Idézetek az emberekről

oldal 9

„A helyhez kötöttség felszabadítja a fantáziát. Az ember szabadon csaponghat.”

Agatha Christie (1890–1976)

„Mindenki kétségbe vonja a mestersége értelmét egyszer-kétszer életében. Azt hiszem, aki ír, állandóan kétségbe vonja. De persze ír tovább, mert mit tehetne mást, azért ír, amiért a szél fúj. Hiszen nem célból ír az ember, hanem okból.”

Nemes Nagy Ágnes (1922–1991) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a DIA posztumusz tagja

„Az emberek, akik a halál elől menekülnek, utána szaladnak.”

Démokritosz ókori görög atomista filozófus

„Az emberi élet, óberlajtnant úr, jelentem alássan, olyan komplikált, hogy ahhoz képest egy ember élete csak egy rongy.”

Jaroslav Hašek (1883–1923)

„Valamint a legkisebb növénynek kifejlődése nemcsak közvetlen körétől, de a földteke mozgásaitól függ, mely, midőn saját tengelye s a nap körül forog, a nappal s éjszaka és az évszakok változását okozza: úgy nincsen ember — bármi szerénynek vagy függetlennek látszik helyzete —, kinek létére a világ politikai fordulatai befolyást ne gyakorolnának, s azért a politikai közönyösség, melyre Szolón méltán büntetést szabott, nemcsak szűkkeblűségnek, de egyszersmind igen korlátolt észnek biztos jele.”

Eötvös József (1813–1871) magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő

„Igazán furcsa emberek kerülhetnek bizalmi pozícióba és fejthetnek ki nagy hatást a történelemre.”

Al Gore (1948) amerikai politikus

„Lehet, hogy az írók meghívják a szellemeket. A színészekkel és más művészekkel együtt ők azok a médiumok, akiket a társadalom elfogad. Olyan világokat teremtenek, amelyek sosem léteztek. Olyan emberekkel népesítik be a világokat, akik sosem születtek meg. Majd pedig meghívnak bennünket, hogy csatlakozzunk ehhez a kitalált világhoz. És mi csatlakozunk. Igen. Még fizetünk is érte.”

Stephen King Halálos árnyék

„Amit magamnak leszűrtem igazságként: nem születik miskolcivá az ember, még akkor sem, ha Miskolcon születik, de miskolcivá lesz vagy miskolcivá lehet, hogyha vannak olyan emberek, akik felvállalják ezeknek az ismereteknek a közvetítését.”

Dobrossy István (történész) (1946–2015) történész, levéltáros

„A bátorságot joggal tartják az első számú emberi tulajdonságnak. Ez az, ami lehetővé teszi az összes többit.”

Sir Winston Churchill (1874–1965) Az Egyesült királyság miniszterelnöke a II. világháború alatt

„Bár zord a harc, megéri a világ, Ha az ember az marad, ami volt: Nemes, küzdő, szabadlelkű diák.”

Ady Endre (1877–1919) magyar költő, újságíró

„Mercier gondolatai azért voltak különösek, mert mindenütt ugyanaz a hullámzás lüktetett bennük, és változatlanul egyazon szirtes pontokon törtek meg, bármely ponton is került e világba az ember. Nem gondolatok voltak ezek, hanem inkább egyfajta zavaros és szomorú álomképek, amelyekben múlt és jövő roppant kellemetlen módon keveredik, a jelen pedig az örökös fuldokló szerepét játssza.”

Samuel Beckett (1906–1989) ír költő, próza- és drámaíró

„Meg kell tanulnom elviselni magam. Élőnek, halottnak ez a legnehezebb: hogy elviselje magát. Ezért minden aljasságra képes az ember. Aztán eljön a nap, amikor éppen ezek miatt az aljasságok miatt nem képes többé elviselni magát.”

Jacques Attali (1943)

„Kedves néném, nemcsak mi, hanem az egész emberi nemzet olyan, mint a halálra ítéltetett rabok, akik nem tudják, mikor viszik ki a halálra. A mi sorsunk éppen olyan. Mennyi urakot, nemesembereket temettünk már el, kit egy, kit más esztendőben, úgyannyira, hogy már csak ketten maradtunk volt Zay úrral. Az Isten azt is kivevé a bujdosásból 22 octobris. Már most egyedül maradtam a bujdosók közül… … Micsodás a világ! Mennyi változáson mentem már által, de az Istennek gondviselése mindenkor velem volt és vagyon mindnyájunkkal. Egész predikációt csinálhatnék a siralomnak völgyében lévő változó életünkről, amely változást mindaddig próbáljuk, valamég az örömnek hegyére nem megyünk… … Az első levelemet, amidőn a nénémnek írtam, huszonhét esztendős voltam, eztet pedig hatvankilencedikbe írom; ebből kiveszek 17 esztendőt, a többit haszontalan bujdosásba töltöttem. A haszontalant nem kelletett volna mondanom, mert az Isten rendelésiben nincsen haszontalanság, mert ő mindent a maga dicsőségire rendel. Arra kell tehát vigyáznunk, hogy mi is arra fordítsuk, és úgy minden irántunk való rendelése üdvességünkre válik. Ne kívánjunk tehát egyebet az Isten akaratjánál. Kérjük az üdvességes életet, a jó halált és az üdvességet, és azután megszűnünk a kéréstől, mind a bűntől, mind a bujdosástól, mind a telhetetlen kívánságtól. Amen.”

Mikes Kelemen könyv Törökországi levelek

„A tangók és foxtrottok ritmusára Maciek Chelmicki arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan éljen, hogyan szakadjon el a múlt fullasztó terhétől. Megoldja a katona örök dilemmáját: engedelmeskedni vagy gondolkodni. De Maciek mégiscsak gyilkol. – Inkább megöl egy embert akarata ellenére is, semhogy átadja fegyverét; nemzedékének jellegzetes képviselője: csak magára hagyatkozik és egy jól elrejtett pisztolyra – az megbízható és pontos. Szeretem ezt a meg nem alkuvó fiatalembert, és megértem őt. Azt szeretném, ha filmem megmutatná a mozinézőknek az én nemzedékem bonyolult és súlyos valóságát.”

Andrzej Wajda (1926–2016) lengyel filmrendező

„Egy bölcs ember mindig beismeri a hibáit, hogy a barátait megnyugtassa.”

Benjamin Franklin (1706–1790) amerikai diplomata, feltaláló, író, polgári demokrata politikus, természettudós, filozófus, nyomdász

„A disszertáció megítélése nem feladatom. A körlevelet jó egy éve küldtük szét az egyetemeknek, mert elfogadhatatlannak tartottam hogy egyes cégek szakdolgozatok megírására szerveződnek, és ezt a szolgáltatást hirdetni merik. A tudományos dolgozatok tisztaságával kapcsolatban a véleményem nem változott: ugyanez volt évtizedekkel ezelőtt is, amikor gimnáziumban vagy egyetemen tanítottam. Az embernek a saját munkáját kell beadni; minden más csalás. A tudomány szempontjai ugyanakkor megkövetelik az idézetek, a hivatkozások és az utalások sokaságát.”

Hoffmann Rózsa (1948) magyar politikus

„Lehet, hogy az embert Isten képére alkották, de az emberi társadalmat az Ő ellenlábasáéra, és a társadalom folyton hazafelé igyekszik.”

Stephen King könyv Végítélet

„Sohasem szeretnék egy olyan szervezet tagja lenni, amelynek a jelképe egy ember, akit két fadarabhoz szögeztek.”

George Carlin (1937–2008)

„Szemöldökömet összehúzva farkasszemet néztem saját tükörképemmel, keresve, mi különöset láthatok a szememben. Ugyanolyan volt, mint máskor, a szokottnál kicsit szomorúbb, de…
Megtorpantam. Már tudtam, mit akart megláttatni velem Truska. A tekintetem nem egyszerűen szomorú volt - a legteljesebben hiányzott belőle az élet és a reménység. (…) Már tudtam, mire gondolt Truska, amikor arról beszélt, hogy az élő is lehet halott.
- Larten nem akar ezt - súgta a fülembe, miközben meredten bámultam azt az üres szemet a tükörben. - Ő szeret az életet. Azt akar, hogy te is szeressed. Mit mondana, ha látná ez az élőhalott tekintet, ami csak rosszabb lesz, ha nem hagysz abba? (…) Az üres nem jó - folytatta Truska. - *Iszonyatos teher mindez egyetlen embernek, különösen ha az illető ilyen fiatal, ilyen tapasztalatlan, és… a fenébe is, mit szépítsük: ilyen gyáva, mint én. Egyszerűen disznóság. De hát mikor igazságos az élet? A dolgok nem ilyen egyszerűek, a fájdalom, a baj és a megpróbáltatások nem egyenlő arányban oszlanak meg azok között, akik képesek megbirkózni velük. Egyesek rákényszerülnek, hogy Atlasszá legyenek, és egymaguk tartsák meg a világ súlyát. Nem volna szabad így lennie, mégis így van.”

Darren Shan (1972) ír származású, angolul alkotó író

„Mert mindig úgy szerettem volna élni, ahogy azt magamnak megírnám… Mert a valóság csak akkor gyönyör, ha azt az álmok szövik. Mindent elhittem magamnak, mindenüvé követtem magamat azzal a stiláris képességgel s engedelmes hűséggel, ahogy az ember a vágyait tudja követni, a vágyait a nyomorban, a gondolatok szárnyán. Amennyire szenvedtem a valóságban, éppannyira boldog is voltam a képzeletem világában, mert a szenvedés csak addig számít, amíg fel nem váltja egy illúzió.”

Szomory Dezső (1869–1944) magyar író, drámaíró

„Valahányszor elindulsz otthonról, húzd be az állad, emeld fel a fejed, és szívd tele a tüdőd levegővel, idd be a napfényt, köszöntsd mosolyogva a barátaidat, és szívvel-lélekkel szoríts mindenkivel kezet. Ne félj attól, hogy félreértenek, és egy pillanatig se törődj az ellenségeiddel. Döntsd el határozottan, mi a szándékod, aztán pedig egyenesen törj a cél felé. Legyen szemed előtt a magasztos cél, amit kitűztél magad elé - és akkor egy idő múlva észreveszed, hogy öntudatlanul is megragadod azokat a lehetőségeket, amelyek vágyaid teljesüléséhez szükségesek, ugyanúgy, ahogy a korallállatka kiválasztja a tenger habjaiból mindazt, amire szüksége van. Képzeld önmagadat annak a tehetséges, komoly, hasznos embernek, aki lenni akarsz, és ez a gondolat óráról órára jobban átalakít majd, hogy saját eszményedet megközelítsd.”

Elbert Hubbard (1856–1915)

„Az emberek mindig azt hiszik, hogy én amolyan „rossz lány” vagyok. Vagy hogy valami sötét titkot hurcolok magamban, vagy szenvedélyem a halál. Az igazság az, hogy valószínűleg én vagyok a legkevésbé morbid ember, akivel valaha találkoztam. Ha többet gondolkodom a halálról, mint mások, az azért van, mert jobban szeretem az életet, mint ők.”

Angelina Jolie (1975) amerikai színésznő, filmrendező, forgatókönyvíró

„Ha ötvenmillió ember mondja is a butaságot, az attól még butaság marad…”

Anatole France (1844–1924)

„Volt egyfajta sablon az életemben. Sosem voltam elég erős, hogy foglalkozzam azokkal a dolgokkal, amik az irányításomon kívül estek; hogy megküzdjek az ellenségekkel, vagy elüldözzem őket; hogy elkerüljem a fájdalmat. Mindig emberi és gyenge voltam, az egyetlen dolog, amit mindig is képes voltam megtenni, az, hogy nem adom fel. Kitartottam. Túléltem. Eléggé felkészült voltam ebből a szempontból. Elégnek kell lennie mára. Ki kell tartanom, amíg jön a segítség.”

Stephenie Meyer (1973)

„Nem elegendő minden egyes ember akarata. Szükséges, hogy mindannyian összességükben akarjanak.”

Immanuel Kant (1724–1804) német idealista filozófus

„… A szellemi értéket alkotó munkástól sohasem kell életrajzot követelni…. Az alkotó ember életrajza a legkevésbé sem fontos. Ha az embert nem lehet műveiből felismerni, akkor vagy az ember, vagy a mű értéktelen. Ezért az embernek a művein kívül ne legyen más biográfiája. Műveiben bocsátja bírálatra személyét és életét.”

B. Traven (1890–1969) Német író

„A PC-k minden eddiginél nagyobb mértékben vesznek majd körül minket. Majdnem minden területen meg fogják változtatni az emberek életét.”

Bill Gates (1955) amerikai üzletember, szoftverfejlesztő, filantróp, feltaláló, a világ leggazdagabb embere

„Igazán nagy ember az, aki úgy kezel másokat, hogy azok fontosnak érezzék magukat”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

„Vörösmarty képzeletének megszállottja volt – ez a csodálatos benne, és ez a végzete is, ez a megszállott, rettenetes gazdagságú képzelet sodorta az őrület örvényei felé. Képzeletében a mese és a mítosz tündérei, sárkányai és szörnyetegjei oly otthonosak voltak, oly fesztelenül jártak-keltek, mint a hétköznapi ember tudatában a házbér és a fűszeres.”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„A washingtoni nagy törzsfőnök azt üzente, meg kívánja vásárolni a földünket. A nagy törzsfőnök elküldte nekünk barátságának és jóakaratának szavait is. Ez megtisztelő számunkra, mert jól tudjuk, őneki a mi barátságunkra nincs szüksége. Megfontoljuk ajánlatát, mert tudjuk, ha nem fogadjuk el, talán majd eljön a fehér ember, és puskával veszi el a földünket.”

Seattle törzsfőnök (1786–1866)

„A boldog emberek nem sokat tudnak az életről. A fájdalom az emberek nagy nevelője. Ő az, aki a művészetekre, a költészetre és az erkölcsre tanította őket; ő az, aki a hősiességet és könyörületességet sugallotta nekik; ő az, aki értéket adott az életnek, amikor megengedte, hogy áldozatul ajánljuk fel; ő az a magasztos és jóságos fájdalom, aki a szerelembe beleoltotta a végtelenséget.”

Anatole France (1844–1924)

„Az emberek már hosszú évek óta háborúról és békéről beszélnek. De most már nem csak beszélnek róla. Ez már többé nem csak egy választás erőszak és erőszak ellenesség között, hanem egy választás az erőszak ellenesség, és az élet ellenesség között.”

Martin Luther King (1929–1968) amerikai baptista tiszteletes, polgárjogi harcos, politikai aktivista, az afroamerikai polgárjogi mozgalom …

„A legszerencsétlenebb ember Jurij Gagarin volt: elhagyta a Szovjetuniót, leírt 17 kört a Föld körül, és a végén a Szovjetunióban esett le!”

Coluche (1944–1986) francia színész, humorista

„A civilizált világ megundorodott önmagától. Az egyik ember úgy vezeti le undorát, hogy ha ideje engedi, rohan ki a természetbe, a másik a középkor vallásos bigottságába menekül, a harmadik okkult tanokba merül és Buddhát idézi, a negyedik kommunistává lesz; de egyben közösek: mindannyian utálják a civilizációt.”

Fáy Aladár (1898–1963) magyar festő, grafikus, képzőművész tanár

„Mindent összevéve az emberek nehezen halnak meg, minden méltóság nélkül távoznak… és valószínűleg ne is tudatosul bennük a távozás.”

Stephen King könyv A rendcsinálók

„Ha minden tudományok szellemi kötelékkel fűzik össze az embereket, mennél inkább a természettudományok. Minden lépéssel, mellyel e mezőn továbbhaladunk, inkább mutatja azon csudálatos összefüggést, melyben a világ minden tárgyai egymáshoz állnak; minden haladás erősíti a meggyőződést, hogy az egésznek esmerete csak a részletek tanulmányozása által lehetséges, s hogy a legkisebb részletet csak az egész által érthetjük. — A haladás, melyet a természettudományok általján tesznek, attól függ, hogy e föld minden országában, len nép a neki e mezőn jutott feladást megértse, s annak feleljen. — Az egésznek dolgozunk, de csak itt teljesíthet kötelességünket, s a haszon, mely működéseinkből az emberiségre háromol, attól függ, hogy saját körünkben feladásunkak eleget tegyünk.”

Eötvös József (1813–1871) magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő

„Minden indulatot csak nála erősebb és vele ellentétes indulat képes megfékezni, s az embert csak a nagyobb kártól való félelem tartja vissza attól, hogy kárt okozzon másnak.”

Baruch Spinoza (1632–1677) holland filozófus

„A civilizáció eltűntével az emberi társadalom motorjáról lekopott minden krómozás és mütyürke.”

Stephen King könyv Végítélet

„Amikor az ember képzeletében egy szeretett lény vonásait igyekszik fölidézni, a múlt annyi emléke merül fel, hogy ezeken az emlékeken, mint könnyön át, csak homályosan látja őket.”

Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828–1910)

„Rendjénvaló, hogy az embernek legyen családja, de az is fontos, hogy ne legyen jóban vele.”

Moldova György (1934) magyar író, újságíró, a DIA alapító tagja

„Ha ma megnézünk egy vidéki MDF-es társaságot, azt kell mondanom, hogy nagyon-nagyon rossz közérzettel távozik az ember egy-egy összejövetelről. A tagság kicserélődésének a jele és bizonyítéka, hogy Lezsák az MDF alelnökeként visszatért a vezetésbe, és Csurka István ma az MDF legnépszerűbb politikusa.”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

„Az öngyilkosság természeténél fogva önző, az ember előbb magára gondol, és csak azután a többiekre.”

Paulo Coelho (1947)

„Akit magyarnak teremtett az Úristen és nem fogja pártját nemzetének - nem derék ember.”

Széchenyi István (1791–1860) magyar politikus, író, polihisztor, közgazdász, közlekedési miniszter

„Érdekes tudomány az emberismeret, csakhogy valamint az emberi test, úgy a jellem boncolásánál le kell előbb győzni az undort, melyet a látvány bennünk gerjeszt, mielőtt a bámulatos összefüggésben, mely a szövevényes szervezet legnemesebb s legaljasabb részeit egybeköti, élvezetet találhatunk.”

Eötvös József (1813–1871) magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő

„Minden ember egyenlőnek születik.”

Montesquieu (1689–1755)

„Ismerd magadat és magad által az embereket; ez ismeret nélkül tudományod holt tudomány. (…) Magunknak magunkról számod adni, már ez is felette nehéz és hosszú figyelem s gyakorlat következése: másokról pedig ítéletet hozhatni, nemcsak felette nehéz, de felette bizonytalan.”

Kölcsey Ferenc (1790–1838) magyar költő, politikus és nyelvújító, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja

„Mert Thomas Mann a humanizmus híve. Fanatikusa a régi, szép, háború [első világháború] előtti humanizmusnak, bármennyire is ellene fordul a korszellem és az események. Elméleti írásaiban mindig a humanizmust tanította, regényeit a humánum hozza közel a szívekhez, és humanizmusa miatt vállalta az utolsó években a keserű száműzetést. Humanizmusában nincs semmi szentimentalizmus, és kevés a részvét, nem Dickens és nem Gerhart Hauptmann humanizmusa ez. Hűvös humanizmus, és nagyon jól összefér az iróniával és az átlagember csendes megvetésével. … Alapja az emberi méltóság tudata – és a szellemi ember derűje, szelídsége, iszonyodása a harcoktól, mert mérhetetlenül felette áll a szenvedélyeknek, amelyek az embereket kegyetlenségre és vérre ingerlik. Ethosz, ami nem gyökerezik semmi vallásban, érzésben, hanem egyes-egyedül a szellemben. (…)”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„A cél, amely ide vezette, nem volt lehetetlen, csak épp természetfeletti. Meg akart álmodni egy embert: a legapróbb részletességgel megálmodni és átvinni a valóságba.”

Jorge Luis Borges (1899–1986) argentin költő, elbeszélő, esszéíró, irodalomtörténész, filozófus

„Mert az a helyzet - most már rájöttem, a (1956. október) 28-ától kezdődött az, amikor ruhára, bőrszínre, nem tudom mire rámutatva fegyvertelen embereket progrom alapján megöltek. És azokat előbb ölték meg, mint a Nagy Imrééket. Mert ha arról van szó, hogy nem történelmileg nézem, akkor én is nyugodtan azt mondanám, hogyha én harminc év távlatából nézem, akkor én is mindenkit sajnálok.”

Kádár János (1912–1989) magyar kommunista politikus, kormányfő

„A boldogtalanság pillanataiban az ember abban keres vigaszt, hogy bánatát összeköti mások bánatával.”

Milan Kundera (1929–2023) francia nyelven publikáló cseh regényíró, drámaíró, költő, esszéista

„Azt látjuk, hogy a nemes szívű vagy kiváló tehetségű embereket csaknem egytől egyig istentelenséggel vádolták, és hazájuk igazságszolgáltatása keményen lesújtott rájuk. S bátran mondhatjuk, hogy az az ember, akit legalább börtönbüntetésre nem ítéltek, csak középszerűen válik hazája díszére.”

Anatole France (1844–1924)

„Az ember legtöbbször nem azokat a kísértéseket bánja meg, amelyeknek engedett, hanem azokat, amelyeknek ellenállt.”

William Somerset Maugham (1874–1965)

„Kijelentésében maga azt állítja, hogy cselekedeteinket, még ha békések is, el kell ítélni, mert erőszakos cselekedeteket sürgetnek. De logikus ez az állítás? Ez nem olyan, mint elítélni egy kirabolt embert, mivel pénze birtoklásával sürgette a rablás elkövetését?”

Martin Luther King (1929–1968) amerikai baptista tiszteletes, polgárjogi harcos, politikai aktivista, az afroamerikai polgárjogi mozgalom …

„Ez az embertelen hely emberi szörnyetegeket szül.”

Stephen King könyv A ragyogás

„Éld meg most, amit a többi ember majd csak a jövőben fog megélni! Mit akarsz? (…) Értelmet akarsz adni az életednek, ezért a lehető legintenzívebben akarod megélni. Ez egyszerre csapda és eksztázis. Maradj tehát éber, vedd észre a veszélyt, de éld át az örömöt, a kalandot, hogy az a Nő vagy, aki a tükörképeden túl van.”

Paulo Coelho (1947)

„Egyetlen emberi lény sem ért meg egyetlen emberi lényt sem. A legjobb esetben megszokásból”

Hippolyte Adolphe Taine (1828–1893) francia kritikus, irodalomtörténész

„Az emberi hibák olyanok, mint kertben a gyomok. Ápolás nélkül is szaporodnak, és ha nem gyomláljuk őket, hamarosan beterítik az egész területet.”

Napoleon Hill (1883–1970)

„Mulatságos, hogy a halál mindenfelől támad. Az ember próbálja kicselezni, az egyik oldalról elbarikádozza magát, a másik oldalról a halál mégis utat talál hozzá.”

Stephen King könyv Tűzgyújtó

„Ismerem jól a macskákat, egy időben egész macskacsaládokat neveltem. Évezredek óta élnek itt, és még mindig nem tudtak egészen belenyugodni. Nem beszélnek az elveszített szabadságról, de még mindig gondolnak rá. Pillantásuk méltóságos és áthatolhatatlan, mint a színes embereké. Az európai civilizáció sokat ronthat rajtuk, de lelkük mélyén nem romlanak meg. (I./569. o.)”

Bálint György (1906–1943) magyar író, újságíró, kritikus, műfordító

„Radnóti költészete kisimult, mint az esti tájak, amelyeknek megszelídülését oly sokszor és oly szépen írja meg… Nem a meggyőződéses pacifista beszél ezekből a versekből, hanem a rémült ember: az életéért és az övéi életéért feljajduló lélek: azért olyan megrendítőek. (Radnóti Miklós: Járkálj csak, halálraítélt! 1937; 678. o.)”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„Anya és apa csak annyit mondtak, élvezzem. Sokkal rosszabb dolgok is történhetnek az emberrel annál, hogy felismerik.”

Daniel Radcliffe (1989) brit színész

„A tényből kiindulva, hogy a Teremtő az emberek intelligenciáját korlátozta, igen sportszerűtlennek tűnik, hogy a hülyeségükkel nem tette ugyanezt.”

Konrad Adenauer (1876–1967) német politikus, a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja

„Nem akarok úgy tenni, mintha nem fájna. Elviharzik mellettünk az élet és mi oda se bagózunk egymásra. Semmi közöm ahhoz az emberhez, akihez a legtöbb közöm kellene, hogy legyen. Még azt sem tudom, hogy ez csak nekem fáj-e ennyire.”

Albert Györgyi (1964–2008) magyar újságíró

„Önfegyelemre vall, ha az ember a feljebbvaló, a törvény, és az okosabb előtt meghajol. Nehéz az alacsonyabb rendűnek engedelmeskedni.”

Démokritosz ókori görög atomista filozófus

„Embernek lenni annyi, mint emberré válni.”

Karl Jaspers (1883–1969)

„Az embernek egyszerűen nincs hatalma a dolgok fölött, amelyeket elkövetett, nem teheti meg nem történtté őket.”

Stephen King könyv Végítélet

„A sikeres ember az alatt az idő alatt halad előre, amit mások elpazarolnak.”

Henry Ford (1863–1947) amerikai üzletember

„Vagy ember, vagy disznó. Vagy mindenáron való túlélés, vagy pedig küzdelem a halálig. Vagy probléma, vagy megoldás. Köztes helyzet nincs. Győzelem vagy halál - ezt mondják mindenütt és ez a gerillák nyelve még a legparányibb dimenziókban is: ahogyan éltünk, úgy is halunk meg.”

Holger Meins (1941–1974) német filmrendező

„Nincsenek illúzióim az emberekről, s hogy ne gyűlöljem, megvetem őket. Gyengéden vetem meg. De ők korántsem hálásak nekem ezért. Azt akarják, hogy gyűlöljék őket. Megharagudnak, ha a legszelídebb, legkönyörületesebb, legnyájasabb és legemberségesebb érzést mutatjuk nekik, amit csak kelthetnek bennünk: a megvetést. Pedig a kölcsönös megvetés, az a békesség ezen a földön, s ha az emberek őszintén megvetnék egymást, nem ártanának többé egymásnak, és szeretetre méltó nyugalomban élnének.”

Anatole France (1844–1924)

„A jó emberek nem szabad, hogy túlságosan engedelmeskedjenek a törvényeknek.”

Ralph Waldo Emerson (1803–1882)

„Egyik átka a semmivé lett nagyságoknak azt látni, hogy a kicsiny emberek megmaradtak akkorának, amekorrák voltak.”

Jókai Mór (1825–1904) regényíró

„Mi is a siker? Úgy lehetne meghatározni, hogy: egy ember ambícióinak beteljesedése. Ha ezt a meghatározást elfogadjuk, akkor tulajdonképpen bizonyos mértékben minden embernek van sikere, de senkinek sem teljes a sikere.”

Sir Alexander Fleming (1881–1955)

„A gyűlölködések olyan hosszan tartók és megátalkodottak, hogy a beteg emberben a halál legbiztosabb jósjele a kibékülés.”

Jean de La Bruyère (1645–1696)

„Sajnos a legtöbben táblát akasztanak a mássággal élő emberek nyakába, pedig igazán a sajátjukba kellene. (Carpenter kutyája - Willy)”

Papp Olivér (1975) magyar író (1975–)

„Nem csak ahhoz kell bátorság, hogy az ember kiálljon és beszéljen, hanem ahhoz is, hogy leüljön és meghallgassa a másikat.”

Sir Winston Churchill (1874–1965) Az Egyesült királyság miniszterelnöke a II. világháború alatt

„…miképp egyéb élőlényeket vagy miként az emberi testet élelem és ital tartja fenn, azonképpen az ember lelkét, amely az egész embertől teljesen különböző valami, a megismerés tápláléka tartja életben, gazdagítja, s bizonyos mértékig segíti növekedésében. Aki tehát ily dolgok iránt nem hordoz magában semmiféle kívánságot, inkább halotthoz, mint élőhöz hasonlít.”

Johannes Kepler (1571–1630) német matematikus, csillagász és optikus

„… ahol egymillió ember szalad a kenyere után, ott nem ér rá senki emlékezni magyarságának azokra a tulajdonságaira, amelyek szorosan össze vannak forrva a vidéki élet nyugalmasabb tempójával. Erre azt mondják, elzsidósodott. Ördögöt. Elvárosiasodott, ez az igazság. Apponyi Albert azt mondta Rooseveltnek, mikor itt járt, hogy a főváros nem magyar. És elvitte vidékre, megmutatni neki Magyarországot. Roosevelt soha nem mondta volna Apponyi Albertnek, hogy New York hazafiatlan, mert nincsenek benne prérik, indiánok, és az igazi, becsületes faj-amerikai farmerélet kiveszett belőle.”

Molnár Ferenc (1878–1952) drámaíró

„Úgy hiszem, egy járvány során éppoly sok ember hal meg félelelmből, mint fertőzés következtében.”

William Somerset Maugham (1874–1965)

„Az emberek többnyire úgy vannak megalkotva, hogy semmit sem viselnek el nehezebben, mint azt, hogy olyan nézeteket, amelyeket ők igaznak tartanak, bűnnek bélyegezzenek és gonosztettül róják fel, nekik azt, ami őket az isten iránt való jámborságra és az emberek iránti szeretetre indítja. Ennek a következménye, hogy megutálják a törvényeket és mindenre merészkednek a hatósággal szemben, s hogy szemükben nem gyalázat, hanem a legtiszteletreméltóbb dolog lázadásokat szítani emiatt, s minden lehető gonosztettet megkísérelni.”

Baruch Spinoza (1632–1677) holland filozófus

„A legtudósabb emberek is csak abban a nehezen szerzett képességükben különböznek a tudatlanoktól, hogy sokszoros és bonyolult tévedésekkel szórakoznak.”

Anatole France (1844–1924)

„A történelem megmutatta, hogy nem engedhetjük meg emberek tömeges kiirtását és nem ülhetünk nézvén, hogy mi történik.”

Bill Clinton (1946) amerikai ügyvéd, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 42. elnöke (1993-2001)

„Nagy gondja nem lehet az embernek, azt tartom, ha közben verset költ.”

Miguel de Cervantes (1547–1616)

„A puszták népe, ha csak egy csücskét megmutatná annak a különös rendnek, amelyben él, az egészet, saját magát is meg kellene tagadnia, ennek a rendszernek a szövevénye annyira ellentétben áll a fölötte uralkodó másik renddel. Meleg iszapfürdő ez a lenti réteg, felette idegen, fagyos szél süvölt. Aki kiválik belőle, az kiválik egy-két év alatt, végig játszva lelkén és idegzetén a fejlődést az ember őslény korától mondjuk a viceházmesterségig, de aki benne marad, az kidugott kisujját is dideregve rántja vissza. (3. fejezet, 41. oldal)”

Illyés Gyula (1902–1983) magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő, az MTA és a DIA tagja

„A könnyek forrása. Lelkigyakorlatos elmélkedések a szövetségről; ford. Havas István; Új Ember, Bp., 2003”

Jean Vanier (1928–2019)

„Aki tíz ember felett uralkodott a Feltámadás napján megláncoltassék, amíg a törvény (amely által uralkodott) el nem oldja a láncait, vagy a zsarnokság el nem pusztítja.”

Mohamed (570–632) Arab politikai vezető és az iszlám alapítója

„A doktor a tapasztalat profija: az orvosok, a papok, a bírók meg a katonatisztek úgy ismerik az embert, mintha ők teremtették volna.”

Jean-Paul Sartre (1905–1980) francia dráma- és regényíró

„A gondolkodó ember java és boldogsága, hogy a kifürkészhetőt kifürkéssze, s a kifürkészhetetlent csöndes áhítattal tisztelje.”

Johann Wolfgang Goethe (1749–1832)

„Tanuljon meg az ember a maradandóra nézni a változóban és mulandóban; tanulja meg elviselni oly dolgok eltűnését, amelyeket tisztelni megszokott, anélkül hogy tiszteletét elveszítené; tanulja meg, hogy nem azért van itt, hogy alkosson, hanem hogy ő alakuljon.”

Ralph Waldo Emerson (1803–1882)

„A politika nem bonyolult dolog: elég, ha az embernek jó a lelkiismerete, ahhoz pedig elég a rossz memória.”

Coluche (1944–1986) francia színész, humorista

„Az ember többnyire olyan nyereségre vágyik, és olyan nyereségre törekszik, aminek nincsen fedezete, nem dolgozott meg érte, nincsen ellenértéke, nincsen ára, a számlát soha nem fogja érte senki benyújtani, illetve az olykor igen magasnak bizonyuló árat szeretné másokkal megfizettetni, vagy ő maga gondoskodik arról, hogy valaki más fizessen érte vagy helyette. Ahogy a némiképpen nyers, francia mondás tartja, a vajat akarja, a vaj árát és még a tejesasszony picsáját.”

Nádas Péter (1942) magyar író, drámaíró, esszéista, fotóriporter, újságíró, a DIA alapító tagja

„Az embernek a szelleme és a szenvedélye a kormánylapát, (…) és a tengerjáró lelkünk vitorlái. Ha valamelyik eltörik, az ember csak hánykolódni és sodródni tud, vagy még mozdulatlanul vesztegel a tenger közepén. Az értelem számára egyedül az irányítás a meghatározó erő; és a szenvedély, amit nem tartunk kordában, olyan láng, amely saját magát pusztítja el.”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

„Jól rendelték az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni.”

Móricz Zsigmond (1879–1942) magyar író, újságíró, szerkesztő

„Az embernek érzelmekre is szüksége van, mert gyengédség és szeretet nélkül az élet csupán afféle érzéketlen gépezet.”

Victor Hugo (1802–1885) francia romantikus költő, regény- és drámaíró

„Azzal az öt emberrel igazán különleges dolgot hoztunk létre, teljesen értelmetlen lenne mindezt félretenni. Szeretném, ha mindig lehetőségem lenne visszatérni a Matchbox Twentybe, mint ahogy mindig meg is fogom ezt tenni. Nem azért, mert kell, hanem mert így akarjuk. Ez lényeges különbség! Az együttesbéli munka azonban csak egy kis darabja az életnek és a zenének. Emellett én dzsesszt is hallgatok, és annyi minden mást. A Something To Be erről szól.”

Rob Thomas (1972)

„Azt hiszem, végső elemzésben a hála és a bosszú az a két fontos tényező, mely cselekedeteink rugója a mindennapi életben…A hála a másik emberben felébredt jókívánság, viszonzásképpen azért, amit én tettem érte…A bosszú a másik emberben felébredt rosszakarat, viszonzásképpen azért, amit okoztam neki.”

Selye János (1907–1982) osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus

„Amikor a tudatosságok és a felelősséget, az „értelemgyereket” hangsúlyoztam, néhány emberben felmerül a kétely: a tudatosság túlzott hangsúlyozása talán a nagy emberi érzelem, a szerelem rovására mehet, mivel ezzel a szerelem elveszítheti spontaneitását, önfeledtségét, szépségét. Azt hiszem erről nincs szó. Nem áll szemben egymással a két fogalom: a szerelemgyerek és az értelemgyerek. Sőt ezek egymást kiegészítő szimbólumok. (…) A szerelem szépségeinek ecsetelése a költők és más „szakemberek” dolga; ők sokkal szebben tudnak erről írni és beszélni.”

Czeizel Endre (1935–2015) magyar orvos-genetikus, biológus

„Mert a világ azt mondja: „Ha vannak szükségleteid, elégítsd ki őket, mert ugyanolyan jogod van hozzá, mint a legelőkelőbb és leggazdagabb embereknek. Ne félj kielégíteni, sőt még gyarapítsd is őket” – ez a világ mostani tanítása. Éppen ebben látják a szabadságot. És mi az eredménye ennek a szükségletek növelésére irányuló jognak? A gazdagoknál az elkülönülés és a lelki öngyilkosság, a szegényeknél pedig – a gyűlölet és a gyilkosság, mert jogokat ugyan adtak nekik, de a szükségletek kielégítésének eszközeit még nem mutatták meg.”

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821–1881) orosz író

„A francia nyárspolgár büszke arra, hogy szabadgondolkodó és felvilágosult ember, és vérmérsékletének teljes konzervativizmusával ragaszkodik ahhoz a rögeszméjéhez, hogy ő haladó. A polgári pártok, még azok is, amelyek a legelszántabban védik a nagytőke érdekeit, olyan neveket viselnek, hogy a külföldinek rögtön barikádok jelennek meg a szeme előtt.”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„Ha azt, ami téves, mindenki képtelenségnek tekintené, senki sem tévedne. Minden hamis vélemény a józan észből ered. A józan ész tanít bennünket arra, hogy a Föld egy helyben áll, hogy a nap kering körülötte, s hogy a földteke túlsó oldalán élő emberek tótágast állnak. Óvakodj a józan észtő! Az ő nevében követtek el minden butaságot és minden bűnt.”

Anatole France (1844–1924)