Idézetek hang-ről

Idézetek gyűjteménye a hang, emberek, ember, életkor témáról .

Idézetek hang-ről

„Apró, halk, de felettébb izgató nyögést hallott. És ez az apró nyögés elegendő volt ahhoz, hogy a hang irányába forduljon, mert tudta, hogy Aleksandra a csábos hang forrása.
A nő az ágy szélén ült, és magát cirógatta, miközben félig leeresztett pillái mögül kacér pillantásokat küldött a férfinak.”

Mercèdes Rheinberger könyv Ártatlan vagyok

28. o.

Hal

„Cezary olykor a tudtuk nélkül figyelte a kiszemeltjeit, különféle egyetemeken, multicégeknél, még a seregben is –magyarázta tompa hangon. – Ez a titkosszolgálatoknál is bevett módszer. Amikor egy ügynökség beépíthető embereket keres, hasonló módon
jár el. Cezary tarsolyában mindig van néhány megvett titkosszolga, ellesett már tőlük egypár fogást. Nem mellesleg a zsaruk között is vannak beépített emberei. El sem hinnéd, mi mindenre képesek
egyesek a pénzért. Cezary pedig kimondottan szórakoztatónak
találja, ha egy mocskos munkát épp a törvény egyik emberével végeztet el”

Mercèdes Rheinberger könyv Ártatlan vagyok

312. oldal

Pénz, Törvény, Emberek

„S megzendült a világ: lágy, zizegő hangja
Neszező szél volt, s muzsikált,
Mint pörgő búzaszem, amint a jó gazda
Ütemre rázza a szitát.”

Orosz László Wladimir (1966) költő

Versfordítások, Egy dög (Charles Baudelaire)

Világ

„Mi lennék en.. vagyis főként az a kérdés hogy ki.
Egy érzés egy gondolat és egy hangulat főként egy személyiség
S mit okozhat egy titok minek dátumát féltve őrzöm

Ki is lehetnek én valójában a(z) álarc mögött
a sok fájdalom mellet pengét ragadva eldontenem de mindenki megovni szeretne amint egyedül sötét szobában azon toprengek hogy messzire mentem meg érte meg ehez hasonló kósza gondolat jár egyfolytában fejemben majd egy hang suttogja minden rendben lesz

En míg sírva remegek mert nem vagyok jol rám jön szorongás es hozzá társul depresszió és egy kis pánik roham ők soha nem hagynak el s amiutan be kötöttem sebemet nagy ruhakba oltozven könnyeket le töröl ve megyek nagy mosollyal nevetve másnap s mindenki azt mondja milyen boldog milyen okkes de ha ismerne nem gondolná ezt talán…
S utána legjobb barátom halgatja mit más okozott nekem fájdalmat”

Anonimus61714

Forrás: What would I be.. that is, it is mainly a question of who .
A feeling, a thought and a mood are mainly a personality
And what can a secret do, the date of which I treasure

Who Could I Really Be Behind The Mask
With all the pain, I would take a blade and decide, but everyone wants to protect me, as I wonder how far I have gone in a dark room, and I keep thinking about it, and then a voice whispers that everything will be fine;

I, while I tremble with tears, because I do not desire

Hangulat, Kérdés, Mosoly, Könny

„Mire való más népekkel szemben éles hangot megütni? S kivált az irodalomban, ahol uralkodni csak meggyőzéssel lehet?”

Marcel Proust (1871–1922) francia regényíró, esszéista és kritikus

Irodalom

„A mennyországban járok, ha szólítasz, hárfák hangját és angyalok énekét hallom.”

Michael Jackson (1958–2009) tizenháromszoros Grammy-díjas amerikai énekes

fordítás: http://www.michaeljackson.hu
Heaven's in my heart at your call. I hear harps, and angels sing.
Eredeti: I Just Can`t Stop Loving You

Angyalok

„Sokszor hallani elszomorító hangokat, azokét, akik bár buzgóságról tanúskodnak, de ugyanakkor nem túlzott bölcsességről s a helyes mérték iránti érzék teljes hiányáról. Akik a modern időkben csak hanyatlást látnak. Egyre csak azt ismétlik, hogy a mi korunk a múlttal öszevetve tartósan romlásba süllyedt. Ezt mondják, mintha semmit sem tanultak volna a történelemből, amely az élet tanítómestere. S mintha a régi zsinatok korában a keresztény tanítás, a keresztény élet s a hit szabadságának diadalával ment volna végbe minden. De nekünk más a véleményünk, mint a romlás ezen prófétáinak, akik mindig balsorsot látnak előre, mintha a világ pusztulása állana küszöbön.”

XXIII. János pápa (1881–1963) a római-katolikus egyház 261. pápája

A II. vatikáni zsinaton mondott nyitóbeszédében
Forrással ellátott idézetek

Érzék, Világ, Hiba, Élet

„A büszkeség által mindig becsapjuk magunkat. De mélyen az átlagos lelkiismeret felszíne alatt egy csendes, kicsi hang azt mondja nekünk, hogy valami nincs rendben.”

Carl Gustav Jung (1875–1961) svájci pszichiáter, pszichológus

„Röpködnek köröttünk a szavak, kis és nagy hangzászlók, zászlóerdők; kinyúlnak, mint remegő kolduskéz; kinyílnak, mint szobaszellőztető ablakok: rohannak a veszett parancstorpedók; lezuhannak a lélek torkán, mint pezsdítő ital vagy keserű orvosság; összeütköznek és párbajt vívnak, szövetkeznek, épülnek és építkeznek; megkövesedett masszáik könyvtárba tornyosulnak, s bizonyos csoportosításban, versben vagy regényben, időnként föltámadnak, mint Lázár a sírból; némelyik szó egész könyvet tud íratni magáról, és nemzedékek agyát megtermékenyíti; de bármi is a sorsuk, itt röpködnek köröttünk különböző kis akaratokat hordozva léghajóikon, néha az egész földet körülnyargalják, s néha, rossz légköri viszonyok miatt, csak évszázadok alatt jutnak el a szomszédba is; óriási kristálytemetőjük a csönd, tele az elmúlt hangok tetemeivel; s az élő szavak egyre tovább röpködnek, mindenütt, megtöltik az utcát, hivatalokat, dísztermeket, magánlakásokat; járnak-kelnek bennünk, mint a bacilusok, átáramlanak rajtunk, mint vason az elektromosság, és megtörnek bennünk, mint prizmán a fény, hét színre, s mindegyik szín továbbmegy más otthont keresni, más fület és más színtörést.”

Szabó Lőrinc (1900–1957) magyar költő, műfordító

Emlékezések és publicisztikai írások

Könyvek, Szín, Lélek, Fény

„A rabok pihenése abban állt, hogy kívülről rájuk zárták a nehéz vasajtókat, és senki se nyitotta ki, nem jött be, senkit sem hívattak, nem rángattak. Ezekben a rövidke órákban a külvilág se hanggal, se szóval, se képpel nem szivároghatott be, nem nyugtalanította senkinek a lelkét. Éppen az volt a pihenés, hogy az egész külvilág - a világegyetem minden csillagával, bolygójával és kontinensével, csillogó fővárosaival egyetemben, az egész birodalom (egyesek számára bankettekkel, mások számára rohammunkával) - a nemlétbe zuhant, fekete óceánná változott. melyet szinte ki se lehetett venni a berácsozott ablakokon át, a zóna lámpáinak vaksi, sárga megvilágításában.”

Alekszandr Szolzsenyicin (1918–2008) orosz író

Idézetek műveiből, A pokol tornáca

Világegyetem, Csillag

„Meggyőződéseink: Az a szó, amely lehetővé teszi, hogy az erő hangját nyugodt lélekkel a bizonytalanság szolgálatába állítsuk.”

Paul Valéry (1871–1945)

Lélek

„Ne hallgass arra, hogy mások szerint milyennek kellene lenned. Mindig a belső hangra figyelj, arra, hogy te milyen szeretnél lenni.”

Osho (1931–1990) Indiai misztikus tanító

Tea, Szeretet

„Ha azt látod csak, amit megvilágít a fény, és azt hallod csak, amit a hang közöl veled, úgy a valóságban sem látni, sem hallani nem tudsz.”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

Fény, Valóság

„Mindannyian tudjuk, hogy a fény gyorsabban halad, mint a hang. Ezért bizonyos emberek ragyogónak tűnnek, amíg nem hallja őket beszélni.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

Fény, Hal, Emberek

„Többek számomra, mint az élet, ezek a hangok, többek mint az anyaság és többek mint a félelem; ezek a legerősebb, legmegnyugtatóbb dolgok, amelyek csak léteznek: a bajtársaim hangjai.”

Erich Maria Remarque (1898–1970) német pacifista és antifasiszta író

Félelem, Élet, Anyaság

„Az őrület ellenérvei lágy, susogó hanggal zuhannak a semmibe.(….) Néha az ember tényleg hallja, ahogyan a dolgok eltűnnek, nem igaz? Van, amelyik lehullik, szintről szintre egyre lejjebb zuhan, és csak egy lyuk marad utána, amin keresztül az ember lenézhet a mélybe. Vagy, ha nem vigyáz, maga is belepottyanhat.”

Stephen King könyv Lisey története

346.old.
Lisey története (2006)

Emberek

„A teória olyan épület, melynek alapja a praxis. Aki ezt szem előtt tartva, általános eszméket penget, az puszta hangot mond, s üres szalmát csépel - vagy mást akar, mint amit mond.”

Kossuth Lajos (1802–1894) (1802-1894) magyar politikus, kormányzó-elnök

A dunai állam-konföderáció és a nemzetiségi kérdés
Forrással ellátott idézetei

Akarat

„Amadis Dudu minden meggyőződés nélkül haladt a keskeny utcácskán. A 975-ös autóbuszhoz vezető átvágások közül ez volt a leghosszabb. Mindennap három és fél jegyet szokott kezeltetni, mert menet közben, még a megálló előtt szállt le, s most megtapogatta mellényzsebét, hogy meggyőződjék róla, maradt-e még jegye. Igen. Maradt. Egy madarat pillantott meg; szemétrakás tetején ült, s csőrével olyan ügyesen kapirgált három üres konzervdoboz belsejében, hogy sikerült kikopognia az Ej uhnyem első ütemeit. Erre már megállt, de a madár ekkor hamis hangot ütött meg, és madárnyelven csúnyákat dünnyögve csőre között, dühösen tovarepült. Amadis Dudu tovább dúdolta a dalt, és folytatta útját. De aztán ő is gikszelt, és káromkodásra fakadt.”

Boris Vian (1920–1959)

A regény első bekezdése
Pekingi ősz

Hal, Madár, Út

„Egy hang sohasem siethet a kép segítségére, és ez fordítva is igaz.”

Robert Bresson (1901–1999) francia filmrendező, forgatókönyvíró

Neki tulajdonított idézetek

Segítség

„Mert mikor a haza szólít az ő tiszta hangján s a te erős karodra kívánja bízni sorsát, te nem teheted meg tisztességgel, hogy akaratának ellene szegülj.”

Passuth László (1900–1979) magyar író, műfordító

Műveiből

Erős, Sors, Tea, Hazáról

„Az emberek hangja tele van információkkal.”

Stephen King könyv A Fekete Ház

A Fekete Ház (2001)

Emberek

„Ha egy mély hangot leírok, aztán egy magasabbat, az már emelkedés, ha egy magas hangot megütök, aztán egy mélyebbet, az már süllyedés: az egyik okvetlenül a vidámság, a másik csüggedés…”

Bartók Béla (1881–1945) magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, egyetemi tanár

„Ő a sötétség, amikor a fények kihunynak, a csönd, amikor a hangok elnémulnak. Övé a legapróbb bogár és a leghatalmasabb király utolsó lélegzete. *Mindannyiunkat ismer, és mindannyiunkat követ, amíg nem üt az utolsó óránk.”

Darren Shan (1972) ír származású, angolul alkotó író

Fény

„Azok a 'gyakorlati emberek', akik mentesnek vélik magukat minden szellemi befolyás hatásától, rendszerint valamelyik rég elhunyt közgazdász rabszolgái. Magas állásokat betöltő őrültek, akik hangokat hallanak a levegőben, hajdani könyvmolyoktól kölcsönözték rögeszméik magvát… /Általános elmélet, 1936/”

John Maynard Keynes (1883–1946) (1883-1946) angol matematikus és közgazdász

Emberek

„Nézzük, mi történik itt, ahol senki sincs, ahol semmi se történik, legyen már az, hogy valami itt is történik, hogy valaki itt is van, és akkor legyen vége, legyen csend, lehessen belekerülni a csendbe, vagy legyen más hang, más hangok hangzása, nem életé és halálé, ami bárki élete és halála, csak nem az enyém, lehessen belekerülni a történelembe, hogy aztán ki lehessen kerülni belőle, nem, ennek mind semmi értelme.”

Samuel Beckett (1906–1989) ír költő, próza- és drámaíró

Semmi szövegek III.
Idézetek műveiből, Semmi-szövegek (1955)

Halál, Történelem, életkor, Csend

„Ha csak eszembe jutott a hangja, a hipnotikus pillantása, mágneses vonzereje, akkor semmi mást nem akartam, csak vele lenni, most mindjárt. Még akkor is, ha… de erre nem akartam gondolni. Legalábbis nem itt, egymagamban.”

Stephenie Meyer (1973)

„Túlságosan gyakran megfeledkeznek arról, hogy különbség van egy ember és a róla készített kép között, de a filmvászonról szóló és a valódi hangja között nincs.”

Robert Bresson (1901–1999) francia filmrendező, forgatókönyvíró

Neki tulajdonított idézetek

Emberek

„(…) szeretné még egy kicsit érezni a férje szagát. Érezni őt. (…) A szag, az érintés, a hang emléke. A szemüveg, amelyet vezetés közben viselt. Fájni fognak, mégis…”

Stephen King könyv Rémület a sivatagban

628.old.
Rémület a sivatagban (1996)

„A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál.”

Pam Brown (1948)

„…megszólalt annyira ismerõs hangja: Auschwitzról beszélt és szóról szóra ugyanazt mondta, amit én mondtam Berlinben, a minapi köszönőbeszédemben. - Pilinszky mélységes katolikusságát ugyanúgy nem fogadja el a hivatalos - az egyházi - katolicizmus, mint ahogyan azt is visszautasítja, hogy tudomásul vegye Auschwitzot. De úgy látszik, aki vallásosan éli meg Auschwitzot - s hogyan másként is lehetne megélni?”

Kertész Imre (1929–2016) magyar író, műfordító

ugyanarra a gondolatra jut.
Eredeti: Pilinszkyről

Élet

„Amennyi az éjtszaka, annyi a nappal. Amennyi az öröm, annyi a bánat. Minden nappalhoz szükséges egy éjtszaka, és minden éjtszakához szükséges egy nappal. Minden éjtszaka sok-sok gyermeket csinálnak ezen a világon, hogy legyen mért dolgozzanak és éljenek nappal az emberek. Minden bánattól megnő az ember itt bent egy kicsit, itt bent – ujjával nehányszor rákopogtatott keszeg mellére –, itt bent, érted. Megnő az ember, meglombosodik, mint a fa. Megtanul valamit. Mint a fa, a lombja által. Több napfényt magába szívni, ameddig süt a nap, és félretenni belőle valamit a levelekbe… érted? Jobban örvendeni az örömnek, érted? És félretenni belőle valamit. Ehhez kell értsen az ember. És erre való a bánat, hogy megtanítsa. Éppen annyi van belőle, mint az örömből. Éppen annyi. Úgy, mint a nappal s az éjtszaka. A különbség csak az, hogy a nappal s az éjtszaka dolgát elrendezte az Isten. De az öröm s a bánat dolgát nem rendezte el. Azt csak kiporciózta éppen, mint ahogy a juhoknak a szénát kiporciózza az ember. Hogy ennyi jut ebből s ennyi abból. Ez a kommenció. Az öröm. Meg amit fizetni kell érte. A bánat. Ennyi jár. Akár tetszik, akár nem. Ennyi jár, s ez elől nem lehet megszökni. Mármost, aki nem egyformán osztja be, hanem előbb végez az örömmel, annak a végin csak a bánat marad. Így van ez. Meg kell enni! Ezt is, azt is. A puliszkát is, a túrót is. Aki nem keveri össze ésszel a kettőt, hanem előbb fölnyalogatja a túrót, annak a végire üresen marad a puliszka…! Nagy hangon, szinte kiabálva mondta az utolsó mondatokat, de a szeme még így is kifényesedett tőlük. Aztán lehajtotta a fejét, inge ujját végighúzta az orrán, és fölállt. Fölmarkolta kalapját is a padról. – Na, én megyek. Az asszony elkomolyodva állt a bölcsőmellett, és nézte Birtalant. – De ha az ember – szólalt meg lassan –, de ha az ember mindég csak puliszkát eszik, puliszkát és puliszkát… és a túró szagával is megelégszik… míg mások meg, más asszonyok azalatt csak túrót esznek, puliszka nélkül… akkor mi lesz azzal a túróval, amit elmulasztott megenni az ember…? Megmarad az a gyermeknek? Birtalan már fejére tette a kalapot, a puskát is a vállára vette, úgy állt ott. Nézte az asszonyt. – Aki mindég csak puliszkát eszik – felelte lassan, elgondolkodva, óvatosan –, mindég csak puliszkát, akarattal… s a túrót félreteszi.. annak vigyáznia kell, nehogy végül is a túró megromoljék… Ami pedig másokat illet – legyintett hirtelen, és furcsán elmosolyodott, szomorúan is, gúnyosan is –, nem kell irigyelni azt, aki mind csak pusztán eszi a túrót. A puliszkát, tudod, azt mindenkinek meg kell ennie! Én tudom ezt, én… nekem elhiheted. A puliszka, az nem romlik el. Az nem. Indult. Az asszony nem szólt utána. Nehány lépés után visszafordult még egyszer.”

Wass Albert könyv A funtineli boszorkány

Azt, bizony, meg kell enni, mind egy szemig. Ha öregen is, ha kutyafáradtan, kutya-magányosan is. Azt meg kell enni. Nincs meghalás addig, míg az utolsó keserűmorzsát is föl nem szedte az ember. Az így van.
Idézetek műveiből, A funtineli boszorkány

Akarat, Világ, Gyermekkor, Élet

„Ó fiatalok, irigyelt fiatalok, miért nem akartok mestereimmé lenni? Miért jó nektek, ami nekem jó, miért nem képesztettek el valami hirtelen bolond ragyogással, nyelvi vízicsodával, hanggal, ami messziről jön és soha nem hallatott?”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

U. az, 169. o.
Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák, III. kötet: Vegyes tárgyú írások

„Annál jobb érzés nincs, mint amikor egy jó kis szalonnasütés után lefekszem a mohára és hallgatom a vadon morajlását. Ez olyan muzsika, amit nem lehet leírni, ezt hallani kell és érezni, ahogy a fenyves éli az életét, az állatok hangját, a neszeket, amit nem lehet megfejteni (…). Mindenkinek ajánlom, aki szereti a természetet.”

Ambrus Attila (1967) székely-magyar sportoló, a „Viszkis rabló”

Híressé vált idézetei

életkor, Szeretet, Élet, Érzés

„Döbbenetes, milyen hirtelen elszállt a fojtogató félelem, döbbenetes, milyen tökéletes biztonságban éreztem magam abban a pillanatban, amint meghallottam a hangját.”

Stephenie Meyer (1973)

Félelem

„Legalább tucatnyi hulla hevert a lift előtt. Starkey óvatosan araszolt közöttük, nem akart rálépni egy rohadó, viaszos kézre, vagy átbukni egy kinyújtott lábon. Attól felüvöltött volna, amit végképp nem akart. Az ember nem üvölthet egy sírban, mert esetleg megőrül a hangtól, márpedig pontosan ott volt: egy sírboltban.”

Stephen King könyv Végítélet

Végítélet (1990)

Emberek, Akarat

„Hamm: Ha valamilyen értelmes lény visszatérne a földre, s látna bennünket, vajon nem kísértené meg néhány gondolat?! (Az értelmes lény hangján) Ó, helyes, most már tudom, mi az, igen, látom, mit művelnek!”

Samuel Beckett (1906–1989) ír költő, próza- és drámaíró

Idézetek műveiből, A játszma vége (1957)

„Engem is piszkálni fognak, mert az ellenfelet elmarasztalta az Országos Választási Bizottság, hogy telefonon országosan még biztattak szavazási részvételre, de következménye nem lett. Úgyhogy én is biztatok szombaton és vasárnap a talpon maradt összes kerületben az én hangomon megy a szavazásra való felhívás, amiért majd engem elmarasztal az Országos Választási Bizottság, a jogászok meg megvédenek, oszt jónapot. De az ellenfél is ezt csinálja, nem tudom mást tenni, ha az ellenfél is ezt csinálja, nekem is meg kell tenni.”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

Index, 2006. április 21. Idézetek, 2006 Forrás: Elmarasztal az OVB, megvédenek a jogászok, oszt jónapot http://index.hu/belfold/orban4945/ – Index, 2006. április 21.

„Hallottam már semmit, annak nem ilyen hangja van.”

Rudolf Péter (1959) magyar színész

1. évad, 6. rész

„Mindig tisztában kell lenned azzal, mit keres filmedben ez vagy az a kép, ez vagy az a hang.”

Robert Bresson (1901–1999) francia filmrendező, forgatókönyvíró

Neki tulajdonított idézetek

„Pálfordulásokban és önmagam ellen fordulásokban gazdag életemben, – noha nem volt mesterem, akit meg nem tagadtam volna tovább vezető nyugtalanságomban, – nem emlékszem egy korszakomra sem, amikor ne olvastam volna újra és újra Babits Mihály verseit. Mint fiú, egy véletlen, egy kedves osztálytárs által hozzá irányítva, ezeken a verseken át eszméltem rá az irodalomra és arra, ami bennem az irodalomra reagál. Mint fiatal ember az õ hangjára és az õ hangján megszólaló Dantéra figyelve igyekeztem felemelkedni egy idealisztikus világszemlélet purgatóriumos magaslataira és első tudományos kísérletem arra irányult, hogy ennek a hangnak megfejtsem a titkát az irodalomtudomány számomra akkor újszerű módszereivel. Amikor pedig íróvá öregedtem, Babits minden egyes verse úgy érkezett hozzám, mint a hívőhöz a pápai bulla, mint csapattiszthez a fentről jött parancs, mint külországban élő követhez a titkos utasítás. (Babits Mihály összes versei 1937; 474. o. )”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák, II. kötet: Magyar irodalom Forrás: Nyugat, 1937. 10. sz. http://www.epa.oszk.hu/00000/00022/00621/19803.htm

életkor, Emberek, Irodalom, Fiú

„Ha a hitem fényesen tündököl, (…) a síron túl is élni fogok, sőt mi több, hallatni a hangomat!”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

Eredeti: If my faith burns bright, (...) I shall be alive in the grave, and what is more, speaking from it!

„De bárhogy színlel, épp a bús homály
Árulja el, mint a fekete ég
A zivatart. Hangot sem ejt a száj.”

George Gordon Byron (1788–1824) angol költő, író

„Éjszakák és tengerek állnak közöttünk,
a századok nagy változásai,
és fajták, éghajlatok, birodalmak,
de valami megfoghatatlanul
összeköt, a szavak titkos szerelme,
hangok és jelképek e társasága.”

Jorge Luis Borges (1899–1986) argentin költő, elbeszélő, esszéíró, irodalomtörténész, filozófus

Költemények, prózaköltemények, Az első magyar költőhöz

Tenger, változás

„Adjuk meg végre a mesterembereknek az őket megillető jussukat, A szabad művészetek eleget énekeltek önmagukról. Ami hangjuk van, azt most a mesterségek ünneplésére használhatják.”

Denis Diderot (1713–1784) francia filozófus és író, az Encyclopédie főszerkesztője

Neki tulajdonított idézetek

„Hová mennék, ha tudnék menni, mi lennék, ha tudnék lenni, mit mondanék, ha volna hangom, ki mondja ezt, mondván, hogy én?”

Samuel Beckett (1906–1989) ír költő, próza- és drámaíró

Semmi szövegek IV.
Idézetek műveiből, Semmi-szövegek (1955)

„A költők mindig is az életről szóltak, s a saját lelkükről. De a filozófusok nem. S a szentek mindig is az életet élték, s a saját lelküknek éltek. De a filozófusok megint csak nem. Itt azonban jött valaki, aki az életről és a lélekről tudott, akár egy költő, s a hangjára hallgatott, akár egy szent, s a ki mégis filozófus volt.”

Franz Rosenzweig (1886–1929)

ti. Nietzsche

életkor

„Vannak ilyen ritka pillanatok az életben - amikor a színek hirtelen színesebbek lesznek, minden felderül, tisztábban hallod a hangokat, jobban ízlik az étel, és mindig, minden egyes pillanatban ő jár a fejedben, közben pedig tudod, hogy a másik pontosan ugyanezt érzi irántad.”

Harlan Coben (1962)

Szín, életkor

„Alighogy az ember megszokott és megszeretett valahol, már sürgeti egy hang, hogy keljen fel, és menjen tovább.”

Charlotte Brontë (1816–1855) angol költő, író

Neki tulajdonított idézetek

Emberek

„E tekintetben: bensőség, őszinteség, közvetlenség és egyszerűség dolgában Lányi Sarolta lírája valóságos kincse irodalmunknak. Nem a legművészibb, nem a leggondolatgazdagabb, nem a legegyénibb, nem a legmagávalragadóbb – de a legmeghatóbb. Nincs egy hamis hangja. Minden szava tiszta érzés.”

Lányi Sarolta (1891–1975) magyar költő, műfordító, pedagógus

Füst Milán, 1922 Idézetek személyéről, költészetéről Forrás: Nyugat 1922. 2. szám http://www.epa.hu/00000/00022/00309/09378.htm

Érzés, Lány, Őszinteség

„Szeretem a határidőket. Szeretem azt a suhanó hangot, amelyet ki adnak mikor elrepülnek melletem.”

Douglas Adams (1952–2001) angol író

Szeretet

„Az ötösön csúcsforgalomban. Huszonhat éves forma pasas, fején puhakalap, a szalag helyett paszománnyal; hosszú nyak, mintha kinyújtották volna. Utasok szállnak le és föl. A pasas rátámad az egyik mellette állóra. Azt veti a szemére, hogy meglöki őt, valahányszor ott megy el valaki. Nyafogós hang, de szeretne keménynek hangzani. Megürül egy ülőhely, a pasas odaront.”

Raymond Queneau (1903–1976) Francia író, költő

Stílusgyakorlatok

„Ha a némák gyülekezetéből valaki kiáll és bármilyen formában hangot ad a fenyegetettség régóta bennünk bujkáló érzésének, akkor annak a valakinek tapsolni fogunk.”

Erdős Virág (1968) magyar költő, író (* 1968)

egy interjúból, Magyar Narancs

Érzés

„A hangom mindig is ott volt, de szintén ott volt a szórakoztatás, a divat és a külsőségek. Sokszor a művész a külső dolgok viharába burkolózva látszik, és megfeledkezik a legfontosabbról, egy énekes szerves részéről, a hangjáról. Úgyhogy, ez most saját magam újramegtalálása volt mint előadó.”

Thalía (1971) mexikói énekes-dalszövegíró, színésznő

La voz siempre estuvo ahí, pero también estuvieron las distracciones del mundo artístico, de la moda y del look. Muchas veces el artista se ve envuelto en un huracán de cosas externas y se olvida de lo más importante, de la columna vertebral de un cantante, que es la voz. Así que ha sido como reencontrarme como intérprete.
Ő mondta, A hangjáról
Forrás: Thalía vuelve auténtica. Ana Enid López, El Nuevo Día-magazin. San Juan, Puerto Rico, 2009. október 18.

Művészet, Divat