„A magyar történelemben még igen nagy művelődéstörténeti terület hever kiaknázatlanul, márpedig népünk múltjának teljes és tökéletes megismerése megmunkálásuk nélkül hiányos. Ilyen terület, más egyebek között, a magyarság konyhája, étkezésének elemei, főzési babonái, valamint asztali szokásai. A tudomány ezen rögös területének művelése elméleti célunk: felkutatni és egybegyűjteni a magyarság ősi életéből máig a napi és az úri étkezés módját, tartalmát, köznapi és ünnepi asztali szokásait, nemkülönben a magyar főzés módjait és készségeit, tárgyi emlékeit. Sok ilyen egyes adat található a történeti és irodalmi közleményekben, de ezek a legtöbb esetben elhanyagolt, hiányos és felületes rövid feljegyzések, pedig fentiek népi jellemünknek színes és jellegzetes elemei. Konyhánk, ételeink, akárcsak a zenénk, a nyelvünk, elütnek a nyugati népekéitől, azonban ezzel kapcsolatban megállapíthatjuk azt is, hogy nem a magyarság hátrányára. Mindezt ismerni nemcsak érdekes, hanem hasznos is.”
Forrás Wikiquote. Utolsó frissítés 2021. június 3.. Történelem
Témakörök
tudomány, nap, történelem, kapcsolatok, főzés, tárgy, nyelv, adat, közlemény, nép, cél, terület, szokás, úr, megmunkálás, ünnep, emlék, ételGundel Károly5
vendéglős és gasztronómiai művek írója 1883–1956Hasonló idézetek
„Néha még az ázsiaiaknak és a magyar népnek is igazat adhat a magyar tudomány.”
Lükő Gábor (1909–2001) magyar néprajzkutató, szociálpszichológus
A magyar lélek formái, Bíráló megjegyzéseiből
„Babonák napja, csütörtök: amikor a legnehezebb”
Juhász Ferenc (költő) (1928–2015) magyar költő
Idézetek műveiből
„A minőség nem cselekedet, hanem szokás.”
Arisztotelész (-384–-321 i.e.) ókori görög filozófus és tudós
Anthelme Brillat-Savarin (1755–1826) francia jogász és politikus
Forrással megjelölt idézetek, Az ízlés fiziológiája