„Próbálj úgy élni, hogy ne vegyenek észre ott, ahol vagy, de nagyon hiányozzál onnan, ahonnan elmentél.”

„…az ész tehát nem arravaló, hogy "irányítsa" az embert (lásd a pedagógiát: a felnőtteknek nem irányitaniok, hanem csak értelmezniük kellene a kicsinyeket) hanem arra való az ész, hogy a külvilágot önmagával együtt tudomásul vegye…”

József Attila (1905–1937) költő

„A szív észt ad, de az ész nem ad szívet.”

Anatole France (1844–1924)

„Az Ész vezessen!”

Kitioni Zénón (-334–-263 i.e.) ókori görög sztoikus filozófus

„Nemcsak azt hívom ostobának, aki híjával van az észnek, hanem azt is, aki nagyon sok észt mutat ott, ahol arra semmi szükség.”

Victor Eftimiu (1889–1972)

„Az ébredéskor nem az ember vezeti a gondolatokat, hanem az állat, a növény - az ösztön. a gondolat primitív és őszinte, nincs kifestve. Szörnyűnek lárjuk a mindenséget, mert tisztán látunk, hamisítatlanul. Aztán jön az értelem, rendez, simít és mesterkedik. Kirakja a kis játékokat, amiket az ember azért talált ki, hogy ne vegye észre az Űrt.”

Jean Cocteau (1889–1963) francia író, festő, filmrendező

„A nők az anyag diadalát jelentik az észen, aminthogy a férfiak az ész diadalát az erkölcsön.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

„Az ész halhatatlan, minden más halandó.”

Püthagorasz (-585–-495 i.e.)

„A beszédhez igen kevés észre van szükség.”

René Descartes (1596–1650) francia filozófus, természetkutató, matematikus (1596–1650)

„Az ész minden vakbuzgóság szemében szálka.”

Alfred de Vigny (1797–1863) francia költő, író és drámaíró