„Az emberi természet legmélyebb elve a megbecsülés vágya.”

„… valamennyi emberi erény alapja a legmélyebb önzés.”

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821–1881) orosz író

„Az a puszta elhatározás, hogy az ember elvet mindent, amiben hitt azelőtt, nem mindenki számára követendő példa.”

René Descartes (1596–1650) francia filozófus, természetkutató, matematikus (1596–1650)

„Jobban szeretem a személyeket, mint az elveket, és jobban szeretem az elvek nélküli személyeket, mint bármi mást a világon.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

„Boldogtalan ember, aki arra vágyik, hogy elhagyja az otthonát.”

Milan Kundera (1929–2023) francia nyelven publikáló cseh regényíró, drámaíró, költő, esszéista

„Az emberek szívesen elhiszik azt, amire vágynak.”
Fere libenter homines id quod volunt credunt.

Julius Caesar (-100–-44 i.e.) római hadvezér és politikus

„Az emberi természet olyan, hogy bölcsen gondolkozik, de esztelenül cselekszik.”

Anatole France (1844–1924)

„Ember! ne félj! Tudja a titkot a természet és mosolyog.”

Victor Hugo (1802–1885) francia romantikus költő, regény- és drámaíró

„A zene olyan örömet okoz, amelyet emberi természet nem nélkülözhet.”

Konfuciusz (-551–-479 i.e.)

„A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára.”

Szent-Györgyi Albert (1893–1986) Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus