Idézetek terem-ről

Idézetek gyűjteménye a terem, emberek, ember, élet témáról .

Teljesen 37 idézet, szűrés:


Albert Einstein fénykép
Albert Einstein fénykép
Rámakrisna fénykép
Selye János fénykép

„A természetes emberi ösztönök kielégítésének meggátlása ugyanolyan veszélyes helyzetet teremt, mint bármely tevékenységnek a kívánatos időn és mértéken túli erőltetése.“

—  Selye János osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus 1907 - 1982

Idézetek műveiből, Stressz szorongás nélkül

Ottlik Géza fénykép
Popper Péter fénykép

„Akiben zűrzavar van – zűrzavart hoz létre környezetében. Akiben rend van - rendet teremt maga körül.“

—  Popper Péter magyar pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár 1933 - 2010

Stendhal fénykép
Nikola Tesla fénykép
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij fénykép
Alekszandr Szolzsenyicin fénykép
Stephen King fénykép
Stendhal fénykép
Hippokratész fénykép
Charlotte Brontë fénykép

„Az embernek mozgalmasság kell. Ha nincs, teremt magának…“

—  Charlotte Brontë angol költő, író 1816 - 1855

Neki tulajdonított idézetek

Serge Gainsbourg fénykép

„A szivaroknak megvan az az előnyük, hogy kiürítik a teret körülöttem.“

—  Serge Gainsbourg francia költő, zeneszerző, énekes, színész, filmrendező 1928 - 1991

Orbán Viktor fénykép
Petőfi Sándor fénykép
Richard Wagner fénykép
Anthelme Brillat-Savarin fénykép

„Isten akaratából az ember a természet királya, és minden, amit a föld termel, neki terem.“

—  Anthelme Brillat-Savarin francia jogász és politikus 1755 - 1826

Forrással megjelölt idézetek, Az ízlés fiziológiája

Lénárd Sándor fénykép
Joszif Visszarionovics Sztálin fénykép
Isaac Newton fénykép
Paul Valéry fénykép
Horatius fénykép
Orbán Viktor fénykép
Tendzin Gyaco fénykép
Orbán Viktor fénykép
Citát „Minden élet saját halhatatlanságot teremt magának.“
Stephen King fénykép
Czesław Miłosz fénykép

„Tegyük fel, hogy elfogadjuk a terror szükségességét a forradalom bizonyos szakaszaiban, s azt is elfogadjuk, hogy a balti népeket mint ellenforradalmi elemeket a szükséges százalékban meg kell semmisíteni. Csakhogy azonnal kétségeink támadnak: vajon egyenlőségi jelet tehetünk-e a pillanatnyi, az improvizált, valamint a hosszú időszakot felölelő terror közé. Nem tudom, vajon egy ezredévnyi távolságból nézve napjainkat, egyenlőségi jelet lehet-e tenni a guillotine és azon, évtizedeken át folyó deportálások közé, amelyeknek egész nemzetek estek áldozatul. Az egy év és tíz év nem ugyanaz. Az időtényező megváltoztatja a tettek minőségét. A hosszú ideig alkalmazott terror állandó apparátust feltételez, és tartós intézményt követel. A deportáltak esetleg szökni akarnak. A deportáltak rokonai távolról sincsenek elragadtatva, ajánlatos felvenni őket a következő listára. A rokon családok bizonytalan tényezőként szerepelnek, s csak a félelemmel, hogy ők is hasonló sorsra jutnak, lehet kordában tartani őket. Mivel a parasztok, akikből erőszakkal csináltak kolhoztagot, kelletlenül dolgoznak, s nem érdekli őket az idegen zsebbe vándorló haszon, csak a félelemmel serkenthetők jobb munkára. Egyébként a félelem már régóta ismert kötőanyaga a társadalmaknak. A liberális kapitalista társadalomban a pénzhiánytól, a munkanélküliségtől, a társadalmi ranglétra alsóbb fokára csúszástól való félelem készteti az embereket erőfeszítésre. Csakhogy ez itt mezítelen félelem. Például egy százezres kapitalista városban körülbelül tízezer ember éli meg a munkanélküliség miatti vagy a munkanélküliségtől való félelmet. Ez a félelem egyéni helyzetükből fakad, amely a környezet közömbössége és érzéketlensége miatt tragikus. De ha százezer ember él állandó félelemben, ez olyan közhangulatot teremt, amely óriási felhőként borul a városra. Az arany elidegeníti az embert önmagától. A tőke helyét elfoglaló mezítelen félelem legalább annyira, sőt még inkább elidegeníti az embert.“

—  Czesław Miłosz, könyv A rabul ejtett értelem

A rabul ejtett értelem (1953)