Idézetek hatalom-ről

„Megrészegítette a hatalom, és ha részeg az ember, sok őrültségre képes.”

„"Mindenkinek más a motivációja. Maksymiliant a bizonyítási vágy hajtotta. Győzni akart. Mindig egyre feljebb és feljebb jutni. Bebizonyítani, hogy még többre és még többre képes. Cezaryt
a hatalom hozza lázba. Uralkodni akar. Élvezi, ha rálát az egész sakktáblára, és ő mozgat minden egyes bábut. Mikołajt az adrenalin hajtja. A veszély. Az erő gyakorlása. A pengeélen táncolás.
Engem, bevallom, a saját egóm tart fogságban. Remek érzés a tudat, hogy jobb vagyok másoknál – Miłosz maga elé révedt. Elmosolyodott. Ravasz mosoly ült az arcán miközben egy kimért
mozdulattal végigsimított az állán, aztán visszahúzta a tekintetét a nőre. – Hogy kinek mi a célja, az tulajdonképpen mindegy is. A lényeg a mechanizmus, az pedig minden esetben ugyanaz:
olyan, mint a kábítószer. Nem lehet leállni vele, és mindig egyre több kell belőle. Érted, hogy miről beszélek, angyalom?"”

„Semmi sem erősíti annyira a hatalmat, mint a csend.”

„Tehát mélységesen vallásos voltam, de 12 éves koromban ennek hirtelen vége szakadt. Azáltal, hogy sok közismert tudományos könyvet olvastam, hamarosan arra a meggyőződésre jutottam, hogy sok bibliai történet nem lehet igaz. Ez a felismerés tett gyanakvóvá minden hatalommal szemben, és ez a hozzáállás egész életemet végigkíséri.”

„Ilyen hirtelen feljönni a föld alól egyenest a hatalomba – az ember beleszédül.”

„A balszerencsét a legtöbb ember elviseli. Ha igazán próbára akarjuk tenni egy ember jellemét, adjunk neki hatalmat.”

„Ahol egy kormány népszerűségi szavazás által jutott hatalomra, tisztességesen vagy nem, és az alkotmányos legalitásnak legalább a látszatát fenn tudják tartani, egy gerillalázadást nem lehet elősegíteni, mivel a békés küzdelem lehetőségeit még nem merítették ki.”

„Mi tudjuk, hogy soha senki sem ragadja magához a hatalmat azzal a szándékkal, hogy lemondjon róla. A hatalom nem eszköz; a hatalom cél. Nem azért csinál az ember diktatúrát, hogy megoltalmazzon egy forradalmat, hanem azért csinál forradalmat, hogy diktatúrát csinálhasson. Az üldözés célja az üldözés. A kínzás célja a kínzás. A hatalom célja a hatalom.”

„A balszerencsét a legtöbb ember elviseli. Ha igazán próbára akarjuk tenni egy ember jellemét, adjunk neki hatalmat.”

„Sztálin elvtárs mióta főtitkár lett, felmérhetetlen hatalmat összpontosított kezében, és nem vagyok biztos afelől, hogy mindig elég körültekintően tud majd élni ezzel a hatalommal.”

„Ahol kiváltságosok, ott páriák is vannak! A csavargó gyermekek nagy száma az anya keserves helyzetének az egyik legtragikusabb és legcsalhatatlanabb bizonyítéka. E téren még az optimista Pravda is keserű beismerésre kényszerül. „Sok asszony számára komoly veszélyt jelent egy gyermek születése…” A forradalmi hatalom éppen ezért adta meg az asszonynak a magzatelhajtás jogát, amely egyike az asszony legfontosabb polgári, politikai és kulturális jogainak mindaddig, míg nyomor és családi elnyomás létezik, bármi legyen is erről mindkét nem heréltjeinek és aggszűzeinek a véleménye. Azonban ez a szomorú jog, a társadalmi egyenlőtlenség folytán előjoggá válik. Megdöbbentőek a magzatelhajtásról közölt részleges sajtó-felvilágosítások: „százkilencvenöt asszonyt tettek rokkanttá az angyalcsinálók”, akik közül harminchárom munkásnő, huszonnyolc tisztviselőnő, hatvanöt kolhozparasztasszony, ötvennyolc háztartásbeli került be 1935-ben az egyik urali falusi kórházba. Ez a vidék annyiban különbözik a többitől, hogy a rá vonatkozó adatokat közölték. Hányra tehető az egész Szovjetunióban azoknak az asszonyoknak a száma, akiket a rosszul végrehajtott magzatelhajtások kapcsán megcsonkítanak?”

„Ha szemügyre vesszük a megtervezettség érvét, igazából bámulatos, hogy vannak, akik úgy gondolják, hogy ez a világ, a benne levõ összes dologgal és minden hibájával együtt, a legjobb, amit évmilliók alatt egy mindenható és mindentudó hatalom megteremthetett.”

„A demokrácia szépsége, hogy a hatalom figyelembe veszi a többségi véleményt, de a demokrácia nyomora, fele plusz egy arányban engedelmeskedni a tömegnek. Mivelhogy az emberek többsége nem foglalkozik mások sorsával.”

„Először is ne hagyjátok, hogy bárki is uralkodjon a testeteken, lelketeken. Különösen arra ügyeljetek, hogy a gondolataitokra ne rakhassanak béklyót. Az ember lehet szabad, ugyanakkor mégis jobban megbéklyózzák, mint a rabszolgát. Fületek lehet az embereké, de a szívetek soha. Mutassatok tiszteletet a hatalom iránt, de ne kövessétek vakon. Ítéljetek logikusan és ésszerűen, de ne tegyetek megjegyzést. Ne tekintsetek senkit magatok fölött állónak, akármi légyen is a rangja vagy címe. Viselkedjetek tiszteletteljesen mindenkivel, különben bosszút állnak rajtatok. Bánjatok óvatosan a pénzetekkel. *Ragaszkodjatok a hitetekhez, akkor mások is meghallgatnak. (…) Ami a szerelmet illeti… az egyetlen tanácsom, hogy legyetek becsületesek. Ez a leghathatósabb eszközötök a szívek megnyitására és a bocsánat elnyerésére.”

„Az erkölcsi jóért folytatott küzdelemben az egyházi tanoknak fel kell adniuk az emberarcú Isten-képet. Ez azt is jelenti, hogy fel kell adniuk a remény és félelem ilyetén eredeztetését, ami a múltban óriási hatalmat adott a papok kezébe.”

„Vannak emberek, akik szeretik a hatalmat, másoknak pedig hatalmuk van szeretni.”

„A hatalommal való visszaélés ösztöne sarkall bennünket arra, hogy olyan szenvedélyesen áhítozzunk hatalomra. A hatalom, visszaélés nélkül, elveszti varázsát.”

„Nem hiszek az egyén halhatatlanságában, és az etikát kizárólag emberi ügynek tartom, ami fölött nem áll emberfeletti hatalom.”

„A család jelenlegi kultuszát kiváltó legkényszerítőbb ok kétségkívül abban keresendő, hogy a bürokráciának szüksége van a kapcsolatok szilárd hierarchiájára, valamint a tekintély és a hatalom támpontjaként szolgáló negyven millió családi otthon által kordában tartott ifjúságra.”

„…a hatalmat csak a szabadság rovására lehet összpontosítani.”

„Ha egy államot jól irányítanak, a polgárok meg tudnak gazdagodni a munkájukból. Ha azonban a központi hatalom nem képes összehangolni az egyéni erőfeszítéseket, akkor minden munka meddő marad.”

„A kormányzat nem ésszerűség és nem ékesszólás, hanem hatalom. Miként a tűz, veszélyes szolga és félelmetes gazda; egy pillanatra sem szabad felelőtlenül ráhagyni, hogyan jár el.”

„Budapesten születtem, egy zsidó családban, amelynek anyai ága az erdélyi Kolozsvárról, az apai pedig a Balatonvidék délnyugati sarkából származik. Nagyszüleim még gyertyát gyújtottak a Sabbat beálltakor, péntek este, de nevüket már magyarosították, és természetes volt számukra, hogy a zsidóságot a vallásuknak, a hazájuknak pedig Magyarországot tekintsék. Anyai nagyszüleim a Holocaustban lelték halálukat, apai nagyszüleimet a Rákosi-féle kommunista hatalom pusztította el, amikor a zsidó aggok házát Budapestről az ország északi határvidékére kitelepítették. Úgy érzem, hogy e rövid családtörténet mintegy magában foglalja és szimbolizálja az ország legújabb kori szenvedéstörténetét. Engem mindez arra tanít, hogy a gyászban nemcsak keserűség, de rendkívüli erkölcsi tartalék is rejlik. Zsidónak lenni: szerintem ez ma újra elsősorban erkölcsi feladat. Ha a Holocaust mára kultúrát teremtett – mint ahogy ez tagadhatatlanul megtörtént –, célja csakis az lehet, hogy a jóvátehetetlen realitás a szellem útján megszülje a jóvátételt: a katarzist. Ez a vágyam inspirált mindent, amit valaha is létrehoztam.”

„… mélységes tisztelet … mindig azok iránt érezzük, akik korlátlan hatalommal törhetnek az ártalmunkra.”

„Új kormánynak kell hatalomra kerülni, amelyet a szovjetek választanak, amelyet a szovjetek leválthatnak, amely a szovjeteknek felelős.”

„A szovjet bürokrácia, szolgáltassunk neki igazságot, széles körü tapasztalatra tett szert az embertömegek kezelésében: még ha arról is van szó, hogyan kell őket elaltatni, megosztani, meggyengíteni vagy egyszerűen becsapni avégett, hogy abszolút hatalmat gyakoroljon felettük. De éppen emiatt elveszítette forradalmi nevelésük minden lehetőségét. A bürokrácia miután elfojtotta a néptömegek spontán kezdeményezéseit a saját országában, a világban másutt sem képes felkelteni a kritikai gondolatot és a forradalmi vakmerőséget.”

„Akkor még nem akartunk semmi többet, nem képzeltük el, hogy mi lesz a Fidesszel öt év múlva, húsz év múlva meg pláne, csak azt akartuk, hogy elismerje az akkori hatalom a jogunkat arra, hogy szabadon szervezkedhessünk.”

„Azt gondolnánk, hogy aki abszolút hatalomhoz jut egy ilyen hatalmas országban, az nagy ember. De ez nem igaz. Sztálin nem volt nagy ember. Először is bárdolatlan volt, híján a szellemi minőségnek, nem volt különösebben intelligens, viszont egészséges gyakorlati észjárással és mindenféle negatív tulajdonsággal rendelkezett. Tehát agyafúrt volt, soha senkinek semmit nem bocsájtott meg, mindig bosszút állt, személyes kapcsolataiban tisztességtelen volt. Sztálin természeténél fogva durva ember volt. Ennek ellenére kifogástalanul tudott viselkedni, illetve tudta magát türtőztetni. faragatlanul csak akkor viselkedett, amikor úgy ítélte, hogy felesleges udvariaskodnia.”

„A hatalom abban rejlik, hogy az emberi elmét darabokra tépjük, s aztán olyan új alakba rakjuk össze, amilyenbe akarjuk.”

„A hibát mindig őszintén ismerd el. Ez megdöbbenti a hatalommal rendelkezőket, és lehetőséget ad arra, hogy többet kövess el.”

„Minden dolog értelmezés tárgya. Bármelyik értelmezés érvényesül egy adott időben, az a hatalom és nem az igazság függvénye.”

„A világon minden a szexről szól, kivéve a szexet. A szex a hatalomról szól.”

„A szépség a legnagyobb hatalom ezen a világon.”

„Az ipari forradalom az új évszázadban, lényegében egy tudományos, technológiai forradalom, és az ipari áttörés egy nagy ugrás a gazdasági hatalom építése felé.”

„Az egészségügyben bizonyos pénzügyi fiskális körök ragadják magukhoz a hatalmat, úgy tűnik, hogy a pénzügyi körökben dőlnek el azok, hogy mit kell tenni az egészségügyben és hát orvos vagyok, eszembe jut ilyenkor, hogy azért az orvoslás, a gyógyítás az nemcsak és nem elsősorban pénz és gazdaság, piac, meg verseny, hanem az azért egy szeretetszolgálat, egy professzió, azzal foglalkozunk, hogy hogy tudnánk magunkat megszervezni ebben a szerencsétlen ellenzéki pozícióban, hogy legalább a legnagyobb károkat el tudjuk hárítani.
Forrás: Magyar Rádió/Observer 2006. július 03. 06:55”

„A legnagyobb ostobaság lenne a forradalmárok részéről, ha életben hagynának minket. Ha még egyszer a hatalom közelébe kerülök, akkor nem lesz bocsánat. Lelkiismeret-furdalás nélkül fellógatom Ebertet, Scheidermannt és a társaikat, majd gyönyörködöm benne, ahogy himbálóznak.
1919 februárjában, feleségének írott levelében. (Margaritte Ludendorff; Als ich Luddendorffs Frau war; München, 1929; p.209.”

„A hatalom a mi kezünkben van. Aki azt akarja, hogy visszatérjen a régi uralom, azt kíméletlenül fel kell akasztani. Az ilyennek bele kell harapni a torkába. […] A vértől nem kell félni. A vér acél: erősíti a szívet, erősíti a proletár öklöt. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér. A vér lesz az, amely az igazi kommün világához elvezet minket. […] Aki öklöt emel fel a proletariátusra, az aláírta a saját halálos ítéletét. Ki fogjuk irtani, ha kell, az egész burzsoáziát.”

„…az úr úr, ha még olyan kicsi is, mint egy csű tengeri. Akkor is hatalommal bír a szegény felett.”

„A mostanában napvilágra került szokatlanul sok korrupciós ügy nem a gyógyulás, sokkal inkább a kormányzat szétesésének jele, a hatalom egyszerűen már nem tudja kézben tartani a dolgokat.”

„Hogy a hatalomfogalom ilyen elleplezett módon származik az igazságra és a tudásra törő akarat metafizika-kritikai fogalmából, ez magyarázza a “hatalom” kategóriájának rendszertanilag kétértelmű használatát is. Egyfelől ugyanis megőrzi a deskripcióra használható fogalom ártatlanságát s a hatalmi technológiák empirikus elemzését szolgálja […] Másfelől viszont a hatalom kategóriája - eltitkolt keletkezéstörténetéből eredően - megtartja a konstitúció-elméleti alapfogalom értelmét is, amely először ad észkritikai jelentést a hatalomtechnológiák empirikus elemzésének, s ez biztosítja a genealógiai történetírás leleplező hatását.”

„Az általjános érdek, melyet a természettudományok korunkban gerjesztenek, kétségen kívül nagy befolyást fog gyakorolni az esmeretek minden ágaira, de e befolyás nem — mint sokan hiszik — az leend, hogy az úgynevezett humanisztikus tudományok egészen el fognak hanyagoltatni. Ha ez jelenleg történik, és sokan úgynevezett praktikus irányokban annyira mennek, hogy minden, nem az anyaggal foglalatoskodó vizsgálódást csaknem nevetségesnek tekintik, ez részint a reakciónak tulajdonítható, mely újabb időben az idealizmus ellen támadt, s melynek közepében állunk, részint annak, mert bármi nagy előmeneteleket tettünk a természettudományok körében, még kezdők vagyunk e mezőn is, távol a ponttól, hol a tudomány egész körét belátva, annak határait észrevesszük, s éppen mert nagy előmenetelt tettünk, szerényebbek leszünk. — Míg emberi természetünk olyan marad, minőnek azt esmerjük, míg érzések és szenvedelmek reá befolyást fognak gyakorolni, míg a hatalom, melyet a föld minden teremtményei felett gyakorol, a belátás, mellyel a természet titkos működéseibe bír, szellemi tulajdonainak kifolyása leend, addig az anyagnak esmerete őt nem elégítheti ki, addig azon tények, melyeket az anyagi természet törvényei meg nem magyarázhatnak, szinte érdekkel fognak bírni előtte, addig ezen tényekből fogja keresni azon törvényeket, melyek szellemi kifejlődésének feltételei. — Azon esmeretvágyat, melyet Isten mint emelkedésének csíráját az emberi természetbe rejtett, a természettudományok soha egészen nem elégíthetik ki, s így ezen tudományok azokat, mik közelebbről az emberrel s annak szellemi természetével foglalkoznak, soha nem is zárhatnák ki; a [hatás], melyet a természeti tudományok a tudomány minden ágaira gyakorolni fognak, a módban fekszik, a metódusban, melyet az egyes tudományokban követünk. — Mennyivel több ember foglalkozik természettudományokkal, mennyivel inkább megszokjuk az embere is oly tárgyként tekinteni, mely kifejlődésében nagyrészt természeti törvények szerént kormányoztatik, mennyivel inkább meggyőződünk, hogy a legszebb spekuláció meddő, s csak az indukció ösvényén haladhatunk, annál nagyobb lesz azoknak száma is, kik a gondolkozás ezen eszközét a politika, erkölcstudomány, egyszóval azon tudományok körében alkalmazzák, hol most a spekuláció uralkodott.”

„Egy dolgot alaposan megtanultam - és ez a tudás átitatott a csontom velejéig, a fejem búbjától a sarkamig, üres mellkasom legmélyéig -, hogy a szerelem hatalmat ad a másiknak, hogy összetörjön.”

„Semmi az egész univerzumban nincs hatalma feletted, míg te magad nem engedi hatalmat fölötte.”

„51. A rabszolgák természetszerűleg uraik hatalma alatt állnak. Ez a hatalom ius gentium eredetű. Ugyanis egyöntetűen minden népnél megfigyelhetjük azt, hogy az uraknak rabszolgáikkal szemben élet és halál joguk van, és mindazt amit a rabszolga szerez, azt urának szerzi.”

„Nehéz lehet azoknak felfogni, akik a hatalmat vélik igazságnak, hogy az igazság a hatalom.”

„Aki szereti a hazáját, az lépjen be a polgári körök hadseregébe. Az a cél, hogy 8-12 éves periódusban nekünk kell uralkodni. Nekünk, a történelem uralkodó országának vissza kell szerezni a hatalmat. Ha ők győznek, forradalmat kell csinálni.”

„Az állam maga is egy rendkívül bonyolult struktúra. Ezt az államot nem szabad túl naggyá növeszteni, nem szabad őrizetlen hatalom birtokosává emelni. Éppen ellenkezőleg, az a jó állam, még egyszer hangsúlyozom, amelyik az ellensúlyok egyensúlyára épül.”

„Életcélom innentől kezdve az, hogy ezt a hatalmat szétzúzzam”

„Olyan emberekre kell bízni a hatalmat, akik számára a hatalom teher. Ez akkor valamiféle szociális szolgálat, kötelesség lenne.”

„A demokrácia nem tud hatalmat gyakorolni, nem tudja a döntéseit érvényesíteni. Egy párt nem tud saját maga ellen indulni, azon tagjai ellen akik botrányos törvénysértéseket követnek el, akik rabolnak és csalnak, mert fél, hogy elveszíti tagjait. Az ellenfeleivel sem tud mit kezdeni, mert akkor azok fölfednék emez hamisságait és sötét üzelmeit.”

„Nem biztos, hogy azonnal sikerül a kétharmad, a stratégiában azt kell tudnunk, hogy ez a cél, és 8-12 éves periódusban nekünk kell uralkodni ebben az országban. Magyarországot az elmúlt ezer évben elkormányoztuk, az elmúlt száz évben történt egy pár hiba. Hatalomra jutott a baloldal, de a lényeg az, hogy mindenki tegye a magáét. Szeretnénk ezt az országot kitakarítani… Azt gondolom, hogy a szabadságharcot csak közösen tudjuk megvívni. A politikai ellenfeleink közül a fórum-baloldal, aminek semmi köze a baloldalisághoz, nevezzük őket volt komcsiknak vagy nómenklatúrának, nem hisz semmiben - a pénzben igen. Pragmatisták, materialisták, fogalmuk sincs, hogy az ember mit érez. Megszerezték az országot. Többször is. És meg akarják tartani. Ők az ellenfelünk. A másik ellenfelünk az SZDSZ. Megtámadták magát a nemzetet.”

„Feldolgoztam, de nem tudom elfelejteni. […] nehezen éltem meg, amikor rádöbbentem, hogy tulajdonképpen kiszolgáltam az idegen hatalmat. Mentségemre szóljon, hogy a valós információktól elzárva […] fel sem fogtam az ördögi tökéllyel működtetett, hazug és manipulatív rendszer lényegét.”

„A tudomány kutat; a vallás értelmez. A tudomány tudást ad, ami hatalom; a vallás bölcsességet ad, ami irányítás. A tudomány főleg a tényekkel foglalkozik; a vallás főleg az értékekkel foglalkozik. A kettő nem egymás riválisai. Egymás kiegészítői.”

„Nincs semmi rossz a hatalomban, ha a hatalmat helyesen használják. Láthatjátok mi történik, ha néhány filozófusunk eltér az alapoktól. És az egyik legfőbb gond a történelemmel az, hogy a szeretet és a hatalom fogalmát általában szembe helyezték egymással, így a szeretetet a hatalomról lemondásként értelmezték, a hatalmat pedig a szeretet elutasításaként. Ez a félremagyarázás eredményezte, hogy Nietzsche - aki a "hatalomra törő akarat" filozófusa volt - elvesse a szeretet keresztényi felfogását. Ugyanez a félreértelmezés eredményezte, hogy a keresztény teológusok elvessék a nietzschei "hatalomra törő akarat" filozófiáját, a keresztényi szeretet nevében. Most helyre kell hoznunk ezt a dolgot. Ami szükséges, az az a felismerés, hogy a hatalom szeretet nélkül gátlástalan, és kártékony, a szeretet pedig hatalom nélkül érzelgős, és vérszegény. A hatalom a legjobb esetben szeretet, ami követeli az igazságot, és az igazság a legjobb esetben hatalom, ami kijavít mindent, ami a szeretet ellen való.”

„s igenis, a mindenkori irányításnak, menedzsmentnek, hatalomnak korlátoznia kell az egyén parttalan szabadságvágyát. A közösség (…) a közjó és az igazságosság szellemében. Mit jelent a másik oldal? Az egyén parttalan szabadságvágyának a kibontakozását kell segíteni, nem kell a közösség, önmegvalósító, mai szingli életforma, az az igazi. Nem közösségek kellenek, hanem szinglikből összeálló hordák kellenek, és akkor már indul is az Andrássy úton a menet a fiúk, a lányok nyakába fülbevalók, lufik, és szól a recsegő rádióban a zene, amit úgy hívnak, hogy techno. Elgondoltam ezt a két képet, két világ. Döntenünk kell a két világ között. Az egyik oldalon az élet kultusza, az egyén, a közösség boldogulásának a segítése, a másik pedig az önpusztító, talán prolongált öngyilkosság-kép is aposztrofálható (…)”

„Kétféle hatalom létezik. Az egyik a büntetéstől való félelemmel éri el a célját, a másik szeretetteljes cselekedetekkel. Az szereteten alapuló hatalom százszorta hatékonyabb, és maradandóbb, mint az amelyik a büntetéstől való félelemből ered.”

„Az új miniszterelnök, annak a kormánynak a miniszterelnöke, aki a szabad Magyarország történetében elsőként kerül hatalomra választási felhatalmazás nélkül, éppen Szent Mihály napján lépett hivatalba. Szent György napján, kihajtáskor, mindenki lehet pásztor, de Szent Mihálykor, behajtáskor csak az pásztor, aki elszámol.”

„A probléma azonban valóságos, nem pusztán egy intellektuális játék. Mert manapság olyan társadalomban élünk, amelyben a média, a kormányok, a nagyvállalatok, vallásos és politikai csoportok hamisított valóságokat gyártanak – és az elektronikus eszközök azért vannak, hogy ezeket a pszeudo-világokat egyenesen az olvasók, a nézők és a hallgatók fejébe juttassák. […] Tehát az írásaimban felteszem a kérdést: „mi valóságos?” Merthogy szünet nélkül hamis valóságokkal bombáznak minket kifinomult emberek, amihez fejlett technikai berendezéseket használnak fel. Nem az indítékaikban nem bízom, hanem a hatalmukban. Rengeteg van nekik. És ez a hatalom elképesztő: képessé teszi őket, hogy teljes univerzumokat hozzanak létre, az emberi elme univerzumait. Én már csak tudom. Pontosan ugyanezt csinálom én is.”

„A szárny tehát az erő és a hatalom jelképe. Erről tanúskodnak képes kifejezéseink is: szárnya alá vesz, szárnyára ereszti, szárnyaszegett.”

„A nacionalizmus … a kereszténység előtti, görög-római, egy helyi közösség által képviselt kollektív hatalom imádatának nyugati változata.”

„A 257. cikkely függelékére gondolok, amely kimondja: „Ezt a statútumot a minisztertanács kétharmados többséggel megváltoztathatja.” Ez a jog megcsúfolásának csúcspontja. Ezek az emberek, akik kisajátították maguknak azt a jogot, hogy a közvéleménnyel nem törődve új alkotmányt erőszakoljanak a népre, és maguk alakítsanak kormányt, amely minden hatalmat a kezében tart, ráadásul még a 257. cikkely alapján a szuverenitás fő ismérvét, az első törvény, az alaptörvény megváltoztatásának jogát is maguknak sajátítják ki. Ha a minisztertanács kétharmados többséggel megváltoztathatja az alkotmányt, a minisztertanácsot pedig az elnök nevezi ki, akkor egy embertől függ a köztársaság léte vagy nemléte, minden jog egy ember kezében összpontosul, méghozzá az adott esetben egész eddigi történelmünk legméltatlanabb alakjának kezében. És az alkotmánybíróság ezt hagyta jóvá, ennek következményeit tekinti érvényesnek és törvényesnek? Ez korlátlan hatáskör, amelynek birtokában az alkotmány bármelyik cikkelye, bármely fejezete, sőt az egész alkotmány megváltoztatható! Batista és minisztertanácsa a 257. cikkely alapján megváltoztathatja az idézett cikkelyeket, kijelentheti, hogy Kuba nem köztársaság, hanem örökös uralkodóház által kormányzott királyság, és Fulgencio Batistát királynak nyilváníthatja; feldarabolhatja az ország területét, és eladhatja valamelyik tartományt egy idegen hatalomnak. Ezek mind törvényes rendelkezések lesznek, és önök kötelesek lesznek mindenkit bebörtönöztetni, aki ellenáll, mint ahogy velem is ezt akarják tenni.”

„Az ellenzékiség igen rossz iskolája a kormányzásnak, s az okos politikusok, akik ilyen módon törnek hatalomra, nagy gonddal ügyelnek arra, hogy amikor elérték céljukat, olyan elvek szerint kormányozzanak, amelyek homlokegyenest ellenkeznek korábbi elveikkel.”

„… Párizsban égnek az autók! És ez egy döntő jel!… Az, hogy szeretem a hazámat, az nulla. Az, hogy jó hazafi vagyok, az nulla. Most cselekedni kell. Aki szereti a hazáját, lépjen be a polgári körök hadseregébe. Az a cél, hogy 8-12 éves periódusban nekünk kell uralkodni. Nekünk, a történelem uralkodó országának vissza kell szerezni a hatalmat. Ha ők győznek, forradalmat kell csinálni… A Fidesz nem tud nyerni. Nincs pénze. Mi tudunk nyerni! Mi be tudjuk hozni a Fideszt! Mi potenciális harcosok vagyunk. Rogán fogja vezetni az egészet.”

„Foucault az anti-tudományként fellépő, tudós-pozitivista történetírás programját a Nietzsche-recepciónak köszönheti […] Filozófiailag tekintve ez a program reményteljes alternatívát látszik kínálni ahhoz az észkritikához, amely Heideggernél és Derridánál a temporalizált eredetfilozófia alakját öltötte magára. Most persze a problematika teljes súlya a hatalom alapfogalmára esik […] Nietzsche tekintélye – aki ezt a teljességgel nem-szociológiai hatalomfogalmat „kölcsönözte””

„Nem szeretném előre látni a jövőt. Csupán a jelennel törődök. Isten nem adott hatalmat a következő pillanat felett.”

„Nem vagyunk kommunisták, mert a mi szellemi centrumunk nem az osztályhatalom. Nem vagyunk fasiszták, mert a mi szellemi centrumunk nem az államhatalom. Nem vagyunk nemzeti szocialisták, mert a mi szellemi centrumunk nem a faji hatalom. De nagyon fontos, hogy jól értse mindenki: demokraták sem vagyunk. Demokraták sem vagyunk abban az értelemben, amivé ez mára züllött. Nem vagyunk, mert a mi szellemi centrumunk nem a pénz és a tőke!”

„… a szorgalmas emberek is teljes mértékben kiveszik a részüket a világon elkövetett gonoszságokból. Mi egyebet műveltek ebben az elmúlt egy-két évszázadban azok az emberek, akik a legszorgalmasabban gyűjtötték a vagyont és a hatalmat? Mi egyebet, ha nem gonoszságot?”

„Milyen sok férfiút tönkretett a hatalom, mely kezébe adatott, mily sokan vesztették el jószágaikat s halálos veszedelembe kerültek miatta.”

„A köztudat mindennek bírája. Az összegyűlt népben hatalom rejlik. A tudatlan közönség felér a lángésszel. Vajon miért? Mert a lángész megsejti a köztudat titkát.”

„Az intellektus nem mindennél fontosabb a hatalom gyakorlásában és gyakorta tényszerűen hiábavaló.”

„Ha egy olyan istenség hitéről és eszméjéről van szó, akit kiválónak és jónak tartanak, és mint ilyen csodálják és tisztelik, mert tudják, mert a puszta hatalom és tudás mellett a legkiválóbb természet is az övé, ami mindenki számára szeretetre méltóvá teszi, és ha az uralkodó és hatalmas lény olyannak mutatkozik, vagy történelmileg úgy ábrázóltak, hogy nagyfokú és különleges megbecsülésben részesít mindent, ami jó és kiváló, mindenki javával törődik, jótékony és szerető indulat füzi az egész iránt; egy ilyen példa kétségtelenül létrehozza és növeli az erény iránti indulatot, az össze többit pedig megfékezi, és egyedül ennek veti alá.”

„Minden hatalom ezen a földön gyalázatban gyarapodik. Nézzenek csak a lábuk elé a nép urai, s kutassanak azokban a népekben, amelyeket elnyomnak és azokban a tanokban, amelyeket megvetnek: onnan fakad majd az erő, amely megdönti őket.”

„Az író a szellem embere, és nem állhat egy olyan forradalom szolgálatába, amely szellem nélkül való, sőt szellem-ellenes… [A tömeg] …megunta, hogy egy elit-réteg vezesse és magának akarja megszerezni a vezetést. Éppen ezért gyűlöl mindent, ami elit, ami magasabb rendű nála, gyűlöli, tehát elsősorban a szellemet. Ez a tömeg eleve gyanakvással fogadna mindenkit, aki szabatos, világos, élvezetes stílusban tudja kifejezni magát. Ösztönösen ellenségének érzi az intellektuális embert, és ha valaha hatalomra kerül, ki fogja irtani. (…)”

„Ha a jogbitorlás és a visszaélések célja a zsarnoki hatalom megszerzése, s eme szándék a nép számára nyilvánvalóvá válik, a népnek joga és kötelessége az ilyen uralmat lerázni és sorsát, biztonságát jobb őrökre bízni.”

„Csalódás azt hinni, hogy csak a heves szenvedélyek – mint például a becsvágy és a szerelem – tudnak diadalmaskodni a többieken. A lustaság, akármily ernyedt is, gyakran úrrá lesz rajtuk: hatalmat bitorol az élet minden szándéka és minden cselekedete fölött, észrevétlenül lerombolja és elfogyasztja a szenvedélyeket s az erényeket.”

„A világ története nem egyéb, csak a hatalom harca a közvélemény ellen. Amikor a hatalom követi a közvéleményt, erős; amikor szembeszáll vele, elbukik.”

„Elcseszett huszonegyedik század - odáig fejlődtünk, hogy meghódítjuk a világűrt, miközben a saját földünkön nem tudunk rendet tenni. Mi, a "civilizáció csúcsa", a szofisztikált életvitel megtestesítői, tétlenül nézzük, ahogy hús-vér emberek még ma is kibelezik, lelövik, lebombázzák egymást elvekért, hatalomért vagy néhány száz négyzetméter földért.”

„Ennek a kormánynak mennie kell!
A leváltása önmagában mégsem elég: le kell bontani azt a rezsimet is, amelyet az elmúlt két évben építettek – amellyel a hatalom az övék maradna akkor is, ha a többség mást választ helyettük.
Ezért a kormányváltás nem elég: rezsimváltás kell.
Ám még ez is kevés: új politikai kultúra, új politikai korszak kell. Alkotmányos garancia, hogy a hazánkban többé ne sajátíthassa ki a hatalmat egyetlen politikus sem.”

„Jaj, nincs egészség, nincs remény,
jaj, nincs békém se kinn, se benn,
a lélek kincse sem enyém,
a szemlélődés fénye sem,
mely ott ragyog a bölcseken –
látom, már minden másoké lett,
hatalom, hír és szerelem,
másokra mosolyog az élet –
ezen a lakomán helyet már nem remélek.”

„Az író a szellem embere, és nem állhat egy olyan forradalom szolgálatába, amely szellem nélkül való, sőt szellem-ellenes… [A tömeg] …megunta, hogy egy elit-réteg vezesse és magának akarja megszerezni a vezetést. Éppen ezért gyűlöl mindent, ami elit, ami magasabb rendű nála, gyűlöli, tehát elsősorban a szellemet. Ez a tömeg eleve gyanakvással fogadna mindenkit, aki szabatos, világos, élvezetes stílusban tudja kifejezni magát. Ösztönösen ellenségének érzi az intellektuális embert, és ha valaha hatalomra kerül, ki fogja irtani. (…)
A XX. század nagy újítása az, hogy a tömeggel elhitették, hogy a szellem becsapta őket vagy nincs is, vagy ha van, nem ér sokat. A tömeg-ember megkönnyebbülve fellélegzik: „Ha csak műveletlennek kell lenni, azt én is tudok””

„Nagyon is tudom, hogy a hatalomnak ki vagyok szolgáltatva, tudom, hogy csak a lét és a becsület között van választásom, de a becsületet választom.”

„A hatalom nem korrupt. A félelem az... a hatalom elvesztésétől való félelem.”

„Soha nem álmodsz meg egy álmot anélkül, hogy hatalmat kapnál annak valóra váltására.”

„Egy rabszolga a szabadságról, a szabad ember a gazdagságról, a gazdag ember hatalomról és a hatalommal rendelkező ember pedig szabadságról álmodik.”

„A tudás nem hatalom, amíg nem alkalmazzák.”

„Az egyenlőség lehet jog, de egyetlen földi hatalom sem képes ezt ténnyé változtatni.”

„Mielőtt nagy hatalomra teszünk szert, bölcsességre kell szert tennünk, hogy jól használjuk azt.”

„Lehetetlen megszabadulni attól a benyomástól, hogy az emberek általában hamis mércét használnak - hogy hatalomra, sikerre és gazdagságra törekedenek, és ezeket csodálják másokban, és hogy alábecsülik azt, ami az életben valódi érték.”

„A hatalmon lévő barát elvesztett barát.”

„Ezért szerettem a technológiát: ha jól használtad, hatalmat és magánéletet adott.”

„Nem a bölcsesség, hanem a hatalom az, ami törvényt alkot.”

„A tudomány kutat; a vallás értelmez. A tudomány tudást ad, ami hatalom; a vallás bölcsességet ad, ami irányítás.”

„A bölcsesség és a hatalom egyesítésére tett kísérlet csak ritkán járt sikerrel, akkor is csak rövid ideig.”

„A politika iránti szenvedély általában a hatalom, a barátság és a rajongás, vagy a kettő kombinációjából fakadó kielégíthetetlen szükségletből fakad.”

„Amikor kételkedsz a hatalmadban, hatalmat adsz a kétségednek.”

„A kommunizmus nevében feladtuk az alapvető emberi értékeket. Ezért amikor Oroszországban hatalomra kerültem, elkezdtem helyreállítani ezeket az értékeket; a "nyitottság" és a szabadság értékeit.”

„A világbéke akkor érhető el, ha a szeretet hatalma felváltja a hatalom szeretetét.”

„A tudás olyan vágy, amely a hatalom megszerzése után következik. Az első típusú vágy a szeretet, majd a gazdagság, az egészség, a hatalom és aztán a tudás.”

„Előbb-utóbb mindannyian meghalunk, de mi, mint faj, még egy darabig itt maradunk. Ezért gondolom, hogy a pénz, a hírnév vagy a hatalom felhalmozása lényegtelen. Az emberiség szolgálata az egyetlen dolog, ami hosszú távon igazán számít.”