„A természet rákényszerítvén minden élőlényt, hogy lehajolva vegye magához a táplálékot, egyedül az embert egyenesítette föl, és buzdította arra, hogy az ég felé emelje tekintetét.”

„A tollak ugyanúgy fel emelik az embereket az ég felé, mint ahogy a madarakat is. És azt pedig az általuk írt betűkön keresztül.”

Leonardo da Vinci (1452–1519) olasz/itáliai polihisztor (1452-1519)

„Isten akaratából az ember a természet királya, és minden, amit a föld termel, neki terem.”

Anthelme Brillat-Savarin (1755–1826) francia jogász és politikus

„Egyedül azt várom el az embertől, hogy a világnézete ne vegye el a józan eszét.”

Witold Gombrowicz (1904–1969) lengyel író

„Minden élőlény között csak az ember tudja előre, hogy meg fog halni, mégis, egyedül az ember tud nevetni. Megnevettetni az embert annyi, mint elterelni figyelmét a halálról.”

Charlie Chaplin (1889–1977) angol színész, filmrendező, filmproducer és forgatókönyvíró

„[…] a föld a mi édesanyánk. […] Amikor az emberek a földre köpnek, saját magukat köpik le.”

Seattle törzsfőnök (1786–1866)

„…miképp egyéb élőlényeket vagy miként az emberi testet élelem és ital tartja fenn, azonképpen az ember lelkét, amely az egész embertől teljesen különböző valami, a megismerés tápláléka tartja életben, gazdagítja, s bizonyos mértékig segíti növekedésében. Aki tehát ily dolgok iránt nem hordoz magában semmiféle kívánságot, inkább halotthoz, mint élőhöz hasonlít.”

Johannes Kepler (1571–1630) német matematikus, csillagász és optikus

„A hinduizmus nem minden ember, hanem minden élőlény testvériességén alapszik.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

„Amíg az ember képes az önmegújításra, addig élőlény.”

Henri-Frédéric Amiel (1821–1881)

„Egy néma barangol a földön,
üzent vele az ég,
nem érti ö, amit hoz,
s akinek szól a titkos
üzenet, nem látja még.

Egy süket az Ég szavára
a földön útra kél,
ennek a füle dugva,
annak az ajka csukva,
míg útjuk egybe nem ér.

Megszólal akkor a néma,
a süket is érti szavát,
talányát űzi-fűzi,
az égi igét kibetűzi,
s mennek Keletre tovább.

Hogy e pár egymásra leljen,
Ember, buzogva kérd!
Ha, kik magukba járnak,
egymásra rátalálnak,
a világ célhoz ért.”

Friedrich Hebbel (1813–1863)