Mercèdes Rheinberger könyv Ártatlan vagyok
195. Oldal
Idézetek gyűjteménye a szer, emberek, ember, világ témáról .
Mercèdes Rheinberger könyv Ártatlan vagyok
195. Oldal
„A legjobb szer ahhoz, hogy ne gondolj nyomorúságodra - a munka.”
Ludwig van Beethoven (1770–1827) német klasszicista zeneszerző
Neki tulajdonított idézetek
„Csak az tudja, hogy mi a szerelem, aki remény nélkül szeret.”
Friedrich Schiller (1759–1805)
:(másik változat: Csak a reménytelen szerelmes tudja, hogy mi a szerelem.)
„A kutya az egyetlen a világon, aki jobban szeret téged saját magánál.”
Charles Darwin (1809–1882) angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója
Neki tulajdonított idézetek
„A nő számára nincsen más, csak egy: mindig szeret, és mindig tönkremegy.”
George Gordon Byron (1788–1824) angol költő, író
„Amikor az embernek nincs meg az, amit szeret, azt kell szeretnie, amije van.”
Serge Gainsbourg (1928–1991) francia költő, zeneszerző, énekes, színész, filmrendező
Bertrand Russell (1872–1970) angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja
Miért nem vagyok keresztény? http://www.freeweb.hu/ateizmus/whynot.html
Lev Davidovics Trockij (1879–1940) orosz marxista politikus
Műveiből, Az elárult forradalom (1936), A külpolitika és a hadsereg
„Aki szeret, él. Aki él, dolgozik. Aki dolgozik, annak van kenyere.”
Vincent van Gogh (1853–1890) 19. századi holland festő
Neki tulajdonított idézetek
Kölcsey Ferenc (1790–1838) magyar költő, politikus és nyelvújító, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja
Parainesis
„Inkább hallgatnám a kutyámat egy varjúra ugatni, mint egy férfit esküdözni, hogy szeret engem.”
William Shakespeare (1564–1616) angol drámaíró, költő, színész
„Aki jobban szeret, az az alsóbbrendű, és szenvednie kell.”
Thomas Mann (1875–1955) Nobel-díjas német író
„Nem szeret, aki kedvesének hibáit nem erénynek tartja.”
Johann Wolfgang Goethe (1749–1832)
Idézetek a szerelemről
Eötvös József (1813–1871) magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő
S ha a természettudományok haladásokat azon rendszernek köszönik, melyet, mert elménk természetéből fejlődik, nem egyes ember talált fel, de melyet Bacon nevével összekötünk, úgy ezen rendszer azt, hogy a tudományok körében általjánossá válik, éppen a természettudományok haladásának, s azon általjános érdeknek fogja köszönni, mellyel e tudományok napjainkban míveltetnek.
Feleki László (1909–1989)
Ancsel Éva (1927–1993) magyar filozófus, költő, esszéíró, egyetemi tanár, az MTA tagja
Idézetek a Bekezdések műből
Fáy Aladár (1898–1963) magyar festő, grafikus, képzőművész tanár
A magyarság díszítő ösztöne; Püski, 1994, 40. old.
Esztétika
Kazinczy Ferenc (1759–1831) magyar író, költő, nyelvész, politikus, az MTA tagja
Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél
Fedák Sári (1879–1955) magyar színésznő
a János vitéz próbáiról
1904 körül
Forrás: A Magyar Wikipédia cikke
Martin Luther King (1929–1968) amerikai baptista tiszteletes, polgárjogi harcos, politikai aktivista, az afroamerikai polgárjogi mozgalom …
Hova tovább? (1967)
Eredeti: I have decided to love. If you are seeking the highest good, I think you can find it through love. And the beautiful thing is that we are moving against wrong when we do it, because John was right, God is love. He who hates does not know God, but he who has love has the key that unlocks the door to the meaning of ultimate reality.
„Bizonygasd saját korlátaid, s bizony, szert teszel rájuk.”
Richard Bach (1936) amerikai író
Idézetek forrásokból
Szamosközy István (1570–1612) erdélyi magyar történetíró
Kazinczy Ferenc (1759–1831) magyar író, költő, nyelvész, politikus, az MTA tagja
Második könyv, hatodik szak, 105. oldal. Az 1791. évről írta.
Pályám emlékezete
C. S. Lewis (1898–1963) ír író, irodalomtörténész, gondolkodó, teológiai művek írója
használjuk míndkettőre; de ha azt gondolnánk, hogy ezért mindkettőnek ugyanolyannak kell lennie, akkor akár azt is gondolhatnánk, hogy a tér nagysága és Isten nagysága ugyanaz. Valójában oly nagy a különbség a biológiai élet és a szellemi élet között, hogy különböző néven fogom őket nevezni. A biológiait, amely a természet útján jut el hozzánk, s amely (mint minden a természetben) hajlamos az elfogyásra és a pusztulásra, úgyhogy csak a természettől levegő, víz, élelem, stb. alakjában vett állandó támogatással tartható fenn, „Biosznak” nevezem. A szellemi életet, amely Istenben van meg öröktől fogva, s amely az egész természetes világot alkotta, „Zoénak” hívom. A Biosz természetesen mutat bizonyos homályos vagy jelképes hasonlóságot a Zoéhoz, ez azonban csak olyan hasonlóság, mint ami egy fénykép és az általa ábrázolt hely, szobor vagy ember között van. Az az ember, aki a Biosz állapotából a Zoé állapotába kerül, oly nagy változáson menne át, mintha egy szobor faragott kőből valódi emberré válna. És pontosan ez a kereszténység lényege. A világ egy nagy szobrászműhely. Mi vagyunk a szobrok, és az a hír járja a műhelyben, hogy némelyek közülünk egy napon életre fognak kelni.
Keresztény vagyok!; ford. Lukácsi Huba
„Az ember mindig jobb szeret enni, mint szaladni.”
Rudyard Kipling könyv A dzsungel könyve
A dzsungel könyve