Idézetek az emberekről

oldal 16

„Az emberek hajdanában is olyanok voltak, amilyenek ma, vagyis középszerűen jók és középszerűen rosszak.”

„A problémáikat a társadalomra hárítják. És, tudja, társadalom, mint olyan nem létezik. Csak egyes férfiak és nők léteznek és családok. És egyetlen kormányzat sem tud bármit is elérni másképp, mint az embereken keresztül, és az embereknek magukról kell gondoskodniuk elsősorban. Kötelességünk gondoskodni magunkról, majd gondoskodni a felebarátainkról is.”

„Az eljövendő generációk aligha hiszik el, hogy egy ilyen ember, hús-vér formában valaha ezen a földön járt.”

„Azt hiszem a legtöbb ember nem ismeri önmagát: mindeni aki emberek közt élt, azt tapasztalhatta, hogy a legtöbben, amíg jól megy dolguk, még ha felette tudatlanok is, bővében vannak a bölcsességnek, annyira, hogy személyes sértésnek veszik, ha valaki tanácsot akar adni; ha ellenben rosszra fordul a sorsuk, akkor nem tudják kihez forduljanak, mindenkitől könyörögve kérnek tanácsot…”

„Ki és mi vagyok én? Mi végre vagyok én itt? Ki lesz belőlem halálom után? […] Vagyok én ember, azaz okos lélekből és érzékeny testből egybealkotott valóság, oly nemes valóság, hogy mentől többet vizsgálom magamot, annál nagyobb csudálkozásra ítélem életemet.
Én az én gondolatommal egy szempillantásba feljebb hágok, mint egy ágyúgolyóbis a világ teremtésétől megindulván, és e mái napig szüntelen repültre ment volna. Mert elmégyek az örökkévalónak trónusához, és ővéle beszélek, emlékezetemmel az ezelőtt ezer esztendőkkel történt dolgokat jelenvalókká tészem. […] én ember vagyok, e többet tészen, mintha azt mondanám: én király vagyok. Mert a korona és a királyi pálca porrá lesznek, de én örökké élek. […] De valjon mi lesz belőlem halálom után? Valjon nem halnak meg az én gondolatim és belső érzékenységeim a testnek halálával együtt?”

„Foglaljuk össze az eddig tanultakat. 1. Kocsonya nemcsak nálunk van, hanem még Amerikában is. 2. De más népek nem raknak bele fokhagymát. 3. Mi viszont rakunk. 4. A magyar konyhaművészet legrégibb és legautentikusabb forrásai szerint a végén tesszük a fokhagymát a kocsonyánkba. 5. Tehát rendes szittya ember az, aki a végén fokhagymáz. 6. A Váncsa-féle fokhagymázás egyfajta választóvíz, ami megmutatja, ki az igaz magyar, ki nem.”

„Nyíltságra, egyenességre van szükség. Fájni fog, minden családtól áldozatot és lemondást kíván a válságkezelés. Minden magyar családot, minden embert érinteni fog, de lesz eredménye.”

„A „nagy öreg” komoly, fontos műfaj, minden közösségnek elemi érdeke, hogy legyenek ilyenjei. A nagy öreg (ellentétben a szent tehénnel) nem magát veszi komolyan, hanem a világot. Vagy épp komolytalanul. De veszi. De nem veszi meg. A nagy öreg régi ember, kicsit idegen itt, idegen már itt, és úgy figyel. E figyelő tekintet minket is megváltoztat.”

„Az emberi természet alapvetően nem gonosz. Az vadságról tudjuk, hogy behódol a szeretet hatalma előtt. Soha ne mondj le az emberi természetről.”

„Ha az ember csaknem mindig nyer, akkor a győzelemnek olyan lesz az íze, mint a megerjedt szőlőlének.”

„A világirodalom nagyjai közt alig akad még egy, akinek oly kevéssé lett volna filozófiája, világnézeti tartalma, mint Shakespeare-nek. … Hamlet nem akar többet jelenteni, mint amennyit szó szerint jelent: egy egyszeri tragédiát, aminek semmiféle tanulsága nincsen. Hogy Shakespeare drámái mögött mindegyre titokzatos és megmérhetetlen mélységeket érzünk, az nem azért van, mintha valami mélységes gondolat rejtőzködnék mögöttük, hanem azért, mert a tökéletes költői forma varázsa, a Shakespeare-darabok páratlan költőisége és drámaisága, feltárja előttünk, ködös sejtelemként, az emberi léleknek, önnönmagunknak beláthatatlan mélységeit.”

„A bőség elválasztja az embereket. A szegénység összeszövi őket. Neked van egy kis cukrod, nekem nincs; kérek a tiédből. Legközelebb neked nincs liszted, adok az enyémből.”

„Alf Toddnak körülbelül annyi esélye van a nehézsúlyú bajnokságra, mint amikor a koromsötét szobában egy félkarú vak ember tűzforró tűvel próbál egy font olvasztott vajat belepasszírozni egy vadmacska fülébe.”

„Racionalista vagyok. Azaz igyekszem hangsúlyozni a racionalitás fontosságát az ember számára. De mint minden gondolkodó racionalista, én is elismerem, hogy az ember nem racionális. éppen ellenkezőleg, nagyon is nyilvánvaló, hogy még a legracionálisabb emberek is nagymértékben irracionálisak. A racionalitás nem sajátja az embernek, és nem is jellemző rá. Inkább elérendő cél - nem könnyű, ám nagyon behatárolt cél. Nehéz ezt a célt akár csak részben is elérni.”

„Bölcsességet rendkívül könnyű kitalálni. Az ember egyszerűen leírja annak az ellenkezőjét, amit tesz.”

„Személyes ellenségeim közül sokan igen hideg embertípusnak állítanak be, egy embernek, aki cselekedeteit egy határozott vonalhoz igazítja, aki egy számító alak.”

„A valóban szabad polgár az az ember, akinek sem léte, sem jövedelme nem függ a kormánytól.”

„Soha ember nem tett ekkora erőfeszítést, hogy lealacsonyítsa az emberiséget, gúnyt űzzön mindenből a mi jó, mindenből, ami helyes. Zola egyike ezen szerencsétleneknek, akikről elmondhatjuk, hogy jobb lett volna, ha meg sem születnek.”

„Aki nem hisz abban, hogy mennyi jó ember van, az kezdjen el valami jót tenni, és meglátja, milyen sokan oda állnak mellé.”

„Nagyobb a különbség ember és ember, semmint némely ember és némely állat között.”

„Mit gondoltok, hány ember dolgozik a társadalombiztosítónak? He? Négyből egy és akkor sokat mondok!”

„Könnyű a világban a világ véleménye szerint élnünk, könnyű a magányban a magunk véleménye szerint, de nagy embernek csak az nevezhető, aki a tömegtől körülvéve is képes tökéletes nyugalommal megőrizni a magányos ember függetlenségét.”

„Bár vannak tudósok, akik hisznek istenben, mégsem hiszem, hogy ők úgy gondolkodnak istenről, ahogy azt a vallásos emberek teszik.”

„Minden kizsákmányoló, minden kiváltságos úgy gyűlölte a kommunista szót, mint a bűnt, elátkozták a kommunista szót, és éppen ezért, amikor Marx és Engels az új forradalmi elméletet nyújtó Kommunista Kiáltványukban, melyben az emberi társadalom és az emberi történelem tudományos magyarázatát adják, azt írták, hogy : „kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértete”, akkor a kiváltságos osztályok valóban olyan igazi félelemmel tekintettek ezekre az eszmékre, mint a kísértetekre.”

„Képtelen vagyok magamról lemondani az emberek javára, képtelen vagyok lemondani a felebarátomról a magam javára. Azt kellene mondanom magamnak, meg kellene győződnöm arról, hogy sem a többiek, sem én nem vagyunk fontosak.”

„Az én gondolatom szerint az ember nem helyettesítheti a múltat, csak egy újabb láncszemet tehet hozzá.”

„A magányra nem az ellenségei ítélik az embert, hanem a barátai.”

„Furák az emberek.”

„Az elegancia nem valami felszínes dolog, hanem egy módja annak, hogy az ember kifejezhesse tiszteletét az élet és a munkája iránt.”

„A szakácskönyv az egyetlen könyv, amiről elmondhatjuk, hogy boldoggá tette az embereket.”

„Az ilyen »témák« persze nem kidolgozható ötletek, bár a kidolgozásnak valószínűleg nincsenek belső akadályai, hanem hogy pontosan határozzuk meg őket: a hipochondria epikus metaforái – értve alatta, hogy egy-egy intenzív életmozzanat mindig csakis ilyen gyakorlati elképzeléseket, történet-lehetőségeket vált ki, mely lehetőségeket aztán részben erőltetett anakronizmussal, részben meg épp ellenkezőleg: aggályos történet-pszichológiai szimattal, a múltba vetít, titkol és maskarál az ember.”

„A szegény embernek arra kell vigyázni, hogy még a madár se ügyeljen rá. A szegény ember akkor élhet, ha senki se monja, hogy höj, ennek van a füle mögött.”

„Ön, Gusztos Péter pontosan tudja, hogy ha Magyarországon eljön az igazság órája, akkor ezért és számos más tevékenységéért elvtársaival együtt jó eséllyel börtönbe kerül. (…) Visszavesszük az Önök által külföldiek illetve az elvtársaik kezére juttatott nemzeti vagyont, újraépítjük a magyar gazdaságot, talpra állunk és visszavesszük a hazánkat a Magukfajtáktól. Nekünk, Magunkfajta magyar embereknek ugyanis kedves Gusztos Péter, csak ez az egy hazánk van: Magyarország!
Gusztus Péter, liberális politikushoz írt nyílt levelében; 2009. április 14.”

„A nyelv ösztönön alapuló felfogása azok számára megrendítő, akik a nyelvet az emberi értelem csúcspontjának tekintik, és az ösztönökről az a véleményük, hogy azok csupán állati impulzusok, melyek a szőrös vagy tollas zombikat arra késztetik, hogy gátakat építsenek vagy magasra szálljanak és elinduljanak délnek.”

„A sikeres ember az, aki reggel felkel, este lefekszik, és közben azt csinálja, amihez kedve van.”

„A szerelemnek hirtelen kell érkeznie, villám és mennydörgés között - mint egy égiháborúnak, amely úgy szakad az életre, felforgatja, elragadja az ember akaratát, mint a falevelet, és örvénybe sodorja mindenestül.”

„A hitbuzgóság olyan okokat talál arra, hogy rossz cselekedeteket kövessen el, amilyeneket az egyszerű, tisztességes ember nem találna.”

„Ó, ember, miért olyan kemény a világ?”

„A külvilág csaknem teljesen elmaradt, és ha ez történik, az ember kezdi tisztábban hallani magát. Ha pedig az énjeink - a felszín és a mély - jobban megértik egymást, ez kiiktatja az önmagunkban való kétkedést, és felszámolja a zűrzavart.”

„A világmindenségben mindenütt harmónia uralkodik, kivéve az emberi kapcsolatokat.”

„Úgy éreztem tovább, hogy a szerelemgyereknek van egy más értelme is. Szerelemgyerek születik, mikor két ember nagy érzelmektől hevített kapcsolatából születik szép, egészséges gyermek. S én ilyen értelemben használom ezt a fogalmat. (Meg vagyok győződve, hogy a házasságok döntő többségéből is ilyen gyermekek születnek…)”

„Az ember egyáltalán nem hasonlít a ragadozó állatokra. Még az orángután sem, aki a majmok törzsének leginkább emberszabású tagja, ama állatcsoporté melynek minden tagja gyümölcsevő.”

„Ha az embert olyannak vesszük, mint amilyen, tulajdonképpen rosszabbá tesszük. De ha olyannak vesszük, mint amilyennek lennie kellene, akkor azzá tesszük őt, amivé lehetne.”

„Ha egy olyan társadalomban élsz, ahol az emberek nem szerelnek zárakat az ajtókra, az még messze nem jelenti azt, hogy bemehetsz és ellophatod a dolgaikat, csak azért, mert megteheted.”

„Minden egyes ember, akivel találkozom, feljebbvaló nálam valamiben. Így hát tanulok tőle.”

„Az emberben, mint minden állatban, önszeretet nagymértékben lakik; s ez a természetnek azon kétértelmű ajándéka, mely aszerént, mint irányoztatik, vagy segédünk lehet minden jóra, vagy vezérünk minden gonoszra. Legelső amit e részben tennünk kell: tiszta ismerettel választott s állandóul megtartandó elv birtokára törekedni. Ennek híjával, ha nem éppen gonosz is valaki, de pillanatnyi indulatok s az igen rosszul értett önszeretet mindenkori sugalmai határozzák meg: s majd jót, majd gonoszt cselekszik, és életfolyama e kettőnek bizonytalan vegyülete. Milliomok vannak ilyenek; s az ő szíveikbe gyakran több hajlandóságot öntött a természet jót, mint rosszat tenniek; s hibájuk csak az, mert nem alapra építék életöket.”

„A mai ember egyre markánsabban: Én. Ezért alapvető történéseinket egyedül kell átélnünk. A vállalt magány minden valódi kapcsolat alapja.”

„Hard training man!
Vagyis magyarul, kemény edzés, ember!”

„Az emberek hajlamosak arra, hogy a gonosz isteneket imádják, s ami nem kegyetlen, azt nem tekintik tiszteletre méltónak.”

„Amikor filmeket készítünk, emberek tekintetét kapcsoljuk össze egymással és a tárgyakkal.”

„Ha a modern civilizált embernek saját magának kéne leölnie azokat az állatokat, amiket megeszik, a vegetariánusok száma csillagászati mértékben növekednék.”

„A legnagyobb gondolkodók érdeme épp abból áll, hogy a meglévő könyvektől és hagyományoktól függetlenül annak adtak kifejezést, amit ők maguk gondoltak és nem annak, amit elődeik vagy a körülöttük élő emberek. Mindegyikünk tehát figyelje, lesse és fogja meg ama tiszta gondolatait, amelyek az ember tudatában időnkint néha felcikáznak és tüzet fognak. Ez a belső villámfény hasonlíthatatlanul nagyobb jelentőségű valamennyiünk számára, mintha a költők s bölcsek egész csillagraját tanulmányozzuk.”

„Nagy Endre egy helyütt leírja könyvében a nagyérdemű közönséget úgy, hogy ki is mondja rá a szentenciát: ha emberek tömegben vannak, akkor csőcselékké válnak, akár selyem ingmell és brilliáns butón legyen rajtok, akár condra. Mindegy!”

„Az ember nem tulajdon. Az igazi kapcsolat két szabad ember társulásából keletkezik.”

„Az igazságosság helyes erkölcsi felfogás, az igazságtalanság megingatja a lelked, amit nem szeretnél, hogy az emberek meglássanak.”

„Amikor kihirdették, hogy a Könyvtár minden könyvet magában foglal, különös boldogság volt az első érzés. Minden ember az érintetlen és titkos kincs urának érezte magát.”

„Olyan jány, aki embernek tökéletességgel megfeleljen, ojan csak egy kell, hogy legyék - hát hogy lehet éppen azt az egyet kiválasztani a sok közül?”

„A műveletlen ember szokása másokra panaszkodni, amikor ő maga cselekszik helytelenül. Aki tanulni kezd, az magát hibáztatja, a bölcs pedig sem mást, sem önmagát.”

„Az egyetlen valami, amely miatt földünkön félni kell: az ember.”

„Egy spirituális légkört, egy erkölcsi légkört fogunk teremteni, amelyben a hősi ember megszülethet és boldogulhat. E hős fogja a népet a nagyság útján vezetni.”

„Az elidegenedés megragad bennünket: érzékeljük, hogy a világ tömör, sejtjük, mennyire idegen egy kő, áthatolhatatlan számunkra, és hogy mekkora intenzitással tagad minket a természet vagy a táj… A világ kicsúszik kezünkből és megint önmaga lesz… Az abszurd a kérdező ember és az oktalanul hallgató világ szembenállásából keletkezik… Sziszüphosz elgondolkodik azon az összefüggő cselekmény-sorozaton, amelyet emlékezetének pillantása forraszt egybe, és amelyre nemsokára halála üt pecsétet… De Sziszüphosz a felsőbbrendű hűséget hirdeti, amely tagadja az isteneket és felemeli a sziklákat… Nem létezik az a sors amit a megvetés nem képes legyőzni… Ő a sorsból emberi ügyet csinál, amelyet az emberek közt kell szabályozni.”

„Senki se tiltakozik a bálványrombolás ellen. Az ellen se tiltakozik senki, hogy őt magát piedesztálra emeljék. De a legmagasabb kegyben az részesült, aki nyugodtan tud megülni a piedesztálon, az ilyen ember pedig vagy balga, vagy csirkefogó, vagy hős.”

„Most megint klímaváltozás megy végbe, s ahogy az a múltkori létrehozta az emberi kultúrát, ez a mostani el is törölheti. Ötezer évvel ezelőtt ez az egész azért jött létre, mert elromlott az idő. Most talán megjavul, és akkor mehetünk vissza a fára.”

„Azt gondolta ugyanis, hogy ha mindig a lehető legrosszabbat képzeljük el, egyúttal el is hárítjuk bekövetkeztét, hiszen semmi sem történik az életben pontosan úgy, ahogyan az ember elképzeli. Ezért, ha felkészülünk a legrosszabb eshetőségre is, már csak valami kevésbé rossz következhetik. Kár, hogy az élet nemegyszer alaposan megcáfolta Szaniszlónak ezt a túlságosan optimista vélekedését.”

„Amikor az ember életben próbál maradni, csak azt látja, amit látnia kell; a többi a kerítés mögött marad.”

„Nem azért jut valami okos dolog az ember eszébe, hogy aztán elássa. Azért jut az eszébe, hogy hasznos dolgot műveljen vele. Magát az életet is azzal a feltétellel kapja az ember, hogy küzd érte utolsó leheletéig. Ugyanez a feltétele minden új gondolatnak is.”

„Ember tervez, ember végez. Ne toljuk másra a felelősséget!”

„A bolond ember eléggé logikus, csak az épelméjűek bírálata felületes.”

„A filozófia túlságosan elviselhetetlen, s ez a legnagyobb hiányossága. Hiányzik belőle a pátosz, az alkohol, a szerelem. Mi a művész? Egy ember, aki mindent tud – de ezt nem tudatosítja. Hát a filozófus? Egy ember, aki a tudatossággal él, de nem tud semmit”

„Ebben az életben folyton az történik, amire nem számít az ember.”

„Ha az ember felismeri és érzi lelkében az Istent, akkor felismeri és érzi a világ minden emberével való közösséget is.”

„De aztán a következő borongós napon olyan iszonyatos erővel hasított a lelkébe Scott hiánya, hogy nem érzett mást, csak ürességet, többé nem érezte magát nőnek, mintha egy halott fa lett volna, amelynek ágai között keresztül fúj a metsző novemberi szél. Liseyt most is ez az érzés gyötörte, Scott nevét akarta kiáltani, haza akarta hívni őt, majd' megszakadt a szíve, ahogy belegondolt, milyen évek várnak rá, és azon tűnődött, mire jó a szerelem, ha ez a vége, ha csak tíz másodpercig is így érez az ember.”

„Ha az ember életében nincs egy vízió, mely után vágyakozhat, melyet valóra”

„A szerelem az egyetlen egyértelmű dolog a világon. Nyilván többféle fajtája létezik, de mindegyikre elmondható, hogy az ember vagy benne van a dologban, vagy nincs.”

„Boksz az, amikor sok fehér ember nézi, ahogy két fekete összeveri egymást.”

„Semmi kétség, hogy egy háború valóban merő ostobaság, ám ez nem gátolja meg abban, hogy sokáig tartson. Az ostobaság mindig rendületlen, s erre rá is jön az ember, ha nem gondolna mindig önmagára.”

„Ha a számítási teljesítmény minden második évben megduplázódik, mi történik ha számítógép alapú mesterséges intelligenciák végzik a kutatást? A számítási teljesítmény két év alatt megduplázódik. A számítási teljesítmény két évnyi munka elvégzése alatt megduplázódik. A számítási teljesítmény két szubjektív évnyi munka elvégzése alatt megduplázódik. Két évvel azután, hogy a mesterséges intelligenciák elérik az ember színvonalát, a sebességük megduplázódik. Egy évvel később a sebességük ismét megduplázódik. Hat hónap, három hónap, másfél hónap… Szingularitás - (A Szingularitásba nézve)”

„Kedves embereim, helységek küldöttim,
Hívségem tisztelő kegyes esmérőim.”

„Azon csodálkozom a leginkább, hogy az emberek manapság már semmin sem csodálkoznak.”

„Az ember három módon érheti el célját: tervezéssel, munkával és imával.”

„Mindig bekövetkezik a sokatmondó fejcsóválás, mikor egy nem közönséges ember a nagy művészi tehetség révén kiragad valamit a világból.”

„A jutalom és a büntetés ügye ugyanúgy áll az egyéni családoknál, mint a nyilvános esetekben. Mert a büntetéssel és a gazdai szigorral kordában tartott és engedelmességre szoktatott rabszolgák és a zsoldban álló szolgahad még nem lesz jó vagy becsületes. De ha ugyanez a gazda családjában helyénvaló jutalmakat és enyhe büntetéseket szab gyermekeire: a jóra és ezen keresztül olyan erényre tanítja őket, amelyet később más területen is gyakorolnak anélkül, hogy büntetésre vagy megvesztegetésre gondolnának. És ez az, ami szabadelvű nevelésnek és önkéntes szolgálatnak nevezünk: az ezzel ellenkező szolgálat vagy engedelmesség, Isten vagy ember iránt, nem szabadelvű és méltatlan minden tiszteletre.”

„A háború könyvének első oldalán az első szabály: „Ne vonulj Moszkva ellen!” Számos ember megpróbálta, Napóleon és Hitler is, és nem működik.”

„Különös, hogy a gabonát meg tisztítjuk a konkolytól, s a hasznavehetetlen embereket sem engedjük harcolni, ám az államügyekből nem zárjuk ki a semmirekellőket.”

„A gasztronómiai ismeretek minden ember számára szükségesek, mivel ezek az ismeretek egyre több gyönyört adnak nékik.”

„Kérdezzünk meg egy idős embert, hogy melyek voltak szerinte a 20. század legfontosabb eseményei. Valószínűleg megemlíti majd a két világháborút, a belső égésű motor feltalálását és talán az információs technológia forradalmi újításait is. Az azonban igen kevéssé valószínű, hogy hozzáteszi: "No, és emelkedett a tengerszint."”

„Én és az emberek szétválaszthatatlanul egyek. De ezt csak akkor élem meg, ha van középpontom: ha én Én vagyok. Csak akinek van közepe, tud másokkal táncot járni! Nem szédül bele a forgásba, s tudja, mikor kell a másikat elengedni s mikor átölelni. Mikor kötni és mikor oldani. Mikor nyitni és mikor zárni. Mikor kell igent és mikor nemet mondani.”

„Nem a világból száműztek bennünket, hanem a világba. Mindenütt van napfény és holdvilág, mindenütt vannak füvek, fák, virágok, madarak és emberek. Olykor szebbek és jobbak, mint odahaza.”

„Isten rejtélyei sokkal megnyugtatóbbak, mint az ember megoldásai.”

„Szegénység mindig volt és mindig lesz, felelte nekem a 20-as évek végefelé egy cisztercita lelki atya, akihez azzal a kérdéssel fordultam, hogy a tudtommal oly gazdag pécsi egyházközösség – oda jártam egyetemre – miért nem tesz valamit a komlói szegénység felszámolása érdekében, amit szinte nyomornak nevezhetnék, rabszolgaságnak. Miért tűri el az emberek és asszonyok oly mértékű kiszolgáltatottságát? Fiam, mondta a tanárom, a szegénység létezik mióta a világ világ, és nem az egyház dolga, hogy azt megszűntesse. Az egyháznak a lélek üdvösségével kell törődnie, nem a megélhetéssel, a testi szükségletek kielégítésével. Afrikában, Ázsiában, a Balkánon olyan óriási a szegénység, a Szentlélek sem tudná azt orvosolni, nemhogy az ember.
Ezért a papi válaszért lettem forradalmár.”

„A világbéke egykor nem azért valósul majd meg, mert az emberek jobbak lesznek (ez nem remélhető), hanem azért, mert a dolgok valamely új rendje, egy új tudomány és új gazdasági szükségszerűségek rájuk kényszerítik majd a békés állapotot, mint ahogy hajdan maguk a létfeltételeik helyezték őket a háborús állapotba, és tartották őket benne.”

„Azok a nagy emberek a történelemben, akiknek saját partikuláris céljaiban benne van az a lényegi valami, ami a Világszellem Akarata. Ha tovább egy pillantást vetünk a világtörténelmi egyének sorsára, akiknek az volt a hivatásuk, hogy a Világszellem sáfárjai legyenek, ez a sors nem volt boldog. A nyugodt élvezethez nem jutottak hozzá, egész életük munka és fáradozás volt, egész természetük csak szenvedély… A szabad ember egyébként nem irigy, hanem szívesen elismeri, ami nagy és fenséges, és örül neki, hogy van.”

„Az ember halad botorkálva is, nem olyan jól, mintha nem botorkálna, lassabban persze, de halad.”

„Hála neked, nő, aki édesanya vagy, aki egyedülállóan örömteli és fájdalmas tapasztalattal anyaöllé leszel az ember számára, aki a világra jövő gyermek számára Isten mosolyává leszel, aki első lépéseit irányítod, gondját viseled, míg felnő, és olyan pontot jelentesz további életútján, ahová mindig visszatérhet. Hála neked, nő, aki feleség vagy, aki sorsodat visszavonhatatlanul egy férfiéhoz kapcsolod, önmagatok kölcsönös elajándékozásában szolgálva a közösséget és az életet. Hála neked, nő, aki leány és nővér vagy, aki érzékenységeddel, intuitív adottságoddal, önzetlenségeddel, állhatatosságoddal gazdagítod a szűkebb családot, s általa a társadalom egész életét. Hála neked, dolgozó nő, aki a szociális, gazdasági, kulturális, művészeti és politikai élet minden területén jelen vagy - azért, hogy nélkülözhetetlen módon hozzájárulsz az értelmet és az érzelmet összekapcsoló kultúra fölépítéséhez, az életnek a misztériumra mindig fogékony értelmezéséhez, az emberibb gazdasági és politikai struktúrák létrehozásához. Hála neked, nő, aki szerzetesnő vagy, aki Krisztus, a megtestesült Ige édesanyjának, minden nők között a legnagyobbnak példája szerint engedékenyen és hűséggel nyílsz meg az isteni szeretet számára, így segítvén az Egyházat és az egész emberiséget, hogy élete Istennek adott jegyesi válasz legyen, mely csodálatos módon fejezi ki azt a közösséget, melyet a teremtményeivel meg akar valósítani. Hála neked, nő, azért, hogy nő vagy! Női mivoltodban gyökerező érzékenységeddel gazdagítod a világ megértését és hozzájárulsz az emberi kapcsolatok teljes igazságához.
II. János Pál pápa levele a nőkhöz”

„A nőknek sokkal rosszabb soruk van a világban, mint a férfiaknak. Sebezhetőbbek. Gyerekeket szülnek, és aztán aggódhatnak egyfolytában a gyerekeik miatt. Amint elveszítik szépségüket, a férfiak, akiket szeretnek, többé már nem szeretik őket. Elárulják, elhagyják, félrelökik őket. Én nem hibáztatom a férfiakat. Magam is ezt tenném. Nem szeretem azokat az embereket, akik öregek, csúnyák vagy betegek, vagy akik nyavalyognak a bajaik miatt, vagy akik nevetségesek, és páváskodnak, megjátsszák, hogy milyen fontos meg értékes emberek. Azt mondod, kegyetlen vagyok? A világ kegyetlen! S előbb-utóbb velem is kegyetlen lesz!”

„Ültess egy fáradt embert egy kiadós étel elé, erőlködve megeszi és lehet, hogy jobban érzi magát. Adj neki egy pohár bort, vagy alkoholt, azonnal a legjobb formába kerül, s szemed láttára újraéled.”

„De mi vademberek vagyunk - a fehér ember álmai rejtettek előttünk. És mivel rejtettek, ő is, mi is a magunk útját járjuk majd. Mert mindenek fölött tiszteljük az ember jogát, hogy kedve szerint éljen - tekintet nélkül arra, miben különbözik testvéreitől. Nem sok az, ami összeköt bennünket.”

„A modern apokaliptikus ember Aranykorhoz fűződő viszonyát mindennél inkább kifejezi annak a pusztító erőnek az ébredése, amely puszta biológiai léte ellen feszül, amikor a sarkkörök választóvonalát átlépve a Pólusok felé igyekszik. (Aranyláz a Benső Alaszkában – Jack London műveiről)”

„Minden ember más-más lény, kinek-kinek a szemében. S ebben az értelemben azt mondhatjuk, hogy ugyanaz az asszony sohasem volt két férfié.”