Idézetek szükség-ről

„Köszönöm a tragédiát. Szükségem van rá a művészetemhez.”

„Ha van egy kerted, és egy könyvtárad, akkor mindened megvan, amire csak szükséged lehet.”
Si hortum in bibliotheca habes, nihil deerit.

„Az út, amelyet végigjártam, nem a liberalizmustól vezet a konzervativizmusig. A liberalizmus meg a szocializmus ideológia, a konzervativizmus pedig nem az. Gondolkodásmód, észjárás, habitus, talán jellem is, de semmiképpen sem ideológia. Tehát nem egyik eszmétől a másik eszméig vezetett az utam. Úgy vélem, hogy ráéreztem az ideológiák viszonylagosságára, jelentőségük korlátaira. Elérkeztem abba az életkorba, amikor megérett bennem a gondolat: nincs szükségem arra, hogy a világról vallott nézeteimet, gondolataimat, még ha a politika világát érintik is, beleerőszakoljam bármifajta ideológia egy könyvben összefoglalható ketrecébe.”

„Abban ugye egyetértünk, hogy a könyveknek ott a helyük, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, és nem porosodnak olvasatlanul egy elfeledett polcon?”

„A zene egyfajta mantra, amely megnyugtatja a lelket. Ugyanúgy szükségünk van rá, mint az ételre.”

„Na persze, központi bizottság, kollektív vezetés, mindez nagyon szép. hanem az orosz paraszt a cár híve: neki egyetlenegy vezérre van szüksége.”

„Nincs szükségem álmokra, amikor mellettem vagy.”

„Az ellenség csak részben tudja tönkretenni az embert, egy jóindulatú és meggondolatlan barátra van szükség, hogy az illető tökéletesen és végérvényesen tönkremenjen.”

„Az ügy érdekében katonai meghatalmazásra van szükségem. Erről már írtam, de nem kaptam választ. Rendben van. Ebben az esetben alakiságok nélkül magam fogom elcsapni azokat a hadseregparancsnokokat és biztosokat, akik tönkreteszik az ügyet. Ezt parancsolja az ügy érdeke, és ebben természetesen nem fog gátolni az a körülmény, hogy Trockijtól nincs írásom.”

„A duplagondol „azt a képességet jelenti, hogy valaki egyidejűleg két, egymásnak ellentmondó nézet birtokában van, s mindkettőt elfogadja. […] Megfontolt hazugságokat mondani s közben őszintén hinni bennük, elfelejteni bármilyen tényt, ha időszerűtlenné vált, s aztán, ha ismét szükség van rá, előkotorni a feledésből éppen csak a szükséges időre, tagadni az objektív valóság létezését, s ugyanakkor számításba venni a tagadott valóságot – mindez elengedhetetlenül szükséges. Még a duplagondol szó használatakor is szükség van a duplagondol alkalmazására. A szó használatával ugyanis elismeri az ember, hogy meghamisítja a valóságot; a duplagondol azonnali alkalmazásával kitörli ennek tudatát; s így tovább a végtelenségig: a hazugsággal mindig az igazság elé ugrik.””

„Az ember csak akkor erkölcsös, ha magát az életet tartja szentnek, a növényekét és az állatokét épp úgy, mint az emberét, és igyekszik a lehetőségekhez képest segítséget nyújtani minden szükséget szenvedő életnek.”

„Ami a zsidókérdést illeti, én egész életemben antiszemita voltam, zsidókkal sohasem érintkeztem. Tűrhetetlennek tartottam, hogy itt Magyarországon minden-minden gyár, bank, vagyon, üzlet, színház, újság, kereskedelem stb. zsidókezekben legyen, és hogy a magyar tükörképe – kivált külföldön – a zsidó. Azonban, minthogy a kormányzat egyik legfontosabb feladatának az életstandard emelését tartom, tehát gazdagodnunk kell, lehetetlen a zsidókat, kiknek minden a kezükben volt, egy-két év leforgása alatt kikapcsolni, és hozzá nem értő, leginkább értéktelen, nagyszájú elemekkel helyettesíteni, mert tönkre megyünk. Ehhez legalább egy emberöltő kell. Én hirdettem talán először hangosan az antiszemitizmust, azonban nem nézhetek nyugodtan embertelenségeket, szadista, oktalan megaláztatásokat, mikor még szükségünk van rájuk.
Horthy Miklós levele gróf Teleki Pálhoz 1940. október 14-én”

„Életünkben leginkább arra van szükségünk, hogy legyen valaki, aki rábír, hogy megtegyük, amire képesek vagyunk.”

„Az embert azért szeretik, mert szeretik. Nincs szükség okra a szeretethez.”

„Szükség van a káoszra, hogy táncoló csillag szülessen.”

„Erre van szüksége ennek az országnak - több könyvre!”

„A gerillaharcosnak teljes támogatásra van szüksége a környék lakóitól. Ez elengedhetetlen körülmény.”

„A siker annyit jelent, hogy az ember épp azokkal a képességekkel rendelkezik, melyekre egy adott pillanatban szükség van.”

„Az elvégzendő munkával nem szabad addig várni, amíg az ember ráér, hanem szükségképpen alkalmazkodnia kell feladatához, mert azt nem veheti félvállról.”

„Csak egy kevés kegyelemre van szükségünk, és ez nincs meg, akkor nincs olyan politikus vagy akár varázsló aki megmenthetné a bolygónkat.”

„Őrizd meg az álmaidat. Soha nem tudhatod, mikor lesz szükséged rájuk”

„Ez az én egyszerű vallásom. Nincs szükség templomokra, nincs szükség bonyolult filozófiára. A szívünk és az agyunk a templom, a kedvesség a filozófiánk.”

„Jó emberek jó dolgokat csinálnak, rossz emberek rossz dolgokat csinálnak, de ahhoz, hogy jó emberek rosszat tegyenek, a vallásra van szükség.”

„Aki méltó az ember névre, az nem ismer, nem ismerhet el urat maga fölött. Az ember önmaga ura, és nincs szüksége más parancsolóra sem az égben, sem a földön.”

„Az állam, miután kimutatta, hogy képtelen a magzatelhajtásra szoruló asszonyokat a szükséges orvosi segítséggel és higiénikus berendezésekkel ellátni, hirtelen irányt változtat és a tilalmak útjára lép. Mint más esetekben, a bürokrácia ezúttal is erénynek próbálja feltüntetni az eszmei szegénységet. Solz, a szovjet Legfelsőbb Bíróság egyik tagja, a házassággal kapcsolatos kérdéseknek a szakértője, a magzatelhajtási tilalommal foglalkozó, közeljövőben meghozandó rendelet indoklását abban keresi, hogy - mint mondja - mivel a szocialista társadalomban nincs munkanélküliség, a nőnek nem áll jogában visszautasítani az „anyaság örömeit”. Mi ez, ha nem papi filozófia, amely ráadásul zsandárököllel rendelkezik? Az imént olvastuk a párt központi lapjában, hogy a gyerekszülés az asszony számára - és igazságosabb lenne azt mondani: a legtöbb asszony számára - „veszélyt jelent”. Az imént hallottuk egy magas állású szovjet személyiség megállapítását, hogy „a csavargó és felügyelet nélküli gyermekek helyzetének a rendezése gyengén folyik” ami minden bizonnyal a gyermekcsavargás növekedését jelenti; és íme, egyik magasrangú köztisztviselő kijelenti, hogy az „édes élet országában” a magzatelhajtást börtönnel büntetik, pontosan úgy, mint a kapitalista országokban, ahol szomorú az élet. Előrelátható, hogy a Szovjetunióban éppúgy, mint nyugaton, többnyire éppen a munkásnők és parasztasszonyok, a cselédek lesznek azok, akiknek nehéz lesz eltitkolni bűnüket, akik tehát a fegyőrök martalékává lesznek. Ami a „mi asszonyainkat” illeti, akiket a jó minőségű parfümök, és más hasonló cikkek érdekelnek, ők továbbra is csinálják, ami nekik tetszik a jó akaratú igazságszolgáltatás orra előtt. „Szükségünk van az emberekre”, teszi hozzá Solz, és behunyja szemét az elhagyott gyermekek láttán. A dolgozó nők milliói válaszolhatnának neki, ha a bürokrácia nem forrasztotta volna torkukra a szót: „Csináljatok magatok gyerekeket!””

„Meggyőződésem, hogy a Föld gömbölyű. Nincs szüksége rá, hogy bármi tartsa, mert a Világegyetem középpontjában van, s így nem tudna hová leesni. Azonkívül mag vagyok győződve, hogy sokkal de sokkal nagyobb mint amekkorának mi gondoljuk, (…) olyanok vagyunk mint a pocsolya körül élő hangyák, vagy békák.”

„Én azt mondom, a sors kérdéseinek megoldása a műveltségtől független. Ahhoz, hogy valakinek élete sikerüljön, ismeretekre és műveltségre szüksége nincs.”

„Az események apja ismeretlen. Anyjuk a szükség.”

„A család jelenlegi kultuszát kiváltó legkényszerítőbb ok kétségkívül abban keresendő, hogy a bürokráciának szüksége van a kapcsolatok szilárd hierarchiájára, valamint a tekintély és a hatalom támpontjaként szolgáló negyven millió családi otthon által kordában tartott ifjúságra.”

„Ha minden szót összevonnánk, elveszítenék a jelentésüket, vagy legalábbis nagyon megnehezítenék a megértést: szükség van a szünetekre, a szavak közti fehér helyekre.”

„A Buddhizmus szerint az egyén a sorsának irányítója. És minden élőlény magában birtokolja a Primordial Buddha Samantabhadra természetét (a megvilágosodás lehetőségét). Tehát a jövőnk akezünkben van. Szükségünk van-e ennél nagyobb szabad akaratra?”

„Mikor a kultúra, a keresztény hitből kiindulva, az emberi természet megvetésével az embert megtagadta, oly ellenséget szerzett magának, mely szükségképpen tönkreteszi annyira, amennyire az ember nem talált helyet benne.”

„De van a modern életnek egy szabálya, amely sziklaszilárdabb annál, hogy sosincs rendőr, amikor szükség lenne rá: amikor igazán szükséged lenne emberi lényre, akkor mindig az üzenetrögzítővel találkozol.”

„Annak ellenére, hogy a Szovjetunióban a marxizmus a hivatalos tan, az utóbbi tizenkét esztendőben egyetlen olyan, a közgazdaságot, a szociológiát, a történelmet, a filozófiát tárgyaló marxista művet sem adtak ki, amely érdemes lenne a figyelemre vagy a más nyelvre való fordításra. A marxista irodalom nem lépi túl a skolasztikus tudományok kereteit, amelyek ismételgetik a kipróbált régi eszméket és a pillanat szükségleteinek megfelelően újra felhasználják a régi szövegeket. Az állam terjeszti azokat a milliós példányszámban megjelenő könyveket és brosúrákat, amelyekre senkinek a legkisebb szüksége sincs, és amelyeket talpnyalással és egyéb lepedékes kellékkel tákoltak össze. Lakat alá tették vagy hallgatásra intették azokat a marxistákat, akik valami hasznosat és személyeset tudnának mondani. Mindez akkor, amikor a társadalmi formák alakulása minden pillanatban a nagyszabású problémák tömegeit veti föl!”

„A gondolkodó ember szükségét érzi annak, hogy ugyanolyan tisztelettel adózzék minden rajta kívül álló életakaratnak, mint a magáénak.”

„Elvtársak, ahhoz, hogy egy pohár vizet beszéddel fel lehessen melegíteni, halk beszéd esetében kétezer évre, hangos kiabálás estében hetvenöt évre van szükség. De csak ha közben a meleg nem távozik el a pohárból. Ennek alapján mérjék fel, mennyi a haszna a fecsegésnek.”

„Hiszem, hogy a társadalom minden szintjén - családi, törzsi, nemzeti és nemzetközi - a kulcs a boldogabb és még sikeresebb világhoz a kegyelem gyarapodása. Nem szükséges, hogy vallásosak legyünk, arra sincs szükség, hogy egy ideológiában higyjünk. Mindössze annyira van szükségünk, hogy jó emberi tulajdonságokat fejlesszünk ki.”

„Nem vagyok sem a gyomor, sem az alvás, sem a nemi vágy rabja, az szerinted nem attól van, hogy ismerek valamit, ami kellemesebb ezeknél, ami nemcsak a szükség kielégítésének a pillanatában tölt el örömmel, hanem még azzal a reménnyel is kecsegtet, hogy örök hasznot hajt.”

„Sose magyarázkodj - a barátaidnak nincs rá szükségük, az ellenségeid meg úgysem hisznek neked.”

„A gyermek lelkületének szüksége van a játékra.”

„Ha biztosak vagyunk benne, hogy van különbség jó és rossz között, akkor rögtön meg kell kérdeznünk: ez a különbség Isten rendelkezésére jött létre, vagy nem? Ha Isten rendelkezésére jött létre, akkor Isten számára nincs különbség jó és rossz között, s ez esetben nincs értelme azt mondani, hogy Isten jó. Ha azt mondjuk, amit a teológusok, hogy Isten jó, akkor ez szükségképpen azt jelenti, hogy a jónak és a rossznak van valamiféle Isten rendelkezésétõl független szerepe is, hiszen Isten rendelkezései jók, nem pedig rosszak; függetlenül attól a ténytõl, hogy minden Isten alkotása.”

„Szeretem a családi élet melegét; szükségem van arra a biztonságérzésre, amely abból fakad, hogy egymásért teszünk valamit.”

„A kudarc és kimerültség sírást és nevetést egyaránt kiválthat belőlünk. A magam részéről inkább nevetek, mert így nincs szükségem zsebkendőre.”

„Minden társadalmi osztály azoknak az erényeknek a fontosságát prédikálja, melyek gyakorlására semmi szükség saját életében”

„A szellemi alkotásnak szüksége van a szabadságra. Az a kommunista eszme, amely a természetet a technikának és a technikát a tervnek óhajtja alárendelni, és az anyagot arra kényszeríteni, hogy az embernek vonakodás nélkül mindazt megadja az embernek, amire szüksége van, sőt jóval többet - ez az eszme a legfennköltebb célt tűzi maga elé: az ember alkotó képességeinek a mindörökre való felszabadítását valamennyi béklyó alól, a megalázó függőségektől vagy a szigorú kényszertől. A személyes kapcsolatokra, a tudományra, a művészetre nem szabad semmiféle tervet erőszakolni, a kötelezettségnek semmilyen árnyékát sem kényszeríteni. Milyen mértékben lesz a szellemi alkotás egyéni vagy kollektív? Ez teljes egészében az alkotóktól függ.”

„Saját lábunkra akarunk állni, és torzítatlanul szemlélni a világot -- a jó dolgokat, a rossz dolgokat, a világ szépségét és csúfságát; olyannak akarjuk látni a világot, amilyen, és nem akarunk félni tõle. Értelemmel meghódítani a világot, nem szolgamódra alávetve magunkat borzalmainak. Az egész istenfogalom az ókori keleti despotizmusokból származik. Olyan fogalom ez, amely nagyon méltatlan a szabad emberekhez. Amikor a templomban azt halljuk, hogy az emberek megalázkodnak és nyomorult bűnösöknek nevezik magukat, ez megvetésre méltó, hitvány dolognak tûnik, amely méltatlan önmagukra valamit is adó emberi lényekhez. Fel kell állnunk, és őszintén, nyíltan kell a világ arcába néznünk. A lehetõ legjobbá kell tennünk világunkat, és ha nem lesz olyan jó, mint szeretnénk, végsõ soron akkor is jobb lesz, mint amilyenné mások tették az elmúlt történelmi korszakokban. A jó világhoz tudásra, jóindulatra és bátorságra van szükség; nincs szükség arra, hogy bûnbánóan epekedjünk a múlt után, sem arra, hogy a szabad értelmet bilincsbe verjük tudatlan emberek réges-régen kiejtett szavaival. Félelem nélküli kiállásra és szabad értelemre van szükség. Reménykednünk kell a jövõben, nem pedig örökösen visszatekintgetnünk a múltba, amely már halott, és amelyet -- ebben bízunk -- messze túlhalad majd a jövő, melyet értelmünkkel teremtünk.”

„Csak a tudatlanságra és a magabiztosságra van szükséged ebben az életben, és akkor a siker biztos.”

„Bármelyik bolond kritizálhat, elítélhet és panaszkodhat - és a legtöbb bolond ezt is teszi. A megértéshez és a megbocsátáshoz azonban karakterre és önuralomra van szükség.”

„Merj bölcs lenni! Energiára és szellemre van szükség ahhoz, hogy legyőzzük azokat az akadályokat, amelyekkel a természet tunyasága, valamint a szív gyávasága száll szembe az utasításainknak.”

„Minden nagy eredményhez időre van szükség.”

„Bárhová fordul az ember, mindenhol talál valakit, akinek szüksége van rá.”

„Káoszra van szükséged a lelkedben, hogy táncoló csillagot szülj.”

„Az élet nehéz; a tények megalkuvást nem tűrőek; és az átkelés abba a mesebeli országba, ahol a legfényesebb reményeink kialszanak, törékeny bárkáink sötétségbe vesznek, olyan, amelyhez mindenekelőtt bátorságra, igazságra és a kitartás erejére van szükség.”

„De ahhoz, hogy a térképolvasás népszerűvé váljon, háborúra van szükség.”

„Nagy szükségünk van a szolidaritásra és a szeretetre világunkban. A Karácsony arra hív minket: az egyetlen megoldás a problémáinkra, ha figyelmesek vagyunk és közel állunk másokhoz, különösen a szenvedőkhöz és a nehézségekkel küzdőkhöz.”

„Nincs szükséged arra, hogy bárki megmondja neked, ki vagy, vagy mi vagy. Az vagy, ami vagy!”

„Aki azt gondolja, hogy most olimpiára van szüksége az országnak, annak nincs ki az öt karikája”

„Gyalogok vagyunk a világok közötti hatalmi játszmában. Oda megyünk, ahol szükség van ránk, és tesszük, amit tennünk kell. Minden egyéb csak másodlagos lehet.”

„Az erény a tettekben van, nincs szükség, sem érvekre, sem tanokra.”

„Fáy Ferenc a jambikus verselésnek olyan továbbvivője volt, akinek másra nem is volt szüksége…. A jambikus verselés legtöbb változatát használta és nagy sikerrel alkalmazta.”

„A (Lenin tézisei a nemzeti és gyarmati kérdésekről című) műben voltak olyan politikai kifejezések, amiket nehéz volt megérteni. De újra és újra elolvasva őket végül sikerült megfognom a lényegét. Micsoda érzelmet, lelkesedést, felvilágosultságot és magabiztosságot sugároztak! Örömömben könnyekre fakadtam. Egyedül ülve a szobámban szinte kiáltottam volna, mintha tömegekhez szólnék: Kedves honfitársaim! Erre van szükségünk, ez az út a szabadság felé! Azóta (az 1920-as évek óta) teljes bizalommal viseltettem Lenin iránt.”

„Valahányszor elindulsz otthonról, húzd be az állad, emeld fel a fejed, és szívd tele a tüdőd levegővel, idd be a napfényt, köszöntsd mosolyogva a barátaidat, és szívvel-lélekkel szoríts mindenkivel kezet. Ne félj attól, hogy félreértenek, és egy pillanatig se törődj az ellenségeiddel. Döntsd el határozottan, mi a szándékod, aztán pedig egyenesen törj a cél felé. Legyen szemed előtt a magasztos cél, amit kitűztél magad elé - és akkor egy idő múlva észreveszed, hogy öntudatlanul is megragadod azokat a lehetőségeket, amelyek vágyaid teljesüléséhez szükségesek, ugyanúgy, ahogy a korallállatka kiválasztja a tenger habjaiból mindazt, amire szüksége van. Képzeld önmagadat annak a tehetséges, komoly, hasznos embernek, aki lenni akarsz, és ez a gondolat óráról órára jobban átalakít majd, hogy saját eszményedet megközelítsd.”

„A beszédhez igen kevés észre van szükség.”

„A washingtoni nagy törzsfőnök azt üzente, meg kívánja vásárolni a földünket. A nagy törzsfőnök elküldte nekünk barátságának és jóakaratának szavait is. Ez megtisztelő számunkra, mert jól tudjuk, őneki a mi barátságunkra nincs szüksége. Megfontoljuk ajánlatát, mert tudjuk, ha nem fogadjuk el, talán majd eljön a fehér ember, és puskával veszi el a földünket.”

„Azoknak, akik nem ismerik a matematikát, nehézséget okoz keresztüljutni a szépség valódi érzéséhez, a legmélyebb szépséghez, a természethez… Ha a természetről akarsz tanulni, méltányolni akarod a természetet, ahhoz szükség van arra, hogy értsd a nyelvét, amin szól hozzád.”

„A közhelyek az érintkezés mentőövei, amelyekre akkor is szükségünk van, ha nincs éppen hajótörés.”

„Isten ma már nem magyarázat semmire, hanem inkább olyasvalamivé vált, aminek önmagában van szüksége elképesztő mennyiségű magyarázatra.”

„… érzéki világunk minden külső tárgyának szükségképp pontosan meg kell egyeznie a geometria tételeivel …”

„Jean Cocteau minden filmjében, különösképpen az Orfeuszban, fáradhatatlanul azt bizonyítja: ahhoz hogy filmet készítsünk, meg kell találnunk Méliès-t, ahhoz pedig még jó néhány Lumière-évre van szükségünk.”

„Az embernek érzelmekre is szüksége van, mert gyengédség és szeretet nélkül az élet csupán afféle érzéketlen gépezet.”

„Amilyen minőségű az az ember, akivel napunk legnagyobb részét eltöltjük, szükségképp olyanná válunk magunk is.(Stobaiosz II. 31, 41; DK 87 B 62)”

„Feszülten figyeltem Kádárt. Csendben hallgatott. Aztán rajta volt a beszéd sora. "Igen", egyezett bele, "igaza van, a szituáció stabilizálása miatt most szükség van az önök közreműködésére."”

„Sok jóvátenni való vár még ránk, sok becsületes igazságtétel, aminek szüksége csak ezután fog kiderülni. S ami nélkül nem nyugodhatnak meg igazán a lelkek.”

„Semmit sem hagyó korunk legfőbb átkának szükségképp azt tartom, hogy az ember a következő pillanatban máris felemészti az előzőt, hogy röptében elherdálja a napot, s így mindig máról holnapra élanélkül, hogy bármit végbevinne. Hiszen már a nap minden szakának megvan az újságja is! Egy jó koponya még beiktathatna egyet s mást. Így minden, amit teszünk, végzünk, költünk, sőt szándékolunk, a köz prédája lesz. Ha valaki örül vagy szenved, azt nyomban mások időtöltésére teszi, és így szökken a hír háztól házig, városról városra, birodalomból birodalomba, végül világrészek között is át, pokoli sebesen.”

„Eszméinket, amelyekre az életben szükségünk van, talán háromezer évvel ezelőttről hoztuk magunkkal. A mi ténykedésünk kimerül abban, hogy fel-felszítjuk a régi parazsat.”

„Zenével születtem. A zene a testrészem volt. Mint a bordáim, a veséim, a májam, a szívem. Mint a vérem. Mint egy erő lakozott bennem, amikor színre léptem. Szükség volt számomra, mint az étel vagy a víz.”

„Új tudat formálásra, a nemzettudat formálásra van szükség. És nem árt, hogyha az ember végiggondolja a tudományoknak a megállapításait, eredményeit, az új nemzettudat csak akkor tud kialakulni, hogyha abba[n] a bizonyos nemzetlélekben, a kollektív tudattalanban elegendő energiatömeg, energiamennyiség van. […] Ma energiahiányos a kollektív tudattalan, vissza kellene valamilyen módon töltenünk ebbe az energiát, erőforrásokat kellene nyernünk ahhoz, hogy elindulhasson egy új, olyan nemzettudat kialakulása. És ennek részeként egészségtudatosság jöhessen létre, ami a jövőnk szempontjából alapvetően fontos.”

„Hogy az embereket összegyűjtsék a kormányoknak szükségük van ellenségekre. Azt akarják, hogy féljünk, hogy gyűlöljünk, hogy így mögéjük felsorakozzunk. És ha nincs valós ellenfelünk, kitalálnak egyet, hogy meginduljunk.”

„…de intették a haladókat, hogy késve siessenek, mászva szaladjanak, félve merjenek – bölcsen talán, s talán nem is. A jó ügy akkor halad igazán, ha némelyek késve, más némelyek nem késve sietnek; s midőn a követő panaszra kél vezére ellen, hogy az sebesebben megyen, mint kellene, még kérdést szenved, nem ő megyen-e lomhábban, mint kellene. Olykor nemcsak sebesen futni, de szökni is szükség.
(819. oldal.)”

„Olyan gond nincs, amely ne hozna kezében ajándékokat neked. A gondokat azért keresed, mert szükséged van ajándékaikra.”

„A Pokol tüze folyékony vér, és látni lehet, mi játszódik le a mélységben. A szenvedések fejei elsüllyedtek, és minden testből egy kar nyúlik a magasba, mint egy fatörzs a tenger vizéből, oda, ahol már nincs tűz. Ott egy harapós kígyó féklik. Mindezt a lángoló vért az a szikla fogja körül, ahonnan lezuhanunk. És egy piros angyal áll itt, amelynek csak egy mozdulatra van szüksége, amely ezt jelenti: FENTRŐL LEFELÉ.”

„Nincs szükség bizonyosfajta szadisztikus kegyetlenkedésre, a tyukszemretaposás politikájára, oktalan szekatúrára.”

„A gyermekeknek nagyobb szükségük van példaképre, mint bírálatra.”

„Ezután haditanácsot tartott, amelyen azt határozták, hogyha lehetséges, az éj leple alatt közelítik meg a várfalakat. A kötelek ugyanis, amelyeket Arkhimédész használt gépezeteinél, nagy erővel hajították el a lövedékeket a fejük felett; úgy gondolták, hogy ezek működtetéséhez kellő távolságra van szükség, és közelről hatástalanok. Arkhimédész azonban, úgy látszik, erre az eshetőségre is felkészült, voltak olyan gépezetei, amelyekből nemcsak távolra lehetett lövedéket irányítani, hanem közelre is; elhelyezett hát a falakon levő lőrésekben közelre hordó gépezeteket - skorpiónak nevezték őket -, amelyekkel közvetlen közelből úgy lehetett kárt okozni az ellenségnek, hogy nem is láthatta, mi történik.”

„…a barát olyan, mint az esőkabát az előszobában. Amikor nincs szükség rá, „csendesen" meglapul a polcon, de amikor esik, a sötétben is megtalálom, hiszen OTT VAN!”

„A Kínai Népköztársaság és Magyarország szövetségesei lettek egymásnak. Ehhez erős alapokra van szükség, de ezek az alapok már léteznek a két ország közt. Az elmúlt hatvan év és az, hogy hasonlóan gondolkodunk a jövőről, csak megerősítette ezeket.”

„Ha megszólítunk egy tanulóvezetőt, akinek még minden egyes kapcsoláshoz és sebességváltáshoz tudatos koncentrációra van szüksége, akkor jó, ha előtte bekapcsoljuk a biztonsági övet.”

„Az ellenforradalom még mindig remél. Vannak, akik arról beszélnek, hogy márciusban újra kezdik (MUK). De tessék vigyázni, mert márciusban mi is ott leszünk! Tessék tudomásul venni, hogy ott lesz karhatalmunk is - puskával, s ha szükség lesz rá, fel fogjuk fegyverezni a magyar munkásosztályt. Nem fogjuk fegyver nélkül hagyni a kommunistákat és a munkásosztály szine-javát. És akkor tisztelt fasiszták és ellenforradalmárok, lehet kezdeni…”

„A festés számomra betegség, mámor. Betegség, amitől nem akarok szabadulni, mámor, amire szükségem van.”

„Többféle módon lehet filmet készíteni. Úgy, mint Jean Renoir és Robert Bresson, akik zenét komponálnak. Mint Szergej Eisenstein, aki festményt alkotott. Mint Stroheim, aki beszélő regényt írt a némafilmes korszakban. Mint Alain Resnais, aki fest. És mint Szókratész, Rossellinit szeretném említeni, aki filozofál. Röviden, a film egyszerre lehet minden, bíró és játszma is. van szükségünk.”

„Szükséghelyzeti hazugság nincs. Az ember mindig szükségben él, tehát folyamatosan hazudnia kell.”

„Az erős elhatározás elég ahhoz, hogy valaki leugorjon a toronyból, de a marhahús-leves megfőzéséhez bizony gyakorlatra van szükség.”

„Mert miért bűnhődjön az az idős ember, akinek élelemre, ruhára van szüksége, ha a fia munkabírása – akitől függ -, kevés? Hogy tíz év múlva ne csak azt mondhassuk el, hogy minden nyugdíjba vonuló dolgozónak nyugdíjat adunk, hanem hogy országunk minden tagjának, mivel emberi lény és mivel abban a korban van, hogy nem tud dolgozni, joga legyen ahhoz, hogy a társadalom nyugdíjat adjon neki, ne azért, mert egy bizonyos iparághoz tartozik, hanem egy sokkal nagyobb érdemből azért, mert az emberi fajhoz tartozik, azért az érdeméért, hogy a mi társadalmunkhoz tartozik.”

„Én a magam részéről nem tudom elképzelni, hogy azok, akik ezt az elméletet vallják és a tudományt a helyes útjáról a feltevések terére vezetik, miként fogják az embereket föltevésüknek megfelelően gyógyítani. Mert – én legalább azt gondolom – ők sem fedezték fel a magánvalóan meleget vagy hideget, vagy szárazat, vagy nedvest ti. ami semmi más tulajdonságában nem osztozik: hanem – azt hiszem – számukra is csak ugyanazon ételek és italok állnak a rendelkezésre, amelyekkel valamennyien élünk, és csupán ők magok fűzik hozzá ehhez a melegnek, ahhoz a hidegnek, ehhez a száraznak, ahhoz a nedvesnek a kizárólagos képzetét. Mint ahogy képtelen dolog a betegnek azt a rendelést adni, hogy egyszerűen meleget vegyen magához; mert azonnal meg fogja kérdezni, hogy mi legyen az a meleg. S az orvos, ha sületlenséget nem akar beszélni, majd szükségképp az ismert anyagok egyikét vagy másikát nevezi meg.
(Hippokratész reakciója Empedoklész gondolkodására Peri phüszon”

„Méghogy terápia? Nincs szükségem rá. A szerepek jelentik nekem a terápiát.”

„Boldogtalan az a nemzet, amelyiknek hősökre van szüksége.”

„Országunkat 80 év alatt teljesen kiszipolyozták a francia, majd a japán imperialisták, emiatt gazdaságunk szegény és elmaradott. Ma viszont, hogy diadalra vihessük az ellenállást és sikerrel folytathassuk a nemzeti újjáépítést, stabil gazdaságra van szükségünk. A gazdasági újjáépítéshez pénzügyi alapok és természetes erőforrások kellenek. A kapitalista országok három eszközt alkalmaznak ennek megszerzésére: külföldi kölcsönt vesznek fel, kirabolják a gyarmatokat, kizsákmányolják a parasztokat és a munkásokat.”

„… egyáltalán nem érzem a kitüntetés szükségességét, de nagyon nagy szükségem lenne egy laboratóriumra …”

„A rézbőrű embernek folyvást hátrálnia kell az előrenyomuló fehér ember elől, ahogy a hajnali köd húzódik vissza napkeltekor az erdőbe, de apáink hamva szent, sírja megszentelt föld, s így nekünk szentek ezek a dombok, ezek a fák, szent ez a darab föld. Tudjuk, hogy a mi érzelmeinket a fehér ember nem érti meg. Számára ez ugyanolyan föld, mint bármely másik, mert idegen, ki éjszaka érkezik, és elveszi a földtől mindazt, amire szüksége van. Neki a föld nem testvére, hanem ellensége, és mihelyt meghódította, továbbáll.”