Idézetek az irigységről

„A szocializmus, ha egyáltalán megérdemli a nevét, az emberek közötti, érdektől mentes kapcsolatokat, az irigység és a cselszövés nélküli barátságot és a lealacsonyító számítástól mentes szerelmet jelenti. A hivatalos tan annál megfellebbezhetetlenebb módon állítja, hogy ezeket az ideális normákat már megvalósították, minél nagyobb energiával megcáfolja azt a való helyzet.”

Lev Davidovics Trockij (1879–1940) orosz marxista politikus

„…tudjuk azt, hogy eleitől fogva semmi inkább nem vesztette a mi szegény hazánkat, sőt az egész magyar korona alatt lévő országokat, provinciákat, mint az magok között való ördögi irigység, halálos gyülölség, rettenetes pártütések, fejedelmekben való válogatások, melyből nagy árultatások és abból nagy familiáknak elfogyások következik, azonban az ország utolsó romlásra jutott.”

Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelem

„Minden ember neveltetésében eljön az az idő, mikor meggyőződik róla, hogy az irigység tudatlanság; az utánzás öngyilkosság; hogy el kell fogadnia magát, akár tetszik neki, akár nem; hogy bár a széles világ tele van jósággal, egyetlen szem tápláló búzához sem jut, csak ha megdolgozik érte azon a földdarabon, amelyet művelnie adatott. A benne szunnyadó erő új a világban, és rajta kívül senki sem tudja, mire képes, és ő is csak akkor, ha megpróbálta.”

Ralph Waldo Emerson (1803–1882)

„Ahogy a rozsda a vasat, úgy emészti el az irigy embert a saját irigysége.”

Antiszthenész (-444–-365 i.e.)

„Részvétet könnyen kap az ember, az irigységért azonban keményen meg kell dolgozni.”

Michael Schumacher (1969) német autóversenyző

„A siker miatt sokan utálnak majd. Bárcsak ne így lenne. Csodálatos lenne élvezni a sikert anélkül, hogy irigységet látnánk a körülöttünk lévők szemében.”

Marilyn Monroe (1926–1962) amerikai színész, fotómodell, énekesnő

„Az emberek megfogják a legeladhatóbbnak tűnő pillanatokat az életben és még felpimpelik. Aztán kirakják, hogy irigységet generáljanak a követőikben valami iránt ami valójában nem létezik. Amikor görgeti az ember az Instáját, érdemes fejben tartani, hogy olyan pillanatok gyűjteményét nézed, amik arra vannak kitalálva, hogy te azt érezd: “Neki de jó!”. Valójában, ilyenkor mind a két fél vesztegeti az idejét. Az is aki önként hagyja, hogy kicsalják a fájdalmat, hogy neki miért nem ilyen jó. De az is, aki nem valami igazit ad magának az életben, hanem megelégszik az illúzióval.”

Szentgyörgyi Bálint (1992)