„Volkov: Amióta hallottam az ön előadásait, olvastam az esszéit, egészen másként gondolkodom Cvetajeváról… Korábban többre tartottam Ahmatovát, ő pedig többször is leszögezte, hogy a 20. század legnagyobb költője Oszip Mandelstam. Egyetért ön ezzel?”

„Önök börtönbe vetik a szerencsétlen tolvajt, aki azért lop, hogy éhen ne haljon, de még soha, egy éjszakára sem dugtak rács mögé egyetlen gazembert sem a sok száz közül, akik milliókat loptak el az államtól.”

Fidel Castro (1926–2016) kubai kommunista politikus

„Hiszek a szabad kereskedelemben, mivel hosszú távon és általában ez az egyetlen politika, ami technikailag megalapozott és intellektuálisan helytálló. /Előadás a Liberális Nyári Egyetemen, 1925/”

John Maynard Keynes (1883–1946) (1883-1946) angol matematikus és közgazdász

„Arisztotelész lehetne az önök tanítványa. És tátott szájjal hallgatná az okítást. Arisztotelész polihisztor volt, időtlen intellektus. Ma önök nem csak hogy többet tudnak a világról, de sokkal mélyebb megértéssel is bírnak a dolgok működését illetően. Ezzel a kiváltsággal jár, ha valaki Newton, Darwin, Einstein, Planck, Watson, Crick és munkatársaik után születik a világra.”

Richard Dawkins (1941) brit etológus, evolúciós biológus és népszerű tudományos író

„A legapróbb kedvesség is többet ér, mint a legnagyobb szándék.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

„A nagy költőkhöz hasonlóan a természetnek is megvan az a képessége, hogy a legkisebb eszközökkel a legnagyobb hatásokat váltsa ki.”

Heinrich Heine (1797–1856) zsidó származású német romantikus költő, író, újságíró

„Kinek sok van, csakhamar
még sokkalta többje lészen,
kinek csak kevese van,
azt is elveszik egészen.”

Heinrich Heine (1797–1856) zsidó származású német romantikus költő, író, újságíró

„A hálás szív nemcsak a legnagyobb erény, hanem az összes többi erény szülője is.”

Cicero (-106–-43 i.e.) ókori római író, filozófus, politikus

„Többet adok egy hű kutya farkcsóválására, mint száz barátságnyílvánításra és mímelésre.”

Arthur Schopenhauer (1788–1860)

„A 18.-19. században a Monarchia egyéb államaival és tartományaival együtt Magyarország is nagy lépésekkel haladt előre az európai sodrásban, úgyhogy az örökség pozitívnak mondható. Még akkor is, ha az abszolutizmussal járó, a nemzeti függetlenséget erősen korlátozó itézmények a népességben ellenállást váltottak ki. A magyar nemesi osztály többször föllázadt Bécs hűbériségellenes rendeletei ellen, viszont a jobbágyság és a városi polgárság jótékonynak tartotta őket.”

Fejtő Ferenc (1909–2008) francia-magyar történész, irodalomtörténész, kritikus, író, baloldali publicista, az MTA tagja