Idézetek az emberekről

„Cezary kezdettől fogva arra törekedett, hogy szervezetén belül az erőket megossza, és egyedül ő lássa át az egész pályát. Gondosan ügyelt rá, hogy még véletlenül se nőjön senki a fejére, senki se merje megkérdőjelezni a döntéseit, és még a legközelebbi emberei se érezzék megingathatatlannak a szervezeten belüli helyzetüket. Manipulációinak egyik eleme például az volt, hogy figyeltette egymással az embereit, soha senki sem érezhette azt, hogy hátradőlhet.”

„Megrészegítette a hatalom, és ha részeg az ember, sok őrültségre képes.”

„Olykor az ember megengedheti magának, hogy őrült legyen”

„Az emberek néha őrült dolgokat művelnek”

„Egy éve volt a pasas szeretője. A neve Kozłowska. Művész – morogta az orra alatt. – Sose tudni, épp milyen hangulatban találja az ember. A keze folyton remeg, bizonyára felváltva vándorol benne az ecset meg a piásüveg. Kokaint szív, meg még ki tudja mit, maffiózók ágyát melegíti, akiktől méregdrága bundát kap.”

„Kell, hogy az ember előtt tiszta, és világos célok lebegjenek, és hogy képes legyen küzdeni értük. Máskülönben az élet semmit sem ér.”

„Az élet túl rövid, és túl értékes ahhoz, hogy az
ember hagyja beszennyezni haraggal, és sértettséggel”

„Az élet túl rövid, és túl értékes ahhoz, hogy az
ember hagyja beszennyezni haraggal, és sértettséggel”

„Imádta a minőségi holmikat, a tiszteletet, amely körülvette, imádta az autóit, a sebességet. De a józanságát és az éberségét csak ritkán hagyta elaludni, azt vallotta, hogy az embernek mindig
készen kell állnia a legváratlanabb helyzetekre is. Olykor persze szerette halmozni az élvezeteket, melyekbe alkohol és drog csak ritkán vegyült, neki az élvezetet elsősorban a szex jelentette, amit senki mással nem szeretett még úgy megélni, mint Aleksandrával, akiben megtalálta a tökéletes szeretőt.”

„Megannyi édes álmot, szenvedélyes víziót, felemelő pillanatot akart a világra hagyni. A hitet a csodákban, a hitet az
emberekben, és az álmokban.”

„Nehezen szerethető ember vagyok, de amikor szeretek, nagyon keményen szeretek.”

„Aki a kilencvenes éveket nem Ke￾let-Európa volt szocialista országaiban töltötte, elképzelni semtudja, milyen óriási lehetőségek nyíltak meg néhány jól informált, vállalkozó kedvű, és többnyire igencsak gátlástalan ember számára. A korábban állami kézben lévő vállalatok, gyárak, földek privatizációja, valamint kétes ingatlanügyek, és pénzügyi machinációk révén a bankszámlájuk szinte egyik napról a másikra hatalmasra
duzzadt, tekintélyes vállalkozókká léptek elő, és ha öltönyt húztak, már bejáratosak is lettek az európai szalonokba. A határok megnyíltak, a kereskedelmi lehetőségek kibővültek, a tőke szabadon áramolhatott, nem különben a fekete pénzek.”

„Túlérzékeny, könnyűvérű, hisztérikus. A keze folyton remeg, bizonyára felváltva vándorol benne az ecset meg a piásü￾veg. Kokaint szív, meg még ki tudja mit, maffiózók ágyát melegíti, akiktől méregdrága bundát kap, és olyan cipőt, ami más emberek havi fizetéséből sem telne ki.”

„Aleksandra egyrészt agyrázkódást szenvedett, másrészt sokkot kapott. Továbbá nem szabad megfeledkeznünk a hipotermiáról sem. Egy egészséges, ruhátlan ember a saját testhőmérsékletét még nulla fok körüli hőmérsékleten is képes egy órán át tartani. Utánanéztem, a gyilkosság éjszakáján nyolc fok volt. Aleksandra valószínűleg órákat bolyongott a szabad ég alatt, a tünetei legalábbis erre
engednek következtetni. Tíz fok alatti levegőhőmérsékleten már felléphet hipotermia. Ilyenkor a szívverés lelassul, a légzés ritkul, és felületessé válik. A szervezet hőszabályozása kimerül, a testhőmérséklet folyamatosan csökken. Bágyadtság, álmosság, érzékcsalódás jelentkezik. A vérnyomás leesik. Szívritmuszavar lép fel. A bőr erei összehúzódnak, a kéz- és lábujjak, a fül, orr, az ajkak elkékülnek, elszürkülnek. Az áldozat beszéde érthetetlen lesz,
tántorog, a viselkedése zavarttá, ésszerűtlenné válik.”

„Egész úton küzdött felemás érzéseivel. Nem tudta, hogy mit gondoljon a nőről, és
a dolog dühítette, hiszen máskor könnyen átlátott az embereken. Aleksandra azonban egy veszélyesen szép, és kiszámíthatatlanul verdeső pillangóra emlékeztette.”

„Cezary olykor a tudtuk nélkül figyelte a kiszemeltjeit, különféle egyetemeken, multicégeknél, még a seregben is –magyarázta tompa hangon. – Ez a titkosszolgálatoknál is bevett módszer. Amikor egy ügynökség beépíthető embereket keres, hasonló módon
jár el. Cezary tarsolyában mindig van néhány megvett titkosszolga, ellesett már tőlük egypár fogást. Nem mellesleg a zsaruk között is vannak beépített emberei. El sem hinnéd, mi mindenre képesek
egyesek a pénzért. Cezary pedig kimondottan szórakoztatónak
találja, ha egy mocskos munkát épp a törvény egyik emberével végeztet el”

„Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.”

„Az emberek azt mondják, hogy különleges vagyok
mert szeretem az egyszerű alapvető dolgokat.
Az én sorsom, hogy kompenzáljam
azt a gyermekkort, amelyem soha nemvolt.”

„Többet aggódom azon, hogy jó ember legyek, mint azon, hogy a világ legjobb futballistája legyek. Ha mindennek vége, mi marad hátra?”

„Élni a legritkább dolog a világon. A legtöbb ember csak létezik, ennyi.”

„Ne sikeres ember próbálj lenni, hanem értékes.”

„A dolgok világának értékesedésével egyenes arányban nő az emberek világának elértéktelenedése.”

„Az állatok szeretetét egy lyukas garasra se becsüljük manapság; a macskák szeretete miatt még ki is nevetjük az embereket. De ha kivész belőlünk az állatok szeretete, nem elkerülhetetlen-e, hogy az embereket se szeressük?”

„Jómódban légy bőkezű, balsorsban pedig hálás. Légy méltó embertársad bizalmára, sugárzó és barátságos arccal tekints rá. Légy a szegényeknek kincs, a gazdagoknak meg figyelmeztető, a szűkölködők kiáltására válaszoló, ígéreted szentségének megtartója. Légy igazságos ítéletedben és megfontolt a beszédedben. Senkivel se bánj igazságtalanul és légy szelíd minden emberrel. Légy lámpás a sötétben járónak, öröm a bánatosnak, tenger a szomjazónak, kikötő az elfáradtnak, támasza és védelmezője az elnyomás áldozatának. Minden cselekedetedet tisztesség és becsületesség jellemezze. Légy otthon az idegennek, balzsam a szenvedőnek, erős bástya a menekülőnek. Légy a vaknak szem és vezérlő fény a tévelygő lába előtt. Az igazság orcájának légy ékessége, a hűség koronája, a tisztesség templomának oszlopa, az élet lehelete az emberiség testének, az igazságosság seregeinek címere, az erkölcs láthatárán fénylő égitest, harmat az emberi szív talajának, bárka a tudás óceánján, nap a jótékonyság égboltján, drágakő a bölcsesség fejékén, sugárzó fény nemzedéked láthatárán, gyümölcs az alázat fáján.”

„Emberi törvény kibírni mindent, s menni mindig tovább, még akkor is, ha nem élnek már benned remények és csodák.”

„Hadd mondjak valamit, barátom. A remény veszélyes dolog. A remény őrületbe kergetheti az embert.”

„Bolondíthatsz néhány embert mindig, és minden embert valameddig, de nem bolondíthatsz mindig mindenkit.”

„Az okos emberek megoldják a problémákat, a zsenik pedig megelőzik őket.”

„Általában az ember csakugyan szereti lesújtottnak látni a legjobb barátját. A barátság legnagyobbrészt ezen alapszik.”

„A világon kétféle ember létezik: akik tudni akarnak, és akik hinni akarnak.”

„Mennél többet gondolkodom rajta, annál inkább érzem, hogy semmi sincs, amiben több művészet lenne, mint szeretni az embereket.”

„Néha kialszik bennünk a fény, de aztán ismét felgyúl, ha találkozunk egy másik emberi lénnyel. Mindannyian óriási hálával tartozunk azoknak, akik képesek újból felgyújtani ezt a belső fényt.”

„Sohasem hittem, hogy az ember akkor szabad, ha azt teheti, amit akar: inkább akkor, ha soha sem kell megtennie, amit nem akar.”

„Az emberek tévednek, ha azt hiszik, hogy a pénz a fontos. Abból sok van. Információn, üzleti programon és az azt megvalósítani tudó embereken keresztül vezet az út a gazdasághoz.”

„Az élet egyik legszebb kárpótlása az, hogy egyetlen ember sem tud őszintén segíteni egy másikon anélkül, hogy ne segítene ezzel saját magán is.”

„Az önzés nem az, ha az ember úgy él, ahogy szeretne, hanem az, ha rá akar venni másokat, éljenek úgy, ahogy neki jó lenne.”

„Mindannyiunkban van jó, és azt hiszem, egyszerűen túlságosan szeretem az embereket, annyira, hogy ez túlságosan szomorúvá tesz.”

„Egy embernek semmit sem taníthatsz meg. Csak segíthetsz neki rátalálni.”

„A derűs keresztyén ajánlás a hithez. Amint a kirakat elé állsz megnézni, mi mindent lehet ott venni, éppenúgy tekintenek az emberek az arcodra, vajon mi is lakik a szívedben.”

„Nem csak egy egyszerű pacifista vagyok, hanem egy harcos pacifista. Hajlandó vagyok harcolni a békéért. Semmi nem vet véget a háborúnak, hacsak nem maguk az emberek tagadják meg a hadba vonulást.”

„Az emberben rejlő képességek nagyobbak, mint ahogy azt ő tudja, és a képességek, amelyeket Isten neki adhat, nagyobbak, mint álmodná.”

„Ha el akarod mondani az embereknek az igazságot, akkor nevettesd meg őket, máskülönben megölnek.”

„Az ember ne akadjon fenn apróságokon, ha nagy dolgok miatt vágott neki az útnak.”

„Hiba volt az is, hogy a vezető magyar politikusok legtöbbje csak felületesen vagy egyáltalán nem ismerte Lenin és Sztálin legfontosabb műveit és az orosz bolsevizmus arcát: tetteit, célkitűzéseit, gyakorlatát. E tekintetben mindig hiányoltam – a Horthy-korszakban is – a felvilágosító munkát. Ami volt, az hézagos és fogyatékos volt, s majdnem teljesen megszűnt, hivatalos vonalon, a Bethlen- kezdeményezte kereskedelmi kapcsolatok után. Engem első fogságom emléke állandóan hajtott a bolsevizmus könyörtelen módszereinek elemzésére, ideológiájának – amennyire lehetett – maradéktalan megismerésére. Nem szűntem meg tüzetesen tanulmányozni Róma eligazításait sem, ugyanakkor elmélyedtem a materializmus bölcseletében és tulajdonképpen már 1917 óta igyekeztem elolvasni azokat a kritikai-ismertető műveket, amelyeket itthon és külföldön az orosz forradalom kezdetéről s későbbi étapjairól, terjedéséről felhajtani tudtam. Tanulmányaim és megfigyeléseim alapján tudtam, hogy a marxizmus olyan világnézeti, ideológiai irányzat, mely eszmeileg céltudatosan is ateista, gyakorlati módszereiben vallás- és egyházromboló, uralmának a világra való kiterjesztését könyörtelenséggel hajtja végre s a szelíd képmutatástól kezdve a leggonoszabb terroreszközöket is hajlandó igénybe venni. Évtizedekkel ezelőtt írtam „Az édesanya” című könyvemben a bolsevizmusról az alábbi sorokat: »Lenin írja Gorkijhoz: Minden isteneszme kimondhatatlan aljasság, és tulajdonképpen legundorítóbb leköpése önmagunknak. – Lenin nyíltan bevallotta, hogy programjuk szükségszerűen magában foglalja az istentelenség terjesztését. Ahogy az egyén, a magántulajdon fogalmát kiirtották, átgyúrják a családot és a házasságot is… Oroszországban kiirtották az ellenzéket, de a kulákokat (földmíveseket) is; behozták a rabszolgaságot. Emberi vágóhidak, tömegmészárlások fölött, vér- és könnyfolyamok, rémület és átokóceán hömpölygő hullámain uralkodik egy fej: a diktátoré. Remeg ő, remegnek tőle és ő állandósítja a vérfolyamot a bűn és bűnhődés földjén. Egy nép hangtalan átka övezi…«”

„Az ébren lévőknek egy és közös a világuk, az alvóknak pedig mindegyike külön világba lép. Közös java mindenkinek a gondolkozás. Ezért ahhoz kell igazodni, ami közös. De bár a Logosz közös, úgy él a sok ember, mintha külön gondolkozása volna.”

„Ó fáraók, vigyázzatok, a szolga egy nap a gúlát a pokolba hordja, S megérzi már, hogy ember maga is!”

„Az ember, aki alaposan meggyőződött az okság törvényének egyetemes működéséről, egy pillanatra sem tudja elfogadni egy létező gondolatát, aki beleavatkozik az események folyamába. Számára nincs értelme a félelem vallásának, és ugyanilyen kicsi a társadalmi és erkölcsi vallásnak. Egy Isten, aki jutalmaz és büntet, elképzelhetetlen számára annál az egyszerű oknál fogva, mivel az emberi cselekedeteket külső és belső szükségletek határozzák meg, így Isten szemében az ember nem tehető felelőssé jobban, mint amennyire egy élettelen tárgy felelős azokért a mozgásokért, amelyeket végez. (…) Egy ember erkölcsi magatartása rokonszenven, neveltetésen, szociális kapcsolatokon és szükségszerűségeken kell, hogy alapuljon; semmi vallásos alap nem szükséges.”

„A világon az emberi ész van a legjobban szétosztva. Mindenki meg van győződve róla, hogy neki egy kicsivel több jutott.”

„Sem a nagy tudás, sem a kreativítás nem teszi az embert géniusszá. A szeretet az, amin egy elme alapszik.”

„A jóhiszemű emberre hárul az a feladat, hogy környezetében a tiszta emberiességnek ezt a tanát tőle telhetően feléleszteni igyekezzék. Ha ezt becsületesen megkisérli – anélkül, hogy kortársai félretaszítanák vagy megsemmisítenék –, akkor magát a közösséget boldognak mondhatja.”

„…a jogi viszonyok és az államformák nem érthetők meg sem önmagukból, sem az emberi szellem úgynevezett általános fejlődéséből, hanem ellenkezőleg, azokban az anyagi életviszonyokban gyökereznek, amelyeknek összességét Hegel… »polgári társadalom« néven foglalja össze, a polgári társadalom anatómiáját pedig a a politikai gazdaságtanban kell keresni.”

„A zene pszichológia. Ha nem jut be a szívbe, a lélekbe, az elmébe, az emberek nem fogják érezni.”

„A képesség, hogy azt lássa az ember, amit a többiek nem látnak, sokkal fontosabb, mint nem látni azt, amit mindenki lát.”

„Az emberi lét célja, függetlenül attól, ki befolyásolja: szeretni, akiket szeretnünk kell.”

„Ha az ember megszeret valakit… egészen soha nem gyógyulhat ki belőle.”

„Azon a napon, amikor eltemette feleségét, az emberi érzés utolsó szikrája is kiveszett belőle. Lelkét eltöltötte a kimondhatatlanul gonosz indulat, amit még kegyetlen apja kezdett kisgyerek korában beléoltani. Tulajdon szegénységre kárhoztatott sorsa iránt közömbössé vált, és az egyre ritkábban jelentkező erkölcsi megfontolásokat éles kacajjal nyomta el. Kíméletlenné lett önmagával is, akárcsak minden más emberhez is.”

„Egy tehetséges ember utazgatás nélkül is tehetséges; de egy kitűnő tehetség (amit magamról minden szerénység nélkül állíthatok) elvész, ha örökké ugyanazon a helyen marad….”

„Az állatok jogait ugyanúgy védelmezem, ahogyan az emberi jogokat is. Ez a teljes emberi élet útja.”

„Egyetlen embert sem lehet tönkretenni, amíg megőrzi méltóságát, és azt vallja, hogy az őt megalkotó hatalmas Istennel áll rokonságban.”

„Az igazi aggodalmam nem az, hogy sikertelen-e az ember, hanem az, vajon mit kezd a kudarcával.”

„Mily kevés az olyan ember, ki önmagát igazán jobban szereti, mint a gyomrát!”

„Jó tudni, hogy ki gyűlöl téged, és jó, ha a megfelelő emberek gyűlölnek.”

„A legtöbb ember más ember. Gondolataik valaki más véleményei, életük egy utánozás, a szenvedélyük pedig egy idézet.”

„A bolond úgy gondolja, hogy bölcs, de a bölcs ember tudja, hogy bolond.”

„Az ördögi erők félelmetesek. Ezek az erők örökkévalók, és ma is léteznek. A mese igaz. Az ördög létezik. Isten létezik. És számunkra, mint emberek, a sorsunk attól függ, hogy melyiket választjuk.”

„A könyvek megmutatják az embernek, hogy az ő eredeti gondolatai végül nem túl újak.”

„Egy embert nem a külseje, a ruhája vagy a remek autója miatt szeretünk, hanem azért, mert olyan dalt énekel, amelyet csak mi hallhatunk.”

„Ha az ember nem élvezi egy könyv újra olvasását, akkor egyáltalán nem volt hasznos azt elolvasni.”

„A tapintatosság az a képesség, hogy úgy írják le az embereket, ahogy önmagukat látják.”

„Azok, akik az emberekben rosszat keresnek, minden bizonnyal meg is találják.”

„A emberek általában annyira boldogok, mint amennyire elhatározzák magukat.”

„Megértem, hogy az ember válik ateistává vállik, amikor lenéz a Földre. De nem értem, hogyan tud felnézni az égre és azt állítani, hogy Isten nem létezik.”

„Bolondíthatsz néhány embert mindig, és minden embert valameddig, de nem bolondíthatsz mindig mindenkit.”

„Itt van a titkom. Nagyon egyszerű. Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.”

„A nagy elmék ötleteket, az átlagos elmék eseményeket, és a kis elmék embereket vitatnak meg.”

„Én már fiatal koromtól fogva megtagadtam a hús fogyasztását, és eljön majd az idő, amikor a hozzám hasonló emberek úgy fognak tekinteni az állatok meggyilkolására, mint ahogyan most az emberek meggyilkolására tekintenek.”

„Az állatok csak természetes ösztöneiket követik; de az ember, hacsak nem tapasztalta meg a tanulás és a filozófia hatását, olyan ösztönöknek van kiszolgáltatva, amelyek rosszabbak, mint a vadállatoké. Nincs vadabb és veszélyesebb vadállat, mint az ember, akit a becsvágy, a kapzsiság, a harag, az irigység, a pazarlás és az érzékiség szenvedélyei sodornak magukkal.”

„A vallási háborúk alapvetően arról szólnak, hogy az emberek azért ölik egymást, hogy eldöntsék, kinek van jobb képzeletbeli barátja.”

„Azok, akiket embertársaik nem érdekelnek, a legnagyobb nehézségekkel küzdenek az életben, és a legnagyobb akadályt jelentik mások számára. Minden emberi balsiker tőlük származik.”

„Minden teremtmény az Isten asztaláról lehulló morzsa. Mint az asztal alatt morzsát szedegető kutya, örökké éhezik az ember, ha csak teremtményt szeret.”

„Oly sok ember manapság - még hivatásos tudósok is - olyannak tűnnek nekem, mint aki már több ezer fát látott, de még soha nem látott egy erdőt. A történelmi és filozófiai háttértudás adja meg a függetlenséget a generációjának azon előítéleteitől, amelyektől a legtöbb tudós szenved. Véleményem szerint - Ez a filozófiai meglátás által megteremtett függetlenség különbözteti meg az egyszerű iparos embert az igazság igaz kutatójától.”

„A fizetségnél sokkal fontosabb a büszkeség, melyet afelett érez az ember, hogy felebarátját szolgálja.”

„Embernek lenni nehéz, de másnak lenni nem érdemes.”

„Az egyetlen dolog, amit az emberi természetről biztosan tudunk, az hogy változik.”

„Az ember éppoly oktalan állat, mint a többi. Az egyetlen különbség abban áll, hogy a többiek egyszerű oktalan állatok, az ember pedig összetett oktalan állat.”

„A szerelembe esés egyáltalán nem a legbutább dolog, amire az emberek képesek - de a gravitáció nem hibáztatható ezért.”

„Az ember értelmetlen abban, amit keres; nagy abban, amit talál.”

„A sikerült mű a véletlen szépségek visszautasításának eredménye. Máskülönben az ember saját utánzója lesz. Ami engem illet, nem adok el magamnak semmit!”

„Az ilyen típus lényegében nem rosszabb a legtöbbnél, csak éppen a körülmények kényszerítették a rosszra, hol keserű, hol gyermekin naiv, hol lázadó, hol alázatos, gyűlöli a nagyfejűeket s megsimogatja a gyermekeket, sajnálja a véneket, de hogyha rossz kedve van, a nyomorultakba is belekötne, hol ijesztően kicsapongó, hol elragadóan tiszta, hol nemesen szárnyaló, hol meghökkentően közönséges, az alvilág emberének minden végletével és ellentmondásával.”

„Nincs semmi pezsdítőbb annál, mint mikor rálőnek az emberre, de nem találják el.”

„Nincs szemetebb dolog, mint erőnek erejével beletukmálni az életet az olyan ember pofájába, aki már magatehetetlen, és nem akar tovább szolgálni.”

„Ilyen hirtelen feljönni a föld alól egyenest a hatalomba – az ember beleszédül.”

„Nyilvánvaló, hogy a nagyváros nem igazi dzsungel, hanem emberi állatkert.”

„Én viszont úgy látom, hogy a vallásháborúk és vallásüldözések a vallási élet középpontjában álltak egész történelmünk során. Vajon mi változott meg, ami miatt a világ egyes részein, egyes emberek szemében ezek ma már csupán az igazi vallásos hit szélsőséges megnyilvánulásainak látszanak? Volt valami természetfölötti jelenés, vagy elveszettnek hitt szent könyveket fedeztek föl, amelyek új megvilágításba helyezték a vallási tanokat? Nem. A racionális és humanitárius gondolkodás indult terjedésnek a felvilágosodás kora óta, s ez visszahatott a vallásos hitre is: a vallási tolerancia terjedésének kedvezett.”

„Boka okos fiú volt, de azért azt még nem tudta, hogy más emberek egészen mások, mint mi, s hogy nekünk ezt mindig egy-egy fájdalmas érzés árán kell megtanulnunk.”

„Elég embernek lennünk ahhoz, hogy a jót cselekedjük.”

„Mindennap megszűnik valami, amiért az ember szomorkodik. De mindennap születik valami, amiért érdemes élni.”

„Sok olyan ember van, aki nagyon kevéssel is képes gazdaggá tenni a saját és mások életét.”

„Nem irigylem azokat az embereket, akiket a sors hozzám sodort.”