Idézetek század-ről

Idézetek gyűjteménye a század, emberek, ember, év témáról .

Idézetek század-ről

„…összességében az MDF egy olyan elkorhadt, régi világot képvisel, ami soha többé nem fog Magyarországra visszatérni. […] a XX. század végi modern társadalomtól idegen az a gondolatvilág, amellyel kéretlenül boldogítani akarják a nemzetet. [Az MDF] a társadalommal szemben keres politikai szövetségest az egyházakban. […] vajmi kevés esély van arra, hogy a kormánykoalíció pártjaiból korszerű konzervatív párt alakuljon ki.”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

A Fidesz pécsi kongresszusa, 1992. május Idézetek, 1989–1993 Forrás: Orbán, bal, jobb http://nol.hu/archivum/archiv-373209-186689

Világ

„Szívünk ébredező kertje virágozzon több száz virággal.”

Thich Nhat Hanh (1926)

Virágok, Szív

„A betűvetés bizony nagy dolog. A könyv erősebb majdnem mindennél. Sokszor elgondoltam, ha mi már nem leszünk, és emlékünket is betakarta már az Idő, a könyveink még mindig itt lesznek. És ha valaki ugyan száz esztendő múlva olvassa azt, amit én tegnap, annak az a száz év fel sem tűnik, ugyanazt láthatja, mint én, amikor olvastam. A könyv túlél minket és ez így van jól.”

Papp Olivér (1975) magyar író (1975–)

Verőcei emlékeim - Malom a pataknál
Idézetek műveiből

Könyvek, Idő

„És száll az idő, és száll az idő, és szállnak az évek, száz év, kétezer év, és zúgnak a távoli partok, zúgnak a kis meg a nagy kikötők, mert nagy a hír, ami hírlik: nincs Ilion csupakő peremén csak szürke ebeknek sokasága és senki kívülük. Járnak a szürke kutyák, hegyes orruk zöld holdra meresztik, hosszú sírással sírnak, mert senki a parton nincs kívülük, csak a csend meg a kő meg a por a magánnyal. És aki arra halad, hogy tudná, mit takar itt el, mit fed a por, miféle nyomot, két talp puha rajzát.”

Szabó Magda (1917–2007) magyar író, költő, műfordító

A Pillanat

kutyák, Hal, Magány, Csend

„Nem az az igazán ügyes, aki száz csatában győz, hanem az, aki harc nélkül vesz erőt az ellenségen.”

Sun Zi (-543–-495 i.e.)

Idézetek könyvéből

Harc

„Ahogy ennek az évezrednek az utolsó évtizedébe lépünk, optimista vagyok, hogy az ősi értékek, amelyek fenntartották az emberiséget, ma újra igazolják létjogosultságukat, hogy egy kedvesebb és boldogabb 21. századba lépjünk. Mindannyiunkért imádkozom, elnyomóért és barátért, hogy együtt egy jobb világot építsünk az emberi egyetértés és szeretet által, és hogy ezáltal csökkentsük a fájdalmát és a szenvedését minden érző lénynek.”

Tendzin Gyaco (1935)

Beszéde a Nobel-békedíj átvételekor (1989)
Eredeti: As we enter the final decade of this century I am optimistic that the ancient values that have sustained mankind are today reaffirming themselves to prepare us for a kinder, happier twenty-first century. I pray for all of us, oppressor and friend, that together we succeed in building a better world through human understanding and love, and that in doing so we may reduce the pain and suffering of all sentient beings.

Szeretet, Emberek, Világ, Szenvedés

„De mi a demokrácia? Kedvezés a durva többségnek. A többségnek kedvezni pedig azt jelenti, hogy a középszerhez igazodunk, egy alacsonyabb szinthez,, a magasba szökő törékeny szálakat pedig levágjuk. Száz vagy ezer tökfilkó jelöli ki az utat szavazatával a világos elméknek.”

Alekszandr Szolzsenyicin (1918–2008) orosz író

Idézetek műveiből, A pokol tornáca

Demokrácia

„Hiszem, hogy az embereiség a 20. században sok-sok tapasztalatot szerzett. Néhány jót, és rengeteg rosszat. Micsoda nyomor, micsoda pusztítás! A legtöbb emberi lényt e század két világháborújában ölték meg. De az emberi természet olyan, hogy amikor ilyen rettenetes válságos helyzettel kell szembenéznünk, az emberi elme képes felriadni és más megoldást találni.”

Tendzin Gyaco (1935)

Eredeti: I believe that in the 20th century, humanity has learned from many, many experiences. Some positive, and many negative. What misery, what destruction! The greatest number of human beings were killed in the two world wars of this century. But human nature is such that when we face a tremendous critical situation, the human mind can wake up and find some other alternative.

Rossz szerencsét, Emberek, Természet

„Ennek az embernek a nevét ragozták a földgolyó újságjai, dörmögte száz meg száz nyelven ezer meg ezer bemondó, kiáltozta beszéde elején és végén ezernyi előadó, énekelte sok-sok pionirhang, említették főpapok, amikor pohárköszöntőt mondtak. Ennek az embernek a neve sült rá haldokló hadifoglyok ajkára, börtönfoglyok dagadt ínyére. Erre a névre kereszteltek át sok-sok várost és teret, utcát és sugárutat, palotát, egyetemet, iskolát, szanatóriumot, hegygerincet, tengeri csatornát, gyárat, bányát. szovhozt, kolhozt, sorhajót, jégtörőt, halászbárkát, cipőszövetkezetet óvodát - sőt moszkvai újságírók egy csoportja azt javasolta, hogy erre változtassák át a Volga és a Hold nevét is.”

Alekszandr Szolzsenyicin (1918–2008) orosz író

Idézetek műveiből, A pokol tornáca

Emberek, Iskola, Tenger

„Mindannyian ismerjük Voltaire megjegyzését, miszerint az orrot nyilvánvalóan arra tervezték, hogy tartsa a szemüveget. Ma már közel sem annyira fontosak az ilyen paródiák, mint a tizennyolcadik században voltak, hiszen Darwin óta sokkal jobban értjük, miért és hogyan alkalmazkodtak az élõlények környezetükhöz. Nem környezetüket alkották olyanná, hogy megfelelõ legyen számukra, hanem õk idomultak környezetükhöz, s ez az adaptáció alapja. Nincs bizonyíték arra, hogy a megtervezettség is szerepet játszana a dologban.”

Bertrand Russell (1872–1970) angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja

Miért nem vagyok keresztény? http://www.freeweb.hu/ateizmus/whynot.html

„Hogysem tíz barátot szerezzek képmutatással, inkább szerzek őszinteségemmel száz ellenséget.”

Petőfi Sándor (1823–1849) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős

Forrás?

Őszinteség, Vicces

„A paradoxonok olyan igazságok, amelyek egy századdal előbb születnek meg, mint kellene.”

Jean-Jacques Rousseau (1712–1778)

Neki tulajdonított idézetek

Igazság

„Önök börtönbe vetik a szerencsétlen tolvajt, aki azért lop, hogy éhen ne haljon, de még soha, egy éjszakára sem dugtak rács mögé egyetlen gazembert sem a sok száz közül, akik milliókat loptak el az államtól.”

Fidel Castro (1926–2016) kubai kommunista politikus

Éjszaka

„Ha ismerjük az ellenséget és ismerjük magunkat is, akkor száz csatában sem jutunk veszedelembe; ha azonban nem ismerjük az ellenséget, csak magunkat ismerjük, akkor egyszer győzünk, másszor vereséget szenvedünk; és ha sem az ellenséget, sem magunkat nem ismerjük, akkor minden egyes csatában feltétlenül végveszély fenyeget bennünket.”

Sun Zi (-543–-495 i.e.)

Idézetek könyvéből

„Ha két grafikus neve marad fenn az utókornak a huszadik századból, a másik én leszek, ha csak egy, az Szalay Lajos lesz.”

Pablo Picasso (1881–1973) spanyol képzőművész, író, festő.

„Az evolúció felőlem elmehet a pokolba. Hatalmas tévedés vagyunk. Egyetlen évszázadnyi közlekedési őrjöngéssel halálos sebet ejtettünk ezen a kedves, életadó bolygón – az egyetlenen az egész Tejúton. A kormány hadat visel a drogok ellen, nem igaz? Akkor menjen neki a kőolajnak is! Beszéljen arról, milyen káros a kőolaj bódulata! Ez aztán a káros bódulat! Ha tankolunk egy keveset az autónkba, akár száz mérföldet is megtehetünk óránként, elüthetjük a szomszéd kutyáját, és a cafatokra téphetjük a légkört.”

Kurt Vonnegut (1922–2007)

A hazátlan ember

Pokol

„Kis zugot, barátom, hol találhat
A szabadság s béke otthonul?
Vad viharral alkonyult a század,
S öldökölve ébred im az új.
(…)

Mérhetetlen a világ, ha nézed,
Hajók útja nem foghatja át,
Mégis, hátán végtelen terének,
Tíz boldog szív nem talál hazát.

Térj a lélek szent körébe inkább,
S hagyd az élet küszködéseit!
Álmainkban él csak a szabadság,
S a szépség csak a dalban virít.”

Friedrich Schiller (1759–1805)

Rónay György
Verseiből

Élet, Világ, Béke, Szépség

„Többet adok egy hű kutya farkcsóválására, mint száz barátságnyílvánításra és mímelésre.”

Arthur Schopenhauer (1788–1860)

Forrás nélküli idézetek

„Íme, az ortodoxia izgató regénye. Az emberek annak a bolond szokásnak rabjává lettek, hogy úgy beszélnek az ortodoxiáról, mint valami nehézkes, sivár és megülepedett dologról. Pedig nincs az ortodoxiánál kockázatosabb és érdekfeszítőbb. Az ortodoxia maga az egészség; és az egészség mindig drámaibb, mint a téboly. Az ortodoxia annak az embernek az egyensúlya, aki őrülten száguldó lovak mögött tartja a gyeplőszárat, s bár látszólag hol erre, hol arra dől és meginog, mégis megőrzi minden egyes testtartásában a szobrok szépségét és az aritmetika pontosságát… Az ortodox Egyház sohasem tért a kitaposott útra, nem fogadta el a konvenciókat; az ortodox Egyház sohasem volt tiszteletreméltóan mértékletes. Könnyebb lett volna elfogadnia az ariánusok földi hatalmát. Könnyebb lett volna a kálvinista 17. században belehajtani a predesztináció feneketlen árkába. Könnyű őrültnek, könnyű eretneknek lenni. Mindig könnyű a kor feje után indulni, de nehéz dolog vigyázni saját fejünkre. Mindig könnyű modernistának, mindig könnyű sznobnak lenni. Könnyű lett volna belezuhanni a tévedések és túlzások e nyílt csapdáiba, melyek mint egymást váltó divatok és szekták húzódnak végig a kereszténység történelmi útján. Mindig könnyű elesni; hiszen temérdek sarok van, ahol el lehet botolni, de csak egy van, ahol meg lehet állni. Magától értetődő és kényelmes dolog lett volna belezuhanni, a gnoszticizmustól a keresztény scientistákig, valamelyik hóbortba. Ámde kerülni mindezt: szédítő kaland; és lelki szemeim előtt mennydörögve száguld az égi szekér korszakokon át, az ostoba eretnekségek hanyattesnek vagy orra buknak, míg a merész igazság, bár meginog, diadalmasan megáll.”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

VI. A kereszténység paradoxonai
Igazságot! (Orthodoxy) (1909)

Emberek, Egészség, Igazság, Szépség

„Az író ambíciója az legyen, hogy inkább tíz olvasója legyen tíz év múlva és egy olvasója száz év múlva, száz kortárs olvasó helyett. (New York Times Book Review)”

Arthur Koestler (1905–1983) magyar-brit regény- és újságíró, társadalom-filozófus

„Hiába jött létre a többpártrendszer, az alkotmánybíráskodás és vált reálissá az állampolgárok millióinak választójoga az álamhatalom meghatározására, ha véleményformálásuk alapjait a fővárosi tömegmédiumok köré sereglő néhány száz főszerkesztő, szerkesztő, riporter, újságíró, és politikailag elkötelezett értelmiségi meg tudja határozni.”

Pokol Béla (1950) magyar jogász, alkotmánybíró

A "médiaértelmiségről"

Hit, Hiba

„Brodszkij: Ha mindenáron muszáj effélékbe belemennünk, nem, nem értek egyet. Véleményem szerint a 20. század legnagyobb költője Cvetajeva. Természetesen Cvetajeva.”

Marina Ivanovna Cvetajeva (1892–1941) orosz költő és író

Róla, Joszif Brodszkij
Forrás: http://lib.web-malina.com/getbook.php?bid=1277&page=1

„Magyarország a XXI. század első évtizedét elvesztette a gazdaság és társadalomfejlődés szempontjából. Rajtunk múlik, hogy a második évtized ne vesszen el.”

Bokros Lajos (1954) magyar közgazdász, egyetemi tanár, politikus

Múlt

„Senki sem értheti meg a 13. század nagyságát, ha nem fogja fel, micsoda új dolgok nőttek itt naggyá, és ha nem érti meg, hogy élő valami hozta őket létre. Ebben az értelemben ez a korszak bátrabb és szabadabb volt, mint az, amelyet renaissance-nak nevezünk. A renaissance-ban csupán régi dolgok támadtak fel és holt anyagban fedezték fel őket. Ha így nézzük; a középkoriság nem is renaissance volt, nem újjászületés, hanem naissance, születés. Nem régi templomokat másolt sírjai fölé és nem holt isteneket idézett fel az alvilágból. Új építészetet teremtett, olyan újat, mint a modern gépszerkesztés és annyira újat, hogy a gótika még ma is a legmodernebb építészet. Csak nem vesszük eléggé észre, mert utána a renaissance sokkal régimódibb építészete következett. Ebben az értelemben nyugodtan nevezhetjük a renaissance-ot visszaesésnek. Akármit is mondanak egyesek a gótikáról és a Szent Tamás-féle evangélium-magyarázatokról, annyi bizonyos, hogy ez nem volt visszaesés. Új előretörés volt, akár a gót építőművészet titáni lendülete, ereje pedig a mindent megújító Istenben nyugodott.”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

1. Két kolduló barát
Aquinói Szent Tamás (1933)

Idézetek, Születés

„Az egyik legizgalmasabb művésze volt a múltnak tekintett huszadik századnak, és egyik legmegfelelőbb meghatározója a művészi kifejezésnek is. Egyszerre volt költő, író, festő, filmrendező, aki mindig bohém, játékos kedvű, látásmódjában szürrealista, alkotásaiban mindig újat kereső, akit a különlegességre mindig fogékony szellem jellemzett leginkább. [http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjbe/0/24566/1]”

Jean Cocteau (1889–1963) francia író, festő, filmrendező

Róla írták/mondták

Művészet

„Puszta magyarul nemcsak azt a regényesen szabad, tengervégtelenség legelőt jelenti, amelyen Petőfi méneseinek körme dobog, a dunántúli magyar nyelven ezt egyáltalán nem jelenti, abból az egyszerű okból, mert ott ilyenek nincsenek. A Dunántúl a nagybirtokok közepén épült s néha egész faluszámba menő cselédlakások, istállók, fészerek és magtárak együttesét jelenti, amelyet azért nem lehet tanyának nevezni, mert a tanyán csak egy-két család él, ezeken meg néha száz-kétszáz is. (I. fejezet, 7. oldal)”

Illyés Gyula (1902–1983) magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő, az MTA és a DIA tagja

Prózai műveiből, Puszták népe

Élet, Család

„Városban az ember akár száz évet is elélhet úgy, hogy nem veszi észre, hogy már régen meghalt.”

Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828–1910)

Emberek

„A szójáték felé halad az egész század… A szójáték kifejezése azon ösztönnek, hogy a véletlen által keletkezett viszonyokat sokkal örökkévalóbb realitásoknak és sokkal jellemzőbb lényeknek tartjuk, mint az egyes dolgokat, melyek a viszony szereplői. El lehet így képzelni a világ új berendezését, amely szerint a fasorokból eltűnnek a fák és csak az érintkező lombok foltjai maradnak meg; a kémiai vegyületekből eltűnnek az alkotóelemek, és csak kapcsolóerejük vonalai maradnak egyetlen anyagi valóságként… Minden jobb part és minden bal part elhomályosul, de tele lesz a világ végtelen sok kemény híddal.”

Szentkuthy Miklós (1908–1988) magyar író, esszéíró, műfordító

Prae

Világ, Valóság, Hal, Véletlen

„Azt is hallottam vagy olvastam valahol, hogy a század elején a lélekbúvároknak sok gondot okozott egy idős, analfabéta parasztasszony, aki negyven fokos lázban, önkívületben Homérosz hexametereit kezdte skandálni görög nyelven. Végül kiderítették, hogy a néni kosztosdiákokat tartott hajdanán, és az ő hangos biflázásuk rögzítette a szöveget az asszony emlékezetének legmélyén vagy legszélső peremén, mivel gyógyulása után megint egy árva görög szót sem ismert többé, sőt az Iliász és az Odüsszeia létezéséről sem volt tudomása.”

Kálnoky László (1912–1985) magyar költő, műfordító

Idézetek prózai munkáiból

„Asztrov:) Azok, akik utánunk majd száz vagy kétszáz esztendő múlva élnek, és akik majd lenéznek bennünket azért, mert ilyen ostobán és ilyen ízléstelenül éltük le az életünket – azok talán megtalálják a módját, hogyan lehetnek boldogok, de mi… Nekünk már csak egy reményünk van. Az a remény, hogy ha majd a sírban nyugszunk, meglátogatnak a kísértetek, talán éppen kellemes kísértetek.
(4. felvonás, 466. oldal”

Anton Pavlovics Csehov (1860–1904) orosz író, drámaíró, orvos

Színpadi művek, Ványa bácsi (Jelenetek a falusi életből)

Élet, életkor, Remény

„Ha az elmúlt száz évben kiosztanánk az aranyat, az ezüst- és a bronzérmet azoknak akik a legtöbbet ártottak a magyar nemzetnek, akkor az aranyérmet Trianonnak, Trianon kiagyalóinak és végrehajtóinak kellene adnunk, ez azt hiszem nyilvánvaló. Az ezüstérmet vigyék a kommunisták. Én a bronzérmet odaadnám a TV2 és az RTL-Klub működtetőinek, ugyanis amit 1997 óta ebben az országban a mi pénzünkből művelnek, az felháborító, vérlázító, gyalázatos, hogy folyamatosan napról napra a képünkbe röhögnek, sztárnak nevezik magukat és a számunkra szent dolgokba törlik a lábukat. Úgyhogy ha csak egyetlen egyszer lesz a Jobbiknak – és biztos vagyok hogy lesz, adja az Isten, hogy legyen – lehetősége, hogy az úgynevezett koncessziós jogukról döntsön, hát akkor a következőt fogom javasolni remélem a Parlamentben: a TV2 és az RTL-Klub szűnjön meg, a székházaikat romboljuk porig, hintsük be sóval és alakítsunk ki romokból egy mementót azzal a felirattal, hogy így jár mindenki, aki Magyarországon a magyart gyalázza.”

Vona Gábor (1978) magyar politikus, pedagógus

Vona a kereskedelmi televíziókról 2008 őszén; későbbi nyilvános beszédeiben többször is kritizálta a kereskedelmi tévéket. Youtube http://www.youtube.com/watch?v=shbLfjEowjA

Isten, Nap

„A régi szép időknek van valami honvágyat ébresztő tulajdonságuk, ami a mai időkből hiányzik. Ez a tulajdonság talán azokban az időkben sem volt meg igazán, csak az évek multával nőtt hozzá az emlékükhöz, mint borotváltan meghalt nagyapákhoz a szakáll. Nem baj. Száz év múlva mi is régi szép idők leszünk.”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

Száz év előtt…, 143. o.
Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák, II. kötet: Magyar irodalom

Idő

„Nem az idő halad: mi változunk, egy század, egy nap szinte egyre megy.”

Madách Imre (1823–1864) író

Hal, Idő, Nap

„Semmi sem olyan elavult, mint ami tegnap történt; a görög ókor nem régimódi, nagyapáink ideje az. (A század betegsége, 456. o.)”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák, I. kötet: Világirodalom

Betegség

„Nem biztos, hogy azonnal sikerül a kétharmad, a stratégiában azt kell tudnunk, hogy ez a cél, és 8-12 éves periódusban nekünk kell uralkodni ebben az országban. Magyarországot az elmúlt ezer évben elkormányoztuk, az elmúlt száz évben történt egy pár hiba. Hatalomra jutott a baloldal, de a lényeg az, hogy mindenki tegye a magáét. Szeretnénk ezt az országot kitakarítani… Azt gondolom, hogy a szabadságharcot csak közösen tudjuk megvívni. A politikai ellenfeleink közül a fórum-baloldal, aminek semmi köze a baloldalisághoz, nevezzük őket volt komcsiknak vagy nómenklatúrának, nem hisz semmiben - a pénzben igen. Pragmatisták, materialisták, fogalmuk sincs, hogy az ember mit érez. Megszerezték az országot. Többször is. És meg akarják tartani. Ők az ellenfelünk. A másik ellenfelünk az SZDSZ. Megtámadták magát a nemzetet.”

Kerényi Imre (1943–2018) magyar színházi rendező, színigazgató, politikus

Pénz, Emberek, Hit, Hiba

„Élt egy lány száz évvel ezelőtt is, mint ahogy én most. Ő halott. Én vagyok a jelen, de tudom, hogy egyszer én is eltűnök. A nagy pillanat, a lángcsóva, jön és megy, véghetetlen futóhomok. Nem akarok meghalni, nem.”

Sylvia Plath (1932–1963) amerikai költő, író, novellista, gyerekkönyvíró

Élet, Lány, Akarat, Halott

„A helyzet úgy áll, hogy nekünk nincs hova visszavonulnunk. […] Az ország nyakig úszik az adósságban, a költségvetés romokban, a gazdák kivéreztetve, a munkanélküliség nő, a magyar vállalkozók pedig alárendeltek a saját hazájukban, a felvett kölcsönök, száz és ezer milliárdok pedig eltűntek. Nekünk, magyaroknak nincs hova hátrálni! Az ellenfeleink kimutatták a foguk fehérjét, agresszívek, kíméletlenek és durva hatalomvágy hajtja őket. Nincs hova hátrálnunk!”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

A Fidesz kampánygyűlésén a Budai várban elmondott beszédéből, 2006. Idézetek, 2006 Forrás: Fidesz-nagygyűlés: nem lehetünk a meghátrálás emberei http://nol.hu/archivum/archiv-400265-212065 – Népszabadság Online, 2006. április 10.

„Amit a haladásról általában el szoktunk mondani, az valóban rendkívüli! A "haladás", ahogyan azt manapság kinyilatkoztatjuk, egyszerűen nyelvtani középfoknak felel meg, amelyhez nem állapítottuk meg a felsőfokot. A vallás, hazafiasság, szépség vagy állatias gyönyör ideáljai helyett felkínáljuk a haladás alternatív ideálját - vagyis mindazzal szemben, amit jól ismerünk, többet kínálunk fel abból, amiről senki sem tud semmit. A haladásnak, ha helyesen értelmezzük, igencsak méltóságteljes és legitim jelentése van. Ha viszont a pontosan megállapított erkölcsi ideálok ellentéteként használjuk, egyszerűen nevetségessé válik. A haladás eszménye nem áll szemben az etikai és vallási célszerűség eszményével; az igazság ennek éppen a fordítottja. Senki sem használhatja a "haladás" szót, hacsak nincs pontosan meghatározott hitvallása, megmásíthatatlan erkölcsi törvénykönyve. Senki sem lehet haladó, ha nincsenek doktrínái; sőt, azt is mondhatnám, senki sem lehet haladó, ha nem csalhatatlan - vagy legalábbis hisz valamiféle csalhatatlanságban. Mert maga a "haladás" szó irányt jelöl; s mihelyt egy kicsit is kételkedni kezdek az irányt illetően, kételkedni kezdek magában a haladásban. Nem volt még korszak, mióta világ a világ, mely kevesebb joggal használhatta volna a "haladás" szót, mint mi. Lehetséges, hogy a katolikus 12. s a filozófikus 18. században egyszer jó, máskor rossz irányba indultak az emberek, s többé-kevésbé eltérő véleményük volt arról: milyen messze vagy pontosan merre menjenek, de hogy valamilyen irányt kell követniük, abban teljesen egyetértettek, s éppen ezért a haladás megtapasztalásának őszinte érzésében volt részük. Köztünk azonban épp az irányt illetően nincs egyetértés.”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

II. A negatív szellemről
Eretnekek (1905)

Rossz szerencsét, Emberek, Igazság, Világ

„A jövő század gazdasági, kulturális versenyét a világ azon régiójának népe fogja megnyerni, amelynek környezetét, életterét hozzáértő tájépítészek olyanná alakítják, hogy az kreativitásra késztessen.”

Mőcsényi Mihály (1919–2017) magyar kertészmérnök, egyetemi tanár

1981
Mőcsényi-idézetek

Világ, Jövő

„Volkov: Amióta hallottam az ön előadásait, olvastam az esszéit, egészen másként gondolkodom Cvetajeváról… Korábban többre tartottam Ahmatovát, ő pedig többször is leszögezte, hogy a 20. század legnagyobb költője Oszip Mandelstam. Egyetért ön ezzel?”

Marina Ivanovna Cvetajeva (1892–1941) orosz költő és író

Róla, Joszif Brodszkij

„A Holocaust a nemzetünk történelmének egy obszcén periódusa. Úgy értem, ennek a századnak a történelmének. De mi mindannyian ebben a században éltünk. Én nem éltem ebben a században.”

Dan Quayle (1947)

„Milyen az igazi igehirdetés? Ahelyett, hogy másoknak prédikálunk, elegendő igehirdetés az, ha állandóan Istent imádjuk. Aki azon fáradozik, hogy elérje a felszabadulást születéstől és haláltól, ő a valódi igehirdető. Aki szabad, ahhoz mindenhonnan emberek százai jönnek, akik égnek a vágytól, hogy tanítsák őket. Amikor virágzik a rózsa, a méhek mindenfelől jönnek kéretlenül.”

Rámakrisna (1836–1886) Indiai hindu szerzetes és filozófus

Halál, Emberek, Méh

„A társadalmi világban nem igazán az a fontos, megtörtént-e valami vagy sem, hanem hogy milyen mértékben és milyen feldolgozásban észleli azt a szélesebb környezet. Az újságok, a rádió és televízió révén a XX. században kitágult a világ számunkra, és a saját szemünkkel észlelt események mellett úgy ítéljük meg nagyobbrészt a világot […], ahogy a tömegmédiumok tálalják […]”

Pokol Béla (1950) magyar jogász, alkotmánybíró

A "médiaértelmiségről"

Világ

„Amennyiben legalább száz Bük-fürdőhöz hasonló létesülhetne néhány évtizeden belül, valószínűleg százezrek élhetnének meg kerti termékek előállításából, helyi eladásból. A vendégek milliói győződhetnének meg arról, hogy a világ kevés helyén ízesebb, zamatosabb a zöldség, a gyümölcs, a bor mint hazánkban.”

Mőcsényi Mihály (1919–2017) magyar kertészmérnök, egyetemi tanár

1996
Mőcsényi-idézetek

Világ, Bor

„Társadalmunk gazdag faji, vallási és politikai összetétele egy isteni ajándék lesz a 21. században. Nagy lesz azoknak a jutalma, akik képesek együtt élni, együtt tanulni, együtt dolgozni és minket összekötő szálakat kovácsolni.”

Bill Clinton (1946) amerikai ügyvéd, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 42. elnöke (1993-2001)

Vallás

„Ez mindig így van: semmi sem megy úgy, ahogy kellene, száz, ezer, tízezer vágyunk, reménykedésünk dugába dől; de az az egy, legfeljebb két legeslegfontosabb dolog, ami nélkül nem lenne élete az embernek, az végül mégis sikerül. Csak úgy mellékesen, természetesen. Hálára sem tart igényt a sors.”

Ottlik Géza (1912–1990) magyar író, műfordító

Sors, Emberek, életkor, Siker

„Mióta a kereszténységet anyámnak fogadtam, s nem holmi teóriának tekintem, mely véletlenül az utamba akadt, kicsiny kertté változott vissza Európa és a nagyvilág, kertté, melyben a macska és a gereblye jelképes alakjait bámulom; gyermekkorom tündéri tudatlanságával és várakozásával nézek mindenre. Egyik-másik tan vagy szertartás éppoly idomtalannak és furcsának tűnik, mint a gereblye; ám tapasztalatból tudom, hogy az efféle dolgok valahogy mégis zöld gyepen és virágon végződnek… Hadd említsek egy példát a száz közül! Ami engem illet, semmiféle ösztönös rokonszenvet nem érzek a fizikai szüzesség iránt való lelkesültséggel szemben, amely kétségtelenül jellemző vonása a történelmi kereszténységnek. Ám ha nem magamat tekintem, hanem a világot, észre kell vennem, hogy ez a lelkesültség nem csupán a kereszténység jellemzője volt, hanem a pogányságé is - számtalan vonatkozásban jellemzője a magasrendű emberi természetnek. A görögöknek volt érzékük a szüzesség iránt, midőn Artemiszt márványba faragták, szintúgy a rómaiaknak, midőn a Veszta-szüzeket díszruhába öltöztették. Az Erzsébet-kor leggonoszabb és legvadabb drámaírói úgy ragaszkodtak a szó szoros értelmében vett női tisztasághoz, mintha a világ alappillére volna. Sőt, a modern világ (még ha gúnyolja is a nemi ártatlanságot) a nemi ártatlansággal szemben nemes bálványimádatot tanúsít - bálványozza a gyermekeket. Mármost, minden gyermekszerető ember jól tudja, hogy különös szépségük nyomban hervadni kezd, mihelyt a fizikai nemiség első jegyei megjelennek rajtuk. Mivel az emberi tapasztalat egybevág a keresztény tanítással, egyszerűen arra következtetésre jutok, hogy én vagyok az, aki téved, és az egyháznak igaza van. Sőt, még helytállóbb az a megállapítás, hogy az én felfogásom hiányos, az egyházé azonban egyetemes. Az egyházat nem uniformizált emberek alkotják, és az egyház nem is kívánja tőlem, hogy nőtlen legyek. A tényt, hogy nem értékelem a cölibátust, éppúgy elfogadom, mint azt a tényt, hogy nincs zenei érzékem. Ellenem tanúskodik az emberiség tapasztalata, miként ellenem tanúskodik Bach esetében. A cölibátus virág apám kertjében, melynek nem tudom édes és ijesztő nevét. De lehet, hogy egyszer megtudom.”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

IX. Tekintély és kaland
Igazságot! (Orthodoxy) (1909)

Gyermekek, Emberek, Világ, Szépség

„Száz és ezer olyan momentuma volt a választási kampánynak, amelyből egy is elegendő lett volna ahhoz, hogy azt a kis különbségű vereséget elszenvedjük.”

Kövér László (1959) magyar jogász, politikus

„Bármivel foglalkozz is, egyedül az elszántságon múlik minden. Ha valóban el akarsz érni valamit, minden bizonnyal el is fogod érni… Ha művelt akarsz lenni, az leszel. De csak akkor, ha igazán akarod, ha mindennél jobban akarod, és nem akarsz még száz különféle dolgot ugyanolyan nagyon.”

William James (1842–1910)

Akarat, Múlt

„A 18.-19. században a Monarchia egyéb államaival és tartományaival együtt Magyarország is nagy lépésekkel haladt előre az európai sodrásban, úgyhogy az örökség pozitívnak mondható. Még akkor is, ha az abszolutizmussal járó, a nemzeti függetlenséget erősen korlátozó itézmények a népességben ellenállást váltottak ki. A magyar nemesi osztály többször föllázadt Bécs hűbériségellenes rendeletei ellen, viszont a jobbágyság és a városi polgárság jótékonynak tartotta őket.”

Fejtő Ferenc (1909–2008) francia-magyar történész, irodalomtörténész, kritikus, író, baloldali publicista, az MTA tagja

Hal, Erős

„A Holocaust egy szégyenteljes korszaka országunk történelmének. Úgy értem, hogy a század történelmének. De hiszen mindannyian éltünk ebben a században. Én nem éltem ebben a században.”

Al Gore (1948) amerikai politikus

Neki tulajdonított idézetek

„A drog száz halálesetet okozott a múlt évben, az alkohol ötvenezret! Jól válassz, cimbora!”

Coluche (1944–1986) francia színész, humorista

Neki tulajdonított idézetek

Alkohol, Múlt

„Kérdezzünk meg egy idős embert, hogy melyek voltak szerinte a 20. század legfontosabb eseményei. Valószínűleg megemlíti majd a két világháborút, a belső égésű motor feltalálását és talán az információs technológia forradalmi újításait is. Az azonban igen kevéssé valószínű, hogy hozzáteszi: "No, és emelkedett a tengerszint."”

Bjørn Lomborg (1965) svéd környezetvédő

Emberek

„…Nagy szárazság tarta abban az hónapban. Nappal három órakor nagy setét kezde lenni, tarta mind napestig, azután erős dörgés, csattogás, villámlás. Vala egy torony az várban Sigmond palotája mellett, kinek czímertorony volt neve. Számtalan sok porral volt rakva. Ez tornyot éjfélkor megütötte az menykű… ez tornyot és az mellette való palotákat mind elhánta vala… Temérdek sok hadi szerszámok vesztenek, némeleket az Dunába hánt, némeleket széllel döntött. Az vízvár is törökkel, marhákkal teljes volt, azokat is mind elhánta, vesztette… Az Dunán való hídat is nagy helyen általszakasztotta volt. királyok rejtekháza föld alatt vala, ott az császár kincsét tartották, mind oda veszett az is. Az város kapui mindenütt megnyílt volt, házaknak ajtajai azonképpen, lakatok, zárak megnyíltanak. Az Rákosnak egy mélföld az messze, fél mélyföldig az török szerszámait, és egyéb afféle marhákot elhánt az por Rákosra… Reggel, az nap hogy feltámadt volna, szerin-szerte széllel az hegyen az nagy füst vala. Az törökök széllel futottak, ki anyját, ki fiát, ki atyját kereste; az török azt mondja, hogy csak fizetett nép tizenkét száz veszett akkor.”

Szamosközy István (1570–1612) erdélyi magyar történetíró

hegy, Erős, Nap, Ház

„A Fidesznek igenis van elvi kiindulópontja… a modern XX. század végi liberalizmus.”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

Idézetek, 1994–1998, Idézetek beszédeiből, 1990–1994 Forrás: Debreczeni József: Egyetértésben Orbánnal http://nol.hu/cikk/394913/, Népszabadság, 2006. február 21.

„Elcseszett huszonegyedik század - odáig fejlődtünk, hogy meghódítjuk a világűrt, miközben a saját földünkön nem tudunk rendet tenni. Mi, a "civilizáció csúcsa", a szofisztikált életvitel megtestesítői, tétlenül nézzük, ahogy hús-vér emberek még ma is kibelezik, lelövik, lebombázzák egymást elvekért, hatalomért vagy néhány száz négyzetméter földért.”

Al Ghaoui Hesna (1978) magyar riporter, külpolitikai újságíró, a Magyar Televízió munkatársa

Híresebb idézetei

Emberek

„Győzelmi mámorban kérkednék véled,
Míg félnék: a tolvaj perc elragad,
Száz önző vágyba belerejtenélek,
S legott kívánnám: mutasd meg magad.”

Orosz László Wladimir (1966) költő

Versfordítások, LXXV. szonett (William Shakespeare)

„… mit tett ő a hazáért?
Miatta hét esztendeig szívá csak
A börtönök dögvészes levegőjét,
És csak fél századig
Tartá vállán, mint Atlas az eget,
A nemzetiségnek ügyét.”

Kazinczy Ferenc (1759–1831) magyar író, költő, nyelvész, politikus, az MTA tagja

Kazinczyról írták, Petőfi Sándor: Széphalom

Szín, Hazáról

„Az író a szellem embere, és nem állhat egy olyan forradalom szolgálatába, amely szellem nélkül való, sőt szellem-ellenes… [A tömeg] …megunta, hogy egy elit-réteg vezesse és magának akarja megszerezni a vezetést. Éppen ezért gyűlöl mindent, ami elit, ami magasabb rendű nála, gyűlöli, tehát elsősorban a szellemet. Ez a tömeg eleve gyanakvással fogadna mindenkit, aki szabatos, világos, élvezetes stílusban tudja kifejezni magát. Ösztönösen ellenségének érzi az intellektuális embert, és ha valaha hatalomra kerül, ki fogja irtani. (…)
A XX. század nagy újítása az, hogy a tömeggel elhitették, hogy a szellem becsapta őket vagy nincs is, vagy ha van, nem ér sokat. A tömeg-ember megkönnyebbülve fellélegzik: „Ha csak műveletlennek kell lenni, azt én is tudok””

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

és készül a nagy leszámolásra. (Az elmaradt viharmadár 1939. augusztus; 36–37. o.)
Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák, II. kötet: Magyar irodalom

Gyűlölet, Emberek, Akarat