Idézetek gondolat-ről

oldal 2

„Körünkben fonák pártoskodások űzik dulongásaikat. (…) Nem hon és mesterség szeretete az, ami embereinket a dulásokra ragadozza, hanem szilaj tűz, neveletlenség, éretlen gőg. Ha a vázakat döntik, azzal nem gondolok; még örvendek neki; de azt tenni méltósággal illik, nem vadsággal. Hol a Kritikai Lapokban legkisebb nyoma a szív meleg érzéseinek? Pedig a kritika ki nem zárja a szívet…
(356. oldal.)”

Kazinczy Ferenc (1759–1831) magyar író, költő, nyelvész, politikus, az MTA tagja

„És amikor barátod hallgat, szíved akkor sem szűnik meg figyelni rá. Mert a barátságban minden gondolat, minden vágy, minden remény szavak nélkül születik, közös és kimondatlan örömmel.1898 körül”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

„A szenvedés csakugyan nagy dolog, de szenvedni egy lókupec is tud, sőt, egy ló is, néha mélyebben, mint sok költő. A szenvedéstől – szerencsés esetben – mártírrá lehet az ember, de nem művésszé. Tudja, mi teszi a művészt? Az, amit Ön egy könnyed „csak”-kal intéz el úgy mellékesen, mikor megjegyzi, hogy: „csak a gondolat kifejezésének módját kell még tökéletesíteni.” Igen, uram, a kifejezésen fordul meg minden. Hiába valódi az élmény, ha a kifejezés nem tudja elhitetni. Emlékszik a Vojtina példázatára a malacsivításról? A malacutánzó jobban, hitelesebben sivított, mint maga a malac. Ő művész volt – a malacnak csak élményei voltak. (II./103. o.)”

Bálint György (1906–1943) magyar író, újságíró, kritikus, műfordító

„Nem gondolom, hogy egy ember óriási köveket tud megmozgatni, de a közömbösséget sem fogadom el. Valahol mindenki felelős azért, ami ezen a világon történik.”

Al Ghaoui Hesna (1978) magyar riporter, külpolitikai újságíró, a Magyar Televízió munkatársa

„Ne gondoljuk, hogy stílust szándékosan lehet kierőszakolni vagy kitalálni.”

Fáy Aladár (1898–1963) magyar festő, grafikus, képzőművész tanár

„[…] ha olyan nyilvánvaló, hogy jóakarat vezérel bennünket, akkor miért gyűlölnek bennünket ennyire […] És ha az ember ezt nem dühében gondolja végig, hanem egy ilyen könyv olvasása közben gondolja végig, akkor szerény választ is tud adni erre a kérdésre. És világossá válik, hogy valójában nem bennünket gyűlölnek […], nem tőlünk félnek. Azt gyűlölik, attól félnek, amit mi, keresztények hiszünk. Azt gyűlölik és attól félnek, amit mi magyarnak és nemzetinek hiszünk. Függetlenül attól, hogy egyébként az, amit mi kereszténynek hiszünk és magyarnak gondolunk, semmilyen gyűlöletre nem ad okot.”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

„A mém lehet egy dallam, egy gondolat, egy jelszó, ruhadivat, edények készítésének vagy boltívek építésének módja. Éppúgy, ahogy a gének azáltal terjednek el a génkészletben, hogy spermiumok vagy peték révén testből testbe költöznek, a mémek úgy terjednek a mémkészletben, hogy agyból agyba költöznek egy olyan folyamat révén, melyet tág értelemben utánzásnak nevezhetünk.”

Richard Dawkins (1941) brit etológus, evolúciós biológus és népszerű tudományos író

„Miért gondolja a Burger King, hogy az éhes embereknek imponál a fasizmus? ([http://indavideo.hu/video/Reklamtorvenyszek_3_-_Burger_King Reklámtörvényszék #3 - Burger King])”

Puzsér Róbert (1974) publicista, műsorvezető, szerkesztő

„S az ifjúságomra gondolok és az első szerelemre –- amikor még élt bennem a vágy, ma már csak első vágyam után vágyakozom. Mi az ifjúság? Egy álom. Mi a szerelem? Ennek az álomnak a tartalma.”

Søren Aabye Kierkegaard (1813–1855)

„Kinek ez, kinek pedig az jut az életben, ugye. Soha nem volt igazság a Földön, most sincs, és nem is lesz soha. Ez már csak így van. Ha nem így látod, Te ott a könyv másik oldalán, akkor bizonyára azon szerencsések közé tartozol, akiknek a medence szélén jégkocka úszkál a koktéljában. Vagy – ez a másik lehetőség – talán ebben az életedben eljutottál már arra a szintre, ahol tudod: az az igazi gazdagság, amikor semmid sincs, mégis boldog vagy. Amikor el tudod engedni az anyagi dolgokat. Mikor nem kergeted a dollárt, nem arannyal álmodsz. Mikor nem centben méred az embereket. Ekkor az igazság léte-nemléte felől valószínűleg azt gondolod, hogy: nem gondolsz semmit róla. Csak boldog vagy, mert süt a nap, mert élsz, mert van valami az életedben, ami valóban boldoggá tesz. A te titkod persze, hogy mi az…”

Papp Olivér (1975) magyar író (1975–)

„Némelyek azt mondják, orvosok és szofisták egyaránt, hogy nem lehetséges az orvostudományt megérteni anélkül, hogy valaki nem tudja, mi az ember; mert épp ezt kell megtanulnia annak, aki jól akar gyógyítani. Beszédünk a filozófiába tartozik, ahogy Empedoklész és a többiek is, akik a 'természetről' írtak, lényegében azt mondták el, mi az ember, hogyan jött létre és miből van összerakva. Én azonban azt hiszem, amit az orvos vagy a szofista a természetről mondott vagy írt, kevésbé az orvostudományba, mint inkább a festészetbe (azaz: a képzelet világába) tartozik. Azt gondolom ugyanis, hogy a természetről (már ti. az emberekről) a legbiztosabbat épp az orvostudományból lehet megtudni. Ezt a biztosat pedig úgy tanulhatja meg valaki, ha az orvostudománnyal a maga egészében helyesen foglalkozik. De úgy vélem még nagyon messze vagyunk attól a másik céltól, attól a tudástól, amely többek közt pontosan megmondaná, mi az ember és mely okokból jött létre.”

Hippokratész (-460–-370 i.e.)

„Nincs oly bölcs vagy balga eszme, melyet a múlt ne gondolt volna ki.”

Johann Wolfgang Goethe (1749–1832)

„Micsoda hatalmas gazdagság lehet egy kis válogatott könyvtárban, melyben azoknak a bölcs és érdemes szerzőknek a közössége található megfelelő sorrendben, akiket a világ civilizált országaiban évezredek alatt válogattak az ő egyéni tanulmányaiknak és bölcsességüknek köszönhetően! Zárkózottságuk és elérhetetlenségük miatt, lehet, hogy türelmetlenek lettek volna, hogyha mi megzavarjuk őket elmélyülésükben és a foglalatosságukban, vagy az általános körülményeik tették volna lehetetlenné a beszélgetést. De a gondolat, melyet nem tártak fel még a legjobb barátjuk előtt sem, érthető formában van itt lejegyezve számunkra, más századok idegen embereinek.”

Ralph Waldo Emerson (1803–1882)

„Minden nap elveszett, amelyben legalább egyszer nem táncoltál. És minden gondolat hamis, amelyen legalább egyszer nem nevettél.”

Müller Péter (1936) magyar író, drámaíró, színházi dramaturg, forgatókönyvíró, előadó

„Tudják, mikor az ember végképp elveszettnek érzi magát, mikor úgy gondolja, nincs már lejjebb, az az állapot használható. Ez tud elvezetni egyedül a megoldáshoz. (Carpenter kutyája - A szabadságvágyról, röviden)”

Papp Olivér (1975) magyar író (1975–)

„A szegény feleségek is arra gondolnak, hogy tízévi, húsz-harminc évi hűséggel legalább annyit megkeresnek, hogy öregkorukra lesz nekik egy férfijuk, aki hálából nem fogja őket kidobni az útfélre.”

Móricz Zsigmond (1879–1942) magyar író, újságíró, szerkesztő

„Nem biztos, hogy azonnal sikerül a kétharmad, a stratégiában azt kell tudnunk, hogy ez a cél, és 8-12 éves periódusban nekünk kell uralkodni ebben az országban. Magyarországot az elmúlt ezer évben elkormányoztuk, az elmúlt száz évben történt egy pár hiba. Hatalomra jutott a baloldal, de a lényeg az, hogy mindenki tegye a magáét. Szeretnénk ezt az országot kitakarítani… Azt gondolom, hogy a szabadságharcot csak közösen tudjuk megvívni. A politikai ellenfeleink közül a fórum-baloldal, aminek semmi köze a baloldalisághoz, nevezzük őket volt komcsiknak vagy nómenklatúrának, nem hisz semmiben - a pénzben igen. Pragmatisták, materialisták, fogalmuk sincs, hogy az ember mit érez. Megszerezték az országot. Többször is. És meg akarják tartani. Ők az ellenfelünk. A másik ellenfelünk az SZDSZ. Megtámadták magát a nemzetet.”

Kerényi Imre (1943–2018) magyar színházi rendező, színigazgató, politikus

„Meggyőződésem, hogy egy igazi európai gondolat, hogy minden kisebbségnek joga saját anyanyelvén tanulni, vallását gyakorolni, és egyáltalán, közigazgatását szervezni.”

Vizi E. Szilveszter (1936) magyar orvos, farmakológus, egyetemi tanár, az MTA tagja, elnöke

„Ma százhuszonöt éve született báró Eötvös József. A nemzet ma rá gondol, és igyekszik lemérni, mit köszönhet neki. Politikus volt és író: mint politikus megteremtette a modern magyar népoktatást, mint író a modern magyar regényt. (…) Idealista volt, eszmék lelkes harcosa, de csodálatos érzéke volt a valóság iránt. Szelleme sajátosan magyar volt és amellett a szó legnemesebb értelmében európai. (219. o.)”

Bálint György (1906–1943) magyar író, újságíró, kritikus, műfordító

„A suliban még egy csomó dolgot nem értékel az ember. Olyan apróságokra gondolok például, hogy naponta elfenekeli egy középkorú nőci - ilyesmiért később jó sokat kell fizetni.”

Emo Philips (1956)

„Senki sem gondolja úgy, hogy egy falat kellene építeni.”

Walter Ulbricht (1893–1973)

„Miközben Rieux a városból felszálló örömujjongást hallgatta, arra gondolt, hogy ez az öröm mindig veszélyben van. Mert ő tudta azt, amit nem tud ez a vidám tömeg, de a könyvekben olvasható, hogy a pestis bacilusa sohasem pusztul el, sem el nem tűnik, mert évtizedeken át szunnyadhat a bútorokban és a fehérneműben, türelmesen várakozik a szobákban, a pincékben, a bőröndökben, a zsebkendőkben és a limlomokban, s hogy eljő tán a nap, amikor a pestis, az emberek szerencsétlenségére és okulására, felébreszti majd patkányait, és elküldi őket, hogy egy boldog városban leljék halálukat.
A pestis”

Albert Camus (1913–1960) francia író, újságíró, filozófus

„Gondold meg, hogy aki a lehetetlent keresi, megérdemli, hogy a lehetségeset is elveszítse.”

Miguel de Cervantes (1547–1616)

„A szükségszerűen elkövetkező vég egyszersmind megnyugtató is. Az a gondolat, hogy holnap meghalok, szabaddá tesz ma. Ezért aztán nagykanállal eszem az életet.”

Angelina Jolie (1975) amerikai színésznő, filmrendező, forgatókönyvíró

„Amíg a megtévesztett szülők egy része úgy gondolja, hogy a hitoktatás árt a gyereknek, addig a hittant nem tesszük kötelezővé, de minden rendelkezésünkre álló eszközzel szorgalmazzuk és segítjük azt.”

Hoffmann Rózsa (1948) magyar politikus

„Úgy gondolom, az irodalom, a költészet éppen gyöngeségeiben, sokoldalú romlékonyságában rokon”

Nemes Nagy Ágnes (1922–1991) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a DIA posztumusz tagja

„Senki sem lépheti át a saját árnyékát. Ha egy politikus nem tartja magát korábban kimondott gondolataihoz, s mindig csak a pillanatnyi népszerűségre gondol, eltávolodik egykori önmagától, akkor előbb-utóbb erkölcsileg megsemmisül, kiürül, és zörögni kezd, mint a mákgubó ősszel, ha fújja a szél.”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

„Tudjátok, mit gondolok azokról a hülyékről, akik katonazenére vonulnak? A válasz benne van a kérdésben.”

Coluche (1944–1986) francia színész, humorista

„Mi van akkor, ha azt hiszed, valami úgy van, ahogy gondolod, de óriási tévedésben vagy? Mi van, ha olyan makacsul hiszel az igazadban, hogy az igazságot még csak fontolóra sem veszed? El tudod-e nyomni az igazságot, vagy az valahogy mégis megpróbál a felszínre törni?”

Stephenie Meyer (1973)

„Az írás nemcsak egy gondolat kifejezése, hanem az eltöprengés minden egyes szó jelentésén.”

Paulo Coelho (1947)

„Az idézet a gondolat koporsója.”

Moldova György (1934) magyar író, újságíró, a DIA alapító tagja

„Ha valamit akarsz és megvágysz, létrejövetelének három állomása van: az első a megtermékenyítő gondolat, a második a befogadás alázata, a harmadik a megvalósításhoz szükséges hosszú és küzdelmes kihordási folyamat.”

Müller Péter (1936) magyar író, drámaíró, színházi dramaturg, forgatókönyvíró, előadó

„Az igazi barát a legnagyobb kincs - és minden kincs közül ennek megszerzésére gondolunk legkevesebbet.”

Rochefoucauld (1613–1680)

„Én a magam részéről nem tudom elképzelni, hogy azok, akik ezt az elméletet vallják és a tudományt a helyes útjáról a feltevések terére vezetik, miként fogják az embereket föltevésüknek megfelelően gyógyítani. Mert – én legalább azt gondolom – ők sem fedezték fel a magánvalóan meleget vagy hideget, vagy szárazat, vagy nedvest ti. ami semmi más tulajdonságában nem osztozik: hanem – azt hiszem – számukra is csak ugyanazon ételek és italok állnak a rendelkezésre, amelyekkel valamennyien élünk, és csupán ők magok fűzik hozzá ehhez a melegnek, ahhoz a hidegnek, ehhez a száraznak, ahhoz a nedvesnek a kizárólagos képzetét. Mint ahogy képtelen dolog a betegnek azt a rendelést adni, hogy egyszerűen meleget vegyen magához; mert azonnal meg fogja kérdezni, hogy mi legyen az a meleg. S az orvos, ha sületlenséget nem akar beszélni, majd szükségképp az ismert anyagok egyikét vagy másikát nevezi meg.
(Hippokratész reakciója Empedoklész gondolkodására Peri phüszon”

Hippokratész (-460–-370 i.e.)

„A 257. cikkely függelékére gondolok, amely kimondja: „Ezt a statútumot a minisztertanács kétharmados többséggel megváltoztathatja.” Ez a jog megcsúfolásának csúcspontja. Ezek az emberek, akik kisajátították maguknak azt a jogot, hogy a közvéleménnyel nem törődve új alkotmányt erőszakoljanak a népre, és maguk alakítsanak kormányt, amely minden hatalmat a kezében tart, ráadásul még a 257. cikkely alapján a szuverenitás fő ismérvét, az első törvény, az alaptörvény megváltoztatásának jogát is maguknak sajátítják ki. Ha a minisztertanács kétharmados többséggel megváltoztathatja az alkotmányt, a minisztertanácsot pedig az elnök nevezi ki, akkor egy embertől függ a köztársaság léte vagy nemléte, minden jog egy ember kezében összpontosul, méghozzá az adott esetben egész eddigi történelmünk legméltatlanabb alakjának kezében. És az alkotmánybíróság ezt hagyta jóvá, ennek következményeit tekinti érvényesnek és törvényesnek? Ez korlátlan hatáskör, amelynek birtokában az alkotmány bármelyik cikkelye, bármely fejezete, sőt az egész alkotmány megváltoztatható! Batista és minisztertanácsa a 257. cikkely alapján megváltoztathatja az idézett cikkelyeket, kijelentheti, hogy Kuba nem köztársaság, hanem örökös uralkodóház által kormányzott királyság, és Fulgencio Batistát királynak nyilváníthatja; feldarabolhatja az ország területét, és eladhatja valamelyik tartományt egy idegen hatalomnak. Ezek mind törvényes rendelkezések lesznek, és önök kötelesek lesznek mindenkit bebörtönöztetni, aki ellenáll, mint ahogy velem is ezt akarják tenni.”

Fidel Castro (1926–2016) kubai kommunista politikus

„Hamm: Ha valamilyen értelmes lény visszatérne a földre, s látna bennünket, vajon nem kísértené meg néhány gondolat?! (Az értelmes lény hangján) Ó, helyes, most már tudom, mi az, igen, látom, mit művelnek!”

Samuel Beckett (1906–1989) ír költő, próza- és drámaíró

„Magyarországon az elmúlt 7-8 év politikatörténete a demokratikus párbeszéd és a demokratikus versengés mibenlétének végzetes félreértését hozta. Úgy tűnik, hogy a közéleti szereplők jelentős része nem tekinti politikai teljesítménynek a konszenzust és a kompromisszumot, azaz az egyetértést, viszont úgy gondolja, hogy a vitatkozós demokráciát fel lehet cserélni a veszekedős, acsarkodó demokráciával. Ennek az a következménye, hogy a politikai és közéleti tényezők jelentős része egymást, és végső soron az országot tartja csapdában. Szükséges változások és alkalmazkodás helyett változatlanság, sok esetben egyhelyben-járás, és legfeljebb a népszerűnek tűnő, csak a felszínt érintő változások jellemezték az elmúlt éveket. Nagyon sajátos csapdaszituáció ez, mert rövidtávon természetesen a változatlanság biztonsága kényelmet okoz, de már középtávon is nagyon jelentős ennek a társadalmi, gazdasági és politikai ára. Már olyan magas a mozdulatlanságnak az ára, hogy az Magyarország pozícióját veszélyezteti Európában és a világban.”

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

„A társadalom csak a csiszolt hazugság bizonyos mennyiségének bázisán létezhet, és azon, hogy senkise mondja pontosan azt, amit gondol.”

Lin Jü-tang (1895–1976)

„Az improvizáció, az egy rejtély. Egész könyvet is írhatsz róla, de a végén sem tudod, mi az valójában. Amikor improvizálok és a legjobb formában vagyok, úgy nézek ki, mint aki félig alszik. Még azt is elfelejtem, hogy közvetlenül előttem emberek vannak. A nagy improvizátorok olyanok, mint a papok, akik csak Istenükre gondolnak.”

Stéphane Grappelli (1908–1997) francia jazz-hegedűs

„Ha egy íztelen italról, például vízről van szó, az ember nem érez sem ízt, sem utóízt. Minthogy semmit sem érez, semmire sem gondol - ivott és ez minden.”

Anthelme Brillat-Savarin (1755–1826) francia jogász és politikus

„A film egy gondolat, mely formát öltött, egy forma, mely gondolkodik.”

Jean-Luc Godard (1930)

„Nekem nincsen hosszú múltam ebben a pártban. Nem elegendő az, hogy a miniszterelnök meg én bizonyos dolgokról hasonlókat gondolunk. A kormánytagsághoz, a miniszterséghez, egy terület irányításához nem elég, ha az ember egyébként intellektuálisan elbír bizonyos ügyekkel. Az ember háttér nélkül, miközben politizál - mert én politizáló miniszter vagyok -, meglehetősen sérülékeny. Nekem nem volt kiterjedt politikai hátterem ebben a pártban, és akkortájt sokak szemében csak egy furcsa fickó voltam…”

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

„Azt gondolom, hogy az a dolga egy előadásnak, hogy azt sugározza - bármilyen szörnyűségeken mennek keresztül a hősök és főhősök - azt kell sugároznia, hogy élni érdemes.”

Rudolf Péter (1959) magyar színész

„Minden viszonylagos. Szokásokhoz, át nem gondolt axiómákhoz, egyszerű szabályokhoz és igazságokhoz, mindenféle külső rendszabályhoz, minden önelégültséghez és mindennemű hagyományhoz szkeptikusan viszonyulok.”

Holger Meins (1941–1974) német filmrendező

„Én úgy gondolom, hogy a mai magyar politikai helyzetben az, hogy az állam költségvetési támogatásban fogja részesíteni évente az egyházakat, az kifejezetten függőségi viszonyt teremt az állam, egyház viszonylatában. (Orbán Viktor parlamenti beszéde, 1991. július 4.)”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

„Minden irodalomnak hatása nemcsak az egyes művek becsétől, hanem azoknak számától is függ. Valamint eledeleinkben nemcsak a tápanyag, de egy bizonyos mennyiség is kívántatik, s elvesznénk, ha csak étkeinknek kémiai extraktusát kapnók ebédre, úgy van az elménk táplálékával is, s nagyon csalódik, ki a sok középszerűt, mi napjainkban minden irodalomban megjelenik, haszontalannak gondolja. Egy palack tokaji a hozzáértő előtt egy akó kerti bornál többet érhet, de a közönségre nézve az utóbbi mégis hasznosabb, s pedig azért, mert amaz csak néhány magasabb ízlésűeknek, ez sokaknak ad élvezetet. Valamint a játékosnak, ki mindenét elvesztette, semmi sem fáj inkább azon gondolatnál, hogy más kártyákra vagy számokra rakva tételét, mennyit nyerhetett volna, úgy veszteségeink után semmi nem gyötör inkább, mint midőn eszünkbe jut, hogy minden szenvedéseink oka csak az, mert a szerencsét nem kerestük ott, hol az számunkra feltalálható volt.”

Eötvös József (1813–1871) magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő

„Bármikor, amikor a csüggedés lesz rajtam úrrá, csak arra gondolok, hogy a történelemben az igazság, és a szeretet mindig győzedelmeskedett. Voltak ugyan zsarnokok, és gyilkosok, és volt idő, amikor legyőzhetetlennek tűntek, de végül mindig elbuktak - gondolj csak bele, mindig.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

„Az igény valóságot szül. A dolgok megvalósulásának az a kezdete, ha makacsul rájuk gondolunk.”

Popper Péter (1933–2010) magyar pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár

„Ki minek gondol, az vagyok annak… Mért gondolsz különc rokontalannak? Jelet látsz gyűlni a homlokomra: te vagy magad ki e jelet vonja s vigyázz hogy fénybe vagy árnyba játszik, mert fénye-árnya terád sugárzik. Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról: rajtam látsz törvényt saját magadról. Okosnak nézel? hát bízd magad rám. Bolondnak nézel? csörög a sapkám. Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz; ha oroszlánnak, nem menekülhetsz. Szemem tavában magadat látod: mint tükröd, vagyok leghűbb barátod.”

Weöres Sándor (1913–1989) magyar költő, író, műfordító, könyvtáros, irodalomtudós

„Úgy gondolom, a házak más, lassúbb időszámítás szerint élik a maguk életét, mint a lakóik. A régi házakban közelebbinek érződik a múlt.”

Stephen King könyv Tóparti kísértetek

„Ellenségeink naprakészek és felkészültek - akárcsak mi. Folyton azon gondolkodnak, miképp tudnak újabb módokon ártani országunknak és népünknek - akárcsak mi.”

George W. Bush (1946) amerikai üzletember, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 43. elnöke (2001-2009)

„Az ember a gondolatai szüleménye. Amit gondol, azzá lesz.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

„Nem gondolom, hogy a fiatalok olyan demoralizáltak, mint ahogy azt a média és a kormány szeretné, hogy gondoljuk. Annak, hogy az emberi kapcsolatok milyen szorosak és erősek, nyilvánvaló jele az, hogy hányan képesek felépíteni az életüket mindazok ellenére, amiket hozzájuk vágtak.”

Thom Yorke (1968) (1968–) angol rockzenész, énekes (Radiohead)

„Gondold csak el: ha megajándékoznak egy órával, kis virágzó pokollal ajándékoznak meg, rózsabilinccsel, aranyozott veremmel. Nem csupán az órát ajándékozzák neked, hogy Isten éltessen, és reméljük, hogy sokáig hordod majd, mert kitűnő márkájú, svájci, rubinköves; nem csupán ezt a parányi krampácsolót ajándékozzák neked, amelyet a csuklódra kötözve sétáltatsz magaddal. Megajándékoznak - nem is tudják, és ez a szörnyű, hogy nem is tudják -, megajándékoznak egy újabb, törékeny és kétes részecskével, valamivel, ami a tiéd, de nem a testedből való, hanem szíjjal kell odakötözni a testedhez, hogy ott lógjon a csuklódon, mint kétségbeesett karocska. Megajándékoznak azzal a feladattal, hogy naponta felhúzd, a felhúzás kötelességével, mert csak így maradhat óra az óra; megajándékoznak a kényszerrel, hogy a pontos időt figyeld az ékszerboltok kirakatában, hogy meghallgasd a rádióban, hogy rendszeresen igénybe vedd a telefonközpont pontosidő-szolgáltatását. Megajándékoznak a félelemmel, hogy elveszted, hogy ellopják, hogy leejted a földre és összetörik. Megajándékoznak a márkájával, a bizonyossággal, hogy ez jobb márka, mint a többi, megajándékoznak a hajlammal, hogy összehasonlítsd az órát a többi órával. Nem téged ajándékoznak meg az órával, hanem téged ajándékoznak el, téged ajánlanak fel az óra születésnapjára.”

Julio Cortázar (1914–1984)

„Ha ebben az országban valaki szavazásra bírná a szegényeket, itt szocializmus lenne. De az emberek gazdagságban gondolkodnak. Ebben áll a kapitalizmus zsenialitása: vagy gazdag vagy, vagy az akarsz lenni, vagy úgy gondolod, hogy annak kéne lenned.”

John Updike (1932–2009)

„A világirodalom nagyjai közt alig akad még egy, akinek oly kevéssé lett volna filozófiája, világnézeti tartalma, mint Shakespeare-nek. … Hamlet nem akar többet jelenteni, mint amennyit szó szerint jelent: egy egyszeri tragédiát, aminek semmiféle tanulsága nincsen. Hogy Shakespeare drámái mögött mindegyre titokzatos és megmérhetetlen mélységeket érzünk, az nem azért van, mintha valami mélységes gondolat rejtőzködnék mögöttük, hanem azért, mert a tökéletes költői forma varázsa, a Shakespeare-darabok páratlan költőisége és drámaisága, feltárja előttünk, ködös sejtelemként, az emberi léleknek, önnönmagunknak beláthatatlan mélységeit.”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„Bár vannak tudósok, akik hisznek istenben, mégsem hiszem, hogy ők úgy gondolkodnak istenről, ahogy azt a vallásos emberek teszik.”

Richard Feynman (1918–1988) amerikai elméleti fizikus, tudománynépszerűsítő

„Úgy tűnik, a sajtó megölt egy minisztert… De ahhoz képest, hogy ugyanaz élteti is, az eset nem is annyira súlyos, nem gondolod?”

Coluche (1944–1986) francia színész, humorista

„Számomra minden az érzékelésen alapszik, ezért vagyok, gondolom kifürkészhetetlen.”

Paul Cézanne (1839–1906) francia festő

„Isten mindenben megnyilvánul, de a szó az egyik kedves eszköze a cselekvésre. Mert a szó nem más, mint a rezgéssé alakult gondolat: kiteszed a levegőbe mindazt, ami addig csak energia volt. Nagyon vigyázz, mit mondasz.”

Paulo Coelho (1947)

„A gondolat már ébredésekor hajótörést szenved Platón és Arisztotelész szikláján – szubjektív és objektív gondolatra törik szét.”

Witold Gombrowicz (1904–1969) lengyel író

„Az államférfi a következő nemzedékre gondol, a politikus csak a következő választásokra.”

Sir Winston Churchill (1874–1965) Az Egyesült királyság miniszterelnöke a II. világháború alatt

„Azt gondolom, inkább a félelem menete, mint a büszkeség menete volt tegnap.”

Horn Gábor (1955) politikus

„A gondolat a tér szárnyaló madara, amely a szó kalitkájába zárva kitárhatja ugyan szárnyait, de repülni nem tud.”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

„Minden nyugatról jövő szemetet le kell nekünk másolnunk? Úgy gondolom elvtársak, hogy a Je-je-je monotóniáját és mindent amit az jelent, igen, ki kell rekesztenünk! [http://www.rhebs.de/mauer/yeahyeah.wav]”

Walter Ulbricht (1893–1973)

„A nagy zuhatagban megláttak egy kis csőszkunyhót. Csak az nyújthatott némi fedezéket az eső elől
A tetőt tartó cölöpök már elferdültek, és a szalmatetőn nagy lyukak tátongtak.
A fiú mégis talált egy sarkot, ahová az eső talán nem vágott be annyira, oda állította a lányt.
A lány ajka lassan megkékült, egész teste remegett. A fiú levette bélelt szövetkabátját és a lány vállára terítette. A lány vízben ázó szemmel a fiúra nézett, a fiú csak csöndesen állt egyhelyben. A lány ekkor kihúzta a törött szárú hervadt virágokat a kezében lévő csokorból, és a lába elé dobta. Lassan az a hely is, ahol a lány állt, beázott. Most már nem lehetett hová bújni az eső elől,
A fiú kinézett, gondolt egyet. Majd kiszaladt a cirokföldre. A cikrokkötegekből egy nagy kazlat csinált és amikor már úgy látta, elég tág a belseje, a kunyhó felé nézett, és intett a lánynak, jöjjön át oda.”

Hvang Szunvon (1915–2000)

„Teljesen az állam és az egyház szétválasztása mellett vagyok. Úgy gondolom, hogy mindkét intézmény magában is el van rontva, együtt pedig biztos halált jelentenek.
Forrás:”

George Carlin (1937–2008)

„Gondoljuk csak meg: harminc vagy negyven évszázad küzdelmének és felvilágosodásának az az eredménye, hogy a földön élő háromszázmillió embert vagy harminc zsarnoknak szolgáltatta ki.”

Chamfort (1741–1794) francia író

„A legtermékenyebb viták nem a szabályos megszervezett szemináriumok, hanem olyan emberek előre át nem gondolt eszmecseréi, akik történetesen beszélgetni kezdenek arról, ami foglalkoztatja őket.”

Selye János (1907–1982) osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus

„Senkire ne úgy tekintsenek, mint ellenségre, vagy rosszakaróra, hanem az egész emberiségre úgy gondoljanak, mint barátaikra; nézzenek az idegenre ismerősként, az ismeretlenre társként, maradjanak mentesek az előítélettől, és senkit ki ne rekesszenek.”

Abdolbahá (1844–1921)

„Mikor vezetek és elmegyek egy baleset mellett és éppen látom, hogy valakit betesznek a mentőbe, akkor egy ideig másképp vezetek. Másképp vezetsz, megfontoltabban. Azt gondolom, hogy egy előadásnak, egy filmnek az a dolga, hogy egy ideig másképp menjek az utcán. Azt mondom, hogy jobb ember vagyok. Nyitottabb vagyok, empatikusabb vagyok.”

Rudolf Péter (1959) magyar színész

„Azt gondolom, hogy mindenki, aki valami olyasmivel foglalkozik, ami nagyon fontos számára, és éppen azért, mert nagyon fontos számára, kell, hogy kétkedjen. Vannak céljai, és nem tudja, hogy alkalmas-e elérni ezeket a célokat. Néha alkalmasabbnak érzi magát, néha kevésbé.”

Rudolf Péter (1959) magyar színész

„Azt gondolom, hogy gondolkodom, ezért azt gondolom, hogy vagyok.”

Ambrose Bierce (1842–1914)

„Sokat gondolok Bernsteinre – de azért annyit nem, amennyit ő.”

Oscar Levant (1906–1972)

„Otthon van az ember, ahol gyökerei vannak, halottai az anyaföldben, ahol tegezik az embert, ahol nagyapja ültette diófának a gyümölcsét töri, és fát ültetve unokáira gondol.”

Lénárd Sándor (1910–1972) magyar orvos, művelődéstörténész, költő, író, műfordító, klasszika-filológus

„Ha valamit akarsz és megvágysz, létrejövetelének három állomása van: az első a megtermékenyítő gondolat, a második a befogadás alázata, a harmadik a megvalósításhoz szükséges hosszú és küzdelmes kihordási folyamat.”

Müller Péter (1936) magyar író, drámaíró, színházi dramaturg, forgatókönyvíró, előadó

„Sajnálattal jelentem be, hogy nekem is csatlakoznom kell a Semjén Zsolt által bepereltekhez. Én is úgy gondolom ugyanis, hogy Semjén Zsolt hétfőn antiszemita beszédet mondott el a Parlamentben.”

Horn Gábor (1955) politikus

„Úgy gondolom, hogy egy normális országban négy évenként nem kezdődik újra az élet.”

Medgyessy Péter (1942) magyar közgazdász, politikus, miniszter, üzletember, országgyűlési képviselő

„Nem gondolod, hogy néha bölcs dolog nem felnőni.”

Mick Jagger (1943)

„D. B. nem olyan rémes, mint a többiek, de ő is rengeteget kérdez. Múlt szombaton átjött autón, azzal az angol pipivel, aki az új filmjében játszik, amit most ír. Eléggé megjátszotta magát a pipi, de azzal együtt nagyon jó bőr. Egyébként mikor elment megkeresni a női vécét, valahova a fenébe, a túlsó szárnyra, D. B. megkérdezte, mit gondolok erről az egészről, amit most neked is elmondtam. Nem tudtam, mi a frászt feleljek. Ha tudni akarod az igazat, nem tudom, mit gondolok róla. Sajnálom, hogy annyi embernek elmeséltem. Csak azt tudom, hogy mindenki hiányzik nekem, akiről meséltem. Még például Stradlater és Ackley is. Azt hiszem, még az az átkozott Maurice is. Röhejes. Soha senkinek ne mesélj el semmit. Ha elmeséled, mindenki hiányozni kezd.”

Jerome David Salinger (1919–2010) amerikai prózaíró

„Miközben egyszerűen lenyűgözött az a szakszerűség, amellyel a rendőrség tette a dolgát és védett engem, tisztességes adófizető állampolgárt, az motoszkált a fejemben, hogy nem kéne valahogy ezt megköszönni? Természetesen akár fizetésemelésre is gondolok, de talán az lenne még jobb, hogy a munkakörülményeiken javíthatnánk. Pl. lakás, jobb felszerelés, családosoknak nagyobb támogatás, nyaralás, beiskolázás, akármi. Amit ők most megtettek értünk, és kimondom: a Hazáért, az példamutató. Jó lenne, ha két hét múlva is emlékeznénk erre, és az illetékesek megtennék ezzel kapcsolatban a dolgukat.”

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

„A szaúdi királyságot nagyon sokszor vádolják azzal, hogy igazából a világ terrorizmusának legaktívabb pénzügyi támogatói közé tartoznak bizonyos családok. És én azt gondolom, hogy a focisták között, a szaúdi focisták között nagyon-nagyon sok terrorista is volt, a mi fiaink pedig halált megvető bátorsággal küzdöttek ezen terroristák ellen, és ilyen esetben a döntetlen idegenben, ez egy fantasztikus eredmény.”

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

„Úgy véltem, sokat kell még gondolkodnunk Fregéről, ámde elsősorban nem értelmeznünk kell, hanem inkább elmélyedni az általa vizsgált problémákban és föltárni mindazokat a következtetéseket, amelyek gondolataiból adódnak. Aztán elképedtem, mert jó sok olyan könyvet, cikket és egyebet olvastam, amely radikálisan új és szerintem legtöbbször teljesen torz értelmezést javasolt [...]. Azonban az értelmezése körüli káosz egyszerűen nagyon irritál. És ez sajnos azóta is folytatódik. Jó néhány könyv jelenik meg, amelyek lényegében mind azt mondják, hogy "Előttem mindig mindenki félreértette Fregét." Azt hiszem, ez ostobaság. Egyszerûen nem tudom elhinni, hogy ez igaz lehetne. Persze megláthatnak olyasmit, amit a többiek nem vettek észre. De az, hogy eddig mindenki teljesen félreértette, hogy Frege valójában mire gondolt... Hát ez egyszerûen túlságosan valószínűtlen ahhoz, hogy foglalkozzunk vele. De az emberek sajnos folytatják ezt. Nem tudom, miért éppen Frege vonzza annyira az efféle értelmezôket. Russell-lal nem csinálják ezt. De azt hiszem, még Kanttal sem, vagy tévednék?
Michael Dummett”

Gottlob Frege (1848–1925)

„Miért gondolja a Burger King, hogy az éhes embereknek imponál a fasizmus?”

Puzsér Róbert (1974) publicista, műsorvezető, szerkesztő

„Egy adott napon, adott körülmények között azt gondolod, korlátaid vannak. Majd eléred a határt, és azt mondod: "oké, ez a határ."”

Ayrton Senna (1960–1994) brazil autóversenyző (1960–1994)

„A háborús évek tapasztalataiból megtanultam valamit: nem szabad csak azért tollat venni a kezünkbe, hogy közöljük másokkal a keserveinket és belső ziláltságunkat, mert ez olyan silány áru, amelynek előállításához nincs szükség különösebb erőfeszítésre, következésképp nem is tisztelhetjük magunkat érte; aki látott már porba döntött milliós várost, több kilométernyi utcát, amelyen nemhogy ember, de még egy macska, még egy kóbor kutya sem található – az gúnyos mosollyal gondol a kortárs költőknek a nagyváros – de valójában saját lelkük – pokláról írt verseire. Az igazi „kietlen föld” sokkalta iszonyatosabb az elképzeltnél.”

Czesław Miłosz könyv A rabul ejtett értelem

„A háborús évek tapasztalataiból megtanultam valamit: nem szabad csak azért tollat venni a kezünkbe, hogy közöljük másokkal a keserveinket és belső ziláltságunkat, mert ez olyan silány áru, amelynek előállításához nincs szükség különösebb erőfeszítésre, következésképp nem is tisztelhetjük magunkat érte; aki látott már porba döntött milliós várost, több kilométernyi utcát, amelyen nemhogy ember, de még egy macska, még egy kóbor kutya sem található – az gúnyos mosollyal gondol a kortárs költőknek a nagyváros – de valójában saját lelkük – pokláról írt verseire. Az igazi „kietlen föld” sokkalta iszonyatosabb az elképzeltnél.”

Czesław Miłosz könyv A rabul ejtett értelem

„Én akkor vagyok igazán hazafias,
ha azt gondolom, hogy én vagyok a hatos villamos.
S bennem utazik haza a nép.
A villamos mélye az anyaméh.
Minden megálló egy születés,
minden megálló egy születés ünnepe.
Le-fel száll a sok pete.
Szakállas embrió, száguld a combino.
Nem fáj, nem fáj, nem fáj,
nem fáj, csak ha nevetek.
…”

Rutkai Bori (1973) magyar képzőművész, énekes, zeneszerző

„Engem itt ma Ti meg fogtok tapsolni. Nem tudok olyan rossz lenni, hogy a végén ne tapsoljatok meg. De nem arról szól egy demokratikus politikusnak az élete, hogy hazamegy, és azt mondja: "ez nagyon jó volt, megtapsoltak az enyémek, tényleg, szóval ez kiváló". Hanem arról szól, hogy újra és újra meg kell azzal a gondolattal küzdeni, hogy ma nem voltam igazából jó, ma mintha a másiknak lett volna kettő vagy három olyan mondata, ami, azt hiszem, jobb volt, mint az enyém. Itt nem járunk jó úton, itt fordítani kell, igazítani kell. Sőt, kényelmetlenül érzem magamat: ma jobb volt a másik, ma jobb volt a harmadik, ma jobb volt a negyedik. Ettől a fajta versenytől megy előre az ország.”

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

„Aggódva mérem az eget
S az esőterhes felleget,
S a boldogságra gondolok,
Mely miénk lenne, ha akarnánk.”

Paul Éluard (1895–1952) francia költő

„Úgy gondolom, hogy kötelességünk fenntartani a tudatosság fényét, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy ez folytatódik-e a jövőben is.”

Elon Musk (1971) amerikai üzletember, nagytőkés, a PayPal, a SpaceX, a Tesla Motors, a The Boring Company és a SolarCity alapítój…

„A kommunizmust meg tudom érteni, de a szocializmust nem. Régebben sok könyvet olvastam a témáról, sok szakértővel beszéltem, de annyi mindenben különböznek, hogy sohasem értettem meg, mire is gondolnak valójában. Mindenesetre ami egyetlen értelmét a szocializmusnak látom, az összeegyezhetetlen a társadalmi renddel és a vagyonbiztonsággal.”

Kossuth Lajos (1802–1894) (1802-1894) magyar politikus, kormányzó-elnök

„Egy aranyszabályt követve valahányszor olyan új megfigyeléssel vagy gondolattal találkoztam, ami ellentmondott korábbi eredményeimnek, azonnal és pontosan feljegyeztem, mert tapasztalatból megtanultam, hogy az ilyen adatokat és gondolatokat sokkal hajlamosabb elfelejteni az ember, mint a számára kedvezőket.”

Charles Darwin (1809–1882) angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója

„A legnagyobb bók, amit valaha kaptam, az volt, amikor valaki megkérdezte, mit gondolok és figyelt a válaszomra.”

Henry David Thoreau (1817–1862)

„Nem az, amit mondunk vagy gondolunk határozza meg kik vagyunk, hanem az, amit csinálunk.”

Jane Austen (1775–1817) angol regényírónő

„Hadd gondolja, hogy több ember vagyok, mint ami, és az is leszek.”

Ernest Hemingway (1899–1961) amerikai, irodalmi Nobel-díjas regényíró, novellista, újságíró

„A művelt elme ismertetőjele, hogy képes foglalkozni egy gondolattal anélkül, hogy elfogadná.”

Arisztotelész (-384–-321 i.e.) ókori görög filozófus és tudós

„Úgy gondolom, hogy egy erős nő erősebb lehet, mint egy férfi, különösen, ha véletlenül szerelem van a szívében. Úgy gondolom, hogy egy szerető nő elpusztíthatatlan.”

John Steinbeck (1902–1968) amerikai író

„Amikor valamilyen nagyszerű szándék, valami rendkívüli projekt inspirál, minden gondolat között megszakad a kötelék: Az elméd meghaladja a korlátokat, a tudatod minden irányban tágul, és egy új, nagyszerű és csodálatos világban találod magad. A szunnyadó erők, képességek és tehetségek életre kelnek, és felfedezed, hogy messze nagyobb ember vagy, mint amilyenről valaha is álmodtál.”

Patandzsali (-200–-150 i.e.)