„Legkülömb ember, aki bátor. S csak egy külömb van, aki: bátrabb.”

„Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek
S ha százszor tudtak bátrak lenni,
Százszor bátrak és viharvertek.

Az első emberi bátorság
Áldassék: a Tűz csiholója,
Aki az ismeretlen lángra
Úgy nézett, mint jogos adóra.

Mint egy Isten, hóban vacogva
Fogadta szent munkája bérét:
Még ma is minden bátor ember
Csörgedezteti az ő vérét.

Ez a világ nem testálódott
Tegnaphoz húzó, rongy pulyáknak:
Legkülömb ember, aki bátor
S csak egy külömb van, aki bátrabb.

S aki mást akar, mint mi most van,
Kényes bőrét gyáván nem óvja:
Mint ős-ősére ütött Isten:
A fölséges Tűz csiholója.”

Ady Endre (1877–1919) magyar költő, újságíró

„Ha az ember nem bátor, még óvatos sem lehet eléggé.”

Liszt Ferenc (1811–1886) magyar zongorista, zeneszerző, karmester

„Bátor ember ismeri el, hogy tévedett.
- Csak akkor, ha fél attól, hogy ostobának nézik, és még ostobábbnak néznének, ha ragaszkodnék egy téveszméhez.”

Christopher Paolini (1983)

„A létfenntartás ösztöne csak veszély esetén válik érezhetővé; sok gyáva ember tartotta magát bátornak, míg szemtől szembe nem került ellenségével.”

Charles Darwin (1809–1882) angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója

„Ha férfi vagy, légy férfi,
Erős, bátor, szilárd;
Akkor, hidd, hogy sem ember
Sem sors könnyen nem árt
Légy tölgyfa, mint a fergeteg
Ki képes dönteni,
De méltóságos derekét
Meg nem görbítheti.”

Petőfi Sándor (1823–1849) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős

„Egy tanult ember tudatlan emberek között olyan, mint egy élő ember a halottak között.”

Dzsafar al-Szádik (702–765) muszlim jogtudós és vallási személy

„Az ember barátai az emberi fajnak az a része, amellyel emberi lehet.”

George Santayana (1863–1952)

„Ennek az emberi világnak az üdvössége nem rejlik sehol máshol, mint az emberi szívben, a tükröződő emberi erőben, az emberi szelídségben és az emberi felelősségben.”

Václav Havel (1936–2011) cseh drámaíró, politikus, előbb csehszlovák, majd cseh köztársasági elnök

„Nagyobb a különbség ember és ember, semmint némely ember és némely állat között.”

Michel Eyquem de Montaigne (1533–1592) francia esszéíró, filozófus