Idézetek lényeg-ről

Idézetek gyűjteménye a lényeg, emberek, ember, akarat témáról .

Idézetek lényeg-ről

„Egy alkotás ne utánozzon semmit, nyújtsa tisztán a maga lényegét”

Mercèdes Rheinberger könyv Ártatlan vagyok

261. o.

„"Mindenkinek más a motivációja. Maksymiliant a bizonyítási vágy hajtotta. Győzni akart. Mindig egyre feljebb és feljebb jutni. Bebizonyítani, hogy még többre és még többre képes. Cezaryt
a hatalom hozza lázba. Uralkodni akar. Élvezi, ha rálát az egész sakktáblára, és ő mozgat minden egyes bábut. Mikołajt az adrenalin hajtja. A veszély. Az erő gyakorlása. A pengeélen táncolás.
Engem, bevallom, a saját egóm tart fogságban. Remek érzés a tudat, hogy jobb vagyok másoknál – Miłosz maga elé révedt. Elmosolyodott. Ravasz mosoly ült az arcán miközben egy kimért
mozdulattal végigsimított az állán, aztán visszahúzta a tekintetét a nőre. – Hogy kinek mi a célja, az tulajdonképpen mindegy is. A lényeg a mechanizmus, az pedig minden esetben ugyanaz:
olyan, mint a kábítószer. Nem lehet leállni vele, és mindig egyre több kell belőle. Érted, hogy miről beszélek, angyalom?"”

Mercèdes Rheinberger könyv Ártatlan vagyok

Forrás: 311. o.

Motiváció, Akarat, Mosoly, Angyalok

„Bármelyik bolond tudhat bármit. A lényeg, hogy meg is értsük, amit tudunk.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„Kézzelfoghatóan meggyőződtem egy dologról, s most egészen világos lett előttem: Teljesen hamis elképzelésem volt életszentségemet illetően. Minden cselekedetemben, vagy még a legkisebb hibámban is egy szent életét tartottam tükörképszerűen magam előtt, akit a legapróbb tettemben is utánozni akartam, olyan pontosan, mint például egy festő, aki lemásolja Rafael képét. Mindig így beszéltem: (Gonzaga) Szt. Alajos most ebben az esetben így és így cselekedne, vagy pedig ő nem tenné meg ezt meg ezt. Azonban így sohasem tudtam elérni, amit elképzeltem, s ez nyugtalansággal töltött el. Ez a módszer tehát nem vált be. A szentek erényeiből a lényeget, s nem a lényegtelen járulékos részeket kell átvenni. Én nem Szt. Alajos vagyok, s nem úgy kell szentté lennem, ahogy ő, hanem saját lényem, jellemem szerint, és a tőle teljesen különböző életkörülmények között. Nem lehetek senkinek vértelen, száraz és merev másolata, mégha az illető tökéletes példakép is. A jó Isten azt akarja, hogy úgy kövessük a szenteket, hogy erényes életük velejét tegyük magunkévá, változtassuk át vérünkké, s alkalmazzuk azt sajátos hajlamainknak és körülményeinknek megfelelően. Ha Szt. Alajos az én helyzetemben lenne, egészen másképpen lenne szent, mint ahogy lett.”

XXIII. János pápa (1881–1963) a római-katolikus egyház 261. pápája

Egy lélek naplója
Forrással ellátott idézetek

életkor, Akarat, Isten

„Az ilyen típus lényegében nem rosszabb a legtöbbnél, csak éppen a körülmények kényszerítették a rosszra, hol keserű, hol gyermekin naiv, hol lázadó, hol alázatos, gyűlöli a nagyfejűeket s megsimogatja a gyermekeket, sajnálja a véneket, de hogyha rossz kedve van, a nyomorultakba is belekötne, hol ijesztően kicsapongó, hol elragadóan tiszta, hol nemesen szárnyaló, hol meghökkentően közönséges, az alvilág emberének minden végletével és ellentmondásával.”

François Villon (1431–1463) francia reneszánsz költő

Gyergyai Albert

Gyermekkor, Gyűlölet, Rossz szerencsét, Gyermekek

„Tudod mit csinálok, ha kijózanodom? Berúgok, képzeld el! Te-tervgazdálkodás a lényege az egésznek.”

Hofi Géza (1936–2002) magyar humorista, előadóművész, színművész

Tea, Képzelet

„Megteszek mindent, amit csak tudok, a tőlem telhetőt nyújtom, és így akarok tenni egészen az utolsó pillanatig. Ha a végén kiderül, hogy igazam volt, akármit is hozzanak fel ellenem, nem számít. Ha az derül ki, hogy tévedtem, tíz angyal is megesküdhet rá, milyen jó voltam, az sem változtat a lényegen.”

Abraham Lincoln (1809–1865) amerikai jogász, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke (1861-1865)

Akarat, Angyalok

„Minden nagy vallás alapvetően ugyanazt az üzenetet hordozza, ami a szeretet, kegyelem és megbocsátás… a lényeg, hogy a mindennapjaink részévé kell, hogy váljanak.”

Tendzin Gyaco (1935)

Eredeti: All major religious traditions carry basically the same message, that is love, compassion and forgiveness ... the important thing is they should be part of our daily lives.

Vallás, Megbocsátás, Szeretet

„Vár rád a Természet. Mély csendje ünnepi,
lábadnál vadvirág, éjszínű fellege,
ha búcsut mond a nap, sőhaja lengeti,
mint füstölőket, a liliomkelyheket.
Órjás pilléreik az erdőt eltakarják,
elrejtőzik a rét, a fűz kinyujtja karját,
s tartja oltárait a szűz habok felett.
…
Ó, költészet, te kincs! Eszméink gyöngyszeme!.
A szív vad árja, mely mint tenger, égre csap,
hiába zúg: marad lényednek lényege:
a hét szín lepleden s a sok-sok árnyalat.
Ám retteg a profán, s átokra nyíl szája,
bántja szemét tüzed misztikus ragyogása,
egy férfi homlokán ha látja lángodat.
…
Zord Természet, csak élj! Újulj meg szűntelen,
alant és fent, ahogy törvényed hírdeti,
te istennő vagy, élj s dölyfösködj! Földeden
az ember csak utas, nem, mi megilleti,
királyod. Mit nekem pompád és birodalmad?
Én nem vagyok rabod, nem zengem hatalmad,
szívem a szenvedők fenségét szereti.”

Alfred de Vigny (1797–1863) francia költő, író és drámaíró

Szabó Magda
Idézetek verseiből

Szín, Tea, Szeretet, Hiba

„Hogyan higgyük, hogy a vallási eszmék lényegüknél fogva erkölcsnemesítők, amikor azt látjuk, hogy a keresztény népek története háborúk, mészárlások és kivégzések sorozata?”

Anatole France (1844–1924)

Vallás, Háború

„A jellem olyan, mint a fa, a hírnév pedig mint az árnyéka. Az árnyékra gondolunk, pedig a fa a lényeg.”

Abraham Lincoln (1809–1865) amerikai jogász, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke (1861-1865)

„Az elméletem szerint a zene jó, ez az egyetlen vallás, ami a lényeget karcolgatja. És bárki, aki valamilyen zenét hallani szeretne, az hadd hallgassa, mert az jó - attól az ember jól érzi magát. Ha tetszik, hadd menjen. Csak mert valaki másnak nem tetszik, az még semmit nem jelent - ez csupán egyéni ízlés kérdése.”

Frank Zappa (1940–1993) amerikai zeneszerző, gitáros

Vallás, Kérdés, Emberek, Zene

„A régi barátok eltávoznak, új barátok érkeznek. Pont úgy, mint a napok. Egy régi nap elmúlik, egy új nap kezdődik. A lényeg, hogy értelmet adj neki: egy értelmes barát, vagy egy értelmes nap.”

Tendzin Gyaco (1935)

A kedvesség politikája (1990)
Eredeti: Old friends pass away, new friends appear. It is just like the days. An old day passes, a new day arrives. The important thing is to make it meaningful: a meaningful friend — or a meaningful day.

Nap

„A hírnév lehet esetleges vagy lényegi. Az az ember, akit különösen rejtélyes módon gyilkoltak meg, a halála révén lesz híressé. Ha jelentős esetről van szó, akkor a történelemben érdekes hullaként válik halhatatlanná.”

Fernando Pessoa (1888–1935) portugál költő

Hírnév és lángelme

Halál, Történelem, Emberek

„Az ember tevékenységét a boldogságkeresés uralja. A boldogság viszont lényegében beteljesülés, olyan állapot, amelyben minden igény, akár anyagi, akár szellemi, kielégítést nyer. Az öröm nem más, mint egy igény kielégítése, és nagy igények nélkül nagy örömök sem létezhetnek. A képességekkel együtt jár a képességek felhasználására való igény.”

Szent-Györgyi Albert (1893–1986) Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus

Emberek, Öröm, boldogság

„A filozófusok természetét illetően először is azt fogadjuk el, hogy mindig abba a tudományba szerelmesek, amely megvilágítja nekik a keletkezés és a pusztulás között nem hánykódó örök lényegek létét”

Platón Állam

Idézetek műveiből, Állam

szerelmesek, Tudomány

„Érzem, hogy a spirituális gyakorlat lényege a kapcsolatod másokkal. Ha a motivációd tiszta, és őszinte, akkor a másokhoz való jó hozzáállásod alapja a kedvesség, a részvét, szeretet és tisztelet. Ez a gyakorlat megismerteti veled minden emberi élet egységét és annak a fontosságát, hogy cselekedeteid mások javára váljanak.”

Tendzin Gyaco (1935)

Eredeti: I feel that the essence of spiritual practice is your attitude toward others. When you have a pure, sincere motivation, then you have right attitude toward others based on kindness, compassion, love and respect. Practice brings the clear realisation of the oneness of all human beings and the importance of others benefiting by your actions.

Motiváció, Szeretet, Élet, Emberek

„A világ és a társadalom olyan könyvtárhoz hasonlít, ahol első pillantásra látszólag minden a legnagyobb rendben van, mert a könyveket nagyságuk és alakjuk szerint helyezték el; de lényegében minden a legnagyobb rendetlenségben van, mert a könyveket nem tudományágak, tartalom és szerzők szerint csoportosították.”

Chamfort (1741–1794) francia író

Könyvek, Világ

„Az elméletem szerint a zene jó, ez az egyetlen vallás, ami a lényeget karcolgatja. És bárki, aki valamilyen zenét hallani szeretne, az hadd hallgassa, mert az jó”

Frank Zappa (1940–1993) amerikai zeneszerző, gitáros

attól az ember jól érzi magát. Ha tetszik, hadd menjen. Csak mert valaki másnak nem tetszik, az még semmit nem jelent - ez csupán egyéni ízlés kérdése.

Vallás, Zene

„Mélybe lépj: csak ott lehet
Meglátni a lényeget.
Eredményt csak kitartás hoz,
Bőség kell világossághoz,
Igazsághoz - szakadék.”

Friedrich Schiller (1759–1805)

Dalos György
Verseiből

Igazság, Kitartás

„Az újságírás lényege azt megírni, amit nem akar valaki nyomtatásban látni. Minden más csupán propaganda.”

George Orwell (1903–1950) angol író, kritikus, újságíró

Akarat

„A romantika lényege a bizonytalanság.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

„A jellem olyan, mint a fa, a hírnév pedig, mint az árnyéka. Az árnyékra gondolunk, pedig a fa a lényeg.”

Abraham Lincoln (1809–1865) amerikai jogász, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke (1861-1865)

„Az igazi barátság lényege, hogy elnézzük a másik kis hibáit.”

Publius Ovidius Naso (-43–17 i.e.) római aranykori költő

Barátság

„Az erkölcs mindennek az alapja, és minden erkölcsnek a lényege az igazság.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

Egy önéletrajz
Eredeti: Morality is the basis of things, and that truth is the substance of all morality.

Igazság

„Az ipari forradalom az új évszázadban, lényegében egy tudományos, technológiai forradalom, és az ipari áttörés egy nagy ugrás a gazdasági hatalom építése felé.”

Kim Dzsongun (1984) a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vezetője

„[Idézi Szent-Györgyi Albert professzort:] „Nem az a lényeg, hogy a magunk nemzetségét, faját vagy pártját helyezzük mindenki más fölé, hanem az, hogy a tudást helyezzük a tudatlanság fölé, a képességet, a szaktudást, a tehetséget a protekció és a pártérdek fölé, a szeretetet a gyűlölet, a megértést a marakodás, az építést a rombolás fölé.” (184. o.)”

Bálint György (1906–1943) magyar író, újságíró, kritikus, műfordító

Az utolsó percek című könyvből

Megértés, Tudás, Fa, Gyűlölet

„Hihetetlen, hogyan állították rá az emberek agyát arra, hogy egy szó (szocializmus) a végsőkig tabuvá váljon, hogy egy eszme tabu legyen. Így tehát bárki egyetérthetett a dolog lényegével, de nem érthetett egyet a dolgot jelentő szóval.”

Fidel Castro (1926–2016) kubai kommunista politikus

Emberek

„A filozófia lényege nem az igazság birtoklása, hanem az igazság keresése.”

Karl Jaspers (1883–1969)

Keresés, Igazság

„A (Lenin tézisei a nemzeti és gyarmati kérdésekről című) műben voltak olyan politikai kifejezések, amiket nehéz volt megérteni. De újra és újra elolvasva őket végül sikerült megfognom a lényegét. Micsoda érzelmet, lelkesedést, felvilágosultságot és magabiztosságot sugároztak! Örömömben könnyekre fakadtam. Egyedül ülve a szobámban szinte kiáltottam volna, mintha tömegekhez szólnék: Kedves honfitársaim! Erre van szükségünk, ez az út a szabadság felé! Azóta (az 1920-as évek óta) teljes bizalommal viseltettem Lenin iránt.”

Ho Si Minh (1890–1969)

Szabadság, Bizalom, Könny, Út

„A fociban a lényeg, hogy amikor megkapod a labdát, baromi gyorsan olyannak kell passzolni, akinek a meze ugyanolyan színű, mint a tied! Ja, és futni kell. A vízilabdában ezt már megoldották, aki nem úszik, megfullad.”

Hofi Géza (1936–2002) magyar humorista, előadóművész, színművész

„Ha a lényegre akarunk szorítkozni, az író egyszerűen olyan fickó, akit azért fizetnek, hogy hazudjon. Minél nagyobb a hazugság, annál magasabb a tiszteletdíj.”

Stephen King Halálos árnyék

Halálos árnyék (1989)

Akarat, Fickó, Hazugság

„Édes jó Jézusom, tudod, rögeszmém, hogy a barokk csak úgy lesz teljes, minden eddigi teljességei után, ha én megszentelem, ha én igazolom, ha saját életemmel, tévedéseimmel, színházaimmal, isteni szenvedéseimmel, földnél mélyebb egyszerűségemmel, prófétákénál rekedtebb vallásosságommal, karthágói nimfomániásokénál érzékibb és líraibb szerelemmel, katonai heroizmusommal, kórházi pöcemosogatásommal megmutatom mindörökre, hogy ezek a spanyolok az egyetlen emberi lehetségeset mutatták a világnak, s aki nem spanyol úgy, ahogy én: az hiába jött a világra! Ezt a mondatot elfojthatta volna számon holmi ál-alázat – de minek, mikor alázat vagyok a részegségig? Van-e megalázóbb köpenyem, mint az örök barokkság fojtó maskarája, melyet mindenki kerül, mint múmiát és maszkot, s én tudom, hogy ők a színészek és én a katolikus bárány, aki először őszinte a világon. És tudom azt, hogy ez a barokk ősemberiség szörnyű veszély: ha csak egy hajszálnyi kompromisszumra merek lépni a nem-barokkal – a semmibe, a meddő guignolba zuhanok, mint egy nagypénteki gyertyatartó, melyet lerúgott a túlbuzgó sekrestyés. A státusom: kétségbeesett státus, patologikus státus, paradox státus – de ha egyszer emberi lényeget és isteni lényeget akarok a legfilozofikusabban és legnéplírikusabban megvalósítani, akkor nincs más út, mint ez a hazugságlátszatú feszültség, áldinamikának látszó, kigúnyolt lelki rémdráma a corpus domini nostri Jesu Christi előtt.”

Szentkuthy Miklós (1908–1988) magyar író, esszéíró, műfordító

Szent Orpheus Breviáriuma

életkor, Akarat, Világ, Hiba

„12-14. Ezen kívül egyesek testi dolgok, mások testetlen dolgok. Testi dolgok azok, amelyeket meg lehet érinteni, mint például a telek, a rabszolga, a ruha, az arany, az ezüst és végülis számtalan dolog. Testetlenek azok, amelyeket nem lehet megérinteni, amilyenek azok, amelyeknek jog a lényege, mint az örökség, haszonélvezet, a valamiképpen szerződéssel létrehozott kötelmek.”

Gaius

Idézetek az Institutionem commentarii IV című művéből, Második kommentár

„Egy költő számára ez a legnehezebb: fel kell készülnie arra, hogy csak önmagának ír. Én már elég öreg vagyok ahhoz, hogy ne kelljen gyakran erre gondolnom. A lényeg, hogy az ember kiadja magából, megtisztuljon, és hogy mindig megőrizze öntudatát, még ha ez gyakran elég gyötrelmes is.”

Allen Ginsberg (1926–1997) amerikai költő

Emberek

„Én fikciót író filozófus vagyok, nem regényíró; a regény- és novellaírói képességem az érzékelésemhez igazodott. Az írásművészetem lényege nem a művészet, hanem az igazság. Ezért amit elmondok, az az igazság, noha semmit sem tehetek, hogy megkönnyítsem az elviselését, sem tettel, sem magyarázattal. Bár már ez is segít egy bizonyos érzékeny, zavaros személynek, akinek az érdekében beszélek. Szerintem közös nevezőn vagyok azokkal, akik értik az írásom: ők nem tudják és nem fogják tompítani sejtéseiket a valóság irracionális, rejtélyes természetéről, így számukra az írásaim egyetlen, terjedelmes érvelést jelentenek a valóság megmagyarázhatatlan természetéről, az integrációról és prezentációról, elemzésről és reakcióról, és saját sorsukról.”

Philip K. Dick (1928–1982) amerikai író

Idézi: Lawrence Sutin: Isteni inváziók 14-15. oldal.

Művészet, Sors, Valóság, Igazság

„Nem tudom elképzelni, hogy egy univerzálék nélküli nyelv működhetne; az univerzálék használata pedig arra kényszerít bennünket, hogy elfogadjuk a diszpozíciók realitását, legalább sejtéseket tegyünk rájuk vonatkozóan – ha nem is kell végső és tovább már nem magyarázható diszpozíciókat, vagyis lényegeket feltételeznünk. Mindezt kifejezhetjük úgy is, hogy téves a szokásos megkülönböztetés a "megfigyelési terminusok" (vagy "nem teoretikus terminusok") és a teoretikus terminusok között, mert bizonyos mértékig minden terminus teoretikus, jóllehet némelyik inkább az, mint mások; ugyanúgy, ahogy azt mondtuk, hogy minden elmélet sejtésszerű, noha némelyik sejtésszerűbb, mint mások.”

Karl Popper (1902–1994)

Három nézet az emberi tudásról http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/Popper.htm

„Ha egy fontos dolgot akarsz megértetni, nem szabad finomkodni, szellemeskedni. Használj cölöpverőt. Azonnal csapj le a lényegre! Azután végy lélegzetet, és csapj le a lényegre! Azután harmadszor - hatalmas robajjal.”

Sir Winston Churchill (1874–1965) Az Egyesült királyság miniszterelnöke a II. világháború alatt

Neki tulajdonított idézetek

„Némelyek azt mondják, orvosok és szofisták egyaránt, hogy nem lehetséges az orvostudományt megérteni anélkül, hogy valaki nem tudja, mi az ember; mert épp ezt kell megtanulnia annak, aki jól akar gyógyítani. Beszédünk a filozófiába tartozik, ahogy Empedoklész és a többiek is, akik a 'természetről' írtak, lényegében azt mondták el, mi az ember, hogyan jött létre és miből van összerakva. Én azonban azt hiszem, amit az orvos vagy a szofista a természetről mondott vagy írt, kevésbé az orvostudományba, mint inkább a festészetbe (azaz: a képzelet világába) tartozik. Azt gondolom ugyanis, hogy a természetről (már ti. az emberekről) a legbiztosabbat épp az orvostudományból lehet megtudni. Ezt a biztosat pedig úgy tanulhatja meg valaki, ha az orvostudománnyal a maga egészében helyesen foglalkozik. De úgy vélem még nagyon messze vagyunk attól a másik céltól, attól a tudástól, amely többek közt pontosan megmondaná, mi az ember és mely okokból jött létre.”

Hippokratész (-460–-370 i.e.)

A régi orvostudományról

Világ, Akarat, Képzelet, Emberek

„Lehet Szlovákiával példálózni. És el lehet dönteni, hogy szlovák viszonyokat szeretnénk-e. Szlovák nyugdíjakkal. Persze, nem kell fizetni az osztalék után adót, nem kell! Nem kell fizetni annyi tb-t! Nem kell! De lényegében magyar árszínvonal mellett fele annyi a nyugdíj, mint nálunk. Ez a programja a munkáltatóknak? Én is tudok keményen kérdezni! Ez? Hogyan fogjuk kifizetni a nyugdíjakat? Hogyan? El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni!”

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

2005 - 2006

„Nem biztos, hogy azonnal sikerül a kétharmad, a stratégiában azt kell tudnunk, hogy ez a cél, és 8-12 éves periódusban nekünk kell uralkodni ebben az országban. Magyarországot az elmúlt ezer évben elkormányoztuk, az elmúlt száz évben történt egy pár hiba. Hatalomra jutott a baloldal, de a lényeg az, hogy mindenki tegye a magáét. Szeretnénk ezt az országot kitakarítani… Azt gondolom, hogy a szabadságharcot csak közösen tudjuk megvívni. A politikai ellenfeleink közül a fórum-baloldal, aminek semmi köze a baloldalisághoz, nevezzük őket volt komcsiknak vagy nómenklatúrának, nem hisz semmiben - a pénzben igen. Pragmatisták, materialisták, fogalmuk sincs, hogy az ember mit érez. Megszerezték az országot. Többször is. És meg akarják tartani. Ők az ellenfelünk. A másik ellenfelünk az SZDSZ. Megtámadták magát a nemzetet.”

Kerényi Imre (1943–2018) magyar színházi rendező, színigazgató, politikus

Hiba, Pénz, Siker, Hit

„Ha egy rendező túlságosan is arra fókuszálja szellemi és fizikai energiáját, hogy mindenáron megfeleljen egy lényegében hamis, kiismerhetetlen közönségképnek, akkor a sötét erdőben találja magát.”

Alain Resnais (1922–2014)

Interjú, részletek

„Feldolgoztam, de nem tudom elfelejteni. […] nehezen éltem meg, amikor rádöbbentem, hogy tulajdonképpen kiszolgáltam az idegen hatalmat. Mentségemre szóljon, hogy a valós információktól elzárva […] fel sem fogtam az ördögi tökéllyel működtetett, hazug és manipulatív rendszer lényegét.”

Hoffmann Rózsa (1948) magyar politikus

HVG interjú, 2010. június 24.
Állampárti múltjáról, 2010

„Az esszencialista tétel, amelyet támadok, csak az, hogy a természettudomány végső magyarázatra törekszik; egy olyan magyarázatra, amely (lényegében, vagy természeténél fogva) tovább nem magyarázható, és nem is igényel bármiféle további magyarázatot.”

Karl Popper (1902–1994)

Három nézet az emberi tudásról http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/Popper.htm

„Kádár Magyarországra visszatérve még a feleségének se beszélt a Moszkvában történtekről. Évtizedekkel később is úgy nyilatkozott: lényegében vita nélkül vállalta el, hogy az újonnan kialakítandó kormány élére álljon.”

Kádár János (1912–1989) magyar kommunista politikus, kormányfő

Moldova György

Élet

„Megpróbálok a lényegre térni. Ragaszkodom a rögeszmémhez.”

Allen Ginsberg (1926–1997) amerikai költő

„A modern módszerek alkalmazása csak addig jó, amíg egyetlen ember gondolkozását kell megismerni. Egyetlen ember gondolati struktúrája lefordítható modern nyelvre. […] De mihelyt gondolatok kölcsönhatásáról van szó, e lényeg-analízis fölmondja a szolgálatot.”

Vekerdi László (1924–2009) magyar irodalom-, tudomány- és művelődéstörténész, könyvtáros, közíró, polihisztor

A newtoni infinitézimális analízis kialakulása a XX. szd.-i matematika történetírás tükrében. Az MTA Mat. és Fiz. Tud. Oszt. Közleményei; XIV./1.; 35.-74. old. Akadémiai Kiadó, Bp.; 1965.

Emberek

„Nem adhatok mást, csak mi lényegem.”

Madách Imre (1823–1864) író

„Most érek elbeszélésem kimondhatatlan lényegéhez; itt kezdődik írói kétségbeesésem. Minden nyelv csupán jelek ábécéje, melynek használata föltételezi a múltat, és ezt minden beszélgető átéli.”

Jorge Luis Borges (1899–1986) argentin költő, elbeszélő, esszéíró, irodalomtörténész, filozófus

Elbeszélések, Az Alef

Kétségbeesés

„Az esszencializmus megszokott világunkat puszta jelenségnek tekinti, amely mögött felfedezi a valódi világot. E felfogást el kellett vetni, amikor felismertük azt a tényt, hogy elméleteink mindegyikének világa magyarázható további világokkal, amelyeket további elméletek írnak le – az absztrakció, az általánosság és az ellenőrizhetőség egy magasabb fokán álló elméletek. A lényegi vagy végső valóság tétele együtt omlik össze a végső magyarázatéval.”

Karl Popper (1902–1994)

Három nézet az emberi tudásról http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/Popper.htm

Világ, Valóság

„Ha Kádár János titkát keressük, bizonyos, hogy élete legalapvetőbb mozgatója a kötelességtudat. S nemcsak alkatának, életfilozófiájának is a valóságérzet a lényege. Ez a két tényező határozza meg döntően politikáját.”

Kádár János (1912–1989) magyar kommunista politikus, kormányfő

Gyurkó László

életkor, Titok

„A légzés határozza meg a költészetet ősidők óta, amióta a verseket szavalják, éneklik. A költőket is ez segíti, mert amikor egy költő verset ír, akkor lélegzésére kell figyelnie, ez adja sorainak lüktetését, a szüneteket, a verslábakat. A lélegzés az, amely egyesíti a lélek cselekvését a test mozgásával. Ez a Mantra-filozófia lényege.”

Allen Ginsberg (1926–1997) amerikai költő

Lélek

„A sztálinizmus pedig - felépítésénél fogva - visszavetett minden autonómiát és társadalmi alrendszerű differenciálódást Közép-Európában. Kitekintésképp hadd jegyezzem meg, hogy ha zárójelbe tesszük a sztálinizmus borzalmait, és semlegesen akarjuk megfogalmazni a lényegét, akkor mint tagoltság nélküli és centralizált struktúrát lehet megfogalmazni, amely minden társadalmi alrendszer logikáját szétzúzni igyekezett.”

Pokol Béla (1950) magyar jogász, alkotmánybíró

Az értelmiség útja a hatalomhoz

Akarat

„A gépek és a felhőkarcolók közel állnak a görög művészethez, mert a célszerűség, a minden, lényeghez nem tartozó, fölösleges kiküszöbölése érdes nagyságot kölcsönöz nekik.”

Jean Cocteau (1889–1963) francia író, festő, filmrendező

„Tudományosan tanulmányoztuk a zsidókérdést. Lényegében egy abnormális helyzet, hogy a zsidóknak más népek között kell élniük, ami által megszegik a nagy természeti törvényt, hogy minden fajtának a saját országban kel élnie.”

Corneliu Zelea Codreanu (1899–1938)

Légionáriusaimnak: A Vasgárda (1936), Politika, Zsidókérdés

Törvény

„Úgy éld az életed, hogy soha ne veszítsd el önmagadat. Ha az aggodalmaid, félelmeid, vágyaid és dühös eluralkodik feletted, eltávolodsz magadtól, és elveszíted magadat. A lényeg, hogy mindig térj vissza magadhoz.”

Thich Nhat Hanh (1926)

Eredeti: Live your daily life in a way that you never lose yourself. When you are carried away with your worries, fears, cravings, anger, and desire, you run away from yourself and you lose yourself. The practice is always to go back to oneself.

életkor, Élet

„Vizsgáljuk meg mindenek előtt a világnézeti semlegesség kérdését. Hosszas előkészületek, indulatos viharok és szövegmódosítás után 1993-ban született meg a máig hatályos Közoktatási Törvény. Ide vonatkozó szövegét lényegében egyik kormányzat sem módosította azóta. A törvény kétféleképpen foglal állást, aminek komoly következményei vannak a mindennapok pedagógiájában. Egyrészt kimondja, hogy a szülőknek és a gyerekeknek alanyi joguk a világnézetüknek megfelelő iskolát megválasztani. Kimondja azt a jogukat is, hogy amennyiben ezt igénylik, a gyerekek állami iskolában is tanulhatnak hittant. Másfelől viszont leszögezi, hogy azok az iskolák, amelyeket az önkormányzatok tartanak fönn (és ezek mindmáig az iskolák több, mint 90%-át jelentik), nem lehetnek világnézetileg elkötelezettek, világnézetileg semlegesnek kell maradniuk. Nem beszélve arról az „apróságról”, hogy világnézeti semlegesség mint olyan nem létezik (csak istenhit vagy ateizmus például). A törvény ugyanakkor deklarálja a pedagógusok azon jogát, hogy a saját világnézetüket megvallhassák és e szerint taníthassanak… Az önkormányzat által fenntartott iskola tehát semlegességet kell, hogy hirdessen, meg kell szűrnie minden szavát, minden tettét, de én, mint az önkormányzati iskola keresztény tanára, megvallhatom a hitemet. Meglehetősen kétarcú szabályozás. Feltehetőleg a pedagógusok nagy többségének bölcsességét, hivatásszeretetét és egészséges lelkületét dicséri, hogy ebből a helyzetből jellemzően nem születnek súlyos konfliktusok az iskolákban.”

Hoffmann Rózsa (1948) magyar politikus

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Budapest V. kerületi szervezetének 2002. októberi rendezvényén elhangzott előadás szerkesztett változata. Hoffmann Rózsa: Etika az oktatásban. I. rész Jel., 2003. május, 138-141. oldal. http://web.axelero.hu/kesz/jel/03_05/etika.html <br class="br">A világnézeti semlegességről, 2002

Bölcsesség, Iskola, Kérdés, Törvény