Idézetek Istenről

„Nem azon aggódom, hogy Isten a mi oldalunkon áll-e; legnagyobb aggodalmam az, hogy Isten mellett álljak, mert Istennek mindig igaza van.”

„Az emberben rejlő képességek nagyobbak, mint ahogy azt ő tudja, és a képességek, amelyeket Isten neki adhat, nagyobbak, mint álmodná.”

„A Szentírásban található igazság soha nem tesz boldoggá bennünket, amíg az a szívünkben élő igazsággá nem válik.”

„Isten, szabadíts meg a barátaimtól! Ellenségeimmel magam is elbánok majd.”

„Az ember, aki alaposan meggyőződött az okság törvényének egyetemes működéséről, egy pillanatra sem tudja elfogadni egy létező gondolatát, aki beleavatkozik az események folyamába. Számára nincs értelme a félelem vallásának, és ugyanilyen kicsi a társadalmi és erkölcsi vallásnak. Egy Isten, aki jutalmaz és büntet, elképzelhetetlen számára annál az egyszerű oknál fogva, mivel az emberi cselekedeteket külső és belső szükségletek határozzák meg, így Isten szemében az ember nem tehető felelőssé jobban, mint amennyire egy élettelen tárgy felelős azokért a mozgásokért, amelyeket végez. (…) Egy ember erkölcsi magatartása rokonszenven, neveltetésen, szociális kapcsolatokon és szükségszerűségeken kell, hogy alapuljon; semmi vallásos alap nem szükséges.”

„Egyetlen embert sem lehet tönkretenni, amíg megőrzi méltóságát, és azt vallja, hogy az őt megalkotó hatalmas Istennel áll rokonságban.”

„Az ördögi erők félelmetesek. Ezek az erők örökkévalók, és ma is léteznek. A mese igaz. Az ördög létezik. Isten létezik. És számunkra, mint emberek, a sorsunk attól függ, hogy melyiket választjuk.”

„Megértem, hogy az ember válik ateistává vállik, amikor lenéz a Földre. De nem értem, hogyan tud felnézni az égre és azt állítani, hogy Isten nem létezik.”

„Minden teremtmény az Isten asztaláról lehulló morzsa. Mint az asztal alatt morzsát szedegető kutya, örökké éhezik az ember, ha csak teremtményt szeret.”

„Saját tehetetlenségünk semmit sem változtat Isten ígéretein.”

„Az egyház mai mély válsága ne ijesszen meg bennünket! Minden egyénnek, minden nép minden egyes nemzedékének újra meg újra meg kell küzdenie a hitéért úgy, mint Jákobnak az Isten angyalával. Isten fiatal. Övé a jövő. Ő nemcsak a múlt, a hagyományok tudója vagy féltékeny vigyázója, hanem az újnak, a fiatalnak, a holnapnak az előhívója is egyénekben és népekben, akik nem adják föl magukat. Ezért nincs helye a csüggedésnek. A mi szívünk megremeghet a nehéztől, az ismeretlentől, a lehetetlennek látszótól, Isten azonban az egyének és nemzetek jövőjét sokszor a lehetetlennek látszó holnapba rejtette el; nekünk kell nekilátnunk, hogy azt előhozzuk. A megmaradt kevésből újra kell építenünk a hazát! Ez a dolgunk ezen a világon! Ettől megszabadulni nem tudunk, csak elbújni előle. Tegyétek félre a versengést, a mértéktelen személyi nagyravágyást, a ki-ha-én-nem magatartást! Mindenki ott tegye meg a magáét, ahova az élet állította. Teremtsünk keresztény hitre épülő egyházi közösséget! Legyen a családban gyermek Isten akarata szerint! Ez áldás és jövő, bármit mond a világ. A gyermek kapjon a családban, a hétvégi iskolában krisztusi hitet magyar nyelven, magyar öntudatot! Fiatalságunk lelkében tegyük izzóvá a magyar Ígéret földjének megszerzését! Amit e sorokkal lelketekre akarok kötni, ezért éltem, ezért élek és imádkozom itt és az örökkévalóságban.”

„Kézzelfoghatóan meggyőződtem egy dologról, s most egészen világos lett előttem: Teljesen hamis elképzelésem volt életszentségemet illetően. Minden cselekedetemben, vagy még a legkisebb hibámban is egy szent életét tartottam tükörképszerűen magam előtt, akit a legapróbb tettemben is utánozni akartam, olyan pontosan, mint például egy festő, aki lemásolja Rafael képét. Mindig így beszéltem: (Gonzaga) Szt. Alajos most ebben az esetben így és így cselekedne, vagy pedig ő nem tenné meg ezt meg ezt. Azonban így sohasem tudtam elérni, amit elképzeltem, s ez nyugtalansággal töltött el. Ez a módszer tehát nem vált be. A szentek erényeiből a lényeget, s nem a lényegtelen járulékos részeket kell átvenni. Én nem Szt. Alajos vagyok, s nem úgy kell szentté lennem, ahogy ő, hanem saját lényem, jellemem szerint, és a tőle teljesen különböző életkörülmények között. Nem lehetek senkinek vértelen, száraz és merev másolata, mégha az illető tökéletes példakép is. A jó Isten azt akarja, hogy úgy kövessük a szenteket, hogy erényes életük velejét tegyük magunkévá, változtassuk át vérünkké, s alkalmazzuk azt sajátos hajlamainknak és körülményeinknek megfelelően. Ha Szt. Alajos az én helyzetemben lenne, egészen másképpen lenne szent, mint ahogy lett.”

„Hogyan gondolhatok a holnapra, a doktori értekezésre, a doktorrá avatásra és minden más semmiségre, amikor az Úr még a mai napot sem ígérte meg számomra és még kevésbé a jövőt? Minden erőmmel azt kell tennem, amit a jó Isten vár tőlem minden pillanatban, a jövő gondját pedig rá kell hagynom.”

„Hagyd a holnap dolgát holnapra, a mi Istenünk holnap is Isten.”

„Az Isten néha hosszan elpepecsel, máskor meg épp csak rád mutat, és közli, hogy ideje beadni a kulcsot.”

„Nincsenek előítéleteim magammal szemben. Apám fehér volt, anyám fekete. Néhányan félvérnek, vagy valami ilyesminek hívnak. Én nem állok senki oldalára. Nem állok sem a fekete, sem a fehér ember oldalára. Én Isten oldalára állok, aki megalkotott engem, és aki miatt fekete és fehér vagyok.”

„Minden gyermek drága, mert mindegyikük Isten teremtménye.”

„Ha hiszel Istenben, és nincsen Isten nem vesztettél semmit. De ha van Isten, és nem hiszel benne, mindent elvesztettél.”

„A mi időnket és Isten idejét nem ugyanazzal az órával mérik.”

„Isten semmiből teremtette a világot. De meg is látszik rajta.”

„Ne tekints félelemmel és viszolyogva erre a világra. Bátran nézz szembe bármivel, amit az istenek adnak.”

„Tekints a korábbi nemzedékekre. Tanúsítsd, hogy mindenkor, amikor az Isteni kegyelem Napcsillaga Kinyilatkoztatása fényét a világra bocsátotta, korának népe miként fordult szembe Vele és tagadta meg Igazságát. Azok, akiket az emberek vezetőinek tartottak, mindenkor igyekeztek megakadályozni, hogy követőik Ahhoz forduljanak, Ki Isten végtelen kegyelmének Óceánja.”

„Lajos papó isten nyugasztalja nem hordott ilyeneket, vén cigány volt ő is.”

„Ez életem titka. Hiába keresnétek más magyarázatot. Soha sem feledkeztem meg Nüsszai Szent Gergely szavairól: Nem a mi akaratunk, hanem Isten akarata a mi békességünk.”

„Hiszem, hogy a világban létezik a jó, amelyet így vagy úgy áraszt magából a szerető Isten. De hiszek egy másik erőben is, amely éppen olyan valós, mint az Isten, akihez egész életemben imádkoztam, és tudatosan azon munkálkodik, hogy minden tisztességes elhatározást romba döntsön. Nem a Sátán, én nem hiszem, hogy a Sátán lenne (bár hiszem, hogy ő is valóságos), hanem a diszharmónia démona, valami vásott és ostoba dolog, amely vígan kuncog, ha egy öregember felgyújtja magát, pedig csak pipára akart gyújtani, vagy amikor az imádott kisbaba a szájába veszi az első karácsonyi ajándékát, és megfullad tőle.”

„Ha nem volna Isten, fel kellene találni.”

„Nem ígérhetek mást, csak vért, erőfeszítést, könnyeket és verítéket. A legsúlyosabb megpróbáltatás előtt állunk. Több küzdelemmel és szenvedéssel teli hónap előtt állunk. Azt kérdik tőlem, mit fogunk tenni? Ezt válaszolom: háborút viselünk szárazföldön, tengeren és levegőben a legjobb képességeink szerint, és mindazzal az erővel, amit Isten adni tud nekünk. Háborút viselünk egy szörnyűséges zsarnok ellen, akinek a bűneinél nincsenek sötétebbek az emberi bűnök történetében. Ezt fogjuk tenni. Azt kérdik tőlem, mi a célunk? Egyetlen szóval válaszolok: a győzelem. Győzelem mindenáron, győzelem minden szörnyűség ellenére, győzelem, legyen a hozzá vezető út bármilyen hosszú és nehéz, mert győzelem nélkül nincs túlélés.”

„Isten dolga, hogy megbüntesse a gonoszokat; a mi kötelességünk az, hogy megbocsássunk.”

„Isten megteremtette az embert, de látván, hogy nem eléggé magános, élettársat adott neki, hogy jobban éreztesse vele magánosságát.”

„Isten kegyelméből, igen jól ismerem a Sátánt. Ha a Sátán így ki tudja fordítani Isten szavát, és megrontani az írásokat, akkor mit fog csinálni az én szavaimmal - vagy másokéval?”

„Ha valaki arra vállalkozik, hogy megítélje, mi igaz és való, vállalkozását az istenek nevetése futtatja zátonyra.”

„Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra téve bennünket, és kivévé ma közüllünk a mi édes urunkot és atyánkot, három óra után reggel… Hullassuk bővséggel könyveinket, mert a keserűségnek ködje valóságoson reánk szállott.
(112. levél, Rodostó, 8. aprilis 1735. A levélben II. Rákóczi Ferenc haláláról van szó.)”

„Amikor megkérdezik, hogy marxisták vagyunk-e, az olyan, mintha egy orvost vagy biológust megkérdeznének, hogy „newton-ista”, vagy „pasteour-ista”. Vannak igazságok, melyek olyan nyilvánvalóak, hogy nem érdemes vitatkozni róluk.”

„Itt állok, másként nem tehetek. Isten segítsen meg. Ámen.”

„A misztikusok azt állítják, hogy az eszktázisban egy kerek szobát látnak, egyetlen hatalmas kerek könyvvel, amelynek egybefüggő gerince körben borítja a falat, ám vallomásuk gyanús, szavaik homályosak. Ez a kör alakú könyv: Isten.”

„Churchill: Hölgyem, lefeküdne velem öt millió fontért?
Hölgy: Te jó isten, Mr. Churchill… Hát, feltételezem… Meg kéne vitatnunk a feltételeket…
Churchill: És öt fontért lefeküdne velem?
Hölgy: Mr. Churchill, maga miféle nőnek néz engem?!
Churchill: Hölgyem, ebben már megállapodtunk. Most csak az árról alkudozunk.”

„Az Isten megpróbálhatná megbocsátani önmagának, hogy az embert boldogtalanná tette, pedig ezzel az erővel tehette volna boldoggá is.”

„Isten ravasz, de sohasem rosszindulatú.”

„Mit ad Isten, illetve… hogy – hogy nem, elvtársak! Ez is maradhat? De bátor vagy, jól van! Ha viszlek, akkor majd jössz, jó?! Majd kérdik otthon, hogy: Na, milyen volt a műsor? Hát, hosszú tárgyalás lesz!”

„Isten. »Ő táplálja a kismadarakat« – de azután hagyja, hogy télen éhen dögöljenek.”

„Soha senki nem állíthatja, hogy felfogta Isten sokféle és rejtett kegyelmének természetét; senki sem mérheti fel az Ő mindent átfogó irgalmát.”

„Nem vagyok ateista, és nem hiszem, hogy panteistának hívhatnám magamat. Egy kisgyermek helyében vagyunk, aki belép egy hatalmas könyvtárba, ami tele van különböző nyelvű könyvekkel. A gyerek tudja, hogy valakinek meg kellett írnia ezeket a könyveket. Nem tudja, hogyan. A gyermek halványan sejt valamilyen titokzatos rendet a könyvet elrendezésében, de nem tudja, hogy mi az. Nekem úgy tűnik, ez a hozzáállása akár a leginteligensebb embernek is Isten irányába.”

„Tudni akarom, hogyan teremtette Isten a világot.”

„Ha mindennek oka kell legyen, akkor Istennek is oka kell legyen. Ha létezhet bármi, aminek nincs oka, az a valami éppúgy lehet a világ, mint Isten, az érvelés tehát nem lehet érvényes. Valójában ugyanolyan természetû, mint az a hindu nézet, mely szerint a világ egy elefánton áll, az elefánt pedig egy teknősbékán; s amikor megkérdezik a hindut: "És min áll a teknősbéka?", azt feleli: "Inkább váltsunk témát."”

„Teljes erővel léphetsz fel mindenki ellen, legyen az pap vagy katona, vagy bárki Isten fia. Emlékezz vissza a francia konvent nagy biztosaire, akik a seregek előtt fogatták el a hűtlen parancsnokokat!”

„Isten azért engedi az árnyékot, hogy a fény ragyogása annál inkább érvényre jusson.”

„Isten nem hisz a mi Istenünkben.”

„Az erkölcsi jóért folytatott küzdelemben az egyházi tanoknak fel kell adniuk az emberarcú Isten-képet. Ez azt is jelenti, hogy fel kell adniuk a remény és félelem ilyetén eredeztetését, ami a múltban óriási hatalmat adott a papok kezébe.”

„Isten úgy akarta, hogy az ember tekintete legyen az egyetlen dolog, amit nem tud elrejteni.”

„Ezt a világrendet nem az istenek vagy az emberek valamelyike alkotta, hanem mindig volt, van és lesz: örökké élő tűz, föllobban mértékre és kialszik mértékre.”

„Egyszer megkérdezték Voltaire-től, megbékélt-e Istennel. „Köszönni köszönünk egymásnak” - válaszolta a filozófus - „de nem beszélünk egymással”.”

„A muzulmánok „X”-e eredeti afrikai nevük helyett áll, melyet soha nem ismerhetnek meg. Az én „X”-em a „Little” fehér rabszolgatartó név helyébe került, melyet valami kék szemű, Little nevű ördög erőszakolt rá atyai őseimre. (…) Mr. Muhammad azt tanította, hogy addig fogjuk viselni ezt az „X”-et, amíg nem tér vissza maga az Isten, és szentséges szájából Ő maga ad nekünk szent nevet.”

„Lent Erdélyben volt egy örmény dadám, az mondta mindig. két dologtól őrizzen meg az isten, attól, hogy kettesben maradj egy élesre fent késsel, és attól, hogy túléld azt akit szeretsz.”

„A természeti törvények azonban pusztán leírásai annak, ahogyan a dolgok valójában viselkednek, s mivel pusztán a valóságos viselkedés leírásai, nem mondhatjuk azt, hogy kell lennie valakinek, aki erre a viselkedésre utasította õket. Ugyanis ha ezt feltételezzük, akkor azzal a kérdéssel kell szembenéznünk: "Miért éppen ezeket a természeti törvényeket alkotta Isten, miért nem másokat?" Ha erre azt feleljük, hogy egyszerûen a saját kedve szerint alkotta õket, minden különösebb ok nélkül, akkor azt találjuk, hogy van valami, ami nem engedelmeskedik törvényeknek, így a természeti törvények láncolata megszakad. Ha azt mondjuk, amit némely ortodoxabb teológus mond, hogy Istennek minden törvény esetében megvan az oka arra, hogy éppen azt a törvényt hozza, és nem mást -- az ok természetesen az, hogy a lehetõ legjobb világot teremtse (noha ezt a világ láttán nem gondolnánk) -- ha tehát volt ok az Isten által adott törvényekre, akkor Istennek magának is bizonyos törvényeknek kellett alávetnie magát, s ily módon nem jutottunk előbbre azzal, hogy bevezettük Istent, mint közvetítőt.”

„Sztálin hatvanéves lett. Jó ember. Isten éltesse még egyszer ennyi esztendőig!”

„Minden dolog az isteneké. A bölcsek az istenek barátai, a barátok javai pedig közösek. Ennélfogva minden dolog a bölcseké.”

„Harcban megölteket az istenek tisztelik és az emberek. Nagyobb halálrésszel ugyanis nagyobb osztályrész jut sorsul.”

„Mikor Isten megteremtette a rRepublikánusokat, minden egyebet feladott.”

„Az ember ledönti a falakat, hogy szabaddá legyen, de aztán már nem egyéb, mint lerombolt erősség, amely minden világtáj felé nyitva van. És kezdődik a szorongás, annak a tudata, hogy nem vagyunk. Mindegy miből, csak csinálja igazságát a parázsló venyigéből vagy a nyírásra váró birkából. Az igazságot úgy ássuk, mint a kutat. Az elrévedező tekintet elveszti Isten látását. Az éjszaka ígéreteire figyelő házasságtörő asszonynál sokkal többet tud Istenről az a bölcs, aki rendet teremtett önmagában, és csak a gyapjúk súlyát ismeri. Citadella, én téged az ember szívében foglak felépíteni.”

„Ha Isten a nőt a férfi urává akarta volna tenni, Ádám fejéből vette volna. Ha rabszolgájává, a lábából. Ámde oldalából vette, mert élettársává, egyenlő párjává akarta.”

„Isten fiai vagyunk és hasonlatossá kell válnunk Hozzá.”

„Ha isten volnék, lehet, hogy egyedül én nem hinnék magamban.”

„Van Isten, hogyne, de nem ért a mesterségéhez.”

„Alapelvként tartom és nem győzöm eléggé megfontolni: minden cselekedetemet, minden imámat úgy kell végeznem, és a szabályokat úgy kell megtartanom, mintha mást nem is kellene tennem, mintha csak ezeknek jól végzésére küldött volna az Úr a világba, és ezek sikerétől függne életem megszentelése, anélkül, hogy a megelőző és az utána következő eseményekre gondolnék. Ez gondosan alkalmazva – valóban kitűnő és hathatós eszköz lesz a szórakozottság legyőzésére. Olyan lesz, mint a szentelt víz a gonosz lélek ellen: megfut tőle. Ez az alapelv megköveteli, hogy az ember minden tetténél ott legyen teljesen: „age, quod agis””

„Íme, beláthatod, hogy bár Isten engedi a gonoszt, amikor a Gonoszban és a Gonosz által cselekszik, de mégsem cselekszik gonoszul, noha a gonoszt a Gonosz által végezteti el.”

„Esténként ültem az ágyamban, és azt hajtogattam: Kérlek, kérlek, kérlek, Istenem, hadd kapjam meg, mert az egész világon nincs semmi más, amit ennyire szeretnék! A Harry Potter Hermione c. szerepére célozva (megkapta).”

„Minthogy meddő vagyok a tudásban, s az isten (Apollón) megtiltotta, hogy nemzzek, arra kényszerít, hogy bába legyek.”

„Sohase mondd azt: szeress engem! Mit sem érsz vele. Isten is hiába mondta.”

„Mindannyian Isten kezében lévő tollak vagyunk.”

„Az ember nem sokat tehet az érzéseiről, és azt hiszem, ezt Isten is tudja.”

„Ránk vár az a feladat, hogy hittel vállaljuk a ránk maradt munkát, hogy dicső halottainkból még nagyobb odaadást merítsünk az ügy iránt, amelyért ők mindent feláldoztak, hogy mi, az itt jelenlévők híve higgyük, hogy ez a nemzet Isten segedelmével újjáteremti a szabadságot.”

„Önök természetesen mindannyian tudják, hogy a régi időkben három intellektuális érvet használtak Isten létezésének bizonyítására, s Immanuel Kant mindhármat elintézte A tiszta ész kritikájában. Rögtön kitalált azonban egy újabb érvet, melyet igen meggyõzõnek érzett -- ez volt a morális érv. Olyan volt Kant, mint sok más ember: intellektuális kérdésekben szkeptikus volt, erkölcsi ügyekben azonban mélyen hitt azokban az alapelvekben, amelyeket még kicsi gyerekkorában szívott magába.”

„Ha biztosak vagyunk benne, hogy van különbség jó és rossz között, akkor rögtön meg kell kérdeznünk: ez a különbség Isten rendelkezésére jött létre, vagy nem? Ha Isten rendelkezésére jött létre, akkor Isten számára nincs különbség jó és rossz között, s ez esetben nincs értelme azt mondani, hogy Isten jó. Ha azt mondjuk, amit a teológusok, hogy Isten jó, akkor ez szükségképpen azt jelenti, hogy a jónak és a rossznak van valamiféle Isten rendelkezésétõl független szerepe is, hiszen Isten rendelkezései jók, nem pedig rosszak; függetlenül attól a ténytõl, hogy minden Isten alkotása.”

„…nem vagy kevésbé Isten akkor, ha sújtasz és ha büntetsz, mint amikor vigasztalsz és kegyelmet gyakorolsz.”

„Isten mindent szám, súly és mérték alapján teremtett.”
Numero pondere et mensura Deus omnia condidit.

„Az ima döntő eleme a győzelemnek. A háborúkat azok nyerik, akiknek sikerült máshonnan, az egekből, a láthatatlan világ rejtélyes erőit bevonzani és támogatásukat megszerezni. E rejtélyes erők a halottak lelkei, az őseink lelkei, akik egyszer, hozzánk hasonlóan, a porhüvelyhez, a barázdákhoz voltak kötve, akik a haza védelmében haltak meg, akik az életük emléke által és általunk, a fiaik, unokáik, dédunokáik által még mindig ide kötődnek. De a holtak lelkei fölött ott van Isten. Amint ezen erőket sikerült bevonzani, tekintélyes erőt képeznek, megvédenek minket, bátorságot, akaratot adnak nekünk, a győzelemhez szükséges összes összetevőt, amelyek által nyerni tudunk. Pánikot és terrort keltenek az ellenségben, megbénítják a tevékenységét. Végsősorban a győzelmek nemcsak az anyagi előkészítésen múlnak, a hadviselők anyagi erőin, hanem ama erőn, amely megszerzi a spirituális erők támogatását. A becsületes és erkölcsös tettek, valamint a buzgó, ismételt segítségül hívásuk, szertartás és közösségi ima keretében, ilyen erőket vonzanak be.”

„Hadd mondhassák majd a gyerekeink gyerekei, hogy a megpróbáltatások idején nem adtuk fel utunkat, nem fordultunk vissza és nem is tétováztunk; Isten áldja Amerikát”

„Isten: az, akit mindenki ismer, de csak névről.”

„Ha kapunk egy láda narancsot, s kinyitva a ládát azt látjuk, hogy a felsõ rétegben lévõ narancsok megromlottak, akkor nem azt mondjuk: "Az alatta lévõknek jóknak kell lenniük, hogy helyreálljon az egyensúly", hanem azt: "Valószínûleg az egész láda egy romlott szállítmányból származik"; és ez az, amit egy tudósember is mondana a Világegyetemmel kapcsolatban. Így érvelne: "Ebben a világban nagymértékû igazságtalanságot találunk, s ez kellõ alapot jelent annak feltételezésére, hogy a világot nem az igazság kormányozza; ennek következtében mint morális érv, inkább Isten létezése ellen szól, semmint mellette."”

„Isten csak figyel minket és meg öl ha unalmassá válunk. Soha, soha ne légy unalmas.”

„A Pokol kapuja

Én rajtam jutsz a kínnal telt hazába,
én rajtam át oda, hol nincs vigasság,
rajtam a kárhozott nép városába.
Nagy Alkotóm vezette az igazság;
Isten Hatalma emelt égi kénnyel,
az ős Szeretet és a fő Okosság.
Én nem vagyok egykoru semmi lénnyel,
csupán örökkel; s én örökkön állok.
Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel”

„Amikor megkérdezik, hogy marxisták vagyunk-e, az olyan, mintha egy orvost vagy biológust megkérdeznének, hogy „newton-ista”, vagy „pasteour-ista.””

„A fecske a szél legkedvesebb játékszere.
Ha biztosan akarod tudni, hogy kötelességedet teljesítetted, csináld mindig azt, ami a legkellemetlenebb.
Jó az Isten. Nem engedi, hogy megnyíljon alattam a föld, amikor nyelvtani hibát csinálok.
Egyedül a fák ismerhetik a víz titkát.
A madár nem azért száll a rózsabokorra, mert rózsákkal van tele, ─ levéltetveket keres
A temetőket gondozzák, a halottakkal nem törődnek.
A csend istennője a Hold.
Amikor a vízre hó hull: csendre csend esik.
Az irónia a boldogság egyik eleme.
Légy szerény! Bár ez is a gőg egy fajtája, de kevésbé visszatetsző.
Közlik velem, hogy X rosszat beszél rólam. Csodálkozom. Tudtommal soha jót nem cselekedtem vele.
Igazán szabad szellem az, aki képes visszautasítani egy meghívást, anélkül, hogy megindokolná.
Leányainknak megtiltjuk bizonyos könyvek olvasását ─ de ha kedvük tartja, elmehetnek délután az állatkertbe a majomketrec elé, nézni a majmok játékát.
Az irodalom olyan mesterség, ahol szüntelenül bizonyítanod kell tehetségedet, olyan embereknek, akiknek nincs tehetségük.”

„A természeti törvények azonban pusztán leírásai annak, ahogyan a dolgok valójában viselkednek, s mivel pusztán a valóságos viselkedés leírásai, nem mondhatjuk azt, hogy kell lennie valakinek, aki erre a viselkedésre utasította õket. Ugyanis ha ezt feltételezzük, akkor azzal a kérdéssel kell szembenéznünk: "Miért éppen ezeket a természeti törvényeket alkotta Isten, miért nem másokat?"”

„Isten azért hozta létre a háborút, hogy az amerikaiak megtanulják a földrajzot.”

„Ami vagy, az Isten ajándéka számodra, amivé válsz, az az ajándékod Istennek.”

„Ateistának lenni olyan, mint egy zárt, ablak nélküli cellában élni. Utálnék így élni, te nem? Ma lássuk, hogy a televízióban sok lenyűgöző profi ember ateista, és azt mondják, hogy őrültség az, ha valakinek van Istene, vagy ha valaki hisz a vallásban.
Hát, rendben, Isten áldja meg őket, mert így éreznek, és remélem, hogy boldogok lesznek. De nem tudnák élni ezzel a bizonyossággal, és azért csodálkozom néhányukon: Vajon miért tiltakoznak ennyire? Hogy lehetnek olyan biztosak abban, hogy mi van ott fent? És ki vagyok én, hogy megcáfoljam ennyi nagy filozófus és vértanú hitét annyi év során?”

„Isten nem kényszerít arra, hogy nehéz dolgokat csinálj. Hátradőlhetne és nevetve nézhetné, ahogy küzdesz. De ez helyett, azt mondja neked, hogy tegyél olyan dolgokat, amelyekről tudja, hogy végül a javadra válnak.”

„Ha Isten elég kicsi lenne ahhoz, hogy megértsék, akkor nem lenne elég nagy ahhoz, hogy imádják.”

„Elvakult szemmel bámultam az eget, ezt a szürke, végtelen őrült isten egét, aki életet és halált teremtett a maga szórakoztatására.”

„Isten egy arcot adott neked, te pedig magadnak csinálsz másikat.”

„Ha mindent megtettél, amire képességeidből telik, ember vagy. Ha mindent megtettél, amit akartál, akkor isten.”

„Sok mindent tartottam a kezemben, és mindent elvesztettem; de amit Isten kezébe helyeztem, azt még mindig birtoklom.”

„Aki letérdel Isten előtt, az minden ember előtt meg tud állni.”

„Szeretem az embereket, és szeretem, ha kedvelnek, de a szívemet ott hordom, ahová Isten tette, legbelül.”

„Nem állok a fekete ember oldalán, nem állok a fehér ember oldalán, Isten oldalán állok.”

„Az ember csupán Isten hibája? Vagy Isten csupán az ember hibája?”

„Az ókorban a macskákat istenként tisztelték; ők ezt nem felejtették el.”

„És ha lenne Isten, nagyon valószínűtlennek tartom, hogy olyan nyugtalan hiúsággal rendelkezne, hogy megsértődne azokon, akik kételkednek a létezésében.”