Idézetek az emberekről

oldal 16

„Az emberek hajdanában is olyanok voltak, amilyenek ma, vagyis középszerűen jók és középszerűen rosszak.”

Anatole France (1844–1924)

„A problémáikat a társadalomra hárítják. És, tudja, társadalom, mint olyan nem létezik. Csak egyes férfiak és nők léteznek és családok. És egyetlen kormányzat sem tud bármit is elérni másképp, mint az embereken keresztül, és az embereknek magukról kell gondoskodniuk elsősorban. Kötelességünk gondoskodni magunkról, majd gondoskodni a felebarátainkról is.”

Margaret Thatcher (1925–2013) brit konzervatív politikus

„Az eljövendő generációk aligha hiszik el, hogy egy ilyen ember, hús-vér formában valaha ezen a földön járt.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„Azt hiszem a legtöbb ember nem ismeri önmagát: mindeni aki emberek közt élt, azt tapasztalhatta, hogy a legtöbben, amíg jól megy dolguk, még ha felette tudatlanok is, bővében vannak a bölcsességnek, annyira, hogy személyes sértésnek veszik, ha valaki tanácsot akar adni; ha ellenben rosszra fordul a sorsuk, akkor nem tudják kihez forduljanak, mindenkitől könyörögve kérnek tanácsot…”

Baruch Spinoza (1632–1677) holland filozófus

„Ki és mi vagyok én? Mi végre vagyok én itt? Ki lesz belőlem halálom után? […] Vagyok én ember, azaz okos lélekből és érzékeny testből egybealkotott valóság, oly nemes valóság, hogy mentől többet vizsgálom magamot, annál nagyobb csudálkozásra ítélem életemet.
Én az én gondolatommal egy szempillantásba feljebb hágok, mint egy ágyúgolyóbis a világ teremtésétől megindulván, és e mái napig szüntelen repültre ment volna. Mert elmégyek az örökkévalónak trónusához, és ővéle beszélek, emlékezetemmel az ezelőtt ezer esztendőkkel történt dolgokat jelenvalókká tészem. […] én ember vagyok, e többet tészen, mintha azt mondanám: én király vagyok. Mert a korona és a királyi pálca porrá lesznek, de én örökké élek. […] De valjon mi lesz belőlem halálom után? Valjon nem halnak meg az én gondolatim és belső érzékenységeim a testnek halálával együtt?”

Varga Katalin (1802) magyar kisnemes és munkásmozgalmi vezető

„Foglaljuk össze az eddig tanultakat. 1. Kocsonya nemcsak nálunk van, hanem még Amerikában is. 2. De más népek nem raknak bele fokhagymát. 3. Mi viszont rakunk. 4. A magyar konyhaművészet legrégibb és legautentikusabb forrásai szerint a végén tesszük a fokhagymát a kocsonyánkba. 5. Tehát rendes szittya ember az, aki a végén fokhagymáz. 6. A Váncsa-féle fokhagymázás egyfajta választóvíz, ami megmutatja, ki az igaz magyar, ki nem.”

Váncsa István (1949) magyar író, újságíró

„Nyíltságra, egyenességre van szükség. Fájni fog, minden családtól áldozatot és lemondást kíván a válságkezelés. Minden magyar családot, minden embert érinteni fog, de lesz eredménye.”

Bajnai Gordon (1968) magyar politikus

„A „nagy öreg” komoly, fontos műfaj, minden közösségnek elemi érdeke, hogy legyenek ilyenjei. A nagy öreg (ellentétben a szent tehénnel) nem magát veszi komolyan, hanem a világot. Vagy épp komolytalanul. De veszi. De nem veszi meg. A nagy öreg régi ember, kicsit idegen itt, idegen már itt, és úgy figyel. E figyelő tekintet minket is megváltoztat.”

Esterházy Péter (1950–2016) magyar író, publicista, a DIA alapító tagja

„Az emberi természet alapvetően nem gonosz. Az vadságról tudjuk, hogy behódol a szeretet hatalma előtt. Soha ne mondj le az emberi természetről.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

„Ha az ember csaknem mindig nyer, akkor a győzelemnek olyan lesz az íze, mint a megerjedt szőlőlének.”

Stephen King könyv A Fekete Ház

„A világirodalom nagyjai közt alig akad még egy, akinek oly kevéssé lett volna filozófiája, világnézeti tartalma, mint Shakespeare-nek. … Hamlet nem akar többet jelenteni, mint amennyit szó szerint jelent: egy egyszeri tragédiát, aminek semmiféle tanulsága nincsen. Hogy Shakespeare drámái mögött mindegyre titokzatos és megmérhetetlen mélységeket érzünk, az nem azért van, mintha valami mélységes gondolat rejtőzködnék mögöttük, hanem azért, mert a tökéletes költői forma varázsa, a Shakespeare-darabok páratlan költőisége és drámaisága, feltárja előttünk, ködös sejtelemként, az emberi léleknek, önnönmagunknak beláthatatlan mélységeit.”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„A bőség elválasztja az embereket. A szegénység összeszövi őket. Neked van egy kis cukrod, nekem nincs; kérek a tiédből. Legközelebb neked nincs liszted, adok az enyémből.”

Ray Charles (1930–2004)

„Alf Toddnak körülbelül annyi esélye van a nehézsúlyú bajnokságra, mint amikor a koromsötét szobában egy félkarú vak ember tűzforró tűvel próbál egy font olvasztott vajat belepasszírozni egy vadmacska fülébe.”

P. G. Wodehouse (1881–1975) angol író

„Racionalista vagyok. Azaz igyekszem hangsúlyozni a racionalitás fontosságát az ember számára. De mint minden gondolkodó racionalista, én is elismerem, hogy az ember nem racionális. éppen ellenkezőleg, nagyon is nyilvánvaló, hogy még a legracionálisabb emberek is nagymértékben irracionálisak. A racionalitás nem sajátja az embernek, és nem is jellemző rá. Inkább elérendő cél - nem könnyű, ám nagyon behatárolt cél. Nehéz ezt a célt akár csak részben is elérni.”

Karl Popper (1902–1994)

„Bölcsességet rendkívül könnyű kitalálni. Az ember egyszerűen leírja annak az ellenkezőjét, amit tesz.”

Feleki László (1909–1989)

„Személyes ellenségeim közül sokan igen hideg embertípusnak állítanak be, egy embernek, aki cselekedeteit egy határozott vonalhoz igazítja, aki egy számító alak.”

Walter Schellenberg (1910–1952)

„A valóban szabad polgár az az ember, akinek sem léte, sem jövedelme nem függ a kormánytól.”

Alfred de Vigny (1797–1863) francia költő, író és drámaíró

„Soha ember nem tett ekkora erőfeszítést, hogy lealacsonyítsa az emberiséget, gúnyt űzzön mindenből a mi jó, mindenből, ami helyes. Zola egyike ezen szerencsétleneknek, akikről elmondhatjuk, hogy jobb lett volna, ha meg sem születnek.”

Anatole France (1844–1924)

„Aki nem hisz abban, hogy mennyi jó ember van, az kezdjen el valami jót tenni, és meglátja, milyen sokan oda állnak mellé.”

Böjte Csaba (1959) magyar katolikus pap, ferences szerzetes

„Nagyobb a különbség ember és ember, semmint némely ember és némely állat között.”

Michel Eyquem de Montaigne (1533–1592) francia esszéíró, filozófus

„Mit gondoltok, hány ember dolgozik a társadalombiztosítónak? He? Négyből egy és akkor sokat mondok!”

Coluche (1944–1986) francia színész, humorista

„Könnyű a világban a világ véleménye szerint élnünk, könnyű a magányban a magunk véleménye szerint, de nagy embernek csak az nevezhető, aki a tömegtől körülvéve is képes tökéletes nyugalommal megőrizni a magányos ember függetlenségét.”

Ralph Waldo Emerson (1803–1882)

„Bár vannak tudósok, akik hisznek istenben, mégsem hiszem, hogy ők úgy gondolkodnak istenről, ahogy azt a vallásos emberek teszik.”

Richard Feynman (1918–1988) amerikai elméleti fizikus, tudománynépszerűsítő

„Minden kizsákmányoló, minden kiváltságos úgy gyűlölte a kommunista szót, mint a bűnt, elátkozták a kommunista szót, és éppen ezért, amikor Marx és Engels az új forradalmi elméletet nyújtó Kommunista Kiáltványukban, melyben az emberi társadalom és az emberi történelem tudományos magyarázatát adják, azt írták, hogy : „kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértete”, akkor a kiváltságos osztályok valóban olyan igazi félelemmel tekintettek ezekre az eszmékre, mint a kísértetekre.”

Fidel Castro (1926–2016) kubai kommunista politikus

„Képtelen vagyok magamról lemondani az emberek javára, képtelen vagyok lemondani a felebarátomról a magam javára. Azt kellene mondanom magamnak, meg kellene győződnöm arról, hogy sem a többiek, sem én nem vagyunk fontosak.”

Eugène Ionesco (1909–1994) román–francia származású francia író

„Az én gondolatom szerint az ember nem helyettesítheti a múltat, csak egy újabb láncszemet tehet hozzá.”

Paul Cézanne (1839–1906) francia festő

„A magányra nem az ellenségei ítélik az embert, hanem a barátai.”

Milan Kundera (1929–2023) francia nyelven publikáló cseh regényíró, drámaíró, költő, esszéista

„Furák az emberek.”

Stephen King könyv A rendcsinálók

„Az elegancia nem valami felszínes dolog, hanem egy módja annak, hogy az ember kifejezhesse tiszteletét az élet és a munkája iránt.”

Paulo Coelho (1947)

„A szakácskönyv az egyetlen könyv, amiről elmondhatjuk, hogy boldoggá tette az embereket.”

Joseph Conrad (1857–1924) lengyel születésű angol regényíró

„Az ilyen »témák« persze nem kidolgozható ötletek, bár a kidolgozásnak valószínűleg nincsenek belső akadályai, hanem hogy pontosan határozzuk meg őket: a hipochondria epikus metaforái – értve alatta, hogy egy-egy intenzív életmozzanat mindig csakis ilyen gyakorlati elképzeléseket, történet-lehetőségeket vált ki, mely lehetőségeket aztán részben erőltetett anakronizmussal, részben meg épp ellenkezőleg: aggályos történet-pszichológiai szimattal, a múltba vetít, titkol és maskarál az ember.”

Szentkuthy Miklós (1908–1988) magyar író, esszéíró, műfordító

„A szegény embernek arra kell vigyázni, hogy még a madár se ügyeljen rá. A szegény ember akkor élhet, ha senki se monja, hogy höj, ennek van a füle mögött.”

Móricz Zsigmond (1879–1942) magyar író, újságíró, szerkesztő

„Ön, Gusztos Péter pontosan tudja, hogy ha Magyarországon eljön az igazság órája, akkor ezért és számos más tevékenységéért elvtársaival együtt jó eséllyel börtönbe kerül. (…) Visszavesszük az Önök által külföldiek illetve az elvtársaik kezére juttatott nemzeti vagyont, újraépítjük a magyar gazdaságot, talpra állunk és visszavesszük a hazánkat a Magukfajtáktól. Nekünk, Magunkfajta magyar embereknek ugyanis kedves Gusztos Péter, csak ez az egy hazánk van: Magyarország!
Gusztus Péter, liberális politikushoz írt nyílt levelében; 2009. április 14.”

Morvai Krisztina (1963) magyar jogász, egyetemi oktató, politikus

„A nyelv ösztönön alapuló felfogása azok számára megrendítő, akik a nyelvet az emberi értelem csúcspontjának tekintik, és az ösztönökről az a véleményük, hogy azok csupán állati impulzusok, melyek a szőrös vagy tollas zombikat arra késztetik, hogy gátakat építsenek vagy magasra szálljanak és elinduljanak délnek.”

Steven Pinker (1954)

„A sikeres ember az, aki reggel felkel, este lefekszik, és közben azt csinálja, amihez kedve van.”

Bob Dylan (1941) amerikai énekes, dalszerző, zenész, költő

„A szerelemnek hirtelen kell érkeznie, villám és mennydörgés között - mint egy égiháborúnak, amely úgy szakad az életre, felforgatja, elragadja az ember akaratát, mint a falevelet, és örvénybe sodorja mindenestül.”

Gustave Flaubert (1821–1880) francia író

„A hitbuzgóság olyan okokat talál arra, hogy rossz cselekedeteket kövessen el, amilyeneket az egyszerű, tisztességes ember nem találna.”

Montesquieu (1689–1755)

„Ó, ember, miért olyan kemény a világ?”

Stephen King Álomcsapda

„A külvilág csaknem teljesen elmaradt, és ha ez történik, az ember kezdi tisztábban hallani magát. Ha pedig az énjeink - a felszín és a mély - jobban megértik egymást, ez kiiktatja az önmagunkban való kétkedést, és felszámolja a zűrzavart.”

Stephen King könyv Duma Key

„A világmindenségben mindenütt harmónia uralkodik, kivéve az emberi kapcsolatokat.”

Napoleon Hill (1883–1970)

„Úgy éreztem tovább, hogy a szerelemgyereknek van egy más értelme is. Szerelemgyerek születik, mikor két ember nagy érzelmektől hevített kapcsolatából születik szép, egészséges gyermek. S én ilyen értelemben használom ezt a fogalmat. (Meg vagyok győződve, hogy a házasságok döntő többségéből is ilyen gyermekek születnek…)”

Czeizel Endre (1935–2015) magyar orvos-genetikus, biológus

„Az ember egyáltalán nem hasonlít a ragadozó állatokra. Még az orángután sem, aki a majmok törzsének leginkább emberszabású tagja, ama állatcsoporté melynek minden tagja gyümölcsevő.”

Percy Bysshe Shelley (1792–1822)

„Ha az embert olyannak vesszük, mint amilyen, tulajdonképpen rosszabbá tesszük. De ha olyannak vesszük, mint amilyennek lennie kellene, akkor azzá tesszük őt, amivé lehetne.”

Johann Wolfgang Goethe (1749–1832)

„Ha egy olyan társadalomban élsz, ahol az emberek nem szerelnek zárakat az ajtókra, az még messze nem jelenti azt, hogy bemehetsz és ellophatod a dolgaikat, csak azért, mert megteheted.”

Anton Corbijn (1955)

„Minden egyes ember, akivel találkozom, feljebbvaló nálam valamiben. Így hát tanulok tőle.”

Ralph Waldo Emerson (1803–1882)

„Az emberben, mint minden állatban, önszeretet nagymértékben lakik; s ez a természetnek azon kétértelmű ajándéka, mely aszerént, mint irányoztatik, vagy segédünk lehet minden jóra, vagy vezérünk minden gonoszra. Legelső amit e részben tennünk kell: tiszta ismerettel választott s állandóul megtartandó elv birtokára törekedni. Ennek híjával, ha nem éppen gonosz is valaki, de pillanatnyi indulatok s az igen rosszul értett önszeretet mindenkori sugalmai határozzák meg: s majd jót, majd gonoszt cselekszik, és életfolyama e kettőnek bizonytalan vegyülete. Milliomok vannak ilyenek; s az ő szíveikbe gyakran több hajlandóságot öntött a természet jót, mint rosszat tenniek; s hibájuk csak az, mert nem alapra építék életöket.”

Kölcsey Ferenc (1790–1838) magyar költő, politikus és nyelvújító, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja

„A mai ember egyre markánsabban: Én. Ezért alapvető történéseinket egyedül kell átélnünk. A vállalt magány minden valódi kapcsolat alapja.”

Popper Péter (1933–2010) magyar pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár

„Hard training man!
Vagyis magyarul, kemény edzés, ember!”

Lance Armstrong (1971) amerikai professzionális országúti kerékpárversenyző

„Az emberek hajlamosak arra, hogy a gonosz isteneket imádják, s ami nem kegyetlen, azt nem tekintik tiszteletre méltónak.”

Anatole France (1844–1924)

„Amikor filmeket készítünk, emberek tekintetét kapcsoljuk össze egymással és a tárgyakkal.”

Robert Bresson (1901–1999) francia filmrendező, forgatókönyvíró

„Ha a modern civilizált embernek saját magának kéne leölnie azokat az állatokat, amiket megeszik, a vegetariánusok száma csillagászati mértékben növekednék.”

Christian Morgenstern (1871–1914)

„A legnagyobb gondolkodók érdeme épp abból áll, hogy a meglévő könyvektől és hagyományoktól függetlenül annak adtak kifejezést, amit ők maguk gondoltak és nem annak, amit elődeik vagy a körülöttük élő emberek. Mindegyikünk tehát figyelje, lesse és fogja meg ama tiszta gondolatait, amelyek az ember tudatában időnkint néha felcikáznak és tüzet fognak. Ez a belső villámfény hasonlíthatatlanul nagyobb jelentőségű valamennyiünk számára, mintha a költők s bölcsek egész csillagraját tanulmányozzuk.”

Ralph Waldo Emerson (1803–1882)

„Nagy Endre egy helyütt leírja könyvében a nagyérdemű közönséget úgy, hogy ki is mondja rá a szentenciát: ha emberek tömegben vannak, akkor csőcselékké válnak, akár selyem ingmell és brilliáns butón legyen rajtok, akár condra. Mindegy!”

Tersánszky Józsi Jenő (1888–1969) magyar író, újságíró, a DIA tagja

„Az ember nem tulajdon. Az igazi kapcsolat két szabad ember társulásából keletkezik.”

Popper Péter (1933–2010) magyar pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár

„Az igazságosság helyes erkölcsi felfogás, az igazságtalanság megingatja a lelked, amit nem szeretnél, hogy az emberek meglássanak.”

Mohamed (570–632) Arab politikai vezető és az iszlám alapítója

„Amikor kihirdették, hogy a Könyvtár minden könyvet magában foglal, különös boldogság volt az első érzés. Minden ember az érintetlen és titkos kincs urának érezte magát.”

Jorge Luis Borges könyv Bábeli könyvtár

„Olyan jány, aki embernek tökéletességgel megfeleljen, ojan csak egy kell, hogy legyék - hát hogy lehet éppen azt az egyet kiválasztani a sok közül?”

Móricz Zsigmond (1879–1942) magyar író, újságíró, szerkesztő

„A műveletlen ember szokása másokra panaszkodni, amikor ő maga cselekszik helytelenül. Aki tanulni kezd, az magát hibáztatja, a bölcs pedig sem mást, sem önmagát.”

Epiktétosz (50–138) ókori görög filozófus

„Az egyetlen valami, amely miatt földünkön félni kell: az ember.”

Carl Gustav Jung (1875–1961) svájci pszichiáter, pszichológus

„Egy spirituális légkört, egy erkölcsi légkört fogunk teremteni, amelyben a hősi ember megszülethet és boldogulhat. E hős fogja a népet a nagyság útján vezetni.”

Corneliu Zelea Codreanu (1899–1938)

„Az elidegenedés megragad bennünket: érzékeljük, hogy a világ tömör, sejtjük, mennyire idegen egy kő, áthatolhatatlan számunkra, és hogy mekkora intenzitással tagad minket a természet vagy a táj… A világ kicsúszik kezünkből és megint önmaga lesz… Az abszurd a kérdező ember és az oktalanul hallgató világ szembenállásából keletkezik… Sziszüphosz elgondolkodik azon az összefüggő cselekmény-sorozaton, amelyet emlékezetének pillantása forraszt egybe, és amelyre nemsokára halála üt pecsétet… De Sziszüphosz a felsőbbrendű hűséget hirdeti, amely tagadja az isteneket és felemeli a sziklákat… Nem létezik az a sors amit a megvetés nem képes legyőzni… Ő a sorsból emberi ügyet csinál, amelyet az emberek közt kell szabályozni.”

Albert Camus (1913–1960) francia író, újságíró, filozófus

„Senki se tiltakozik a bálványrombolás ellen. Az ellen se tiltakozik senki, hogy őt magát piedesztálra emeljék. De a legmagasabb kegyben az részesült, aki nyugodtan tud megülni a piedesztálon, az ilyen ember pedig vagy balga, vagy csirkefogó, vagy hős.”

Akutagava Rjúnoszuke (1892–1927) japán költő, író

„Most megint klímaváltozás megy végbe, s ahogy az a múltkori létrehozta az emberi kultúrát, ez a mostani el is törölheti. Ötezer évvel ezelőtt ez az egész azért jött létre, mert elromlott az idő. Most talán megjavul, és akkor mehetünk vissza a fára.”

Váncsa István (1949) magyar író, újságíró

„Azt gondolta ugyanis, hogy ha mindig a lehető legrosszabbat képzeljük el, egyúttal el is hárítjuk bekövetkeztét, hiszen semmi sem történik az életben pontosan úgy, ahogyan az ember elképzeli. Ezért, ha felkészülünk a legrosszabb eshetőségre is, már csak valami kevésbé rossz következhetik. Kár, hogy az élet nemegyszer alaposan megcáfolta Szaniszlónak ezt a túlságosan optimista vélekedését.”

Kálnoky László (1912–1985) magyar költő, műfordító

„Amikor az ember életben próbál maradni, csak azt látja, amit látnia kell; a többi a kerítés mögött marad.”

Stephen King könyv Rémület a sivatagban

„Nem azért jut valami okos dolog az ember eszébe, hogy aztán elássa. Azért jut az eszébe, hogy hasznos dolgot műveljen vele. Magát az életet is azzal a feltétellel kapja az ember, hogy küzd érte utolsó leheletéig. Ugyanez a feltétele minden új gondolatnak is.”

Charles Dickens (1812–1870) angol író

„Ember tervez, ember végez. Ne toljuk másra a felelősséget!”

Feleki László (1909–1989)

„A bolond ember eléggé logikus, csak az épelméjűek bírálata felületes.”

Rejtő Jenő (1905–1943) magyar író

„A filozófia túlságosan elviselhetetlen, s ez a legnagyobb hiányossága. Hiányzik belőle a pátosz, az alkohol, a szerelem. Mi a művész? Egy ember, aki mindent tud – de ezt nem tudatosítja. Hát a filozófus? Egy ember, aki a tudatossággal él, de nem tud semmit”

Emil Cioran (1911–1995)

„Ebben az életben folyton az történik, amire nem számít az ember.”

Agatha Christie (1890–1976)

„Ha az ember felismeri és érzi lelkében az Istent, akkor felismeri és érzi a világ minden emberével való közösséget is.”

Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828–1910)

„De aztán a következő borongós napon olyan iszonyatos erővel hasított a lelkébe Scott hiánya, hogy nem érzett mást, csak ürességet, többé nem érezte magát nőnek, mintha egy halott fa lett volna, amelynek ágai között keresztül fúj a metsző novemberi szél. Liseyt most is ez az érzés gyötörte, Scott nevét akarta kiáltani, haza akarta hívni őt, majd' megszakadt a szíve, ahogy belegondolt, milyen évek várnak rá, és azon tűnődött, mire jó a szerelem, ha ez a vége, ha csak tíz másodpercig is így érez az ember.”

Stephen King könyv Lisey története

„Ha az ember életében nincs egy vízió, mely után vágyakozhat, melyet valóra”

Erich Fromm (1900–1980)

„A szerelem az egyetlen egyértelmű dolog a világon. Nyilván többféle fajtája létezik, de mindegyikre elmondható, hogy az ember vagy benne van a dologban, vagy nincs.”

Harper Lee könyv Menj, állíts őrt!

„Boksz az, amikor sok fehér ember nézi, ahogy két fekete összeveri egymást.”

Muhammad Ali (1942–2016) olimpiai és világbajnok amerikai nehézsúlyú ökölvívó

„Semmi kétség, hogy egy háború valóban merő ostobaság, ám ez nem gátolja meg abban, hogy sokáig tartson. Az ostobaság mindig rendületlen, s erre rá is jön az ember, ha nem gondolna mindig önmagára.”

Albert Camus (1913–1960) francia író, újságíró, filozófus

„Ha a számítási teljesítmény minden második évben megduplázódik, mi történik ha számítógép alapú mesterséges intelligenciák végzik a kutatást? A számítási teljesítmény két év alatt megduplázódik. A számítási teljesítmény két évnyi munka elvégzése alatt megduplázódik. A számítási teljesítmény két szubjektív évnyi munka elvégzése alatt megduplázódik. Két évvel azután, hogy a mesterséges intelligenciák elérik az ember színvonalát, a sebességük megduplázódik. Egy évvel később a sebességük ismét megduplázódik. Hat hónap, három hónap, másfél hónap… Szingularitás - (A Szingularitásba nézve)”

Eliezer Yudkowsky (1979)

„Kedves embereim, helységek küldöttim,
Hívségem tisztelő kegyes esmérőim.”

Varga Katalin (1802) magyar kisnemes és munkásmozgalmi vezető

„Azon csodálkozom a leginkább, hogy az emberek manapság már semmin sem csodálkoznak.”

Darren Shan (1972) ír származású, angolul alkotó író

„Az ember három módon érheti el célját: tervezéssel, munkával és imával.”

George Patton (1885–1945) amerikai tábornok

„Mindig bekövetkezik a sokatmondó fejcsóválás, mikor egy nem közönséges ember a nagy művészi tehetség révén kiragad valamit a világból.”

Christian Morgenstern (1871–1914)

„A jutalom és a büntetés ügye ugyanúgy áll az egyéni családoknál, mint a nyilvános esetekben. Mert a büntetéssel és a gazdai szigorral kordában tartott és engedelmességre szoktatott rabszolgák és a zsoldban álló szolgahad még nem lesz jó vagy becsületes. De ha ugyanez a gazda családjában helyénvaló jutalmakat és enyhe büntetéseket szab gyermekeire: a jóra és ezen keresztül olyan erényre tanítja őket, amelyet később más területen is gyakorolnak anélkül, hogy büntetésre vagy megvesztegetésre gondolnának. És ez az, ami szabadelvű nevelésnek és önkéntes szolgálatnak nevezünk: az ezzel ellenkező szolgálat vagy engedelmesség, Isten vagy ember iránt, nem szabadelvű és méltatlan minden tiszteletre.”

Anthony Ashley-Cooper, Shaftesbury harmadik grófja (1671–1713)

„A háború könyvének első oldalán az első szabály: „Ne vonulj Moszkva ellen!” Számos ember megpróbálta, Napóleon és Hitler is, és nem működik.”

Bernard Montgomery (1887–1976)

„Különös, hogy a gabonát meg tisztítjuk a konkolytól, s a hasznavehetetlen embereket sem engedjük harcolni, ám az államügyekből nem zárjuk ki a semmirekellőket.”

Antiszthenész (-444–-365 i.e.)

„A gasztronómiai ismeretek minden ember számára szükségesek, mivel ezek az ismeretek egyre több gyönyört adnak nékik.”

Anthelme Brillat-Savarin (1755–1826) francia jogász és politikus

„Kérdezzünk meg egy idős embert, hogy melyek voltak szerinte a 20. század legfontosabb eseményei. Valószínűleg megemlíti majd a két világháborút, a belső égésű motor feltalálását és talán az információs technológia forradalmi újításait is. Az azonban igen kevéssé valószínű, hogy hozzáteszi: "No, és emelkedett a tengerszint."”

Bjørn Lomborg (1965) svéd környezetvédő

„Én és az emberek szétválaszthatatlanul egyek. De ezt csak akkor élem meg, ha van középpontom: ha én Én vagyok. Csak akinek van közepe, tud másokkal táncot járni! Nem szédül bele a forgásba, s tudja, mikor kell a másikat elengedni s mikor átölelni. Mikor kötni és mikor oldani. Mikor nyitni és mikor zárni. Mikor kell igent és mikor nemet mondani.”

Müller Péter (1936) magyar író, drámaíró, színházi dramaturg, forgatókönyvíró, előadó

„Nem a világból száműztek bennünket, hanem a világba. Mindenütt van napfény és holdvilág, mindenütt vannak füvek, fák, virágok, madarak és emberek. Olykor szebbek és jobbak, mint odahaza.”

Faludy György (1910–2006) magyar költő, műfordító

„Isten rejtélyei sokkal megnyugtatóbbak, mint az ember megoldásai.”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

„Szegénység mindig volt és mindig lesz, felelte nekem a 20-as évek végefelé egy cisztercita lelki atya, akihez azzal a kérdéssel fordultam, hogy a tudtommal oly gazdag pécsi egyházközösség – oda jártam egyetemre – miért nem tesz valamit a komlói szegénység felszámolása érdekében, amit szinte nyomornak nevezhetnék, rabszolgaságnak. Miért tűri el az emberek és asszonyok oly mértékű kiszolgáltatottságát? Fiam, mondta a tanárom, a szegénység létezik mióta a világ világ, és nem az egyház dolga, hogy azt megszűntesse. Az egyháznak a lélek üdvösségével kell törődnie, nem a megélhetéssel, a testi szükségletek kielégítésével. Afrikában, Ázsiában, a Balkánon olyan óriási a szegénység, a Szentlélek sem tudná azt orvosolni, nemhogy az ember.
Ezért a papi válaszért lettem forradalmár.”

Fejtő Ferenc (1909–2008) francia-magyar történész, irodalomtörténész, kritikus, író, baloldali publicista, az MTA tagja

„A világbéke egykor nem azért valósul majd meg, mert az emberek jobbak lesznek (ez nem remélhető), hanem azért, mert a dolgok valamely új rendje, egy új tudomány és új gazdasági szükségszerűségek rájuk kényszerítik majd a békés állapotot, mint ahogy hajdan maguk a létfeltételeik helyezték őket a háborús állapotba, és tartották őket benne.”

Anatole France (1844–1924)

„Azok a nagy emberek a történelemben, akiknek saját partikuláris céljaiban benne van az a lényegi valami, ami a Világszellem Akarata. Ha tovább egy pillantást vetünk a világtörténelmi egyének sorsára, akiknek az volt a hivatásuk, hogy a Világszellem sáfárjai legyenek, ez a sors nem volt boldog. A nyugodt élvezethez nem jutottak hozzá, egész életük munka és fáradozás volt, egész természetük csak szenvedély… A szabad ember egyébként nem irigy, hanem szívesen elismeri, ami nagy és fenséges, és örül neki, hogy van.”

Georg Hegel (1770–1831) német filozófus, egyetemi tanár

„Az ember halad botorkálva is, nem olyan jól, mintha nem botorkálna, lassabban persze, de halad.”

Samuel Beckett (1906–1989) ír költő, próza- és drámaíró

„Hála neked, nő, aki édesanya vagy, aki egyedülállóan örömteli és fájdalmas tapasztalattal anyaöllé leszel az ember számára, aki a világra jövő gyermek számára Isten mosolyává leszel, aki első lépéseit irányítod, gondját viseled, míg felnő, és olyan pontot jelentesz további életútján, ahová mindig visszatérhet. Hála neked, nő, aki feleség vagy, aki sorsodat visszavonhatatlanul egy férfiéhoz kapcsolod, önmagatok kölcsönös elajándékozásában szolgálva a közösséget és az életet. Hála neked, nő, aki leány és nővér vagy, aki érzékenységeddel, intuitív adottságoddal, önzetlenségeddel, állhatatosságoddal gazdagítod a szűkebb családot, s általa a társadalom egész életét. Hála neked, dolgozó nő, aki a szociális, gazdasági, kulturális, művészeti és politikai élet minden területén jelen vagy - azért, hogy nélkülözhetetlen módon hozzájárulsz az értelmet és az érzelmet összekapcsoló kultúra fölépítéséhez, az életnek a misztériumra mindig fogékony értelmezéséhez, az emberibb gazdasági és politikai struktúrák létrehozásához. Hála neked, nő, aki szerzetesnő vagy, aki Krisztus, a megtestesült Ige édesanyjának, minden nők között a legnagyobbnak példája szerint engedékenyen és hűséggel nyílsz meg az isteni szeretet számára, így segítvén az Egyházat és az egész emberiséget, hogy élete Istennek adott jegyesi válasz legyen, mely csodálatos módon fejezi ki azt a közösséget, melyet a teremtményeivel meg akar valósítani. Hála neked, nő, azért, hogy nő vagy! Női mivoltodban gyökerező érzékenységeddel gazdagítod a világ megértését és hozzájárulsz az emberi kapcsolatok teljes igazságához.
II. János Pál pápa levele a nőkhöz”

II. János Pál pápa (1920–2005) a római katolikus egyház 264. pápája

„A nőknek sokkal rosszabb soruk van a világban, mint a férfiaknak. Sebezhetőbbek. Gyerekeket szülnek, és aztán aggódhatnak egyfolytában a gyerekeik miatt. Amint elveszítik szépségüket, a férfiak, akiket szeretnek, többé már nem szeretik őket. Elárulják, elhagyják, félrelökik őket. Én nem hibáztatom a férfiakat. Magam is ezt tenném. Nem szeretem azokat az embereket, akik öregek, csúnyák vagy betegek, vagy akik nyavalyognak a bajaik miatt, vagy akik nevetségesek, és páváskodnak, megjátsszák, hogy milyen fontos meg értékes emberek. Azt mondod, kegyetlen vagyok? A világ kegyetlen! S előbb-utóbb velem is kegyetlen lesz!”

Agatha Christie (1890–1976)

„Ültess egy fáradt embert egy kiadós étel elé, erőlködve megeszi és lehet, hogy jobban érzi magát. Adj neki egy pohár bort, vagy alkoholt, azonnal a legjobb formába kerül, s szemed láttára újraéled.”

Anthelme Brillat-Savarin (1755–1826) francia jogász és politikus

„De mi vademberek vagyunk - a fehér ember álmai rejtettek előttünk. És mivel rejtettek, ő is, mi is a magunk útját járjuk majd. Mert mindenek fölött tiszteljük az ember jogát, hogy kedve szerint éljen - tekintet nélkül arra, miben különbözik testvéreitől. Nem sok az, ami összeköt bennünket.”

Seattle törzsfőnök (1786–1866)

„A modern apokaliptikus ember Aranykorhoz fűződő viszonyát mindennél inkább kifejezi annak a pusztító erőnek az ébredése, amely puszta biológiai léte ellen feszül, amikor a sarkkörök választóvonalát átlépve a Pólusok felé igyekszik. (Aranyláz a Benső Alaszkában – Jack London műveiről)”

Orosz László Wladimir (1966) költő

„Minden ember más-más lény, kinek-kinek a szemében. S ebben az értelemben azt mondhatjuk, hogy ugyanaz az asszony sohasem volt két férfié.”

Anatole France (1844–1924)