Idézetek ész-ről

„Próbálj úgy élni, hogy ne vegyenek észre ott, ahol vagy, de nagyon hiányozzál onnan, ahonnan elmentél.”

Victor Hugo (1802–1885) francia romantikus költő, regény- és drámaíró

„Ha valami nemeset és szépet csinálsz, és senki nem vette észre, ne légy szomorú. Mert a napfelkelte minden reggel gyönyörű látvány, pedig a közönsége nagy része mégis alszik.”

John Lennon (1940–1980) brit énekes, zeneszerző, a The Beatles gitárosa

„A világon az emberi ész van a legjobban szétosztva. Mindenki meg van győződve róla, hogy neki egy kicsivel több jutott.”

Hofi Géza (1936–2002) magyar humorista, előadóművész, színművész

„Egy farkas morálván a mezőn, igen szép képet talála az úton. És sokáig forgatván azt, látá, hogy mind élet s mind ész nélkül volna, és mondá: "Szép vagy ugyan, de kár, hogy élet nélkül és ész nélkül vagy, mert semmire, nem vagy jó."”

Heltai Gáspár (1510–1574) magyar evangélikus lelkész, író, költő, nyomdász

„Úgy vettem észre, hogy mindenki, aki az abortusz pártján áll, már még született…”

Ronald Reagan (1911–2004) amerikai színész, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 40. elnöke (1981-1989)

„A szerelem megsemmisíti az észt. Az agy és a szív olyan, mint a homokóra két edénye: amikor az egyik megtelik, a másik kiürül.”

Jules Renard (1864–1910)

„Azt a szót, hogy „integráció”, valamelyik északi liberális ötölte ki. Ennek a szónak egy fikarcnyi értelme sincs. (…) A ravasz északi liberálisok ezzel a füstfüggönnyel akarják elfátyolozni az amerikai négerek igazi követeléseit.”

Malcolm X (1925–1965)

„Nem hihetem, hogy az az Úristen, aki ésszel és értelemmel ruházott fel minket, egyszersmind elvárná, hogy feledkezzünk meg ezek használatáról.”

Galileo Galilei (1564–1642) olasz fizikus, csillagász, matematikus, természettudós

„Sztálint nagy ész és még nagyobb álnokság jellemezte. Gyakran lépett fel az igazság harcosának mezében, aki véget akar vetni az önkénynek. Jól emlékszem szavaira azokról, "akik fejébe szállt a siker", meg arról, hogy "a fiú nem felel az apjáért". A jezsovi idők tombolása után Sztálin nyilvánosan kesergett a történteken. (…) Szüntelen hangoztatta, hogy az emberekre mindig vigyázni kell. Szárján a festő mesélte nekem, hogy Sztálin az örmény delegációt Csarenről kérdezgette; hangoztatta, hogy a költőnek nem lehet bántódása, de néhány hónappal később Csarent letartóztatták és kivégezték. (Ehrenburg)”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

„Életem folyása annyira egyhangú és alapjában véve nem túlságosan érdekes. Engem azonban mégsem kínoz az egyformasága. Csak azt sajnálom, hogy a napok túlságosan rövidek és nagyon gyorsan telnek. Az ember sohasem azt veszi észre, amit már elvégzett, csak az lebeg a szeme előtt, amit még tennie kell, és ha nem szeretné a munkáját, könnyen elveszthetné a kedvét.”

Marie Curie (1867–1934) lengyel származású francia fizikus

„Ők voltak mellette akkor is, amikor az író – nagyon-nagyon öregen – végre is meghalt, maga Aterpater is megpróbált rajta segíteni, mert Aterpater, ha arról volt szó, hogy bebizonyítsa, milyen okos, még jó is tudott lenni, ám gyógyszerei, sajnos, nem hanszáltak az öreg írónak, mert az író ember volt, rá nem voltak érvényesek a tündérek törvényei, csak a természeté, s meg kellett halnia. Annyit tehettek meg érte csupán, hogy átsegítették utolsó óráin, s úgy hagyhatta itt az életet, hogy jóformán észre se vette, miféle nagy törvény telik be rajta, csodálkozva, mosolyogva, mert Topáz és kísérete nem úgy ült le ágya köré, ahogy szokott, konvertorral valami állattá változottan, hanem valódi tündérmivoltában, s az öreg író úgy hunyta le szemét, hogy végül is megláthatta azokat, akiket úgy szeretett, annyiszor elképzelt és ábrázolt.”

Szabó Magda film Tündér Lala

„… amit a pásztor látott, azt mi is megláthatjuk, mert az angyalok minden karácsony éjjel fent lebegnek az égben, csak észre kell vennünk őket.
És nem a gyertyáktól, nem a lámpáktól függ, nem a holdvilágtól, avagy a napfénytől függ, hanem az a legfontosabb, hogy olyan szemünk legyen, amely meglátja az Úr dicsőségét.”

Selma Lagerlöf (1858–1940) svéd írónő

„Minél odaadóbban végezte munkáját, annál kevésbé vették észre az épületben. Már kétezer évvel ezelőtt megmondta valaki, hogy akinek szeme van, nem biztos, hogy lát.”

Alekszandr Szolzsenyicin (1918–2008) orosz író

„A többi ember azonban észre sem veszi. Amit ébren tesz ugyanúgy, amint elfelejti, amit alva.”

Hérakleitosz (-535)

„Nem igaz, hogy a szerelem vak. Ellenkezőleg, a szerelmes olyasmiket lát imádottján, amiket más nem vesz észre.”

Feleki László (1909–1989)

„A nők az anyag diadalát jelentik az észen, aminthogy a férfiak az ész diadalát az erkölcsön.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

„Gyakran hallani, hogy nem lenne szabad támadni a vallást, mert a vallás erényessé teszi az embereket. Ezt mondják, de én ezt nem vettem észre.”

Bertrand Russell (1872–1970) angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja

„Számos más felfedezés mellett az öreg Thalész érdeméül tudják be a következő tételt is: azt mondják ugyanis, ő vette észre és mondta ki elsőnek, hogy minden egyenlőszárú háromszög alapján elhelyezkedő szögek egyenlőek, csakhogy ő, régi kifejezéssel élve, egyenlő helyett hasonlót mondott.”

Thalész (-624–-547 i.e.)

„Tartsd észben, hogy sok ember hal meg a hitéért; tulajdonképpen elég mindennapos jelenség. A valódi bátorság az, ha életben maradsz, és szenvedsz azért, amiben hiszel.”

Christopher Paolini (1983)

„Az Ész vezessen!”

Kitioni Zénón (-334–-263 i.e.) ókori görög sztoikus filozófus

„Az ész pedig tanulás nélkül csak olyan, mint amely föld parlagon áll.
(147. levél, Csernavoda, 4-dik junii 1739.)”

Mikes Kelemen könyv Törökországi levelek

„Az ember csak egyszer szeret igazán az életben, még ha nem is veszi észre.”

Carlos Ruiz Zafón (1964)

„Milyen pazarlás, ha valaki elveszti az eszét. Vagy ha nincs esze, szintén nagy pazarlás. Milyen igaz ez.”

Dan Quayle (1947)

„Budapesten születtem, egy zsidó családban, amelynek anyai ága az erdélyi Kolozsvárról, az apai pedig a Balatonvidék délnyugati sarkából származik. Nagyszüleim még gyertyát gyújtottak a Sabbat beálltakor, péntek este, de nevüket már magyarosították, és természetes volt számukra, hogy a zsidóságot a vallásuknak, a hazájuknak pedig Magyarországot tekintsék. Anyai nagyszüleim a Holocaustban lelték halálukat, apai nagyszüleimet a Rákosi-féle kommunista hatalom pusztította el, amikor a zsidó aggok házát Budapestről az ország északi határvidékére kitelepítették. Úgy érzem, hogy e rövid családtörténet mintegy magában foglalja és szimbolizálja az ország legújabb kori szenvedéstörténetét. Engem mindez arra tanít, hogy a gyászban nemcsak keserűség, de rendkívüli erkölcsi tartalék is rejlik. Zsidónak lenni: szerintem ez ma újra elsősorban erkölcsi feladat. Ha a Holocaust mára kultúrát teremtett – mint ahogy ez tagadhatatlanul megtörtént –, célja csakis az lehet, hogy a jóvátehetetlen realitás a szellem útján megszülje a jóvátételt: a katarzist. Ez a vágyam inspirált mindent, amit valaha is létrehoztam.”

Kertész Imre (1929–2016) magyar író, műfordító

„Önök természetesen mindannyian tudják, hogy a régi időkben három intellektuális érvet használtak Isten létezésének bizonyítására, s Immanuel Kant mindhármat elintézte A tiszta ész kritikájában. Rögtön kitalált azonban egy újabb érvet, melyet igen meggyõzõnek érzett -- ez volt a morális érv. Olyan volt Kant, mint sok más ember: intellektuális kérdésekben szkeptikus volt, erkölcsi ügyekben azonban mélyen hitt azokban az alapelvekben, amelyeket még kicsi gyerekkorában szívott magába.”

Bertrand Russell (1872–1970) angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja

„Rendszerint van egy, akit igazán szeretünk. Aki a legkedvesebb. Lelkünkhöz közelálló. Olyan titok ez, melyet nem szabad bolygatni. A szeretet mélyebben van. Tudatnál, akaratnál, vágynál, képzeletnél, társadalmi elvárásnál mélyebben. A szeretet nem kötelesség, nem feladat. Nem józan ésszel, akarattal, kényszerrel előidézhető állapot. A szeretet: a szabadság jegyében áll.”

Müller Péter (1936) magyar író, drámaíró, színházi dramaturg, forgatókönyvíró, előadó

„Mit kéne tennem? Nem tudom.
A kezem összekulcsolom.
Ülök az ágyon szótalan.
Hová is ejtettem magam?

Összefonom ujjaimat.
Ennyi maradt: a mozdulat
A hitből, és gályára vont
Őseimből maradt a csont.

Hová forduljon hát az ész?
Pedig jó volna szégyenét
A szóval, mely megsejteti,
Kimondani, s elrejteni.”

Nemes Nagy Ágnes (1922–1991) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a DIA posztumusz tagja

„Vedd észre, hogy a jelen pillanat minden, amid van. Legyen MOST az életed középpontja.”

Eckhart Tolle (1948) német származású kanadai író

„A szeretetben mindig van valamennyi őrület. De az őrületben is mindig van valamennyi ész.”

Friedrich Nietzsche (1844–1900) német filozófus

„Manapság a legtöbb ember egyfajta kúszó józan ész miatt hal meg, és amikor már késő, rá jönnek, hogy az egyetlen dolog, amit soha nem sajnálnak, azok a hibák, melyeket elkövettek.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

„Jó vagy rossz, az élet az élet; de ezt csak akkor veszed észre, amikor meg kell kockáztatnod.”

Erich Maria Remarque (1898–1970) német pacifista és antifasiszta író

„A legfélelmetesebb fegyver mindenféle tévedés ellen az ész.”

Thomas Paine (1737–1809) angol-amerikai politikus, újságíró, esszéista

„Az igazságot nemcsak az ésszel, hanem a szívünkkel is megismerjük.”

Blaise Pascal (1623–1662) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus és moralista

„Az ébredéskor nem az ember vezeti a gondolatokat, hanem az állat, a növény - az ösztön. a gondolat primitív és őszinte, nincs kifestve. Szörnyűnek lárjuk a mindenséget, mert tisztán látunk, hamisítatlanul. Aztán jön az értelem, rendez, simít és mesterkedik. Kirakja a kis játékokat, amiket az ember azért talált ki, hogy ne vegye észre az Űrt.”

Jean Cocteau (1889–1963) francia író, festő, filmrendező

„A szerelmesek egykor lángoló szerelme idővel megtisztul. A szerelem egymás tökéletes megértésévé válik. Az ész és szív évről évre haladó tisztulása: ez az igazi házasság.”

Ralph Waldo Emerson (1803–1882)

„Valamint a legkisebb növénynek kifejlődése nemcsak közvetlen körétől, de a földteke mozgásaitól függ, mely, midőn saját tengelye s a nap körül forog, a nappal s éjszaka és az évszakok változását okozza: úgy nincsen ember — bármi szerénynek vagy függetlennek látszik helyzete —, kinek létére a világ politikai fordulatai befolyást ne gyakorolnának, s azért a politikai közönyösség, melyre Szolón méltán büntetést szabott, nemcsak szűkkeblűségnek, de egyszersmind igen korlátolt észnek biztos jele.”

Eötvös József (1813–1871) magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő

„Senki sem értheti meg a 13. század nagyságát, ha nem fogja fel, micsoda új dolgok nőttek itt naggyá, és ha nem érti meg, hogy élő valami hozta őket létre. Ebben az értelemben ez a korszak bátrabb és szabadabb volt, mint az, amelyet renaissance-nak nevezünk. A renaissance-ban csupán régi dolgok támadtak fel és holt anyagban fedezték fel őket. Ha így nézzük; a középkoriság nem is renaissance volt, nem újjászületés, hanem naissance, születés. Nem régi templomokat másolt sírjai fölé és nem holt isteneket idézett fel az alvilágból. Új építészetet teremtett, olyan újat, mint a modern gépszerkesztés és annyira újat, hogy a gótika még ma is a legmodernebb építészet. Csak nem vesszük eléggé észre, mert utána a renaissance sokkal régimódibb építészete következett. Ebben az értelemben nyugodtan nevezhetjük a renaissance-ot visszaesésnek. Akármit is mondanak egyesek a gótikáról és a Szent Tamás-féle evangélium-magyarázatokról, annyi bizonyos, hogy ez nem volt visszaesés. Új előretörés volt, akár a gót építőművészet titáni lendülete, ereje pedig a mindent megújító Istenben nyugodott.”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

„A beszédhez igen kevés észre van szükség.”

René Descartes (1596–1650) francia filozófus, természetkutató, matematikus (1596–1650)

„Észak-Vietnám nem tudja megalázni és legyőzni Amerikát – ezt csak amerikaiak képesek megtenni.”

Richard Nixon (1913–1994) amerikai ügyvéd, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 37. elnöke (1969-1974)

„Éld meg most, amit a többi ember majd csak a jövőben fog megélni! Mit akarsz? (…) Értelmet akarsz adni az életednek, ezért a lehető legintenzívebben akarod megélni. Ez egyszerre csapda és eksztázis. Maradj tehát éber, vedd észre a veszélyt, de éld át az örömöt, a kalandot, hogy az a Nő vagy, aki a tükörképeden túl van.”

Paulo Coelho (1947)

„A jenki imperialisták nemcsak Latin-Amerikában érvényesítik beavatkozási politikájukat, hanem Afrikában, Ázsiában és az egész világon is. Ennek ékesszóló bizonyítéka az Egyesült Nemzetek Szervezetének zászlaja alatt végrehajtott jenki intervenció Kongóban. Jelenleg a dél-vietnámi nép ellen irányuló jenki intervenció, valamint az Észak-vietnámi Demokratikus Köztársaság bombázása mutatja a Pentagon és az észak-amerikai monopóliumok beavatkozási politikáját az óceánon túl, fenyegetve a világbékét.”

Fidel Castro (1926–2016) kubai kommunista politikus

„Az érzelem, amelyet a józan ész nem fegyelmez, bizony híg ital, az ész viszont, érzelem nélkül, olyan keserű és kemény falat, hogy alig lehet lenyelni.”

Charlotte Brontë (1816–1855) angol költő, író

„Tudni, hogy nincsen cél, tudni, hogy nincs Isten; Félni, hogy talán még igazság sincsen; Tudni: az ész rövid, az akarat gyenge, hogy rá vagyok bízva a vak véletlenre, és makacs reménnyel mégis, mégis HINNI, hogy amit csinálok, az nem lehet semmi. És örülni tudni a nagy megnyugvásnak: a fájdalmat, örömöt gyógyító halálnak.”

Teller Ede (1908–2003) magyar–amerikai atomfizikus

„Ha azt, ami téves, mindenki képtelenségnek tekintené, senki sem tévedne. Minden hamis vélemény a józan észből ered. A józan ész tanít bennünket arra, hogy a Föld egy helyben áll, hogy a nap kering körülötte, s hogy a földteke túlsó oldalán élő emberek tótágast állnak. Óvakodj a józan észtő! Az ő nevében követtek el minden butaságot és minden bűnt.”

Anatole France (1844–1924)

„Mert ahhoz, hogy egy háborúskodásba ájult populáció végre észhez térjen, előbb minden hetedik férfinak el kell pusztulnia.”

Nádas Péter (1942) magyar író, drámaíró, esszéista, fotóriporter, újságíró, a DIA alapító tagja

„Észak Fehére szolipszizmusra nevel. Délnek ott van a kegyes, léleknyugtató és „színes” hazugsága, hogy minden jelenség, csapás vagy katasztrófa valamiként a közösséget is illeti, s annak ódiumából ama absztrakt „nyáj”, azaz az „emberiség”-nek nevezett, megragadhatatlan fikció is átvállal valamit. Az üres szentimentalizmus Északon értelmezhetetlen.”

Orosz László Wladimir (1966) költő

„Melyik államot ítélték el ezek a határozatok Belgrádtól Lusakáig a Vietnám és az egész Indokína elleni agresszióért? Az imperialista Egyesült Államokat. Kit vádolunk azzal, hogy felfegyverzi, támogatja és fenntartja az agresszor Izrael Államot az arab országok elleni rablóháborújában, és azoknak a területeknek a kegyetlen megszállásában, ahol jog szerint a palesztinoknak kellene szabadon élniük? Az Egyesült Államok imperializmusát. Ki ellen tiltakoztak az el nem kötelezett országok a Kuba elleni invázió és blokád miatt, a Santo Domingo-i intervencióért, a guantánamói, a panamai vagy a Puerto Ricó-i támaszpontok fenntartásáért a népek akarata ellenére? Ki állt Lumumba meggyilkolása mögött? Ki támogatja Amílcar Cabral gyilkosait? Kik támogatják a fajüldöző fehér állam fenntartását Zimbabwéban és segítenek Dél-Afrika félrabszolgaságban élő fekete nők és férfiak rezervátumává változtatásában. Minden esetben ugyanaz a bűnös, a portugál gyarmatosítókat támogató észak-amerikai imperializmus, Guinea-Bissau, a Zöld-foki-szigetek, Angola és Mozambik népével szemben.”

Fidel Castro (1926–2016) kubai kommunista politikus

„Városban az ember akár száz évet is elélhet úgy, hogy nem veszi észre, hogy már régen meghalt.”

Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828–1910)

„Egy isten, ki az isteni s emberi nem legerősebje,
ám a halandóknak formára sem észra sem mása.”

Kolophóni Xenophanész (-570–-475 i.e.) ógörög filozófus

„Körülbelül hétéves lehettem, amikor egy vésőt kaptam, amolyan hajlott hátú pléhfélét, amivel elkezdtem egy darab követ faragni. Valami állat-emberfélét vettem észre kialakulni. De akkor már elbújtam a pincébe, és ott folytattam titokzatos munkámat. Sámánkodásféle lázas mesterkedés vett rajtam erőt, s az anyag megszólalt.”

Nagy Imre (festő) (1893–1976) magyar festő, 1893-1976

„Már nem olvasok könyveket; úgy veszem észre, elterelik a figyelmemet magamról.”

Oscar Levant (1906–1972)

„Ha még hajnal előtt nem olvasol gyertyánál, nem nézed éltedet az ész világánál.”

Horatius (-65–-8 i.e.)

„Az élelmiszer-termelés 1939-hez viszonyítva 100%-kal növekedett, az állatállomány csaknem megkétszereződött; az ipari növények termelése hétszeresére nőtt. Észak-Vietnámnak ma 1000 gyára van (ezekből 217 nagyüzem), szemben az 1954-es 41-gyel (ezekből 20 volt nagyüzem). Gazdaságunk lényegileg független, biztosan fejlődő nemzetgazdasággá lett. A francia uralom alatt a lakosság 95%-a írástudatlan volt – ma a lakosság 95%-a tud írni és olvasni. A békekötést követő időhöz képest az iskolások száma általában három és félszeresére, az egyetemi hallgatóké és szakiskolákban tanulóké huszonötszörösére emelkedett.”

Ho Si Minh (1890–1969)

„Egyvalami teljes képtelenség: rávenni a nőket, hogy hallgassanak a józan észre! Mintha hiányozna egy kerekük! Beszélhetnek nekem a női ösztönről, ország-világ tudja, hogy könnyű prédái a szélhámos csirkefogóknak! Tíz között egy sincs, aki rájönne, hogy gazemberrel áll szemben; kihasználhatja őket bármelyik jóképű, sima modorú csibész!”

Agatha Christie (1890–1976)

„Ha deréknek születtél, ha a természet egyenes észt és érzékeny szívet adott neked, kerüld egy időre az emberek társaságát, és tanulmányozd magadat.”

Denis Diderot (1713–1784) francia filozófus és író, az Encyclopédie főszerkesztője

„Adj erőt, hogy érezzem. van még értelme csinálni és nem csak azért csinálom, mert belevakultam a munkába és nem vettem észre, hogy már rég abba kellett volna hagynom.”

Moldova György (1934) magyar író, újságíró, a DIA alapító tagja

„Átmentem én is ezen a napon, 1939. szeptember elsején, sőt meg is maradt bennem rendkívül mélyen, kitörülhetetlenül csodásnak, csak éppen úgy jártam vele én is, mint a Pármai kolostor Fabrice del Dongója a Waterlooi csatával, aki észre sem vette, érzékelni sem tudta, hogy az ütközetben maga is részt vett.
~ A garabonciás diák”

Végh György (1919–1982) költő, író, műfordító, 1919-82

„Amennyi az éjtszaka, annyi a nappal. Amennyi az öröm, annyi a bánat. Minden nappalhoz szükséges egy éjtszaka, és minden éjtszakához szükséges egy nappal. Minden éjtszaka sok-sok gyermeket csinálnak ezen a világon, hogy legyen mért dolgozzanak és éljenek nappal az emberek. Minden bánattól megnő az ember itt bent egy kicsit, itt bent – ujjával nehányszor rákopogtatott keszeg mellére –, itt bent, érted. Megnő az ember, meglombosodik, mint a fa. Megtanul valamit. Mint a fa, a lombja által. Több napfényt magába szívni, ameddig süt a nap, és félretenni belőle valamit a levelekbe… érted? Jobban örvendeni az örömnek, érted? És félretenni belőle valamit. Ehhez kell értsen az ember. És erre való a bánat, hogy megtanítsa. Éppen annyi van belőle, mint az örömből. Éppen annyi. Úgy, mint a nappal s az éjtszaka. A különbség csak az, hogy a nappal s az éjtszaka dolgát elrendezte az Isten. De az öröm s a bánat dolgát nem rendezte el. Azt csak kiporciózta éppen, mint ahogy a juhoknak a szénát kiporciózza az ember. Hogy ennyi jut ebből s ennyi abból. Ez a kommenció. Az öröm. Meg amit fizetni kell érte. A bánat. Ennyi jár. Akár tetszik, akár nem. Ennyi jár, s ez elől nem lehet megszökni. Mármost, aki nem egyformán osztja be, hanem előbb végez az örömmel, annak a végin csak a bánat marad. Így van ez. Meg kell enni! Ezt is, azt is. A puliszkát is, a túrót is. Aki nem keveri össze ésszel a kettőt, hanem előbb fölnyalogatja a túrót, annak a végire üresen marad a puliszka…! Nagy hangon, szinte kiabálva mondta az utolsó mondatokat, de a szeme még így is kifényesedett tőlük. Aztán lehajtotta a fejét, inge ujját végighúzta az orrán, és fölállt. Fölmarkolta kalapját is a padról. – Na, én megyek. Az asszony elkomolyodva állt a bölcsőmellett, és nézte Birtalant. – De ha az ember – szólalt meg lassan –, de ha az ember mindég csak puliszkát eszik, puliszkát és puliszkát… és a túró szagával is megelégszik… míg mások meg, más asszonyok azalatt csak túrót esznek, puliszka nélkül… akkor mi lesz azzal a túróval, amit elmulasztott megenni az ember…? Megmarad az a gyermeknek? Birtalan már fejére tette a kalapot, a puskát is a vállára vette, úgy állt ott. Nézte az asszonyt. – Aki mindég csak puliszkát eszik – felelte lassan, elgondolkodva, óvatosan –, mindég csak puliszkát, akarattal… s a túrót félreteszi.. annak vigyáznia kell, nehogy végül is a túró megromoljék… Ami pedig másokat illet – legyintett hirtelen, és furcsán elmosolyodott, szomorúan is, gúnyosan is –, nem kell irigyelni azt, aki mind csak pusztán eszi a túrót. A puliszkát, tudod, azt mindenkinek meg kell ennie! Én tudom ezt, én… nekem elhiheted. A puliszka, az nem romlik el. Az nem. Indult. Az asszony nem szólt utána. Nehány lépés után visszafordult még egyszer.”

Wass Albert könyv A funtineli boszorkány

„Az Éhségnek van metafizikája, és ezt a dimenziót akkor érthetjük meg igazán, ha az Északi Genius által áthatott műveket olvassuk; a figyelmes ember ezt a transzcendens érintést érzi meg Csehov Osztriga című elbeszélésében avagy Hamsun Éhség-ében. A „délieknek” e kérdésben nem tudok hinni; amikor Stendhal és Balzac hősei öklüket rázzák a „társadalom” felé, és azt követelik, hogy a kollektívum – vélt vagy valós – értékeiket respektálja, voltaképpen nassolni akarnak. Azaz még többet kívánnak azokból az ínycsiklandó nyalánkságokból, melyet Dél csillogó kirakataiban cukros csaliként felhalmoz.”

Orosz László Wladimir (1966) költő

„Szeretem az észt, de nem vagyok fanatikusa. Az ész megvilágosít bennünket, és utat mutat nekünk; de ha istenséget csinálsz belőle, megvakít és bűntettekre csábít.”

Anatole France (1844–1924)

„Megnéztük a hattyú csőrét. És a feledhetetlen hattyú feledhetetlen sárga csőrén lila, irodai bélyegzővel odapecsételve látszott a jel: „B 64”. Amiből sok minden következik. Annyi bizonyosan, hogy Bruges városának legalább 64 hattyúja van (esetleg sokkal több is), és az is következik belőle, hogy Észak Velencéjében komolyan veszik az ingóságok leltározását.”

Nemes Nagy Ágnes (1922–1991) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a DIA posztumusz tagja

„Tudtam, hogy mi folyik, de szándékosan nem vettem észre.”

Walter Schellenberg (1910–1952)

„Sajátságos patológiai kísérlet, melynek segítségével be lehet bizonyítani, hogy öreg embereknek elméje már teljesen el van gyöngülve, amennyiben nem veszik észre, hogy "öreg" és "vén" ugyanazt jelenti. Fiatal ember ugyanis nem ugrana be ilyen marhaságnak, hogy "fiatal ember nem ifjú ember."”

Karinthy Frigyes (1887–1938) író

„Összességében az Észak és Dél közti kapcsolatokat a nemzeti megbékélés, az egység és újraegyesítés érdekében fejlesztjük.”

Kim Dzsongil (1941–2011) észak-koreai politikus, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hajdani vezetője

„Az ész minden vakbuzgóság szemében szálka.”

Alfred de Vigny (1797–1863) francia költő, író és drámaíró

„Figyelj oda ellenségeidre: hibáidat ők veszik észre először.”

Antiszthenész (-444–-365 i.e.)

„A józan ész az a dolog, amely a legjobban oszlik meg az emberek között: mert mindenki azt hiszi, hogy annyit kapott belőle, hogy még azok sem szoktak maguknak többet kívánni, mint amennyiük van, akiket minden más dologban csak igen nehéz kielégíteni.”

René Descartes (1596–1650) francia filozófus, természetkutató, matematikus (1596–1650)

„…az ész tehát nem arravaló, hogy "irányítsa" az embert (lásd a pedagógiát: a felnőtteknek nem irányitaniok, hanem csak értelmezniük kellene a kicsinyeket) hanem arra való az ész, hogy a külvilágot önmagával együtt tudomásul vegye…”

József Attila (1905–1937) költő

„Ahol a Balatonból csordogáló Sióhoz hirtelen társul szegődik északról a Sárvíz, de mégsem ömlik bele, hanem egy vármegye hosszán két-három kilométernyi távolságban mellette ballag, szinte kar karban, kacérkodón át-átkacsintva, mint az andalgó szerelmesek, - én ott vagyok honn, az az én világom. A két folyónak egy ágya van, hatalmas, termékeny, széles, mondhatnám családi kettős ágya. Kétoldalt enyhe lankák és szelíd dombok díszével, melynek látképe, mintha festve volna, ugyancsak egy békés, derűs otthon falára. Fent Sárrét, lent Sárköz - ahol majdnem minden falu neve Sár-ral kezdődik, - ez az én vidékem… Szülőföldemmel úgy vagyok, mint a szegény király az országával. Magántulajdona nincs benne egy talpalatnyi sem, de gondra és tetszelgésre mindenestül az övé. (2. fejezet, 27-28. oldal)”

Illyés Gyula (1902–1983) magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő, az MTA és a DIA tagja

„Mióta a kereszténységet anyámnak fogadtam, s nem holmi teóriának tekintem, mely véletlenül az utamba akadt, kicsiny kertté változott vissza Európa és a nagyvilág, kertté, melyben a macska és a gereblye jelképes alakjait bámulom; gyermekkorom tündéri tudatlanságával és várakozásával nézek mindenre. Egyik-másik tan vagy szertartás éppoly idomtalannak és furcsának tűnik, mint a gereblye; ám tapasztalatból tudom, hogy az efféle dolgok valahogy mégis zöld gyepen és virágon végződnek… Hadd említsek egy példát a száz közül! Ami engem illet, semmiféle ösztönös rokonszenvet nem érzek a fizikai szüzesség iránt való lelkesültséggel szemben, amely kétségtelenül jellemző vonása a történelmi kereszténységnek. Ám ha nem magamat tekintem, hanem a világot, észre kell vennem, hogy ez a lelkesültség nem csupán a kereszténység jellemzője volt, hanem a pogányságé is - számtalan vonatkozásban jellemzője a magasrendű emberi természetnek. A görögöknek volt érzékük a szüzesség iránt, midőn Artemiszt márványba faragták, szintúgy a rómaiaknak, midőn a Veszta-szüzeket díszruhába öltöztették. Az Erzsébet-kor leggonoszabb és legvadabb drámaírói úgy ragaszkodtak a szó szoros értelmében vett női tisztasághoz, mintha a világ alappillére volna. Sőt, a modern világ (még ha gúnyolja is a nemi ártatlanságot) a nemi ártatlansággal szemben nemes bálványimádatot tanúsít - bálványozza a gyermekeket. Mármost, minden gyermekszerető ember jól tudja, hogy különös szépségük nyomban hervadni kezd, mihelyt a fizikai nemiség első jegyei megjelennek rajtuk. Mivel az emberi tapasztalat egybevág a keresztény tanítással, egyszerűen arra következtetésre jutok, hogy én vagyok az, aki téved, és az egyháznak igaza van. Sőt, még helytállóbb az a megállapítás, hogy az én felfogásom hiányos, az egyházé azonban egyetemes. Az egyházat nem uniformizált emberek alkotják, és az egyház nem is kívánja tőlem, hogy nőtlen legyek. A tényt, hogy nem értékelem a cölibátust, éppúgy elfogadom, mint azt a tényt, hogy nincs zenei érzékem. Ellenem tanúskodik az emberiség tapasztalata, miként ellenem tanúskodik Bach esetében. A cölibátus virág apám kertjében, melynek nem tudom édes és ijesztő nevét. De lehet, hogy egyszer megtudom.”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

„Ennek az évnek az első hónapjaiban észak-vietnámi honfitársaink közül több mint kétmillióan haltak éhen a francia gyarmatosítók barbár politikája következtében, akik elvették a rizst beszolgáltatásként, akik a jutatermesztést erőltették.”

Ho Si Minh (1890–1969)

„Mindenesetre a Vörökeresztnek Dél-Vietnámban kellene jobban dolgoznia, ahol a jenki katonák ezreket ölnek meg és ezrével kínozzák és gyilkolják a népet. Vagy Észak-Vietnámban, ahol a bűnös jenki bombák válogatás nélkül hullanak városokra és falvakra, iskolákra és kórházakra. A Vöröskeresztnek tennie kellene valamit Santo Domingoban is, ahol a megszálló katonák a legkülönfélébb módon kegyetlenkedik a néppel, és megszállva tartja az iskolákat. A Vöröskereszt még magában az Egyesült Államokban is közbeléphetne, hogy megakadályozza a néger lakosság lemészárlását, amint nemrégiben Los Angelesben történt.”

Fidel Castro (1926–2016) kubai kommunista politikus

„Árnyék nélkül nem vesszük észre a fényt.”

Libba Bray (1964)

„Ahhoz, hogy az ember az igazi művész szerepét igényelhesse, nemcsak tehetség, szív és szellem emelkedettsége kell, hanem józanság is, logika a viselkedésben, s még azt is merném mondani, hogy – bizonyos számító ész is.”

Liszt Ferenc (1811–1886) magyar zongorista, zeneszerző, karmester

„Az emberi élet és a Föld számtalan területén tapasztalható negatív jelenségek a megismerés és a moralitás önálló és egymást feltételező valóságának tagadásából vagy korlátozásából következtek. Észre kellene vennünk, hogy ez az agnosztikus magatartás tette féloldalassá a civilizált emberiség életét, fosztotta meg egészséges arányérzékétől és tette a világ, a természet gátlástalan bekebelezőjévé.”

Rudolf Steiner (1861–1925) osztrák filozófus, író, az Antropozófia megalapítója

„Engedd el a kezem és menj tovább egyedül. Már úgyis Benned van minden, amiről tudatni akartalak. Menj végig az utadon, de mindig dönts úgy, hogy a sötétség elkerüljön. Ne félj. Semmitől és senkitől. Az árnyakat észre se vedd. Tarts meg engem jó emlékezetedben. Az angyalok vigyázzák léptedet.”

Papp Olivér (1975) magyar író (1975–)

„Józan ésszel nem lehet felfogni, hogy egy-egy nő mit lát, mit érez egy bizonyos férfiban. Nem lehet mást tenni, mint tudomásul venni a tényt. Ugyanaz a nő, aki ragyogó értelemmel nyúl a világ minden kérdéséhez, egy bizonyos férfival kapcsolatban teljesen elveszti a fejét.”

Agatha Christie (1890–1976)

„…amit józan értelemnek vagy észnek nevezünk - természettől fogva egyenlő minden emberben; úgyhogy véleményeink nem azért különböznek, mert egyesek okosabbak másoknál, hanem azért, mert gondolataink különböző utakon járnak…”

René Descartes (1596–1650) francia filozófus, természetkutató, matematikus (1596–1650)

„A szenvedély elsodor. Az ész a gyeplő, amely megfékez.”

Benjamin Franklin (1706–1790) amerikai diplomata, feltaláló, író, polgári demokrata politikus, természettudós, filozófus, nyomdász

„…éppen egy geometriai ábrán tépelődött, és annyira belemerült a probléma megoldásába, hogy sem a rómaiak betörését, sem a város elfoglalását nem vette észre. Hirtelen egy katona termett előtte, és felszólította, hogy kövesse Marcellushoz, de ő nem akart menni, amíg a problémát meg nem oldja, és be nem fejezi a bizonyítást; erre a katona megharagudott, kihúzta kardját és ledöfte. Mások azt mondják, hogy a római katona kivont karddal lépett oda hozzá, és azzal fenyegette, hogy azonnal megöli. Amikor Arkhimédész megpillantotta, kérte, várjon egy csöppet, hogy az elkezdett feladat ne maradjon befejezetlenül és bebizonyítatlanul, de a katona nem törődött kérésével, és végzett vele. Egy harmadik elbeszélés szerint, mikor Arkhimédész Marcellushoz vitte csillagászati műszereit, a napórát, a földgömböt és a szögmérőt, amellyel a napot szokta mérni, katonákkal találkozott, akik azt gondolták, hogy a dobozban aranyat visz, és megölték. Abban azonban mindenki egyetért, hogy Marcellus nagyon fájlalta Arkhimédész halálát, és gyilkosától, mint valami szentségtörőtől elfordult. Felkutatta Arkhimédész rokonait, és kifejezte előttük a nagy ember iránt érzett tiszteletét.”

Plutarkhosz (46–127) ókori görög életrajzíró

„Magamagától jóformán senki sem veszi észre másnak az érdemét.”

Jean de La Bruyère (1645–1696)

„A szív észt ad, de az ész nem ad szívet.”

Anatole France (1844–1924)

„A magyar népművészetben csak az nem veszi észre a fantasztikus elemeket, aki behunyja a szemét. Tudósaink körében ez nagy divat ma.”

Lükő Gábor (1909–2001) magyar néprajzkutató, szociálpszichológus

„Tudatni akarom mindenkivel, hogy a rossz időknek vége – befejeződtek. A miniszterelnöktől kapott feladatunk az, hogy elpusztítsuk a tengelyhatalmak erőit Észak-Afrikában.”

Bernard Montgomery (1887–1976)

„Estragon: Hiába, nem megy.Vladimir: Magam is azt hiszem. Sokáig nem tudtam beletörődni a gondolatba, légy észnél, Vladimir, mondtam, még nem próbáltál meg mindent. És elölről kezdtem a küzdelmet.”

Samuel Beckett (1906–1989) ír költő, próza- és drámaíró

„A józan ész a tizennyolc éves korunkra összegyűjtött előítéletek gyűjteménye.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„Negyvenmillió a jelenlegi előirányzat [a magyar, jórészt KISZ-esekből álló delegáció kiküldésére az észak-koreai nemzetközi ifjúsági találkozóra]. Tudjuk, hogy magyar közvélemény nehezen érti meg, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetünkben ennyit [mai áron kb. félmilliárd forintot] ad ki a VIT-re a költségvetés. Vannak azonban olyan befektetések, amelyeknek nem mérhető a közvetlen hozadéka. […] A phenjani út nem üdülés, hanem igenis politikai misszió!”

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

„Nemcsak azt hívom ostobának, aki híjával van az észnek, hanem azt is, aki nagyon sok észt mutat ott, ahol arra semmi szükség.”

Victor Eftimiu (1889–1972)

„Megismerni az észt mint rózsát a jelen keresztjébe, s ezzel örülni ennek a jelennek: az az ésszerű belátás, a megbékélés a valósággal, amelyekkel a filozófia azokat ajándékozza meg, akiket egyszer az első szózat felszólított, hogy felfogják abban, ami szubsztanciális, éppígy fentartsák a szubjektív szabadságot, ne egy különösben és esetlegesben álljanak, hanem abban, ami magán- és magáértvaló.”

Georg Hegel könyv Elements of the Philosophy of Right

„Nem tudom, meddig ültünk ott mozdulatlanul. Talán órákig. Végül a pulzusom lenyugodott, de Edward nem moccant, szótlanul tartott a karjában. Tudtam, hogy bármelyik pillanatban túl sok lehet neki ez az egész, és akkor az én életemnek vége - olyan gyorsan, hogy talán észre sem veszem. És mégsem féltem. Semmi másra nem tudtam gondolni, csak arra, hogy átölel.”

Stephenie Meyer (1973)

„A legnehezebb a politikusoknak észben tartani mindazt, amit nem kell mondani.”

Coluche (1944–1986) francia színész, humorista

„Gyereket választottam »hősül«, mert a gyerek nagyon jó paradigmája a náci totalitarizmus dinamikájába belevetett embernek: ott a felnőttek tudata is infantilis tudattá fokozódik le, részben az érett ésszel követhetetlen események súlyánál fogva, részben pedig az ember anyagszerű kezelése által, amelyben szükségképpen felőrlődik mindaz a védekezési erő és lehetőség, amelyhez egy polgári neveltetésben részesült ember hozzászokott. Ebben az infantilis tudatban nincsenek primér morális elvek: csak a tapasztalat van jelen, és az üres fogalmak, amelyeket egy gyerek az iskolában, a szülői házban megkap. Regényem a tizenkét fokú zene kompozíciós elvét követi. Atonális regény. S ahogy a zene tonalitása egy hagyományon, egy harmonikus konszenzuson alapszik, amelyet az atonális zene bizonyos – és nem tisztán zenei – törvények hatására elvet, úgy a regény atonalitása is egy ilyen konszenzusnak a feladását, elvetését jelenti. Egy regényben a tonalitás nem egyéb, mint a társadalomban abszolút érvényes erkölcsi konszenzus. Pont ezt az erkölcsi konszenzust sodorta el Auschwitz. Úgyhogy olyan regényt írtam, amelyben az erkölcsi fogalmak nyelvkritikai viszonylatba kerülnek, és a szemünk előtt mondanak csődöt.
[…] Tizenhárom évig tartott, amíg a regény első gondolatától a regény utolsó mondatáig értem; de természetesen tizenhárom éven keresztül nem állandóan csak a Sorstalanságot írtam. Elsősorban is tudnom kellett, hogy miről akarok írni, mit akarok írni, föl kellett derítenem a saját tehetségemet, föl kellett dolgoznom az élményeimet, ki kellett alakítanom a víziómat az egész történelmi háttérről. Tapasztalnom kellett, majd el kellett képzelnem ennek a két apokaliptikus embertípusnak, a rettenet előidézőjének és a borzalom elszenvedőjének a karakterét. Nyelvet kellett teremtenem mindehhez, el kellett döntenem, hogyan kezelem az elbeszélésben az időt. 73-ban készült el, 60-ban határoztam el, hogy megírom, 31 éves voltam.”

Kertész Imre (1929–2016) magyar író, műfordító

„Csak forog körbe-körbe, mint egy tornádó, és közben teli torokból Scott nevét üvölti, bánatában üvölt, üvölt, mert elveszítette Scottot, dühében üvölt; üvölt, mert azt akarja, hogy Scott megmagyarázza neki, hogy miért hagyta el, azért üvölt, hogy Scott visszatérjen hozzá, hogy végre visszatérjen hozzá. Sebaj, minden ugyanaz, pedig nélküle semmi sem ugyanaz, utálja Scottot, és hiányzik neki, egy lyuk van a testében, és a Yellowknife felől fújó jeges északi szél keresztülsüvít rajta, a világ teljesen üres, nincs benne szerelem, ha nincs, aki a nevedet kiáltsa, ha nincs, aki hazahívjon.”

Stephen King könyv Lisey története

„Észak-Korea rakétákat lő ki, de mi fákat ültetünk.”

I Mjongbak (1941)

„Ahhoz, hogy tovább léphessünk, ki kell fejteni a „szakrális földrajz” legfontosabb enigmáját: ebben a geográfiai kontextusban az északi sark ellentéte nem a déli pólus, hanem az egyenlítő. Úgy is mondhatnám, hogy a Sarokpont az Észak, és az Ekvátor pedig a Dél. […] Északon a személyiség felértékelődik, s noha elbukhat, olykor tagadhatatlanul héroszi rangra tör. Délen az individuum semmi; millió veszély és betegség les rá, a magas halandóságot viszont a rasszok hihetetlen reprodukciós képessége mindig bőségesen fedezi. Az ember sehol nem lehet istenibb, mint a Póluson, és sehol nem lehet démonibb, mint az egyenlítőn. Délen az ember úgyszólván a flóra és a fauna organikus és kiszakíthatatlan része, Északot viszont meg kell hódítania.”

Orosz László Wladimir (1966) költő

„A művészet a józan ész garanciája.”

Louise Bourgeois (1911–2010) francia-amerikai szobrász

„Van elég ész a fejedben, vannak lábaid a cipőidben. Bármilyen irányba elindulhatsz. Magadra vagy utalva és tudsz, amit tudsz. TE vagy az, aki eldöntheti, merre menj...”

Dr. Seuss (1904–1991)

„Úgy véltem, sokat kell még gondolkodnunk Fregéről, ámde elsősorban nem értelmeznünk kell, hanem inkább elmélyedni az általa vizsgált problémákban és föltárni mindazokat a következtetéseket, amelyek gondolataiból adódnak. Aztán elképedtem, mert jó sok olyan könyvet, cikket és egyebet olvastam, amely radikálisan új és szerintem legtöbbször teljesen torz értelmezést javasolt [...]. Azonban az értelmezése körüli káosz egyszerűen nagyon irritál. És ez sajnos azóta is folytatódik. Jó néhány könyv jelenik meg, amelyek lényegében mind azt mondják, hogy "Előttem mindig mindenki félreértette Fregét." Azt hiszem, ez ostobaság. Egyszerûen nem tudom elhinni, hogy ez igaz lehetne. Persze megláthatnak olyasmit, amit a többiek nem vettek észre. De az, hogy eddig mindenki teljesen félreértette, hogy Frege valójában mire gondolt... Hát ez egyszerûen túlságosan valószínűtlen ahhoz, hogy foglalkozzunk vele. De az emberek sajnos folytatják ezt. Nem tudom, miért éppen Frege vonzza annyira az efféle értelmezôket. Russell-lal nem csinálják ezt. De azt hiszem, még Kanttal sem, vagy tévednék?
Michael Dummett”

Gottlob Frege (1848–1925)

„– Úgy veszem észre, nem valami alaposan ismeri ezt a kislányt. Azt lehetne mondani, hogy most fedezi fel a jótulajdonságait.”

Raymond Queneau (1903–1976) Francia író, költő