ki zajt verjen vidáman.
Hol a nyár víg dallama?
A lélek is puszta ma.

Hol hegyen az aklok állnak,
hóháton hidat csinálnak
ádáz, éhes farkasok…
Jaj tinektek, gyapjasok.”

Alexandru Macedonski (1854–1920) román szimbolista költő (1854–1920)

„A boldog abroszon forrók a tálak,
virágok közt teli üveg bor állt.
Őbenne felmagasztosúlt a hála.
Némán költötték el a vacsorát.

Csodálta csak. honnét e sok ajándék?
Akár egy bőséges Karácsony-est!
Idegen föld temette őt sokáig,
s most hazatért, és lassan enni kezd.

S a nő kemény kezét meglátta... Máskor
régen még e kéz finom s puha volt.
Megkeményedett a várakozástól,
mindent eltett neki és meghagyott.”

Johannes Robert Becher (1891–1958) német költő és politikus

„Adjatok nekem könyveket, francia bort, gyümölcsöt, szép időt és egy kis zenét, amit olyasvalaki játszik a szabadban, akit nem ismerek.”

John Keats (1795–1821)