Idézetek él-ről

oldal 2

„Az élet igenlése az a szellemi cselekedet, amely által az ember abbahagyja azt, hogy csak úgy éljen a világban, tisztelettel kezdi saját életének szentelni magát, hogy ezzel a valódi értékére emelje azt.”

Albert Schweitzer (1875–1965) német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, orvos

„Minden változásnak, még annak is, amelyet leginkább óhajtunk, megvan a maga szomorúsága, mert az, amitől megválunk, önnönmagunkban egy része; az egyik élet számára meg kell halnunk, hogy egy másikba lépjünk.”

Anatole France (1844–1924)

„Ne ijeszd magad azzal, hogy képzeletben az élet egészét átfogod! Ne sűrítsd egy gondolatba, hogy előreláthatólag milyen és mennyi baj vár rád, hanem minden egyes fölmerülő esetben tedd föl magadnak a kérdést: mi ebben a dologban a tűrhetetlen és elviselhetetlen? Bizony szégyellnéd bevallani! Azután idézd emlékezetedbe, hogy sem a jövő, sem a múlt nem nehezedik rád, hanem mindig csak a jelen. Ennek a súlya pedig kisebbedik, ha egymagában körülhatárolod, és ha értelmednek szemrehányást teszel, hogy még arra sem képes, hogy a jelent önmagában elviselje.”

Marcus Aurelius (121–180) a Római Birodalom császára

„Minden élet hossza pontosan ugyanannyi. Még a nagyon hosszúaké és a nagyon kurtáké is. Legalábbis az örökkévalóság szempontjából.”

Terry Pratchett (1948–2015) angol fantasy- és science fiction-író

„Az emberi természet olyan - és ezt ügyesen kihasználták a zsarnokok és fogdmegek -, hogy amíg le tudná leplezni az árulókat, vagy lázadást szíthatna a tömegben, vagy saját halálával megmenthetné mások életét, él benne a remény, még hisz a szerencsés végben, még belekapaszkodik a javak szánalmas maradékaiba, ezért hallgat és alázatos. Amikor elkapják és sarokba szorítják, amikor nincs több veszítenivalója, és képes volna hőstettre, elkésett dühét csak a magánzárka kőkalickáján töltheti ki. Vagy a halálos ítélet közömbössé teszi minden földi dolgokkal szemben.”

Alekszandr Szolzsenyicin (1918–2008) orosz író

„Kínálhatunk kultúrát a tömegeknek, de ebből még nem következik, hogy be is tudják fogadni. A kultúra asszimilálálsában mindig jelen kell lennie a felfedezés, az öntevékenység örömének; máskülönben a kultúra idegen elem marad, s kívül esik a mindennapi élet vágyain és szükségletein.”

Henry Moore (1898–1986)

„…a szépség keresése az élet igazi titka.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

„Az élet olyan, mint a rajzolás: néha gyorsan és határozottan kell cselekednünk, a dolgokat erélyesen kézbe vennünk, és arról gondoskodnunk, hogy a nagy vonalak villámgyorsan előttünk álljanak. Semmiféle lagymatagságnak, kételkedésnek itt nincs helye, a kéz nem remeghet, a szem nem pisloghat ide-oda, hanem egyedül csak arra irányulhat a tekintet, ami előttünk van.”

Vincent van Gogh (1853–1890) 19. századi holland festő

„Ami Istent illeti, az én állásfoglalásom agnosztikus. Meggyőződésem szerint az erkölcsi alapelvek elsődleges fontosságának biztos tudata, ami által az élet jobb és nemesebb, nem igényel egy törvényhozót, főleg nem olyat, aki jutalmazásra vagy büntetésre alapozza törvényeit.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„De a család mítosza élt, s ez a misztikus öntudat adott életerőt valamennyiünknek, akik cselekedeteinkkel a család meséjét színeztük. S korszakokban, mikor az emberiség nagy, közös mítosz nélkül kénytelen élni, különösen jelentős élményforrás a család miniatűr világtörténelme.”

Márai Sándor (1900–1989) magyar író, költő, újságíró

„Minden bátorságoddal és hiteddel menj az élet felé. Légy igaz, légy bátor, és állj ki az igazadért. A többi csak sötétség.”

Stephen King könyv Az

„E földi élet nem örök”

François Villon (1431–1463) francia reneszánsz költő

„Az állam, miután kimutatta, hogy képtelen a magzatelhajtásra szoruló asszonyokat a szükséges orvosi segítséggel és higiénikus berendezésekkel ellátni, hirtelen irányt változtat és a tilalmak útjára lép. Mint más esetekben, a bürokrácia ezúttal is erénynek próbálja feltüntetni az eszmei szegénységet. Solz, a szovjet Legfelsőbb Bíróság egyik tagja, a házassággal kapcsolatos kérdéseknek a szakértője, a magzatelhajtási tilalommal foglalkozó, közeljövőben meghozandó rendelet indoklását abban keresi, hogy - mint mondja - mivel a szocialista társadalomban nincs munkanélküliség, a nőnek nem áll jogában visszautasítani az „anyaság örömeit”. Mi ez, ha nem papi filozófia, amely ráadásul zsandárököllel rendelkezik? Az imént olvastuk a párt központi lapjában, hogy a gyerekszülés az asszony számára - és igazságosabb lenne azt mondani: a legtöbb asszony számára - „veszélyt jelent”. Az imént hallottuk egy magas állású szovjet személyiség megállapítását, hogy „a csavargó és felügyelet nélküli gyermekek helyzetének a rendezése gyengén folyik” ami minden bizonnyal a gyermekcsavargás növekedését jelenti; és íme, egyik magasrangú köztisztviselő kijelenti, hogy az „édes élet országában” a magzatelhajtást börtönnel büntetik, pontosan úgy, mint a kapitalista országokban, ahol szomorú az élet. Előrelátható, hogy a Szovjetunióban éppúgy, mint nyugaton, többnyire éppen a munkásnők és parasztasszonyok, a cselédek lesznek azok, akiknek nehéz lesz eltitkolni bűnüket, akik tehát a fegyőrök martalékává lesznek. Ami a „mi asszonyainkat” illeti, akiket a jó minőségű parfümök, és más hasonló cikkek érdekelnek, ők továbbra is csinálják, ami nekik tetszik a jó akaratú igazságszolgáltatás orra előtt. „Szükségünk van az emberekre”, teszi hozzá Solz, és behunyja szemét az elhagyott gyermekek láttán. A dolgozó nők milliói válaszolhatnának neki, ha a bürokrácia nem forrasztotta volna torkukra a szót: „Csináljatok magatok gyerekeket!””

Lev Davidovics Trockij (1879–1940) orosz marxista politikus

„Tanítványainktól és utódjainktól ezerszerte többet tanulhatnánk, mint testvéreinktől, ha az élet tartama lehetővé tenné nekünk, hogy lássuk műveiket.”

Paul Valéry (1871–1945)

„Hány és hány ember él a Földön, aki nem egyéb, mint kenyérpusztító, akinek nincs semmiféle érdeme, sem célja ezen a világon, nem marad más utána, mint a teli latrina.”

Leonardo da Vinci (1452–1519) olasz/itáliai polihisztor (1452-1519)

„A boldog élet lehetetlen; a legtöbb, amit kívánhat az ember, az a heroikus életút. Heroikus életet él az az ember, aki mindenfajta nemes ügyért áldozatos, kemény küzdelmet folytat és végül győzelmet arat, ám rosszul fizetik vagy egyáltalán nem is fizetik meg.” (Schopenhauer) Az ilyenféle heroikus életút, a közben véghezvitt önsanyargatással együtt, persze a legkevésbé sem felel meg azok erről alkotott nyomorúságos fogalmának, akik a legtöbbet fecsegnek róla, ünnepélyeket rendeznek nagy emberek emlékére és tévesen hiszik, hogy a nagy ember éppen úgy nagy, ahogyan kicsik ők, tehát valami ajándék révén, és saját kedvtelésre, mintegy szórakozásból, vagy mintha valami mechanikus kényszer kényszerítené e belső kényszer ellenében vak engedelmességre; tehát aki nem kap ilyen ajándékot, vagy nem érzi a kényszert, az éppúgy joggal kicsi, ahogy az említett ember nagy.”

Friedrich Nietzsche (1844–1900) német filozófus

„Azért szeretem a színészetet, mert sokkal valóságosabb, mint az élet.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

„Nem szeretünk saját árnyoldalunkkal szembesülni, ennek következtében civilizált társadalmunkban sok olyan ember él, aki teljesen elvesztette az árnyékát, megszabadult tőle. Ezek csak kétdimenziós emberek; elvesztették harmadik dimenziójukat, s ezzel együtt általában a testüket is.”

Carl Gustav Jung (1875–1961) svájci pszichiáter, pszichológus

„Acélozd meg érzékeid, hogy az élet dolgai oly kevéssé sértsenek téged, amennyire az csak lehetséges.”

Kitioni Zénón (-334–-263 i.e.) ókori görög sztoikus filozófus

„Ha nem volna halál, fogalmunk se lenne, miről szól az élet.”

Frank Abbott

„Élj az élet csataterének közepén! Bárki képes megőrizni a nyugalmát egy barlangban, vagy amikor alszik. Állj a cselekvés forgatagába és őrületébe, és juss a Középpontba! Ha megtaláltad a Középpontot, akkor nem lehet téged megrendíteni.”

Vivékánanda (1863–1902) 19. századi hindu szerzetes

„Mindig csak készülődünk arra, hogy élni fogunk, de sohasem élünk igazán.”

Ralph Waldo Emerson (1803–1882)

„Semmi sem olyan fontos az ember számára, mint a sorsa, semmi sem olyan félelmetes, mint az örök élet.”

Blaise Pascal (1623–1662) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus és moralista

„A gonosz, értelmetlen, szégyentelen, alacsonyrendű élet nem rossz élet, hanem hosszadalmas meghalás.”

Démokritosz ókori görög atomista filozófus

„Az élet folytonos árulás.”

Anatole France (1844–1924)

„Ebből a szempontból az élet létezését mint elemi tényt kell felfognunk, amelynek semmiféle közelebbi megalapozása nem lehetséges, és amelyet a biológia kiindulási pontjává kell tennünk, …mint ahogy a hatáskvantum… az elemi részek létezésével együtt kiindulási alapja az atomfizikának.”

Niels Bohr (1885–1962) dán fizikus, az MTA tagja

„Nincs mit elérni. Az életet nem kell elérni, megvalósítani; az élet egy ajándék. Már megadatott – mire vársz?”

Osho (1931–1990) Indiai misztikus tanító

„A szépség és az erő, mint a nyilvános élet alapja, csak akkor adhat tartós boldogságot, ha mindenkinek része van benne.”

Richard Wagner (1813–1883) német zeneszerző, karmester, esztéta, 1813-83

„Honnan tudtad, hogy a Nemesis forduló kerekét megállíthatja a porszem, ami belekerül, a pillanat? Honnan tudtad, hogy csak annak nem ég le a városa, aki eleve nem is építkezik, de akkor minek élt, ha meg se próbált bástyát emelni a pusztulás ellen?”

Szabó Magda (1917–2007) magyar író, költő, műfordító

„Mindannyiunkban dolgozik az életösztön. Az ember nem azért él, mert tudatosan úgy dönt, hogy élni akar.”

Agatha Christie (1890–1976)

„A fontos nem a biztos birtoklás, hanem a szüntelen, az ideális célra irányuló harc, az élet naponta, óránként való megújulása, amely mindig a jobbért, a tökéletesebbért folyó újra megújuló küzdelemhez kapcsolódik.”

Max Planck (1858–1947) német fizikus

„Igen: élni, míg élünk, Igen: ez a szabály. De mit csináljunk az életünkkel, Ha fáj? (Élni, míg élünk)”

Ady Endre (1877–1919) magyar költő, újságíró

„Igazi filozófus lévén, Szókratész szentül meg volt győződve arról, hogy a bölcs ember ösztönszerűleg igénytelen életet él. Ő maga még cipőt sem hordott; de ugyanakkor a piac szelleme sokszor rabul ejtette, és kiment, hogy az árukban gyönyörködjék. Amikor egy barátja aziránt érdeklődött, hoghy miért teszi ezt, Szókratész ezt válaszolta: - Azért szeretek odamenni, mert ott fedezem fel, hogy annyi minden nélkül is tökéletesen boldog vagyok.”

Anthony de Mello (1931–1987)

„Csak olyat mondj, amit valóban úgy is gondolsz. Az élet rövid, nem szabad tönkretenned azzal, hogy folyton a következményeken aggódsz. Teljes, intenzív és boldog életet kell élned, akár egy nyitott könyv, amely elérhető bárkinek, aki bele akar olvasni.”

Osho (1931–1990) Indiai misztikus tanító

„A halál addig nem ijesztő, amíg nem énrám lőnek. Egy cseppet se féltem, amíg ezt nem tapasztaltam meg. Amikor erős bombázásba keveredtem, attól kezdve csak a bombázástól féltem. Amikor egy tüzérségi rajtaütés alkalmával légnyomás ért, elkezdtem félni a tüzérségi rajtaütéstől. Egyébként pedig. "ne félj a fütyülő golyótól", mert ha azt meghallod, nem neked szánták. Azt az egyetlen golyót, amelyik téged öl meg, nem fogod hallani. Vagyis úgy néz ki, a halál nem tartoznék rám: ha élek, ő nincs, ha majd eljön, én már nem leszek.”

Alekszandr Szolzsenyicin (1918–2008) orosz író

„A képet az ember nem gondolja el, és nem rögzíti előre, amíg készül, követi a gondolat mozgását. Készen is tovább változik; annak lelkiállapota szerint, aki nézi. A kép él, mint az élőlény, változik a mindennapi élet követelményei szerint. Ez természetes, mert hiszen a kép csak az által él, aki nézi.”

Pablo Picasso (1881–1973) spanyol képzőművész, író, festő.

„Az emberek nagy része úgy fogadta mások életének tragédiáit, mintha nagyon szeretne segíteni - holott valójában nagyon is élvezték mások szenvedését, boldognak érezhették magukat, hogy mindez nem velük történik, mert az élet kegyes hozzájuk.”

Paulo Coelho (1947)

„Eljön az idő, amikor a legtöbb ember meglátja a nagy összefüggést, és rájön, hogy nem azért csücsörít, mert a jó sors csókját várja, hanem mert az élet éppen most csúsztatott a szájába egy keserű pirulát.”

Stephen King könyv Rémautó

„Az élet oly rövid, hogy az ember ne fossza meg magát az örömtől, még ha az öröm veszélyt rejteget is.”

Stendhal (1783–1842) francia realista író

„Mindabból, amit a szerelem megkövetel, hogy megszülessék, amihez legjobban ragaszkodik, s amiért minden mást elhanyagol, az a hit a legfontosabb, hogy az, akit szeretünk, egy ismeretlen élet részese, olyan életé, ahova majd minket is bejuttat a szerelme.”

Marcel Proust (1871–1922) francia regényíró, esszéista és kritikus

„Bárcsak félredobhatná kételyeit, félelmeit! Mennyire szerette volna hinni, hogy akármilyen rettenetesnek tűnjön is gyakran a világ, az élet több az összevisszaságnál!”

Christopher Paolini (1983)

„Ne felejtsd el, hogy egy bizonyos ponton az ellenségeid a szövetségeseiddé válhatnak. Az élet már csak ilyen.”

Christopher Paolini (1983)

„Nem az élet puszta tényét kell kívánatosnak tartani, hanem az életnek a magasztos dolgok szemléletében megnyilvánuló művészetét.”

Bertrand Russell (1872–1970) angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja

„Ha a világnak nincs is a tudomány által felfedezhető értelme, mi emberek adhatunk neki azzal, ahogyan élünk, hogy szeretjük egymást, hogy megtudunk dolgokat a természetről, hogy művészi alkotásokat hozunk létre. Bár nem vagyunk egy kozmikus dráma főszereplői, abban a színjátékban, amelyet mi hozunk létre előrehaladásunkkal, mi játsszuk a fő szerepet. Nem elhanyagolható, hogy miközben egy rideg, személytelen univerzummal nézünk szembe, a melegség, a szeretet, a tudomány, a művészetek egy kis szigetét hozzuk létre. Ez a szerep nem teljesen érdemtelen arra, hogy eljátsszuk.”

Steven Weinberg (1933) amerikai fizikus

„Nehéz elviselni. A Németországot uraló mérgezett atmoszféra felidézése azonban könnyebbé teszi. Könnyebbé teszi, mert az ember valójában semmit nem veszít. Ahol én vagyok, ott van Németország. Magamban hordom a német kultúrámat. Kapcsolatban élek a világgal, és nem úgy tekintek magamra, mint elbukott emberre. /Interjú a New York Times-nak, 1938. február 21. /”

Thomas Mann (1875–1955) Nobel-díjas német író

„Bárki, aki a fizetésének megfelelő módon él, a képzelőerő teljes hiányában szenved.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

„Érzem, hogy a spirituális gyakorlat lényege a kapcsolatod másokkal. Ha a motivációd tiszta, és őszinte, akkor a másokhoz való jó hozzáállásod alapja a kedvesség, a részvét, szeretet és tisztelet. Ez a gyakorlat megismerteti veled minden emberi élet egységét és annak a fontosságát, hogy cselekedeteid mások javára váljanak.”

Tendzin Gyaco (1935)

„Bárcsak vége lenne már ennek a háborúnak! Bárcsak eltávolíttatnának azok a szörnyű emberek, akik Németországot ide juttatták, hogy aztán hozzákezdhessünk gondolkodni egy új élet megindításán, a belső és külső romok eltakarításán, az újjáépítésen, a többi néppel történő értelmes kiegyezésen és a velük való méltó együttélésen! - Ez az, amit szeretnétek? Ez a ti vágyatokat is kifejezi? Úgy hiszem. Elegetek van a halálból, a rombolásból, a káoszból, mégha korábban titokban talán vágytatok is rá. Rendet akartok és életet, egy új életrendet, bármilyen nehezen és sötéten is alakulnak majd a következő évek. /Rádióbeszéd, 1945. január 14./”

Thomas Mann (1875–1955) Nobel-díjas német író

„Amikor még kicsik voltunk, együtt játszottunk a levélbe borult nyári fák alatt; pitypangot szedtünk a mezőn, hogy hazavigyük; egész nap rúgtuk a port az árnyas ösvényeken, dagasztottuk a sarat, élvezettel szórtuk egymásra az őszi leveleket. A kor nem aggasztott bennünket. Az évszakok rendre elhozták ajándékaikat, és nem éreztették velünk, hogy az idő nem múlik nyomtalanul felettünk. Ám a fák közben kidőltek, a mezők és a poros ösvények nyomtalanul eltűntek. És mi lassan elérkeztünk életünk deléhez. Sétálj velem egyet és beszélgessünk el az elveszett időkről, melyek oly élénken élnek emlékeinkben, melyeket szívünk mélyén őrzünk! Az élet most is szép, csak immár más világban élünk, és felismerjük egymás szemében a még mindig bennünk lakozó gyermeket, és elmosolyodunk, mert tudjuk, hogy semmi fontosat nem veszítettünk el útjaink során.”

Pam Brown (1948)

„Amíg az etika abból a vágyból keletkezik, hogy az élet végsõ értelmérõl, az abszolút jóról vagy az abszolút értékesrõl mondjon valamit, addig nem lehet tudomány. Azzal amit mond, tudásunk semmilyen értelemben nem gyarapodik.”

Ludwig Wittgenstein (1889–1951) osztrák-brit filozófus

„A napok és hetek múltak, lassan tovaszálltak, mint apró porszemek az ablakon beszűrődő napfény szivárványos sugarában. Az Idő soha meg nem áll, forgat szépen lassan mindent, az egész hatalmas rendszert, amiben születünk, érzünk, élünk, sírunk, nevetünk és a végén, mikor már végre megértenénk ezt az egész játékot, ezt a nagy körforgást – elmegyünk…”

Papp Olivér (1975) magyar író (1975–)

„Társak, kik még világtok élitek”

François Villon (1431–1463) francia reneszánsz költő

„A szamár ugyanazokat a szakaszokat éli át, mint egy ember: gyermekkorában a becézgetést, érett korában a munkát, a talentumot az élet fele útján, s a végső misztikát, mely a halált közvetlenül megelőzi. A szamár hordozza a relikviákat, s meghal aztán, mert az emberek bűneit hordozza.”

Robert Bresson (1901–1999) francia filmrendező, forgatókönyvíró

„Az élet tisztelete által lelki kapcsolatba lépünk a világgal.”

Albert Schweitzer (1875–1965) német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, orvos

„Az élet sokkal, de sokkal boldogabb lenne, ha 80 évesen születnénk, és onnan közelítenénk fokozatosan a 18 felé.”

Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista

„Szeretem a családi élet melegét; szükségem van arra a biztonságérzésre, amely abból fakad, hogy egymásért teszünk valamit.”

Selye János (1907–1982) osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus

„A lelkem mélyén meg voltam róla győződve, hogy annak, aki ilyen teljes és emberi életet él, erőszak által kell elpusztulnia. Bármikor jön a halál, nem talált volna készületlenül, most sem érne váratlanul.”

Malcolm X (1925–1965)

„Aki szeret, él. Aki él, dolgozik. Aki dolgozik, annak van kenyere.”

Vincent van Gogh (1853–1890) 19. századi holland festő

„Nyugaton, önöknek nagyobb házaik vannak, de kisebb családjaik. Végtelen kényelemben élnek, mégsincs idejük semmire. Bárhova elutazhatnak a világon, és més arra sem veszik a fáradtságot, hogy az utcán átkelve megismerjék a szomszédjaikat.”

Tendzin Gyaco (1935)

„Az újságírás abból áll, hogy az olvasókkal, akik nem is tudtak arról, hogy Lord Jones élt, közlik, hogy Lord Jones meghalt.”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

„Bár igaz, ez csak a való élet, ami – szerencsére – nem képes elvenni, összetörni és elégetni egyetlen igazi emléket sem, mert az emlékek örök és halhatatlan dolgok, magunkkal visszük akkor is, mikor már nem számít semmi – sem Idő, sem fájdalom, sem holnap…”

Papp Olivér (1975) magyar író (1975–)

„Minden élet saját halhatatlanságot teremt magának.”

Stephen King (1947) amerikai író

„Ragaszkodj az álmaidhoz,
mert nélkülük az élet olyan,
mint egy törött szárnyú madár,
ami nem tud repülni.”

Langston Hughes (1902–1967)

„Szeretem az ostobaságot, felébreszti az agysejteket. A fantázia az élet elengedhetetlen összetevője.”

Dr. Seuss (1904–1991)

„A boldog élet lehetetlen; a legtöbb, amit kívánhat az ember, az a heroikus életút. Heroikus életet él az az ember, aki mindenfajta nemes ügyért áldozatos, kemény küzdelmet folytat és végül győzelmet arat, ám rosszul fizetik vagy egyáltalán nem is fizetik meg.”

Friedrich Nietzsche (1844–1900) német filozófus

„Bárcsak vége lenne már ennek a háborúnak! Bárcsak eltávolíttatnának azok a szörnyű emberek, akik Németországot ide juttatták, hogy aztán hozzákezdhessünk gondolkodni egy új élet megindításán, a belső és külső romok eltakarításán, az újjáépítésen, a többi néppel történő értelmes kiegyezésen és a velük való méltó együttélésen!”

Thomas Mann (1875–1955) Nobel-díjas német író

„Kis zugot, barátom, hol találhat
A szabadság s béke otthonul?
Vad viharral alkonyult a század,
S öldökölve ébred im az új.
(…)

Mérhetetlen a világ, ha nézed,
Hajók útja nem foghatja át,
Mégis, hátán végtelen terének,
Tíz boldog szív nem talál hazát.

Térj a lélek szent körébe inkább,
S hagyd az élet küszködéseit!
Álmainkban él csak a szabadság,
S a szépség csak a dalban virít.”

Friedrich Schiller (1759–1805)

„A Föld, hol az élet terem,
a mindent elnyelő sírverem
a síkság, hegy, tenger, folyó
öröknek látszik és muló.”

Weöres Sándor (1913–1989) magyar költő, író, műfordító, könyvtáros, irodalomtudós

„Olyan korban élünk, amikor a felesleges dolgok az egyetlen szükségleteink.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

„Az élet soha nem igazságos, és valószínűleg sokunk számára jó, hogy nem az.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

„Az élet túl rövid ahhoz, hogy németül tanuljunk.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

„Az élet olyan, amilyenné teszed. Mindig az volt, mindig az lesz.”

Eleanor Roosevelt (1884–1962)

„Az ősszel együtt az élet is újra kezdődik.”

F. Scott Fitzgerald (1896–1940)

„Nyisd ki a szemed, nézzél magadba. Elégedett vagy azzal az élettel, amelyet élsz?”

Bob Marley (1945–1981) jamaicai énekes, gitáros, dalszerző, emberi jogi aktivista

„Az élet egy utazás, nem egy úticél.”

Ralph Waldo Emerson (1803–1882)

„Amikor rájövünk, hogy mindannyian őrültek vagyunk, a rejtélyek eltűnnek és az élet megmagyarázódik.”

Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista

„Az élet célja ... az élet. A lehető legnagyobb mértékben megkóstolni az élményeket, mohón és félelem nélkül nyúlni az újabb és gazdagabb tapasztalatokhoz.”

Eleanor Roosevelt (1884–1962)

„Az élet nyomorúsága előtt kétféle menedékhely létezik: a zene és a macskák.”

Albert Schweitzer (1875–1965) német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, orvos

„Néha kísérteties magányt éreztem, másokban is - fiatal hivatalnokokban alkonyatkor, az éjszaka és az élet legmegragadóbb pillanatait pazarolva.”

F. Scott Fitzgerald (1896–1940)

„Soha életemben nem irigyeltem egy olyan embert, aki könnyű életet élt; De sok olyan embert irigyeltem, akik nehéz életet éltek, de jól vezették eletüket.”

Theodore Roosevelt (1858–1919) amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok 26. elnöke (1901-1909)

„Mi lenne az élet, ha nem lenne bátorságunk bármit megkísérelni?”

Vincent van Gogh (1853–1890) 19. századi holland festő

„Ha volt valami, ami jobban nyomasztotta, mint a saját cinizmusa, akkor az még mindig nem volt annyira cinikus, mint a való élet.”

Terry Pratchett (1948–2015) angol fantasy- és science fiction-író

„Még soha nem létezett egy unalmas élet sem. Az egy lehetetlenség. A legsötétebb külső belsejében is van dráma, komédia és tragédia.”

Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista

„Az élet a táncos, te pedig a tánc.”

Eckhart Tolle (1948) német származású kanadai író

„Évmilliókig az emberiség úgy élt, mint az állatok. Aztán történt valami, ami felszabadította képzeletünk erejét. Megtanultunk beszélni és megtanultunk hallgatni.”

Stephen Hawking (1942–2018) angol fizikus

„Amint egy jól eltöltött nap boldog alvást eredményez, úgy a jól alkalmazott élet boldog halált eredményez.”

Leonardo da Vinci (1452–1519) olasz/itáliai polihisztor (1452-1519)

„Az élet nem szándékozott minket tökéletessé tenni. Aki tökéletes, az a múzeumba tartozik.”

Erich Maria Remarque (1898–1970) német pacifista és antifasiszta író

„Az élet néha téglával üt fejbe. De ne veszítsd el a hitet.”

Steve Jobs (1955–2011) amerikai üzletember

„A boldogság az élet jó folyama.”

Kitioni Zénón (-334–-263 i.e.) ókori görög sztoikus filozófus

„Az élet egy betegség, testvér, és a halál már a születéskor elkezdődik. Minden lélegzetvétel, minden szívdobbanás a haldoklás egy pillanata - egy kis lökés a vég felé.”

Erich Maria Remarque (1898–1970) német pacifista és antifasiszta író

„Az élet nem a tökéletesség esztétikai eszményének eléréséhez szükséges eszköz; ellenkezőleg, a mű az élet etikai szimbóluma.”

Thomas Mann (1875–1955) Nobel-díjas német író

„Többek számomra, mint az élet, ezek a hangok, többek mint az anyaság és többek mint a félelem; ezek a legerősebb, legmegnyugtatóbb dolgok, amelyek csak léteznek: a bajtársaim hangjai.”

Erich Maria Remarque (1898–1970) német pacifista és antifasiszta író

„Az emberek a tapasztalatok révén fejlődnek, ha őszintén és bátran találkoznak az élettel. Így épül a jellem.”

Eleanor Roosevelt (1884–1962)

„Úgy gondolom, hogy valahogyan rájövünk, hogy kik vagyunk valójában, és aztán ezzel a döntéssel élünk.”

Eleanor Roosevelt (1884–1962)

„A legnagyobb kaland, amire valaha is vállalkozhatsz, hogy álmaid életét éled.”

Oprah Winfrey (1954)

„Jó vagy rossz, az élet az élet; de ezt csak akkor veszed észre, amikor meg kell kockáztatnod.”

Erich Maria Remarque (1898–1970) német pacifista és antifasiszta író

„Csak a mozgásban bízhatsz. Az élet az események, nem a szavak szintjén történik. Bízz a mozgásban.”

Alfred Adler (1870–1937) osztrák pszichiáter

„Bár úgy gondolom, hogy az élet lehet egy baleset eredménye, a tudatosságról nem gondolom ezt.”

Erwin Schrödinger (1887–1961)

„Az élet egy utazás a tudás határáig, majd egy ugrás.”

D. H. Lawrence (1885–1930) angol regényíró, költő, drámaíró, irodalmi kritikus és festő