Idézetek század-ről

Idézetek gyűjteménye a század, emberek, ember, év témáról .

Idézetek század-ről

Orbán Viktor fénykép
Szabó Magda fénykép
Sun Zi fénykép
Tendzin Gyaco fénykép

„Ahogy ennek az évezrednek az utolsó évtizedébe lépünk, optimista vagyok, hogy az ősi értékek, amelyek fenntartották az emberiséget, ma újra igazolják létjogosultságukat, hogy egy kedvesebb és boldogabb 21. századba lépjünk. Mindannyiunkért imádkozom, elnyomóért és barátért, hogy együtt egy jobb világot építsünk az emberi egyetértés és szeretet által, és hogy ezáltal csökkentsük a fájdalmát és a szenvedését minden érző lénynek.”

Tendzin Gyaco (1935)

Beszéde a Nobel-békedíj átvételekor (1989)
Eredeti: As we enter the final decade of this century I am optimistic that the ancient values that have sustained mankind are today reaffirming themselves to prepare us for a kinder, happier twenty-first century. I pray for all of us, oppressor and friend, that together we succeed in building a better world through human understanding and love, and that in doing so we may reduce the pain and suffering of all sentient beings.

Alekszandr Szolzsenyicin fénykép
Tendzin Gyaco fénykép

„Hiszem, hogy az embereiség a 20. században sok-sok tapasztalatot szerzett. Néhány jót, és rengeteg rosszat. Micsoda nyomor, micsoda pusztítás! A legtöbb emberi lényt e század két világháborújában ölték meg. De az emberi természet olyan, hogy amikor ilyen rettenetes válságos helyzettel kell szembenéznünk, az emberi elme képes felriadni és más megoldást találni.”

Tendzin Gyaco (1935)

Eredeti: I believe that in the 20th century, humanity has learned from many, many experiences. Some positive, and many negative. What misery, what destruction! The greatest number of human beings were killed in the two world wars of this century. But human nature is such that when we face a tremendous critical situation, the human mind can wake up and find some other alternative.

Alekszandr Szolzsenyicin fénykép
Bertrand Russell fénykép
Petőfi Sándor fénykép

„Hogysem tíz barátot szerezzek képmutatással, inkább szerzek őszinteségemmel száz ellenséget.”

Petőfi Sándor (1823–1849) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős

Forrás?

Jean-Jacques Rousseau fénykép
Fidel Castro fénykép
Sun Zi fénykép
Pablo Picasso fénykép
Kurt Vonnegut fénykép
Friedrich Schiller fénykép
Arthur Schopenhauer fénykép
Gilbert Keith Chesterton fénykép

„Íme, az ortodoxia izgató regénye. Az emberek annak a bolond szokásnak rabjává lettek, hogy úgy beszélnek az ortodoxiáról, mint valami nehézkes, sivár és megülepedett dologról. Pedig nincs az ortodoxiánál kockázatosabb és érdekfeszítőbb. Az ortodoxia maga az egészség; és az egészség mindig drámaibb, mint a téboly. Az ortodoxia annak az embernek az egyensúlya, aki őrülten száguldó lovak mögött tartja a gyeplőszárat, s bár látszólag hol erre, hol arra dől és meginog, mégis megőrzi minden egyes testtartásában a szobrok szépségét és az aritmetika pontosságát… Az ortodox Egyház sohasem tért a kitaposott útra, nem fogadta el a konvenciókat; az ortodox Egyház sohasem volt tiszteletreméltóan mértékletes. Könnyebb lett volna elfogadnia az ariánusok földi hatalmát. Könnyebb lett volna a kálvinista 17. században belehajtani a predesztináció feneketlen árkába. Könnyű őrültnek, könnyű eretneknek lenni. Mindig könnyű a kor feje után indulni, de nehéz dolog vigyázni saját fejünkre. Mindig könnyű modernistának, mindig könnyű sznobnak lenni. Könnyű lett volna belezuhanni a tévedések és túlzások e nyílt csapdáiba, melyek mint egymást váltó divatok és szekták húzódnak végig a kereszténység történelmi útján. Mindig könnyű elesni; hiszen temérdek sarok van, ahol el lehet botolni, de csak egy van, ahol meg lehet állni. Magától értetődő és kényelmes dolog lett volna belezuhanni, a gnoszticizmustól a keresztény scientistákig, valamelyik hóbortba. Ámde kerülni mindezt: szédítő kaland; és lelki szemeim előtt mennydörögve száguld az égi szekér korszakokon át, az ostoba eretnekségek hanyattesnek vagy orra buknak, míg a merész igazság, bár meginog, diadalmasan megáll.”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

VI. A kereszténység paradoxonai
Igazságot! (Orthodoxy) (1909)

Arthur Koestler fénykép
Marina Ivanovna Cvetajeva fénykép

„Brodszkij: Ha mindenáron muszáj effélékbe belemennünk, nem, nem értek egyet. Véleményem szerint a 20. század legnagyobb költője Cvetajeva. Természetesen Cvetajeva.”

Marina Ivanovna Cvetajeva (1892–1941) orosz költő és író

Róla, Joszif Brodszkij
Forrás: http://lib.web-malina.com/getbook.php?bid=1277&page=1

Bokros Lajos fénykép
Gilbert Keith Chesterton fénykép
Jean Cocteau fénykép
Illyés Gyula fénykép
Lev Nyikolajevics Tolsztoj fénykép
Szentkuthy Miklós fénykép
Anton Pavlovics Csehov fénykép
Vona Gábor fénykép
Szerb Antal fénykép
Szerb Antal fénykép

„Semmi sem olyan elavult, mint ami tegnap történt; a görög ókor nem régimódi, nagyapáink ideje az. (A század betegsége, 456. o.)”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák, I. kötet: Világirodalom

Kerényi Imre fénykép
Sylvia Plath fénykép
Orbán Viktor fénykép
Gilbert Keith Chesterton fénykép

„Amit a haladásról általában el szoktunk mondani, az valóban rendkívüli! A "haladás", ahogyan azt manapság kinyilatkoztatjuk, egyszerűen nyelvtani középfoknak felel meg, amelyhez nem állapítottuk meg a felsőfokot. A vallás, hazafiasság, szépség vagy állatias gyönyör ideáljai helyett felkínáljuk a haladás alternatív ideálját - vagyis mindazzal szemben, amit jól ismerünk, többet kínálunk fel abból, amiről senki sem tud semmit. A haladásnak, ha helyesen értelmezzük, igencsak méltóságteljes és legitim jelentése van. Ha viszont a pontosan megállapított erkölcsi ideálok ellentéteként használjuk, egyszerűen nevetségessé válik. A haladás eszménye nem áll szemben az etikai és vallási célszerűség eszményével; az igazság ennek éppen a fordítottja. Senki sem használhatja a "haladás" szót, hacsak nincs pontosan meghatározott hitvallása, megmásíthatatlan erkölcsi törvénykönyve. Senki sem lehet haladó, ha nincsenek doktrínái; sőt, azt is mondhatnám, senki sem lehet haladó, ha nem csalhatatlan - vagy legalábbis hisz valamiféle csalhatatlanságban. Mert maga a "haladás" szó irányt jelöl; s mihelyt egy kicsit is kételkedni kezdek az irányt illetően, kételkedni kezdek magában a haladásban. Nem volt még korszak, mióta világ a világ, mely kevesebb joggal használhatta volna a "haladás" szót, mint mi. Lehetséges, hogy a katolikus 12. s a filozófikus 18. században egyszer jó, máskor rossz irányba indultak az emberek, s többé-kevésbé eltérő véleményük volt arról: milyen messze vagy pontosan merre menjenek, de hogy valamilyen irányt kell követniük, abban teljesen egyetértettek, s éppen ezért a haladás megtapasztalásának őszinte érzésében volt részük. Köztünk azonban épp az irányt illetően nincs egyetértés.”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

II. A negatív szellemről
Eretnekek (1905)

Marina Ivanovna Cvetajeva fénykép
Dan Quayle fénykép
Rámakrisna fénykép
Bill Clinton fénykép
Ottlik Géza fénykép
Gilbert Keith Chesterton fénykép

„Mióta a kereszténységet anyámnak fogadtam, s nem holmi teóriának tekintem, mely véletlenül az utamba akadt, kicsiny kertté változott vissza Európa és a nagyvilág, kertté, melyben a macska és a gereblye jelképes alakjait bámulom; gyermekkorom tündéri tudatlanságával és várakozásával nézek mindenre. Egyik-másik tan vagy szertartás éppoly idomtalannak és furcsának tűnik, mint a gereblye; ám tapasztalatból tudom, hogy az efféle dolgok valahogy mégis zöld gyepen és virágon végződnek… Hadd említsek egy példát a száz közül! Ami engem illet, semmiféle ösztönös rokonszenvet nem érzek a fizikai szüzesség iránt való lelkesültséggel szemben, amely kétségtelenül jellemző vonása a történelmi kereszténységnek. Ám ha nem magamat tekintem, hanem a világot, észre kell vennem, hogy ez a lelkesültség nem csupán a kereszténység jellemzője volt, hanem a pogányságé is - számtalan vonatkozásban jellemzője a magasrendű emberi természetnek. A görögöknek volt érzékük a szüzesség iránt, midőn Artemiszt márványba faragták, szintúgy a rómaiaknak, midőn a Veszta-szüzeket díszruhába öltöztették. Az Erzsébet-kor leggonoszabb és legvadabb drámaírói úgy ragaszkodtak a szó szoros értelmében vett női tisztasághoz, mintha a világ alappillére volna. Sőt, a modern világ (még ha gúnyolja is a nemi ártatlanságot) a nemi ártatlansággal szemben nemes bálványimádatot tanúsít - bálványozza a gyermekeket. Mármost, minden gyermekszerető ember jól tudja, hogy különös szépségük nyomban hervadni kezd, mihelyt a fizikai nemiség első jegyei megjelennek rajtuk. Mivel az emberi tapasztalat egybevág a keresztény tanítással, egyszerűen arra következtetésre jutok, hogy én vagyok az, aki téved, és az egyháznak igaza van. Sőt, még helytállóbb az a megállapítás, hogy az én felfogásom hiányos, az egyházé azonban egyetemes. Az egyházat nem uniformizált emberek alkotják, és az egyház nem is kívánja tőlem, hogy nőtlen legyek. A tényt, hogy nem értékelem a cölibátust, éppúgy elfogadom, mint azt a tényt, hogy nincs zenei érzékem. Ellenem tanúskodik az emberiség tapasztalata, miként ellenem tanúskodik Bach esetében. A cölibátus virág apám kertjében, melynek nem tudom édes és ijesztő nevét. De lehet, hogy egyszer megtudom.”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

IX. Tekintély és kaland
Igazságot! (Orthodoxy) (1909)

Kövér László fénykép
William James fénykép
Fejtő Ferenc fénykép
Al Gore fénykép
Coluche fénykép

„A drog száz halálesetet okozott a múlt évben, az alkohol ötvenezret! Jól válassz, cimbora!”

Coluche (1944–1986) francia színész, humorista

Neki tulajdonított idézetek

Bjørn Lomborg fénykép
Orbán Viktor fénykép

„A Fidesznek igenis van elvi kiindulópontja… a modern XX. század végi liberalizmus.”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

Idézetek, 1994–1998, Idézetek beszédeiből, 1990–1994
Forrás: Debreczeni József: Egyetértésben Orbánnal http://nol.hu/cikk/394913/, Népszabadság, 2006. február 21.

Orosz László Wladimir fénykép
Kazinczy Ferenc fénykép

„… mit tett ő a hazáért?
Miatta hét esztendeig szívá csak
A börtönök dögvészes levegőjét,
És csak fél századig
Tartá vállán, mint Atlas az eget,
A nemzetiségnek ügyét.”

Kazinczy Ferenc (1759–1831) magyar író, költő, nyelvész, politikus, az MTA tagja

Kazinczyról írták, Petőfi Sándor: Széphalom

Szerb Antal fénykép
Faludy György fénykép
Alan Alexander Milne fénykép
Milan Kundera fénykép
Johannes Robert Becher fénykép