„…a teljes kondicionálás a szó biológiai értelmében vett kollektív tudatosságot eredményez. A természet tökéletes modellt kínál: az afrikai hóhérhangyák városállamait.”

—  Arthur Koestler

Érkezés és indulás

Forrás Wikiquote. Utolsó frissítés 2021. június 3.. Történelem
Témakörök
indulás, természet, szó
Arthur Koestler fénykép
Arthur Koestler11
magyar-brit regény- és újságíró, társadalom-filozófus 1905–1983

Hasonló idézetek

Immanuel Kant fénykép

„… a természet legfőbb törvényhozásának bennünk, azaz értelmünkben kell rejlenie…”

Immanuel Kant (1724–1804) német idealista filozófus

Simone Weil fénykép

„A szabadság, a szó konkrét értelmében véve, a választás képességében áll.”

Simone Weil (1909–1943) francia írónő, aktivista, filozófus és misztikus

Kurt Cobain fénykép

„A gyakorlás az út a tökéletességhez, de senki sem tökéletes, szóval minek gyakoroljunk?”

Kurt Cobain (1967–1994)

Romano Guardini fénykép

„Minden újszülöttnek születése pillanatában a fülébe súgnak egy szót, amely csak az övé. Életünk nem más, mint lázas kutatás, hogy feltárjuk e szó értelmét.”

Romano Guardini (1885–1968)

Vincent van Gogh fénykép

„A természet a valóság, az igazság, de egész jelentősége, értelme, jellegzetessége csak annyi, amennyit a művész kiemel és kifejezésre juttat belőle.”

Vincent van Gogh (1853–1890) 19. századi holland festő

Neki tulajdonított idézetek

Malcolm X fénykép

„Azt a szót, hogy „integráció”, valamelyik északi liberális ötölte ki. Ennek a szónak egy fikarcnyi értelme sincs. (…) A ravasz északi liberálisok ezzel a füstfüggönnyel akarják elfátyolozni az amerikai négerek igazi követeléseit.”

Malcolm X (1925–1965)

Forrás: Uo. 392. old.

C. S. Lewis fénykép

„Az ember nemcsak él, hanem szeret és gondolkozik is; a biológiai élet benne éri el tetőfokát. De amivel az ember természetes állapotában nem rendelkezik, az a „szellemi” élet, az a magasabb rendű és másféle élet, amely Istenben van meg. Ugyanazt a szót - „élet””

C. S. Lewis (1898–1963) ír író, irodalomtörténész, gondolkodó, teológiai művek írója

használjuk míndkettőre; de ha azt gondolnánk, hogy ezért mindkettőnek ugyanolyannak kell lennie, akkor akár azt is gondolhatnánk, hogy a tér nagysága és Isten nagysága ugyanaz. Valójában oly nagy a különbség a biológiai élet és a szellemi élet között, hogy különböző néven fogom őket nevezni. A biológiait, amely a természet útján jut el hozzánk, s amely (mint minden a természetben) hajlamos az elfogyásra és a pusztulásra, úgyhogy csak a természettől levegő, víz, élelem, stb. alakjában vett állandó támogatással tartható fenn, „Biosznak” nevezem. A szellemi életet, amely Istenben van meg öröktől fogva, s amely az egész természetes világot alkotta, „Zoénak” hívom. A Biosz természetesen mutat bizonyos homályos vagy jelképes hasonlóságot a Zoéhoz, ez azonban csak olyan hasonlóság, mint ami egy fénykép és az általa ábrázolt hely, szobor vagy ember között van. Az az ember, aki a Biosz állapotából a Zoé állapotába kerül, oly nagy változáson menne át, mintha egy szobor faragott kőből valódi emberré válna. És pontosan ez a kereszténység lényege. A világ egy nagy szobrászműhely. Mi vagyunk a szobrok, és az a hír járja a műhelyben, hogy némelyek közülünk egy napon életre fognak kelni.
Keresztény vagyok!; ford. Lukácsi Huba

Ottlik Géza fénykép

„A szabadság nem nagy kezdőbetűvel írott, fennkölt eszme volt nekünk, hanem a szó valódi értelme, a választási lehetőségek nagy bősége, s a rabság, a tilalmak, kényszerek nagymérvű ritkulása.”

Ottlik Géza (1912–1990) magyar író, műfordító

Marilyn Monroe fénykép

„A szex a természet része. Én pedig a természettel haladok.”

Marilyn Monroe (1926–1962) amerikai színész, fotómodell, énekesnő

Czeizel Endre fénykép

„Amikor a tudatosságok és a felelősséget, az „értelemgyereket” hangsúlyoztam, néhány emberben felmerül a kétely: a tudatosság túlzott hangsúlyozása talán a nagy emberi érzelem, a szerelem rovására mehet, mivel ezzel a szerelem elveszítheti spontaneitását, önfeledtségét, szépségét. Azt hiszem erről nincs szó. Nem áll szemben egymással a két fogalom: a szerelemgyerek és az értelemgyerek. Sőt ezek egymást kiegészítő szimbólumok. (…) A szerelem szépségeinek ecsetelése a költők és más „szakemberek” dolga; ők sokkal szebben tudnak erről írni és beszélni.”

Czeizel Endre (1935–2015) magyar orvos-genetikus, biológus

Kapcsolódó témák