Idézetek város-ről

Idézetek gyűjteménye a város, emberek, ember, nap témáról .

Idézetek város-ről

Seattle törzsfőnök fénykép

„[…] A fehérek városaiból eltűnt a csend. Nem akad bennük egyetlen olyan hely sem, ahol tavasszal meghallani a rügyfakadást vagy a rovarzümmögést. De meglehet, csupán azért vélekedem így, mert én is vad vagyok, és mindezt nem értem. […] Mi maradhat meg az életből, ha nem hallani a madarak rikoltozását vagy éjszaka a békák cívódását a tóban?”

Seattle törzsfőnök (1786–1866)

Kivonatok a beszédből

Tavaszi, Csend, Éjszaka
Joszif Visszarionovics Sztálin fénykép

„A legtöbb népi demokráciában Sztálin elvtársról már elneveztek várost és üzemet. Nálunk még ilyen nincs. Úgy kellene megcsinálni a dolgot, hogy az építkezésen a dolgozók ezreinek mozgalmává váljék Sztálin elvtárs nevének felvétele.”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

Gerő Ernő

Demokrácia
Márai Sándor fénykép

„A „nyugati kultúra” kissé lógott rajtunk, mint frakk a négeren. Idegeink bűntudatosan lázadoztak. A kapuban gyanítani kezdtük, hogy a „Nyugat”valami más is, mint Anatole France művei, meglehetősen rossz magyar fordításban, Ady párizsi benyomásai, francia divatlapok és bajuszpedrők, történelmi leckék az iskolában s rosszul kiejtett francia szavak, melyeket oly hatásosan lehetett elhelyezni a köznapi beszédben. Kezdtük sejteni – inkább csak légköri benyomás volt ez ott, a belga-német határon! –, hogy polgárnak lenni, a szó nyugati értelmében más, mint polgárnak lenni odahaza; nemcsak a négy szoba teszi meg a gőzfűtés, a cselédek, Goethe összes művei a könyvszekrényben meg a finom úri társaság
…
Zavartan éreztük, nagyon finom idegekkel, hogy polgárnak lenni nem egészen ugyanaz Nantes-ban, mint Kassán – s mi odafent, a mi „nagy urbanitású” felvidéki városainkban, valahogy kínos-lelkiismeretesen voltunk polgárok, úgy iparkodtunk, mint az eminens diákok, valósággal szorgalmi feladatokat végeztünk polgáriasságból, ernyedetlenül civilizálódtunk. Nantes-ban valószínűleg éppen csak éltek az emberek egy életformán belül, különösebb osztálybecsvágy nélkül.”

Márai Sándor (1900–1989) magyar író, költő, újságíró

247-248. oldal
Az Egy polgár vallomásai című regényből

Rossz szerencsét, Emberek, Iskola, Feladatok
Thomas Jefferson fénykép

„A nagy városokat az ember erkölcsére, egészségére és szabadságára veszélyesnek tartom.”

Thomas Jefferson (1743–1826) amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok 3. elnöke (1801-1809)

Eredeti: levél Dr. Benjamin Rush http://www.yamaguchy.com/library/jefferson/1800.html-hoz, Monticello, 1800. szeptember 23.

Emberek, Egészség, Szabadság
Agatha Christie fénykép

„Az éjszaka falun sokkal komorabb, mint az ismerős zajokkal teli, közönyös városban, ahol biztonságban érzi magát az ismerős, megszokott tömegben. Nincs magányosság… de itt…”

Agatha Christie (1890–1976)

Éjszaka, Magányosság
Carlos Ruiz Zafón fénykép

„Párizs a világ egyetlen olyan városa, ahol az éhenhalás még mindig művészetnek számít.”

Carlos Ruiz Zafón (1964)

Világ
Carlos Ruiz Zafón fénykép

„Párizs a világ egyetlen olyan városa, ahol az éhenhalás még mindig művészetnek számít.”

Carlos Ruiz Zafón (1964)

Világ
Alekszandr Szolzsenyicin fénykép

„Ennek az embernek a nevét ragozták a földgolyó újságjai, dörmögte száz meg száz nyelven ezer meg ezer bemondó, kiáltozta beszéde elején és végén ezernyi előadó, énekelte sok-sok pionirhang, említették főpapok, amikor pohárköszöntőt mondtak. Ennek az embernek a neve sült rá haldokló hadifoglyok ajkára, börtönfoglyok dagadt ínyére. Erre a névre kereszteltek át sok-sok várost és teret, utcát és sugárutat, palotát, egyetemet, iskolát, szanatóriumot, hegygerincet, tengeri csatornát, gyárat, bányát. szovhozt, kolhozt, sorhajót, jégtörőt, halászbárkát, cipőszövetkezetet óvodát - sőt moszkvai újságírók egy csoportja azt javasolta, hogy erre változtassák át a Volga és a Hold nevét is.”

Alekszandr Szolzsenyicin (1918–2008) orosz író

Idézetek műveiből, A pokol tornáca

Emberek, Iskola, Tenger
Szabó Magda fénykép

„Honnan tudtad, hogy a Nemesis forduló kerekét megállíthatja a porszem, ami belekerül, a pillanat? Honnan tudtad, hogy csak annak nem ég le a városa, aki eleve nem is építkezik, de akkor minek élt, ha meg se próbált bástyát emelni a pusztulás ellen?”

Szabó Magda (1917–2007) magyar író, költő, műfordító

A Pillanat

Élet
Carlos Ruiz Zafón fénykép

„A sárkányok iránti rajongásomnak hosszú története van. Barcelona a sárkányok városa, sok épületének homlokzatát díszítik vagy őrzik és attól tartok, hogy én is egy vagyok közülük. Talán pont ezért, a kis szörnyetegekkel való szolidaritásból, évek óta gyűjtöm őket és menedéket nyújtok számukra az otthonomban, egy igazi sárkánybarlangban, amit mostanáig több mint 400 sárkányszerű lény népesít be, de számuk havonta emelkedik. Természetesen a sárkány évében születtem, de ezen kívül számos más kapcsolatom is van ezekkel a tüzet okádó zöld bestiákkal. A sötétséget kedvelő éjszakai lények vagyunk, de nem különösebben barátságosak és nem éppen barátai a nemeseknek és a vándorlovagoknak.”

Carlos Ruiz Zafón (1964)

Mi afición a los dragones viene de largo. Barcelona es ciudad de dragones, que adornan o vigilan muchas de sus fachadas, y me temo que yo soy uno de ellos. Quizás por eso, por solidaridad con el pequeño monstruo, hace ya muchos años que los colecciono y les ofrezco refugio en mi casa, dragonera al uso. Al día de hoy ya son más de 400 criaturas dragonas las que hacen mi censo, que aumenta cada mes. Además de haber nacido en el año, por supuesto, del dragón, mis vínculos con estas bestias verdes que respiran fuego son numerosos. Somos criaturas nocturnas, aficionadas a las tinieblas, no particularmente sociables, poco amigas de hidalgos y caballeros andantes y difíciles de conocer.
Zafón és a sárkányok

Kapcsolatok, Éjszaka
Nagy Endre fénykép

„Kosztolányi Dezső, a költő, az író, a fölényesen művelt ember szerény reporteri álruhában elindul előkelő magányából, bejárja a város utcáit, piacait, műhelyeit, hogy a megszokott, tudomásul vett funkciókban megkeresse a lelket. Bába, katona, gyógyszerész, rendőr, sírásó, – akárkivel áll is szóba, az ő parancsoló egyéniségének szuggesztiójában beszél és vallomásával az egész „brans”-ot világítja meg. A válaszok minden szaván érezni a reporteri becsületességgel megörökített életet, igazságot, de ezek a válaszok Kosztolányi Dezső kérdéseinek a függvényei és Kosztolányi nagy író: tehát tud kérdezni.”

Nagy Endre (1877–1938) magyar újságíró, író, konferanszié, kabaréigazgató

Alakok. Kosztolányi Dezső könyve – recenzió, Nyugat, 1929.

Emberek, Igazság, életkor, Kérdés
Dante Alighieri fénykép

„A Pokol kapuja

Én rajtam jutsz a kínnal telt hazába,
én rajtam át oda, hol nincs vigasság,
rajtam a kárhozott nép városába.
Nagy Alkotóm vezette az igazság;
Isten Hatalma emelt égi kénnyel,
az ős Szeretet és a fő Okosság.
Én nem vagyok egykoru semmi lénnyel,
csupán örökkel; s én örökkön állok.
Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel”

Dante Alighieri könyv Isteni színjáték

Isteni színjáték, Harmadik ének

Szeretet, Isten, Igazság, Remény
Rocky Marciano fénykép

„Mi lehet jobb annál, mint járni bármely város utcáit azzal a tudattal, hogy nehézsúlyú világbajnok vagy?”

Rocky Marciano (1923–1969)

Christopher Morley fénykép

„Minden város őrült, de az őrület gáláns. Minden város szép, de a szépség zord.”

Christopher Morley (1890–1957)

Szépség
Anton Pavlovics Csehov fénykép

„A doktor mondja barátjának:) Egész betegségem abban áll, hogy húsz év alatt ebben a városban csak egyetlenegy okos embert találtam, és az is őrült. Egyáltalán nem vagyok beteg, csak zsákutcába jutottam, és nem találok kiutat.
(A 6-os számú kórterem, 9. fejezet, 243-244. oldal; ford.: Szőllősy Klára”

Anton Pavlovics Csehov (1860–1904) orosz író, drámaíró, orvos

1
Széppróza

Emberek, Betegség
Gilbert Keith Chesterton fénykép

„Végignéztem az összes parkot az összes városban, de sehol sem találtam olyan szobrot, amit egy bizottságnak állítottak volna.”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

Idézetek forrás nélkül

Rejtő Jenő fénykép

„Meg gyött egy úr búcsúzni a várostól csíkos nadrágban, fényes, fekete hosszú kalapba, amit zsakettnek hívnak. Valami polgári szeméjj társaival küldöncsékben és leemelé fejéről a zsakettet és fehér kesztyűje volt és emlékesztete Gombperecre, az ettiketes faxnik spanyol hideglójára.”

Rejtő Jenő (1905–1943) magyar író

Idézetek műveiből, Piszkos Fred közbelép

Emo Philips fénykép

„New York egy csodálatos város. A minap bementem a könyvtárba, és a faragatlan könyvtárosnak azt mondtam: "Szeretnék egy kölcsönzőjegyet". Azt mondta, hogy ehhez be kell bizonyítanom, hogy én is a város polgára vagyok. Így hát leszúrtam.”

Emo Philips (1956)

Neki tulajdonított idézetek

Charles Baudelaire fénykép

„Óh nyüzsgő város, óh álmokkal teli város! … te óriás vadon!”

Charles Baudelaire (1821–1867) francia költő, esszéíró, kritikus

Neki tulajdonított idézetek

álmok, Tea

„Azután már nem mozdult semmi, csak a hold világított egykedvűen. Csupán az örök álmok birodalma, a csillagfényes égbolt nézegette magát az ablakok fényesen csillogó tükrében és álombéli ábrákat lehelt rájuk. A csend szétterült. Nyugalmas és mély lett. A város a hátára vette az éjszaka koromfekete, csillagporos takaróját. A titkokat suttogó hold felragyogott még egyszer, majd magára húzott egy puha felhőt, nyugovóra tért…”

Papp Olivér (1975) magyar író (1975–)

Álmok boltja - 10. Mutasd hát meg magad...
Idézetek műveiből

álmok, Csend, Éjszaka
Jókai Mór fénykép

„Pest olyan derült arczú város különben. Nincsenek ócska tornyai, vármaradványai, mik elmult borús időkre emlékeztetnének, az utolsó védbástya fala rég házak közé van beépítve; nincsenek ódon kastélyai, mikhez rémmeséket költhetne a népmonda; nincsenek titoktartó kolostorai, mik hideg borzadályt lehelnének falaikból; nincsenek fényes aristocraticus palotái; nincs Bastilleje, sem Towere, de nincs Kremlje és Louvre-e sem; még csak egy nagyobbszerű templom sem kevélyíti arczát. Olyan "otthon"-nak szánt város az egész.”

Jókai Mór könyv A kőszívű ember fiai

A kőszívű ember fiai

otthon, Idő, Ház
Lev Nyikolajevics Tolsztoj fénykép

„Városban az ember akár száz évet is elélhet úgy, hogy nem veszi észre, hogy már régen meghalt.”

Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828–1910)

Emberek
Johann Wolfgang Goethe fénykép

„Semmit sem hagyó korunk legfőbb átkának szükségképp azt tartom, hogy az ember a következő pillanatban máris felemészti az előzőt, hogy röptében elherdálja a napot, s így mindig máról holnapra élanélkül, hogy bármit végbevinne. Hiszen már a nap minden szakának megvan az újságja is! Egy jó koponya még beiktathatna egyet s mást. Így minden, amit teszünk, végzünk, költünk, sőt szándékolunk, a köz prédája lesz. Ha valaki örül vagy szenved, azt nyomban mások időtöltésére teszi, és így szökken a hír háztól házig, városról városra, birodalomból birodalomba, végül világrészek között is át, pokoli sebesen.”

Johann Wolfgang Goethe (1749–1832)

Idézetek az emberről

Emberek, Pokol, Nap, Ház
Mikszáth Kálmán fénykép

„Mert gyönyörű dolog az, kedves olvasóm, ahogy most a vendéglői étlapok készülnek.
Mikor nyári időben délben vagy este megered a szapora zápor, s künn a vendéglői asztaloknál megázik a sok kifli, zsemlye (a lótó-futó pincérek nem győzik mind behurcolni), akkor másnap majdnem az egész városban az étlapokon megjelenik egy régi ismerősünk, a „kifli-schmarn“, aki, ha egy kicsit inkognitó akar lenni, a „császár-morzsolya“ nevet is szokta használni.
Az aktuális étlap mindig hű fotográfiája az előző nap időjárásának. Ha almásrétes vicsorgatja rád a fogát júliusban, akkor tudd meg, hogy a környéken tegnap vihar volt, és az éretlen almákat lerázta a gallyakról.”

Mikszáth Kálmán (1847–1910) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, az MTA, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság …

153. oldal
Cikkek, karcolatok (1)

Akarat, Idő, Nap, Nyári
Jay Leno fénykép

„Egy nyilvánosház az ausztráliai Perth városában kénytelen volt ideiglenesen bezárni, mert egy amerikai hadihajó tengerészei lefárasztották a lányokat. Büszke vagyok rá, hogy amerikai vagyok!”

Jay Leno (1950) amerikai humorista

Neki tulajdonított idézetek

Lány
Szinópéi Diogenész fénykép

„Hé müdosziak, zárjátok be a kapukat, mert megszökik a város.”

Szinópéi Diogenész (-404–-322 i.e.) ókori görög cinikus filozófus

„Filmednek azt a szépséget, azt a szomorúságot stb. kell életre hívnia, amelyet egy város, egy táj, egy ház látványa kelt bennünk, nem pedig azt a szépséget, szomorúságot stb., amelyet egy város, egy táj, egy ház fényképe idéz elő.”

Robert Bresson (1901–1999) francia filmrendező, forgatókönyvíró

Neki tulajdonított idézetek

életkor, Szomorúság, Szépség, Fénykép
Joschka Fischer fénykép

„Jöjjenek el egyszer Németországba, mondjuk Berlinbe: Berlin a legnagyobb török város Törökországon kívül! És békésen élünk együtt.”

Joschka Fischer (1948) német politikus

Élet
Római Szent Kelemen fénykép

„Az apostolokat Jézus Krisztus rendelte számunkra, hogy hirdessék az evangéliumot, Jézus Krisztust pedig az Isten küldte el. Krisztus az Istentől, az apostolok Jézus Krisztustól, de mindkettő annak rendje szerint az Isten akaratából volt. Átvették a parancsolatokat, és Urunk Jézus Krisztus feltámadása által megbizonyosodva, és Isten igéjében megerősödve, a Szentlélek teljes birtoklásával elmentek, hogy hirdessék az evangéliumot, az Isten országát, mely el fog érkezni. Miután a különböző vidékeken és városokban hirdették az igét, elöljárókat állítottak mindenütt, kiket próbára tettek a lélekben, a püspököket és a diakónusokat, azok számára, akik hinni fognak. És ez nem volt újdonság, mert a régi időkben is írtak már a püspökökről és a diakónusokról. Az Írás ugyanis ilyenképpen beszél róluk: "Püspököket állítok nekik az igazságosságban, diákónusokat pedig a hitben"”

Római Szent Kelemen 1. századi püspök, ókeresztény író

vö. Iz 60,17
42.
Levél a korintusiakhoz (Kr. u. 88-96?)

Isten, Lélek, Idő, Krisztus
Mikes Kelemen fénykép

„Kedves néném, micsoda régi lakosok vagyunk ebben a városba, tegnap 33 esztendeje múlt el itt való uralkodó bujdosásunknak. A' bizonyos, hogy mint a negyedrésze, annyi időt nem töltöttem Zágonban.
(188. levél, Rodostó, 1753. 22. martii.)”

Mikes Kelemen könyv Törökországi levelek

Törökországi levelek

Idő, Múlt
Albert Camus fénykép

„Miközben Rieux a városból felszálló örömujjongást hallgatta, arra gondolt, hogy ez az öröm mindig veszélyben van. Mert ő tudta azt, amit nem tud ez a vidám tömeg, de a könyvekben olvasható, hogy a pestis bacilusa sohasem pusztul el, sem el nem tűnik, mert évtizedeken át szunnyadhat a bútorokban és a fehérneműben, türelmesen várakozik a szobákban, a pincékben, a bőröndökben, a zsebkendőkben és a limlomokban, s hogy eljő tán a nap, amikor a pestis, az emberek szerencsétlenségére és okulására, felébreszti majd patkányait, és elküldi őket, hogy egy boldog városban leljék halálukat.
A pestis”

Albert Camus (1913–1960) francia író, újságíró, filozófus

utolsó bekezdés
ford. Győry János
Forrással ellátott idézetei

Halál, Emberek, Öröm, Könyvek
Lükő Gábor fénykép

„Városi közönségünk oláh eredetűnek tartja a húzásos varrást … Etnográfusainknak talán nincs is véleményük a dologról, vagy ha van, az megegyezik a laikusokével.”

Lükő Gábor (1909–2001) magyar néprajzkutató, szociálpszichológus

A magyar lélek formái, Bíráló megjegyzéseiből

Szerb Antal fénykép

„A Corso Vittorio Emanuelen, a város egyik főutcáján egy kírakatot látok, tele zománcozott éjjeliedényekkel. „A nemzeti zománc immár felveszi a versenyt minden vetélytársával!” Hát ez igen! (Trieszt, avagy a fáradtság)”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

A harmadik torony

Nemes Nagy Ágnes fénykép

„Megnéztük a hattyú csőrét. És a feledhetetlen hattyú feledhetetlen sárga csőrén lila, irodai bélyegzővel odapecsételve látszott a jel: „B 64”. Amiből sok minden következik. Annyi bizonyosan, hogy Bruges városának legalább 64 hattyúja van (esetleg sokkal több is), és az is következik belőle, hogy Észak Velencéjében komolyan veszik az ingóságok leltározását.”

Nemes Nagy Ágnes (1922–1991) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a DIA posztumusz tagja

Idézetek prózai munkáiból

Stephenie Meyer fénykép

„Így inkább Júlián gondolkodtam még egy kicsit. Vajon mit csinált volna, ha Rómeó faképnél hagyja, nem azért mert száműzik a városból, hanem mert egyszerűen megunja őt? Vagy mondjuk Rozália alaposan lehordja, és ettől Rómeó meggondolja magát? Vagy nem veszi feleségül Júliát, hanem egyszerűen kereket old? Úgy véltem, tudom, mit érzett volna akkor Júlia.”

Stephenie Meyer (1973)

„A kecskeméti városi festőművészeti főiskola Révész Imre vezetésével újból szervezte a kecskeméti művésztelepet. Pályázatot hirdettek. Körülbelül tizenkét növendék kapott kedvezményt, ösztöndíjat. Nekem műterem, modell és koszt volt az ösztöndíjam. Budapest után Kecskemét valóságos üdülés volt.”

Nagy Imre (festő) (1893–1976) magyar festő, 1893-1976

Jean-Paul Sartre fénykép

„… a városoknak csak egyetlen napjuk van, s az minden reggel egyformán újrakezdődik.”

Jean-Paul Sartre (1905–1980) francia dráma- és regényíró

Neki tulajdonított idézetek

Nap

„London nagy város, de az én méreteimhez képest nem kunszt nagy városnak lenni. Nem mehettem úgy az utcán, hogy minden lépésnél ne kelljen felnéznem. Mindig magyarul köszöntek rám. Különben ez a tragédiám. Én mindenkire mindig csak felnézek.”

Zoli bohóc (1885–1944) magyar artista, bohóc

Idézetek a könyvből

Fidel Castro fénykép

„Mindenesetre a Vörökeresztnek Dél-Vietnámban kellene jobban dolgoznia, ahol a jenki katonák ezreket ölnek meg és ezrével kínozzák és gyilkolják a népet. Vagy Észak-Vietnámban, ahol a bűnös jenki bombák válogatás nélkül hullanak városokra és falvakra, iskolákra és kórházakra. A Vöröskeresztnek tennie kellene valamit Santo Domingoban is, ahol a megszálló katonák a legkülönfélébb módon kegyetlenkedik a néppel, és megszállva tartja az iskolákat. A Vöröskereszt még magában az Egyesült Államokban is közbeléphetne, hogy megakadályozza a néger lakosság lemészárlását, amint nemrégiben Los Angelesben történt.”

Fidel Castro (1926–2016) kubai kommunista politikus

Fejtő Ferenc fénykép

„A 18.-19. században a Monarchia egyéb államaival és tartományaival együtt Magyarország is nagy lépésekkel haladt előre az európai sodrásban, úgyhogy az örökség pozitívnak mondható. Még akkor is, ha az abszolutizmussal járó, a nemzeti függetlenséget erősen korlátozó itézmények a népességben ellenállást váltottak ki. A magyar nemesi osztály többször föllázadt Bécs hűbériségellenes rendeletei ellen, viszont a jobbágyság és a városi polgárság jótékonynak tartotta őket.”

Fejtő Ferenc (1909–2008) francia-magyar történész, irodalomtörténész, kritikus, író, baloldali publicista, az MTA tagja

Hal, Erős
Ho Si Minh fénykép

„Nixon elnök, az amerikai nép érdekeit elárulva, továbbra is folytatja az országunk déli része elleni agressziót, fokozza a B-52-es bombázók támadásait és mérgező vegyi anyagok szórását, bombaesőt küld falvainkra és városainkra, lemészároltatja honfitársainkat, s újabb, hallatlanul barbár bűnök további sorozatait követi el.”

Ho Si Minh (1890–1969)

:Az 1969. július 20-i felhívás

Plutarkhosz fénykép

„…éppen egy geometriai ábrán tépelődött, és annyira belemerült a probléma megoldásába, hogy sem a rómaiak betörését, sem a város elfoglalását nem vette észre. Hirtelen egy katona termett előtte, és felszólította, hogy kövesse Marcellushoz, de ő nem akart menni, amíg a problémát meg nem oldja, és be nem fejezi a bizonyítást; erre a katona megharagudott, kihúzta kardját és ledöfte. Mások azt mondják, hogy a római katona kivont karddal lépett oda hozzá, és azzal fenyegette, hogy azonnal megöli. Amikor Arkhimédész megpillantotta, kérte, várjon egy csöppet, hogy az elkezdett feladat ne maradjon befejezetlenül és bebizonyítatlanul, de a katona nem törődött kérésével, és végzett vele. Egy harmadik elbeszélés szerint, mikor Arkhimédész Marcellushoz vitte csillagászati műszereit, a napórát, a földgömböt és a szögmérőt, amellyel a napot szokta mérni, katonákkal találkozott, akik azt gondolták, hogy a dobozban aranyat visz, és megölték. Abban azonban mindenki egyetért, hogy Marcellus nagyon fájlalta Arkhimédész halálát, és gyilkosától, mint valami szentségtörőtől elfordult. Felkutatta Arkhimédész rokonait, és kifejezte előttük a nagy ember iránt érzett tiszteletét.”

Plutarkhosz (46–127) ókori görög életrajzíró

Arkhimédészről

Halál, Emberek, Probléma, Akarat
Edvard Munch fénykép

„Sétáltam egy este, az út egyik oldalán terület el a város, a másikon, alattam a fjord. Fáradt és beteg voltam – megálltam, s lenéztem a fjordra. Épp lement a nap, a fellegeket vörösre színezte, mint a vér. Úgy éreztem, hogy egy sikoly tör át a természeten – úgy tetszett, hogy hallom a sikoltást. Megfestettem ezt a képet, a felhőket valódi vérnek festettem. Sikoltottak a színek. Ez lett az Életfríz Sikoly című képe.”

Edvard Munch (1863–1944) világhírű norvég expresszionista festő

Forrás: Kristó Nagy István, 90. old.

Szín, Nap, Út
Fidel Castro fénykép

„Mikor a harc véget ért, a diktátor zsoldosai dühödt vadállatokként rohanták meg Santiago de Cuba városát, és a védtelen lakosságon töltötték ki első dühüket. Távol a harc színhelyétől, a nyílt utcán lőttek agyon egy kapualjban játszadozó ártatlan gyermeket, és amikor apja odarohant, hogy karjába emelje, fejét golyó fúrta át. Egy Cala nevű kisfiút, aki kenyérrel a kezében hazafelé tartott, szó nélkül agyonlőtték.”

Fidel Castro (1926–2016) kubai kommunista politikus

Távoli, Düh, Harc, Gyermekkor
Római Szent Kelemen fénykép

„Miután [az apostolok] a különböző vidékeken és városokban hirdették az igét, elöljárókat állítottak mindenütt, kiket próbára tettek a Lélekben, a püspököket és a diákonusokat, azok számára, akik hinni fognak. És ez nem volt újdonság, mert a régi időkben is írtak már a püspökökről és a diákonusokról.. A mi apostolaink is éppen ilyen jól tudták Urunktól, Jézus Krisztustól, hogy irigykedés támad a püspökség neve miatt. Mivel mindezeket tökéletesen tudták előre, felállították az előbbiekben említetteket, a továbbiakra pedig azt a rendelkezést adták, hogy mikoron majd ők is elszenderülnek, adják tovább más, kipróbált férfiaknak szent szolgálatukat.”

Római Szent Kelemen 1. századi püspök, ókeresztény író

42,4-5; 44,1-3.
Levél a korintusiakhoz (Kr. u. 88-96?)

Férfiak, Lélek, Idő, Krisztus
Paulo Coelho fénykép

„Olyan lesz az öregségünk, ahogyan élünk. Lehet, hogy úgy végezzük, mint egy kihalt város, de az is lehet, hogy olyanok leszünk, mint egy hatalmas fa - amely jelentőségteljes marad még akkor is, ha már nem tud megállni a lábán.”

Paulo Coelho (1947)

Híresebb idézetei

Élet, Fa
Samuel Beckett fénykép

„Rosszul ismertem a várost, születésem helyét, ahol életem első lépéseit tettem, s aztán az összes többit is, melyekkel oly csúnyán összekuszáltam ösvényeimet.”

Samuel Beckett (1906–1989) ír költő, próza- és drámaíró

Idézetek műveiből, A kitaszított (1946)

Rossz szerencsét, életkor, Születés
Stephen King fénykép

„Martin tiszteletes ezerszer elmondta, úgy sulykolta belé, mint valami helyesírási szabályt: épelméjű ember nem hisz istenben. Ezt nem mondhatod el a szószékről, mert a gyülekezet kikergetne a városból, de ez az igazság. Istennek semmi köze az ésszerűséghez; istennek a hithez, a bizalomhoz van köze.”

Stephen King könyv Rémület a sivatagban

Rémület a sivatagban (1996)

Emberek, Igazság, Bizalom

„…Nagy szárazság tarta abban az hónapban. Nappal három órakor nagy setét kezde lenni, tarta mind napestig, azután erős dörgés, csattogás, villámlás. Vala egy torony az várban Sigmond palotája mellett, kinek czímertorony volt neve. Számtalan sok porral volt rakva. Ez tornyot éjfélkor megütötte az menykű… ez tornyot és az mellette való palotákat mind elhánta vala… Temérdek sok hadi szerszámok vesztenek, némeleket az Dunába hánt, némeleket széllel döntött. Az vízvár is törökkel, marhákkal teljes volt, azokat is mind elhánta, vesztette… Az Dunán való hídat is nagy helyen általszakasztotta volt. királyok rejtekháza föld alatt vala, ott az császár kincsét tartották, mind oda veszett az is. Az város kapui mindenütt megnyílt volt, házaknak ajtajai azonképpen, lakatok, zárak megnyíltanak. Az Rákosnak egy mélföld az messze, fél mélyföldig az török szerszámait, és egyéb afféle marhákot elhánt az por Rákosra… Reggel, az nap hogy feltámadt volna, szerin-szerte széllel az hegyen az nagy füst vala. Az törökök széllel futottak, ki anyját, ki fiát, ki atyját kereste; az török azt mondja, hogy csak fizetett nép tizenkét száz veszett akkor.”

Szamosközy István (1570–1612) erdélyi magyar történetíró

hegy, Erős, Nap, Ház
Bölöni Farkas Sándor fénykép

„Európában szinte valamely varázslatnak hisszük azon eszközöket, melyek az amerikai népet egyes személyenként oly hirtelen a mívelődésnek ily magas pontjára emelték, s az egész nemzetet ily virágzó állapotba tették, s pedig azok Amerikában nézve csupa egyszerű és igen természetes eszközök. […] Ezen varázslóeszközöknek egyike Amerikában az újságok kiadása. A nemzet törvényei szerint minden egyes amerikai polgárnak teljes és kérdés alá sem jöhető jussa lévén ott, ahol és mikor tetszik, nyomtatóműhelyt állítani, s abban minden engedelemkéregetés s cenzúrai felvigyázat nélkül, akármely - a több polgárok vele egyforma jussait meg nem sértő - írásait szabadon kinyomtatni, ezen egyszerű mód által születnek Amerikában a tudományok és tudnivalók minden nemében annyi újságok, s terjednek oly könnyen és olcsón mindenüvé a tudományosság, értelmesedés és mívelődés. […] Erdély népessége majd egyforma a New York-i státussal, s Erdélyben 1, azaz egyetlenben egy újság adatik ki, és a New York-i státusban 237. A magyar haza népessége majd egyforma az Egyesült Státusokéval, s a magyar hazában mindöszve újság és folyóírás 10, azaz csak tíz teng-leng, és az Egyesült Státusban 1.015 adatik ki. Peekskill faluban már rég újság nyomattatik, s Marosvásárhelyt és Debrecenben s magyar városainknak nagy részében a magyar polgár még hazug levélnek hiszi az újságot.”

Bölöni Farkas Sándor (1795–1842) erdélyi író, műfordító, utazó, felfedező, művelődésszervező, az MTA tagja

Utazás Észak-Amerikába (1834)

Törvény, Kérdés, Könny, Tudomány
Czesław Miłosz fénykép

„Tegyük fel, hogy elfogadjuk a terror szükségességét a forradalom bizonyos szakaszaiban, s azt is elfogadjuk, hogy a balti népeket mint ellenforradalmi elemeket a szükséges százalékban meg kell semmisíteni. Csakhogy azonnal kétségeink támadnak: vajon egyenlőségi jelet tehetünk-e a pillanatnyi, az improvizált, valamint a hosszú időszakot felölelő terror közé. Nem tudom, vajon egy ezredévnyi távolságból nézve napjainkat, egyenlőségi jelet lehet-e tenni a guillotine és azon, évtizedeken át folyó deportálások közé, amelyeknek egész nemzetek estek áldozatul. Az egy év és tíz év nem ugyanaz. Az időtényező megváltoztatja a tettek minőségét. A hosszú ideig alkalmazott terror állandó apparátust feltételez, és tartós intézményt követel. A deportáltak esetleg szökni akarnak. A deportáltak rokonai távolról sincsenek elragadtatva, ajánlatos felvenni őket a következő listára. A rokon családok bizonytalan tényezőként szerepelnek, s csak a félelemmel, hogy ők is hasonló sorsra jutnak, lehet kordában tartani őket. Mivel a parasztok, akikből erőszakkal csináltak kolhoztagot, kelletlenül dolgoznak, s nem érdekli őket az idegen zsebbe vándorló haszon, csak a félelemmel serkenthetők jobb munkára. Egyébként a félelem már régóta ismert kötőanyaga a társadalmaknak. A liberális kapitalista társadalomban a pénzhiánytól, a munkanélküliségtől, a társadalmi ranglétra alsóbb fokára csúszástól való félelem készteti az embereket erőfeszítésre. Csakhogy ez itt mezítelen félelem. Például egy százezres kapitalista városban körülbelül tízezer ember éli meg a munkanélküliség miatti vagy a munkanélküliségtől való félelmet. Ez a félelem egyéni helyzetükből fakad, amely a környezet közömbössége és érzéketlensége miatt tragikus. De ha százezer ember él állandó félelemben, ez olyan közhangulatot teremt, amely óriási felhőként borul a városra. Az arany elidegeníti az embert önmagától. A tőke helyét elfoglaló mezítelen félelem legalább annyira, sőt még inkább elidegeníti az embert.”

Czesław Miłosz könyv A rabul ejtett értelem

A rabul ejtett értelem (1953)

Élet, Sors, Emberek, Félelem
Sir Winston Churchill fénykép

„A baltikumi Stettintől az Adriánál levő Triesztig vasfüggöny ereszkedett le, a kontinens teljes szélességében. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa ősi államainak összes fővárosa. Varsó, Berlin, Prága, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia, mindezen híres városok, környező népességükkel abban fekszenek, amelyet szovjet szférának kell neveznem, és így vagy amúgy, de mind ki van téve nem csupán a szovjet befolyásnak, de egy igen erős és egyes esetekben fokozódó mértékű moszkvai ellenőrzésnek is.”

Sir Winston Churchill (1874–1965) Az Egyesült királyság miniszterelnöke a II. világháború alatt

Részlet Winston Churchill 1946. március 5-i fultoni beszédéből

Erős
Erdős Virág fénykép

„(egy népszavazás margójára)

van egy ország
ahol lakom
semmi ágán
lógó
flakon
van egy város
ahol élek
ahány test épp
annyi
lélek
ahány lélek
annyi
lom is
utcára tett
fájdalom is
…

…
vasárnap volt
ahogy mindig
felöltöztek
ahogy illik
csupa dolgos
derék polgár
egy se ruszin
egy se bolgár
olyan szépek
hogy az csuhaj
egyik bérlő
másik
tulaj
kitűnőre
szerepeltek
álmukban sem
szemeteltek
nem engedték
hosszú lére
elindultak a mi-
sére
kukákat se
borogattak
kutyákat se
kurogattak
mise után
leszavaztak
bezabáltak
be is basztak…”

Erdős Virág (1968) magyar költő, író (* 1968)

Van egy ország

Élet, Fájdalom, kutyák, álmok
Balázs Ferenc fénykép

„A mindenségi élet törvényei a falu mellett döntenek.
A magánosan élő ember nem teljes ember, mert hiányoznak mellőle a társak, akik éppen olyan szerves részei az életnek, mint saját gondolatai.
A nagy városok viszont elzárják őt attól, aminek ölelésében kellene élnie: a földtől, a vizektől, az erdőktől és az erdő állataitól.
A nagyváros bezárja az embert az embercsordába. Egyebet sem lát és hall az ember, csak embert és embernek munkáját. Az emberről beszél minden körülötte: a házak, az utcák, a villmhárítók. Az ember kiszakította magát a mindenség öleléséből.”

Balázs Ferenc (1901–1937) erdélyi magyar író, költő

Rög alatt (részlet)

Élet, Emberek, életkor, Törvény
Nemes Nagy Ágnes fénykép

„Most már félévig este lesz.
Köd száll, a lámpa imbolyog.
Járnak az utcán karcsú, roppant,
négy-emeletnyi angyalok.
S mint egy folyó a mozivászon
lapján, úgy úsznak át a házon.

Acetilén fényében ázik
az útjavítás. Lenn a mélyben,
iszamos, hüllő-hátu cső,
pára gyöngyösödik a kérgen,
s a városon, mint vér a gézen,
általszívódik a nyirok.”

Nemes Nagy Ágnes (1922–1991) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a DIA posztumusz tagja

Idézetek versesköteteiből, Szárazvillám

Angyalok, Fény, Ház
Czesław Miłosz fénykép

„A háborús évek tapasztalataiból megtanultam valamit: nem szabad csak azért tollat venni a kezünkbe, hogy közöljük másokkal a keserveinket és belső ziláltságunkat, mert ez olyan silány áru, amelynek előállításához nincs szükség különösebb erőfeszítésre, következésképp nem is tisztelhetjük magunkat érte; aki látott már porba döntött milliós várost, több kilométernyi utcát, amelyen nemhogy ember, de még egy macska, még egy kóbor kutya sem található – az gúnyos mosollyal gondol a kortárs költőknek a nagyváros – de valójában saját lelkük – pokláról írt verseire. Az igazi „kietlen föld” sokkalta iszonyatosabb az elképzeltnél.”

Czesław Miłosz könyv A rabul ejtett értelem

A rabul ejtett értelem (1953)

Emberek, Mosoly, Erőfeszítés
Czesław Miłosz fénykép

„A háborús évek tapasztalataiból megtanultam valamit: nem szabad csak azért tollat venni a kezünkbe, hogy közöljük másokkal a keserveinket és belső ziláltságunkat, mert ez olyan silány áru, amelynek előállításához nincs szükség különösebb erőfeszítésre, következésképp nem is tisztelhetjük magunkat érte; aki látott már porba döntött milliós várost, több kilométernyi utcát, amelyen nemhogy ember, de még egy macska, még egy kóbor kutya sem található – az gúnyos mosollyal gondol a kortárs költőknek a nagyváros – de valójában saját lelkük – pokláról írt verseire. Az igazi „kietlen föld” sokkalta iszonyatosabb az elképzeltnél.”

Czesław Miłosz könyv A rabul ejtett értelem

A rabul ejtett értelem (1953)

Emberek, Mosoly, Erőfeszítés
Charles Baudelaire fénykép

„Gyakran, míg rőten ég a sarki utcalámpa,
s üvegje szélbe sír s csapkodva leng a lángja,
vén külváros szivén, hol utvesztő a sár,
s a nyüzsgő, vak tömeg zúgón erjedve jár,

látni a rongyszedőt, ingatja furcsa séta,
fejet ráz és falat bökdös, mint egy poéta,
a rendőrökre most - szolgák! - ügyet se vet,
szive áradva ont tündöklő terveket.
(Tóth Árpád)

Gyakorta, hol vörhenyszin fényt sző az utcalámpa,
és tört üvegje csörren, s lángját a szél cibálja,
nyomortanyák és palánkok mögött, amerre sáros
útvesztők közt rohasztó mocsárba vész a város:

agg rongyszedő botorkál feléd magános séta
útján, fejét a falhoz koccintva, mint poéta,
s a rendőrökre - piszkok!”

Charles Baudelaire (1821–1867) francia költő, esszéíró, kritikus

ügyet se vet, míg részeg
agyában sorra gyúlnak a tündölő remények.
Idézetek verseiből, A rongyszedő bora

Fény, Út
Gyurcsány Ferenc fénykép

„Ha az embert megbántják, megsértik, rágalmakat szórnak rá, akkor az ember megrázza magát és megy tovább, ha valakik kóbor kutyákat kergetnek ki az utcára, akkor erre a válasz nem az, hogy mi pedig veszett rókákat, a válasz az, hogy a kóbor kutyákat befogjuk, és telepre visszük, a városokat és az országot megvédjük”

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

2005 - 2006

Emberek, kutyák
Lev Nyikolajevics Tolsztoj fénykép

„Minden nagy irodalom kétféle történetből áll: egy ember útra kel, vagy egy idegen érkezik a városba.”

Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828–1910)

Emberek, Irodalom, Út
Johannes Robert Becher fénykép

„Nem látni tornyokat. A szem homályos.
Mint villámtól, a tető csupa tűz.
Zuhanó fényt iszik falu város.
Folyóban gyerek ül meztelenül.

Gejzír örvénylik pöcegödörből.
Szenny, hulladék, gőzös zsigerek.
Utcákon villamosok lihegnek.
Falakról zuhannak látomások.”

Johannes Robert Becher (1891–1958) német költő és politikus

Hajnal Gábor
Idézetek verseiből

Fény
Johannes Robert Becher fénykép

„Ezer nap koszorúz, szél hord, akárcsak
magasra duzzadó tengerhabok.
Hegyek - : körhintán óriáselefántok
öveznek, bimbózó város-magot.
Az utcákon emberi szárnycsapások.
Csodás ország: szerelmesed vagyok,
legtisztább hazát te adtál volt, bizony:
tág s fénylő - : ősparadicsom!

(...)

Imádunk -: egyesítő érzelem!
Ily szürke mondatokban is: "Hűs volt éjjel; s igen,
te szép asszony, hideg voltál hozzánk s cudar."
...Ó, kín-harmónia, mely téged könnyez itt...!
Sír, tombol, ki magáért küszködik!
Dicsértessék tehát, ami egybezár.
Csak soha ördög s pokol! S döghalál!
Imádunk, ó érzés, mely egyesít....”

Johannes Robert Becher (1891–1958) német költő és politikus

Csorba Győző
Idézetek verseiből

Emberek, Érzés, hegy, szerelmesek
Irwin Shaw fénykép

„Általában véve egyetlen modern város lakossága sem kelti a fizikai szépség benyomását a látogatóban. A nagyvárosi élet könyörtelen bélyeget nyom az emberi arcra.”

Irwin Shaw (1913–1984)

Élet, Emberek, Szépség
Italo Calvino fénykép

„A városok, akárcsak az álmok, vágyakból és félelmekből épülnek fel, még akkor is, ha beszédük fonala titkos, szabályaik abszurdak, perspektíváik csalókák, és minden valami mást takar.”

Italo Calvino (1923–1985)

álmok