„A háború azért borzalmas, mert az emberi élet szentsége, értéke elé valamilyen más ügy, tárgy vagy eszme kerül!”

„Egy ember, aki mer egy órát pazarolni, még nem fedezte fel az élet értékét.”

Charles Darwin (1809–1882) angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója

„Az ember általában nehezen hal meg. Épp ez benne a borzalmas.”

Stephen King könyv Rémület a sivatagban

„Az argentin ember azért lel jelképre a gaucsóban, s nem pedig a katonában, mert a szájhagyományban továbbélő gaucsóvitézség nem szolgál semmiféle ügyet: önmagában érték.”

Jorge Luis Borges (1899–1986) argentin költő, elbeszélő, esszéíró, irodalomtörténész, filozófus

„Ha szenvedést, háborút, rettegést vagy valamilyen különleges, emberfeletti kitartást lát az ember, mindig újraértékeli az életét. (…) Mindent ki lehet bírni. És tényleg, egyszer minden elmúlik.”

Al Ghaoui Hesna (1978) magyar riporter, külpolitikai újságíró, a Magyar Televízió munkatársa

„A kert mindig veszteségek sorozata, amelyek szemben állnak néhány diadallal, mint maga az élet.”

May Sarton (1912–1995)

„Az ember életének addig van értéke, amíg értéket tulajdonít mások életének.”

Simone de Beauvoir (1908–1986) francia írónő, filozófus

„Az élet célja nem az, hogy boldogok legyünk. Hasznosnak, tiszteletreméltónak és könyörületesnek kell lenni ahhoz, hogy valamilyen különbséget tegyünk az élet és a jó élet közé.”

Ralph Waldo Emerson (1803–1882)

„Ültess egy fáradt embert egy kiadós étel elé, erőlködve megeszi és lehet, hogy jobban érzi magát. Adj neki egy pohár bort, vagy alkoholt, azonnal a legjobb formába kerül, s szemed láttára újraéled.”

Anthelme Brillat-Savarin (1755–1826) francia jogász és politikus

„Mindenesetre az emberi élet alapvető érték fogantatásától kezdve. Értékét nem ellensúlyozhatják más megfontolások, mint pl. a betegségből vagy a fogyatékosságból származó szenvedés, még a gyermekek esetében sem. Az élet végső szakasza nem egy erkölcsileg megengedett eszköz ahhoz, hogy véget vessünk a szenvedésnek.”

Willem Jacobus Eijk (1953)