Idézetek a bölcsességről

„Ha megpróbálod megérteni az egész univerzumot, semmit sem fogsz megérteni. Ha megpróbálod megérteni önmagad, megérted az egész univerzumot.”

„Ahol szeretet és bölcsesség van, ott nincs sem félelem, sem tudatlanság.”

„Több dolog van az égen és a földön, Horatio, mint amiről a te filozófiád álmodik.”

„Mindazon javak közül, amelyekben a bölcsesség részesít bennünket, a barátság a legértékesebb.”

„Minél több bennünk a bölcsesség, annál több nagyságot és gyarlóságot fedezünk fel az emberben.”

„A bölcsesség tapasztalatból származik. A tapasztalat gyakran a bölcsesség hiányának eredménye.”

„A bölcsességet nem kapjuk, magunknak kell felfedeznünk, miután véget ért utazásunk a vadonban, ahova senki nem mehet el helyettünk, amit senki nem tehet meg helyettünk, mert a bölcsességünk éppen abban rejlik, hogy mi magunk milyennek látjuk a világot.”

„Legyen elméd mindig olyan fényes és tiszta mint a hatalmas égbolt, a nagy óceán és a legmagasabb csúcs, üres minden gondolattól. Testedet mindig tartsd tele fénnyel és meleggel. Töltsd meg magad a bölcsesség és a megvilágosodás erejével.”

„Az az ember, aki mindent, ami a boldogsághoz vezet, önmagától és nem másoktól teszi függővé, a legjobb tervet választotta a boldog élethez. Ez a mértékletesség embere, a férfias jellem és a bölcsesség embere.”

„Az élet végső bölcsessége nem az összeegyeztethetetlenség eltörlését, hanem az azon belüli és feletti nyugalom elérését követeli meg.”

„Sokszor térdre kényszerített az a nyomasztó meggyőződés, hogy nincs hová mennem. A saját bölcsességem és a körülöttem lévők bölcsessége elégtelennek tűnt azon a napon.”

„Békülj meg azzal, hogy ott vagy, ahol vagy, és azzá lettél, amivé lettél. Az emberek sokszor tudják, mit kell tenniük. Csak annyit kell tenned, hogy megmutatod nekik az utat - ez a bölcsesség.”

„Nem szabad az emberekhez mennünk, és azt mondanunk: „Itt vagyunk. Azért jöttünk, hogy megajándékozzunk a társaságunkkal, hogy tudományra tanítsunk titeket, hogy megmutassuk a hibáitokat, a kultúrátok hiányát, az alapvető dolgokkal kapcsolatos rövidlátásotokat. Ehelyett nyitott elmével és szerénységgel kell érkeznünk, hogy megértsük mindazt a bölcsességet, ami az emberekben lakozik.”

„Ahhoz, hogy a mennyei bölcsességre eljuss, és boldog légy, a tudományod nem segít semmit, mert ahhoz ártatlan gyermekké kell válnod.”

„Nem sokra becsülöm azt a férfit, aki nem bölcsebb ma, mint tegnap volt.”

„Fiatal fővel még érdemes tanulmányozni a bölcsességet, öregkorban már gyakorolni kell.”

„A kényszert fölismerni bölcsesség, azután, hogy a cselekvés valamennyi útját gondosan mérlegeltük, még ha ez ostobaságnak tűnik is azok szemében, akik a hamis reményhez makacsul ragaszkodnak.”

„Aki eltör valamit, hogy megtudja, mi az; az letér a bölcsesség útjáról.”

„A tudás megszerzéséhez tanulnunk kell; de ahhoz hogy bölcsességet szerezzünk, figyelnünk kell .”

„Egy jó könyvtárban rejtélyes módon úgy érzi magát, hogy a bőrén keresztül felszívja az összes könyvben levő bölcsességet, anélkül hogy kinyitná őket.”

„Soha ne keverd össze a tudást a bölcsességgel. Az egyik segít megélhetést szerezni; a másik segít életet teremteni.”

„A szeretetben mindig van valamennyi őrület. De az őrületben is mindig van valamennyi ész.”

„A félelem a babona alap forrása és a kegyetlenség egyik fő forrása. A félelem legyőzése a bölcsesség kezdete.”

„A szent bölcsesség megzavarja a Sátánt és minden gonoszságát.”

„Több bölcsesség van a testedben, mint a legmélyebb filozófiádban.”

„A bölcsesség, azt hiszem, a tudás helyes felhasználása. A tudás nem jelent bölcsességet. Sokan sokat tudnak, és annál nagyobb bolondok. Nincs nagyobb bolond, mint a tudó bolond. De ha valaki tudja, hogyan kell használni a tudást, az bölcsességgel rendelkezik.”

„Mások megismerése bölcsesség, önmagad megismerése megvilágosodás.”

„A tiszta, szent egyszerűség megdönti e világ minden bölcsességét és a test bölcsességét.”

„A gyász lehet az együttérzés kertje. Ha mindenben nyitva tartod a szívedet, a fájdalmad a legnagyobb szövetségeseddé válhat életedben a szeretet és a bölcsesség keresésében.”

„Háromféle módon lehet megtanulni a bölcsességet: Először is, a reflexióval, ami legnemesebb; másodszor, az utánzással, ami a legkönnyebb; és harmadszor a tapasztalattal, amely a legfájdalmasabb.”

„A bölcsesség talán hollóként jelenik meg a földön, amelyet a dögszag inspirál?”

„Az egyetlen igazi bölcsesség az, ha tudod, hogy semmit sem tudsz.”

„Az embereknek három fajtája van: a bölcsesség szerelmesei, a becsület szerelmesei és a nyereség szerelmesei.”

„Itt az ideje, hogy emlékezzünk arra a régi bölcsességre, amelyet katonáink soha nem felejtenek el: hogy akár feketék, akár barnák, akár fehérek vagyunk, mindannyian ugyanazt a vörös hazafias vért vérezzük, mindannyian ugyanazokat a dicsőséges szabadságjogokat élvezzük, és mindannyian ugyanazt a nagyszerű amerikai zászlót tisztelgjük.”

„Szeretem a bölcsességet. És soha semmiben sem lehetsz kiváló, ha nem szereted. Nem kell szerelmesnek lenni belé, de szeretni kell egy dolgot, csodálni kell azt. És úgy tűnik, hogy ha szeretsz egy dolgot, és nem csak birtokolni akarod, akkor az meg fog találni téged.”

„A félelem legyőzése a bölcsesség kezdete.”

„Az igazságosság nélküli tudást inkább ravaszságnak, mint bölcsességnek kellene nevezni.”

„Oktalanság, ha túlságosan bizonyosak vagyunk önnön bölcsességünkben. Egészséges, ha eszünkbe véssük, hogy a legerősebb is elgyengülhet, és a legbölcsebb is hibázhat.”

„A szenvedélyek esztelenségét mindig többre becsültem a közöny bölcsességénél.”

„A bölcsesség eleven folyam, nem lehet egyszer s mindenkorra rögzíteni, műtárgyként tárolni. Csak akkor folyhat tovább a jövő nemzedékek számára, ha a tanítvány felfedezi a bölcsesség forrását a saját életében. A tudás tüzének táplálása mindannyiunk közös feladata, mindannyiunké, akik megpróbálunk ösvényt vágni a sűrű rengetegben.”

„Olyan időben születtünk, mikor a legnagyobb tudatlansággal szemben a bölcsesség és ennek tanítói egy batkára sem becsültetnek. De azon kétségbe kell-e esnünk? El kell-e hagynunk az iskolát? Számba sem kell venni a jövendőt? Nem! Gyalázaton és szégyenen keresztül az erényre kell törekedni.”

„Bizalmatlan vagyok a bölcsességgel szemben. A Szentírás szerint az Úr félelme a bölcsesség kezdete. Én azt hiszem, inkább az emberfélelem az.”

„A lehető legkevesebbet dobni a tengerbe a rakományból, hogy a hajó könnyedén haladjon: ez a bölcsesség.”

„Mohamed mondásai a bölcsesség kincsei, de nemcsak a muszlimoknak, hanem az egész emberiségnek.”

„Semmi sem világos, amíg az ember nem tapasztalja meg. Még egy közmondás sem közmondás, amíg életed nem példázza a bölcsességét.”

„Micsoda hatalmas gazdagság lehet egy kis válogatott könyvtárban, melyben azoknak a bölcs és érdemes szerzőknek a közössége található megfelelő sorrendben, akiket a világ civilizált országaiban évezredek alatt válogattak az ő egyéni tanulmányaiknak és bölcsességüknek köszönhetően! Zárkózottságuk és elérhetetlenségük miatt, lehet, hogy türelmetlenek lettek volna, hogyha mi megzavarjuk őket elmélyülésükben és a foglalatosságukban, vagy az általános körülményeik tették volna lehetetlenné a beszélgetést. De a gondolat, melyet nem tártak fel még a legjobb barátjuk előtt sem, érthető formában van itt lejegyezve számunkra, más századok idegen embereinek.”

„… a zene magasabb rendű megnyilatkozás, mint minden bölcsesség és filozófia.”

„A tudomány kutat; a vallás értelmez. A tudomány tudást ad, ami hatalom; a vallás bölcsességet ad, ami irányítás. A tudomány főleg a tényekkel foglalkozik; a vallás főleg az értékekkel foglalkozik. A kettő nem egymás riválisai. Egymás kiegészítői.”

„A bölcsesség nélküli erő a saját súlyától dől össze.”

„Mindig jobb kedveltem a szenvedélyek tébolyát, mint a közömbösség bölcsességét.”

„A természetben uralkodó, első és legfőbb bölcsesség úgy alkotta művét, hogy mindenkinek egyéni érdeke és java legyen az általános jó érdekében való munkálkodás; és ha az ember elfordul ettől, gyakorlatilag annyira megkárosítja magát, hogy többé saját boldogságát és jólétét sem segíti elő. Ebben a vonatkozásban közvetlenül önmaga ellensége: nem is lehet másként jó vagy hasznos önmagának, csak ha továbbra is jó a társadalomnak és annak az egésznek a szempontjából, amelynek ő maga egy része.”

„Minden emberi bölcsesség összegezhető két szóban: várakozás és remény.”

„A lehető legkevesebbet dobni a tengerbe a rakományból, hogy a hajó könnyedén haladjon: ez a bölcsesség.”

„A nyugodt kétségbeesés, amely nem háborog a dühtől, és nem átkozza az eget, maga a bölcsesség.”

„Az embernevelőnek nem az a kötelessége, hogy tévedésektől megóvja, hanem hogy vezesse a tévelygőt, sőt engedje teli serleggel szürcsölni tévedését: ez a tanító bölcsessége. Aki csak kóstolgatja tévedését, soká beéri vele, úgy örvend neki, mint valami szerencsének; de aki egészen kimeríti, annak meg kell ismernie, hacsak nem őrült.”

„Az erkölcsi önismeret minden emberi bölcsesség kezdete.”

„A bölcsességnek nincs szüksége erőszakra.”

„Azt hiszem a legtöbb ember nem ismeri önmagát: mindeni aki emberek közt élt, azt tapasztalhatta, hogy a legtöbben, amíg jól megy dolguk, még ha felette tudatlanok is, bővében vannak a bölcsességnek, annyira, hogy személyes sértésnek veszik, ha valaki tanácsot akar adni; ha ellenben rosszra fordul a sorsuk, akkor nem tudják kihez forduljanak, mindenkitől könyörögve kérnek tanácsot…”

„Bölcsességet rendkívül könnyű kitalálni. Az ember egyszerűen leírja annak az ellenkezőjét, amit tesz.”

„Vizsgáljuk meg mindenek előtt a világnézeti semlegesség kérdését. Hosszas előkészületek, indulatos viharok és szövegmódosítás után 1993-ban született meg a máig hatályos Közoktatási Törvény. Ide vonatkozó szövegét lényegében egyik kormányzat sem módosította azóta. A törvény kétféleképpen foglal állást, aminek komoly következményei vannak a mindennapok pedagógiájában. Egyrészt kimondja, hogy a szülőknek és a gyerekeknek alanyi joguk a világnézetüknek megfelelő iskolát megválasztani. Kimondja azt a jogukat is, hogy amennyiben ezt igénylik, a gyerekek állami iskolában is tanulhatnak hittant. Másfelől viszont leszögezi, hogy azok az iskolák, amelyeket az önkormányzatok tartanak fönn (és ezek mindmáig az iskolák több, mint 90%-át jelentik), nem lehetnek világnézetileg elkötelezettek, világnézetileg semlegesnek kell maradniuk. Nem beszélve arról az „apróságról”, hogy világnézeti semlegesség mint olyan nem létezik (csak istenhit vagy ateizmus például). A törvény ugyanakkor deklarálja a pedagógusok azon jogát, hogy a saját világnézetüket megvallhassák és e szerint taníthassanak… Az önkormányzat által fenntartott iskola tehát semlegességet kell, hogy hirdessen, meg kell szűrnie minden szavát, minden tettét, de én, mint az önkormányzati iskola keresztény tanára, megvallhatom a hitemet. Meglehetősen kétarcú szabályozás. Feltehetőleg a pedagógusok nagy többségének bölcsességét, hivatásszeretetét és egészséges lelkületét dicséri, hogy ebből a helyzetből jellemzően nem születnek súlyos konfliktusok az iskolákban.”

„A világ megdöbbenne, ha tudná, hogy tündöklő büszkeségeinek, akár a bölcsesség és erény tekintetében legkiválóbbaknak is milyen nagy hányada teljességgel szkeptikus a vallás tekintetében.”

„Arkhimédész, bár fölényes és nemes szellemű férfiú volt, s az elméleti tudományok olyan káprázatos gazdagságával rendelkezett, hogy tudásával nem is az emberi, hanem szinte az isteni értelem és bölcsesség hírnevét szerezte meg magának, semmit nem volt hajlandó írásban megörökíteni, mert a mechanikára alapozott mesterséget, amely az élet szükségleteinek szolgálatában állt, nemtelennek és közönségesnek minősítette. Becsvágyát csak azok a tudományok elégítették ki, amelyekben a szép és tökéletes nem vegyül a szükségessel. Úgy gondolta, hogy ezek a tudományok nem hasonlíthatók össze a többiekkel, mert bennük a tartalom versenyre kel a bizonyítással: az előbbi nyújtja a nagyságot és a szépséget, az utóbbi a szabatosságot és a meggyőző erőt. A geometriában ugyanis nem akadt egyetlen nehezebb és fogasabb kérdés sem, amelyet ne a legegyszerűbben és a legvilágosabban fejtett volna ki. Ezt egyesek természet adta tehetségének, mások rendkívüli szorgalmának tulajdonítják, bár úgy tűnt fel, hogy fáradság nélkül és könnyedén oldott meg minden feladatot. Ha valaki hiába kereste valamely probléma megfejtését, Arkhimédész könnyedén és rövid úton elsegítette a bizonyítékokhoz. Nyugodtan elhihetjük hát, amit mesélnek róla, hogy, mintha egy szirén varázslata alatt lett volna, megfeledkezett az evésről, ivásról és teste ápolásáról, és ha nagy keservesen elhurcolták, hogy fürödjék meg és kenje be a testét olajjal, a tűzhely hamujába geometriai ábrákat rajzolt, és a testén mértani vonalakat húzgált olajos ujjával; látszott rajta, hogy leküzdhetetlen szenvedély rabja és valósággal a Múzsák foglya. És ez az ember, aki oly sok nagyszerű találmányt mondhatott magáénak, állítólag azt kérte barátaitól és családja tagjaitól, hogy halála után állítsanak egy gömböt tartalmazó hengert a sírjára, s írják fel rá azt a viszonyt, amely a körülvevő nagyobb test és a benne foglalt test között fennáll.”

„Így van ez a lélekkel nem rendelkezõ dolgok esetén is: némelyik valóban ezüstbõl vagy aranyból készült, másokról csak az érzékeink sugallják ezt, például a bádogból készült dolgok ezüstnek tûnnek, vagy a sárga fémbõl készültek aranynak. Ugyanígy, néha valódi az érvelés és a cáfolat, néha pedig nem, és csak a tapasztalatlanságunk mutatatja õket valódinak, mivel a tapasztalatlanok csak távolabbról tudják szemlélni ezeket a dolgokat. […] Hiszen lehetetlen egy beszélgetésben a tárgyalt dolgokat szerepeltetni, hanem ehelyett a neveiket mint szimbólumokat kell használnunk, és feltételezzük, hogy ami a nevek között következik, az a dolgok között is következik; ugyanúgy, mint ahogy a számítások eredményeit is a számolótáblák alapján tételezzük fel. De a nevek és a dolgok esete nem azonos. Hiszen a nevek végesek, és így van ez a lehetséges kifejezések összességével is, míg a dolgok száma végtelen. Elkerülhetetlen ezért, hogy több jelentése legyen ugyanannak a névnek. […] A vitákban azok, akik nincsenek eléggé tisztában a nevek erejével, elvétik mind saját érveiket, mind másokét. Így aztán, és számos késõbb említendõ okból is, léteznek valódinak látszó, ám hamis érvek és cáfolatok. Márpedig néhány embernek jobban megéri, hogy bölcsnek tûnjék annak ellenére, hogy valójában nem az; mint hogy valójában bölcs legyen annak látszata nélkül. Hiszen a szofista tudománya abban áll, hogy bölcsességet színleljen valódi alap nélkül, és a szofista pénzt keres látszó és valótlan bölcsessége segítségével.”

„Ábrahám, a kiválasztott barát, hűségesnek találtatott abban, hogy Isten szavaira figyelmes volt. Engedelmessége következtében hagyta el földjét, rokonságát és atyai házát… Hűsége és vendégszeretete következtében adatott neki fia öregségében, és az engedelmessége folytán még ezt is áldozatul ajánlotta fel az egyik hegyen az Istennek, mégpedig azon, amelyet ő mutatott meg neki.
Vendégszeretete és istenfélelme következtében menekült ki Lót Szodomából, arról a vidékről, mely körülötte mindenütt tűz és kénkövek általi pusztulásra ítéltetett; és ezzel jelét adta az Uralkodó, hogy a benne remélőket nem fogja magukra hagyni, míg azokat, akik a neki járó engedelmességet elhagyták, kínokra és gyötrelmekre fogja juttatni. Ennek felesége pedig, noha együtt vándorolt ki férjével, de másképpen gondolkodott az engedelmességről, és nem élt egyetértésben vele, intő jelül állíttatott fel azzal, hogy sóoszlop lett belőle egészen a mostani napokig…
Hite és vendégszeretete következtében menekült meg Ráháb, a parázna asszony is.
Mi pedig, akik az ő osztályrésze vagyunk, tegyük meg mindazt, ami a megszentelődésünkhöz tartozik. Meneküljünk a rágalmazásoktól, az alávaló és tisztátalan kapcsolatoktól, a részegeskedéstől és az újdonságok hajhászásától, az utálatos vágyaktól, az undorító házasságtöréstől és az utálatos gőgtől. "Az Isten ugyanis" - mint ő mondja -, "a kevélyeknek ellenáll, az alázatosnak pedig kegyelmét adja" (vö. 1Pét 5,5). Azokhoz kapcsolódjunk, akik megkapták Isten kegyelmét; öltsük magunkra alázatos lelkülettel az egyetértést, legyünk önmegtartóztatóak, de távol álljon tőlünk mindenféle pusmogás vagy rágalom. A tetteinkben bizonyuljunk igazaknak, és ne a szavainkban. Jótetteinkről mások tegyenek tanúságot, ahogy ezt megadták atyáinknak, akik valóban igazak voltak.
Kapcsolódjunk tehát az áldáshoz, és látni fogjuk, hogy melyek az áldás útjai. Idézzük csak vissza mindazt, ami kezdettől fogva történt. Kinek a kegyelméből nyert áldást atyánk, Ábrahám? Nemde a hit által cselekedte az igazat és az igazságosságot? Engedelmességében, mivelhogy ismerte a jövőt, szívesen ajánlotta fel Izsákot áldozatnak.
Mindannyian dicsőségre és nagyságra emelkedtek, de nem a saját erejükből, cselekedeteik vagy az igazsággal egyező tetteik következtében, hanem Isten akaratából. Mi is az ő akaratából lettünk kiválasztottak Jézus Krisztusban, nem mi juttattuk magunkat a megigazulásra, nem saját bölcsességünk, elmésségünk, istentiszteleteink vagy szívünk megszenteltségében véghezvitt cselekedeteink folytán, hanem hit által, amely által a mindenható Isten a világ kezdetétől fogva mindenkit megigazulttá tett, akinek legyen dicsőség örökkön örökké. Ámen.
Mit tegyünk tehát, testvéreim? Tartsuk távol magunkat a jócselekedetektől, és hagyjuk el a jót? Semmiképpen sem engedné meg az Uralkodónk, hogy ez bekövetkezzen; inkább igyekezzünk buzgón és készségesen mindenféle jócselekedeteket véghezvinni. Beláthatjuk azt is mindannyian, hogy jócselekedetekkel ékeskedett minden igaz ember, és maga az Úr is műveiben felékesítve találta örömét. Előttünk áll a példakép, sietve járuljunk az ő akaratához, teljes erőnkből tegyük az igazságosság műveit!
Aki jól munkálkodik, jó lelkülettel veszi át munkájáért kenyerét; a hanyag és lusta, alig mer munkáltatójára nézni. Mindenképpen szükséges, hogy készségesek legyünk a jót megtenni, mert minden az Istentől származik. Ő ugyanis előre megmondotta nekünk: "Íme az Úr, a bére szeme előtt van, hogy mindenkinek megadja azt, cselekedeteinek megfelelően" (vö. Iz 40,10).”

„Nagy bölcs! Olvaslak bámulattal:
De bölcsességed nem vigasztal.”

„A művészet a józan ész garanciája.”

„Az élet legszomorúbb aspektusa most az, hogy a tudomány gyorsabban gyűjti az ismeretet, mint a társadalom a bölcsességet.”

„Saját magunk megismerése a bölcsesség kezdete.”

„A bölcs keresi a bölcsességet; a bolond azt hiszi, hogy megtalálta.”

„Minden ember mindennap legalább öt percen keresztül istenverte bolond; a bölcsessége abból áll, hogy nem lépi túl a határt.”

„A bölcsesség legbiztosabb jele a vidámság.”

„Az ésszerű ember alkalmazkodik a világhoz: az ésszerűtlen ember továbbra is azzal próbálkozik, hogy megpróbálja a világot önmagához igazítani. Ezért minden előrelépés az ésszerűtlen embertől függ.”

„A bölcsesség nem az iskoláztatás, hanem annak az egész életen át tartó elsajátításának eredménye.”

„A bölcsesség akkor jut el hozzánk, amikor már nem tud jót tenni.”

„A bolondság óráit az óra méri, de a bölcsességet egy óra sem tudja lemérni.”

„A tudomány szervezett tudás. A bölcsesség pedig szervezett élet.”

„Az óvatos kérdés a bölcsesség egyik fele.”

„De a bölcsesség jellemzője, hogy nem teszünk kétségbeesett dolgokat.”

„Van a fej bölcsessége, és van a szív bölcsessége.”

„Kövesd az ösztöneidet. Ott nyilvánul meg az igazi bölcsesség.”

„A tudás beszél, a bölcsesség hallgat.”

„A bölcsesség változatlan jele, hogy a hétköznapi dolgokban is meglátjuk a csodát.”

„A bölcsesség sokszor közelebb van, ha lehajolunk...
mint amikor szárnyalunk.”

„Mielőtt nagy hatalomra teszünk szert, bölcsességre kell szert tennünk, hogy jól használjuk azt.”

„Az idő múlásával összegyűjtött bölcsességemmel arra jöttem rá, hogy minden tapasztalat a felfedezés egy formája.”

„A tragédia eszköz az élőknek, hogy bölcsességet nyerjenek, nem pedig vezérfonal, hogy aszerint éljenek.”

„A bölcsesség megértéséhez bölcsesség kell: a zene semmit sem ér, ha a közönség süket.”

„A titok megtartása bölcsesség, de elvárni, hogy mások is megtartsák, ostobaság.”

„Aki tanul, annak szenvednie kell. És még álmunkban is cseppenként hullik a fájdalom, amely nem tud feledni, a szívre, míg végül saját kétségbeesésünkben, akaratunk ellenére, Isten rettenetes kegyelmei által bölcsességre jutunk.”

„A szerelem a bolond bölcsessége és a bölcs bolondsága.”

„A bölcsek bölcsességét és a korok tapasztalatát idézéssel lehet megőrizni.”

„A bölcsesség a következmények előrejelzéséből áll.”

„A történetmesélés művészete a végéhez közeledik, mert az igazság epikus oldala, a bölcsesség, kihalóban van.”

„A bölcsesség szélsőséges határa - ezt nevezi a közönség őrültségnek.”

„A tudás az, hogy tudjuk, hogy a paradicsom gyümölcs. Ha nem teszünk paradicsomot gyümölcssalátába, az már bölcsesség.”

„A hősiesség legnagyobb akadálya a kétely, hogy az ember nem bizonyítja-e magát bolondnak; a legigazibb hősiesség az, hogy ellenáll a kételynek; és a legmélyebb bölcsesség, hogy tudja, mikor kell ellenállni neki, és mikor kell engedelmeskedni.”

„A bölcsesség egyfajta tudás. Az emberi értékek természetének, pályájának és következményeinek ismerete.”

„Az irónia az elmélkedés vidámsága és a bölcsesség öröme.”

„Bölcsességnek nevezhetjük azt, ha valaki komolyan az embereknek járó kötelességeknek szenteli magát, és a szellemi lények tiszteletben tartása mellett távol tartja magát tőlük.”