„Ha két grafikus neve marad fenn az utókornak a huszadik századból, a másik én leszek, ha csak egy, az Szalay Lajos lesz.”

Forrás Wikiquote. Utolsó frissítés 2023. szeptember 29.. Történelem

Témakörök

Pablo Picasso29

spanyol képzőművész, író, festő. 1881–1973

Hasonló idézetek

„A betűvetés bizony nagy dolog. A könyv erősebb majdnem mindennél. Sokszor elgondoltam, ha mi már nem leszünk, és emlékünket is betakarta már az Idő, a könyveink még mindig itt lesznek. És ha valaki ugyan száz esztendő múlva olvassa azt, amit én tegnap, annak az a száz év fel sem tűnik, ugyanazt láthatja, mint én, amikor olvastam. A könyv túlél minket és ez így van jól.”

Papp Olivér (1975) magyar író (1975–)

Verőcei emlékeim - Malom a pataknál
Idézetek műveiből

„Ha te száz évig élsz, én is száz mínusz egy napot akarok élni, hogy soha ne kelljen nélküled élnem.”

Alan Alexander Milne (1882–1956)

„Bármivel foglalkozz is, egyedül az elszántságon múlik minden. Ha valóban el akarsz érni valamit, minden bizonnyal el is fogod érni… Ha művelt akarsz lenni, az leszel. De csak akkor, ha igazán akarod, ha mindennél jobban akarod, és nem akarsz még száz különféle dolgot ugyanolyan nagyon.”

William James (1842–1910)

„A Holocaust a nemzetünk történelmének egy obszcén periódusa. Úgy értem, ennek a századnak a történelmének. De mi mindannyian ebben a században éltünk. Én nem éltem ebben a században.”

Dan Quayle (1947)

„A Holocaust egy szégyenteljes korszaka országunk történelmének. Úgy értem, hogy a század történelmének. De hiszen mindannyian éltünk ebben a században. Én nem éltem ebben a században.”

Al Gore (1948) amerikai politikus

Neki tulajdonított idézetek

„Brodszkij: Ha mindenáron muszáj effélékbe belemennünk, nem, nem értek egyet. Véleményem szerint a 20. század legnagyobb költője Cvetajeva. Természetesen Cvetajeva.”

Marina Ivanovna Cvetajeva (1892–1941) orosz költő és író

Róla, Joszif Brodszkij
Forrás: http://lib.web-malina.com/getbook.php?bid=1277&page=1

„Ha ismerjük az ellenséget és ismerjük magunkat is, akkor száz csatában sem jutunk veszedelembe; ha azonban nem ismerjük az ellenséget, csak magunkat ismerjük, akkor egyszer győzünk, másszor vereséget szenvedünk; és ha sem az ellenséget, sem magunkat nem ismerjük, akkor minden egyes csatában feltétlenül végveszély fenyeget bennünket.”

Sun Zi (-543–-495 i.e.)

Idézetek könyvéből

„Hiszem, hogy az embereiség a 20. században sok-sok tapasztalatot szerzett. Néhány jót, és rengeteg rosszat. Micsoda nyomor, micsoda pusztítás! A legtöbb emberi lényt e század két világháborújában ölték meg. De az emberi természet olyan, hogy amikor ilyen rettenetes válságos helyzettel kell szembenéznünk, az emberi elme képes felriadni és más megoldást találni.”

Tendzin Gyaco (1935)

Eredeti: I believe that in the 20th century, humanity has learned from many, many experiences. Some positive, and many negative. What misery, what destruction! The greatest number of human beings were killed in the two world wars of this century. But human nature is such that when we face a tremendous critical situation, the human mind can wake up and find some other alternative.

„Ennek az embernek a nevét ragozták a földgolyó újságjai, dörmögte száz meg száz nyelven ezer meg ezer bemondó, kiáltozta beszéde elején és végén ezernyi előadó, énekelte sok-sok pionirhang, említették főpapok, amikor pohárköszöntőt mondtak. Ennek az embernek a neve sült rá haldokló hadifoglyok ajkára, börtönfoglyok dagadt ínyére. Erre a névre kereszteltek át sok-sok várost és teret, utcát és sugárutat, palotát, egyetemet, iskolát, szanatóriumot, hegygerincet, tengeri csatornát, gyárat, bányát. szovhozt, kolhozt, sorhajót, jégtörőt, halászbárkát, cipőszövetkezetet óvodát - sőt moszkvai újságírók egy csoportja azt javasolta, hogy erre változtassák át a Volga és a Hold nevét is.”

Alekszandr Szolzsenyicin (1918–2008) orosz író

Idézetek műveiből, A pokol tornáca

„Az egyik legizgalmasabb művésze volt a múltnak tekintett huszadik századnak, és egyik legmegfelelőbb meghatározója a művészi kifejezésnek is. Egyszerre volt költő, író, festő, filmrendező, aki mindig bohém, játékos kedvű, látásmódjában szürrealista, alkotásaiban mindig újat kereső, akit a különlegességre mindig fogékony szellem jellemzett leginkább. [http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjbe/0/24566/1]”

Jean Cocteau (1889–1963) francia író, festő, filmrendező

Róla írták/mondták

Kapcsolódó témák

Század