Idézetek ok-ről

„Az ember, aki alaposan meggyőződött az okság törvényének egyetemes működéséről, egy pillanatra sem tudja elfogadni egy létező gondolatát, aki beleavatkozik az események folyamába. Számára nincs értelme a félelem vallásának, és ugyanilyen kicsi a társadalmi és erkölcsi vallásnak. Egy Isten, aki jutalmaz és büntet, elképzelhetetlen számára annál az egyszerű oknál fogva, mivel az emberi cselekedeteket külső és belső szükségletek határozzák meg, így Isten szemében az ember nem tehető felelőssé jobban, mint amennyire egy élettelen tárgy felelős azokért a mozgásokért, amelyeket végez. (…) Egy ember erkölcsi magatartása rokonszenven, neveltetésen, szociális kapcsolatokon és szükségszerűségeken kell, hogy alapuljon; semmi vallásos alap nem szükséges.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„Ha a mi szabad népünk és kormányzata valaha teljesen tönkremegy, annak a hivatalért való folytonos tülekedés lesz az oka, hivatalért, amely nem más, mint munka nélküli élet.”

Abraham Lincoln (1809–1865) amerikai jogász, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke (1861-1865)

„Derítsd ki, mi az oka annak, hogy írsz; nézd meg, hogy a szíved mélyére terjesztette-e a gyökereit; valld be magadnak, hogy belehalnál, ha megtiltanák az írást.”

Rainer Maria Rilke (1875–1926)

„Az ok rejtve van. A hatás mindenki számára látható.”
Causa latet, vis est notissima

Publius Ovidius Naso (-43–17 i.e.) római aranykori költő

„Az Idő és Tér Könyvtárosainak három szabálya a következő: 1) Csend; 2) A könyveket legkésőbb az utolsó feltüntetett időpontig vissza kell adni; és 3) Ne avatkozzanak bele az ok-okozati viszonyok természetébe.”

Terry Pratchett (1948–2015) angol fantasy- és science fiction-író

„A magyar még a saját kárán sem okul.”

Kossuth Lajos (1802–1894) (1802-1894) magyar politikus, kormányzó-elnök

„Az igazmondást kevés dolog indokolja, a hazugságnak viszont végtelen sok oka lehet.”

Carlos Ruiz Zafón (1964)

„Ésszerű világban élünk. A halottak nem járnak vissza. Mindennek oka van, és ezek az okok mindig ésszerűek.”

Stephen King könyv A Fekete Ház

„A természet semmit sem tesz hiába, s mindaz, ami sok ok révén történik, bár kevesebbel is megvalósítható lett volna, fölösleges. A természet ugyanis egyszerű, s nem használja a dolgok felesleges okait.”

Isaac Newton (1643–1727) angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus, alkimista

„Az embert azért szeretik, mert szeretik. Nincs szükség okra a szeretethez.”

Paulo Coelho (1947)

„Ez minden, amit tudni kell a férfiakról és a nőkről: a nők őrültek és a férfiak hülyék. És fő oka annak, hogy a nők őrültek az, hogy a férfiak hülyék.”

George Carlin (1937–2008)

„A boldogtalanság elsődleges oka soha nem a helyzet, hanem az ezzel kapcsolatos gondolataid.”

Eckhart Tolle (1948) német származású kanadai író

„Egy vezető vagy a tettek embere válsághelyzetben szinte mindig tudat alatt cselekszik, és csak azután gondolkodik el tettei okain.”

Dzsaváharlál Nehru (1889–1964) indiai politikus, író, India első miniszterelnöke

„A termelés jelenlegi állapota még messze van attól, hogy mindenkinek biztosítsa a szükségest. De azt már lehetővé teszi, hogy a kisebbségnek fontos előnyöket juttasson és hogy a többség számára az egyenlőtlenséget ösztökeként használja. Ez az elsőrendű oka annak, hogy a termelés növekedése mindeddig az állam burzsoá és nem szocialista vonásait erősítette meg.”

Lev Davidovics Trockij (1879–1940) orosz marxista politikus

„azt gondolom, a teret nem lehet görbíteni, azon egyszerű oknál fogva, mely szerint a (matematikailag definiált) térnek nincsenek tulajdonságai. Tulajdonságokról csak akkor beszélhetünk, ha ezt a térdefiníciót kitöltöttük anyaggal, és ezzel az anyaggal foglalkozunk. Azt mondani, hogy nagy testek jelenléte hatására a tér meggörbül, egyenértékű azzal az állítással, hogy valami hatással volt a semmire. Én elutasítom az ilyen nézeteket., (New York Herald Tribune, 1932. szeptember 11.)”

Nikola Tesla (1856–1943)

„Megesküdtem magamban, hogy soha többé nem találkozom vele, örökre kitörlöm az emlékezetemből a mellette elvesztegetett időt, s még a nevét sem említem soha. Valamilyen különös oknál fogva megszállt a béke és a nyugalom. Semmi nem maradt abból a haragból, ami hazulról elüldözött. S attól féltem, hogy másnap újult erővel visszatér majd belém a keserűség, a szégyen és a féltékenység; hogy mindaz, amit aznap este megéltem, a saját súlyánál fogva darabjaira esik szét.”

Carlos Ruiz Zafón (1964)

„… a nők vakmerősége biztos jele szégyenünknek: nagyon is sok okuk van a pirulásra, ha már el sem pirulnak.”

Jean-Jacques Rousseau (1712–1778)

„Ha mindennek oka kell legyen, akkor Istennek is oka kell legyen. Ha létezhet bármi, aminek nincs oka, az a valami éppúgy lehet a világ, mint Isten, az érvelés tehát nem lehet érvényes. Valójában ugyanolyan természetû, mint az a hindu nézet, mely szerint a világ egy elefánton áll, az elefánt pedig egy teknősbékán; s amikor megkérdezik a hindut: "És min áll a teknősbéka?", azt feleli: "Inkább váltsunk témát."”

Bertrand Russell (1872–1970) angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja

„Ha valaki örömét leli abban, hogy négyes sorokban zenére masírozzon, az épp elég ok arra, hogy megvessem.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„A négereknek igenis megvan az okuk arra, hogy bojkottálják a hadba vonulást. Miért menjünk el valahova, hogy meghaljunk egy olyan demokráciáért, amely egy, néhány órája partra szállt fehér bevándorlónak több jogot biztosít, mint a négyszáz éve véres verejtékkel szolgáló négernek?”

Malcolm X (1925–1965)

„A bölcs uralkodó…ne legyen szótartó, ha ez a magatartás kárára válik, s ha az okok, melyek miatt ígéretet tett, megszűntek.”

Niccolò Machiavelli (1469–1527) olasz író, filozófus, politikus

„A természeti törvények azonban pusztán leírásai annak, ahogyan a dolgok valójában viselkednek, s mivel pusztán a valóságos viselkedés leírásai, nem mondhatjuk azt, hogy kell lennie valakinek, aki erre a viselkedésre utasította õket. Ugyanis ha ezt feltételezzük, akkor azzal a kérdéssel kell szembenéznünk: "Miért éppen ezeket a természeti törvényeket alkotta Isten, miért nem másokat?" Ha erre azt feleljük, hogy egyszerûen a saját kedve szerint alkotta õket, minden különösebb ok nélkül, akkor azt találjuk, hogy van valami, ami nem engedelmeskedik törvényeknek, így a természeti törvények láncolata megszakad. Ha azt mondjuk, amit némely ortodoxabb teológus mond, hogy Istennek minden törvény esetében megvan az oka arra, hogy éppen azt a törvényt hozza, és nem mást -- az ok természetesen az, hogy a lehetõ legjobb világot teremtse (noha ezt a világ láttán nem gondolnánk) -- ha tehát volt ok az Isten által adott törvényekre, akkor Istennek magának is bizonyos törvényeknek kellett alávetnie magát, s ily módon nem jutottunk előbbre azzal, hogy bevezettük Istent, mint közvetítőt.”

Bertrand Russell (1872–1970) angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja

„A család jelenlegi kultuszát kiváltó legkényszerítőbb ok kétségkívül abban keresendő, hogy a bürokráciának szüksége van a kapcsolatok szilárd hierarchiájára, valamint a tekintély és a hatalom támpontjaként szolgáló negyven millió családi otthon által kordában tartott ifjúságra.”

Lev Davidovics Trockij (1879–1940) orosz marxista politikus

„A nagy titok: úgy járni végig életutunkat, hogy ne kopjunk el. Erre az olyan ember képes, aki nem az embereket és a tényeket veszi számításba, hanem minden élményét önmagára vetíti vissza, és a dolgok végső okát önmagában keresi.”

Albert Schweitzer (1875–1965) német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, orvos

„A felhő nem tudja, miért épp erre száll, s miért épp ily sebesen. Érzi a késztetést: most erre van az út. De az ég tudja az okot és a célt minden felhő mögött, s tudni fogod te is, ha elég magasra szállsz, hogy túlláss a láthatáron.”

Richard Bach (1936) amerikai író

„Egyetértek az ellenség szeretetéről szóló megjegyzésével, ameddig az a tettekre vonatkozik. De számomra a megismerhetőség alapja a bizalom a korlátlan ok-okozati viszonyban. 'Nem utálhatom azért, mert azt kell tennie, amit tesz.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„A természeti jelenségek magyarázatához nem szabad több okot felvenni, mint amennyi igaz, s amennyi a szóban lévő jelenség magyarázatához szükséges.”

Isaac Newton (1643–1727) angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus, alkimista

„Mielőtt elmenekülnénk szenvedéseink elől, először mélyen meg kell értenünk azok okát és természetét.”

Tendzin Gyaco (1935)

„Mint mondottam, nem gondolom, hogy a vallás elfogadásának valódi oka bármi kapcsolatban lenne az intellektuális érveléssel. Az emberek érzelmi alapon fogadják el a vallást.”

Bertrand Russell (1872–1970) angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja

„Mostanra odáig jutottam, hogy a házasságra többé soha nem gondolok, ennek oka pedig az, hogy sohasem lennék elégedett olyasvalakivel, aki olyan tökfejű, hogy énvelem beérje.”

Abraham Lincoln (1809–1865) amerikai jogász, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke (1861-1865)

„… azonos hatásokat ugyanazon okoknak kell tulajdonítani.”

Isaac Newton (1643–1727) angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus, alkimista

„Az életet lni kell, és a kíváncsiságot életben kell tartani. Soha sem szabad, bármilyen okból is, hátat fordítani az életnek.”

Eleanor Roosevelt (1884–1962)

„Elég nehéz emlékezni a véleményeimre, anélkül, hogy emlékeznék azok okaira is!”

Friedrich Nietzsche (1844–1900) német filozófus

„Adj az ellenfeleidnek több mint egy okot arra, hogy a lábaidat bámulják.”

Lionel Messi (1987) olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes argentin labdarúgó

„Aki igazán tud valamit, annak nincs oka kiabálni.”

Leonardo da Vinci (1452–1519) olasz/itáliai polihisztor (1452-1519)

„Lényegesen többet bűnhődik egyetlen ember élete során, mint amennyi bűnt valójában elkövetett.
Ekképpen működi az Igazságszolgáltatás rendszer: lényegesen nagyobb számban büntetnek meg ártatlan embereket téves ítélkezés okán, mint egy ember. Egyetlen ember sem ítélhető el ártatlanuk!
Holott az ártatlanság vélelme, és egyéb óvintézkedések ezeknek puszta lehetőségét kell, hogy kizárja!
Teoretikusan.
A gyakorlat a teóriát megerőszakolja! Míg a természetes valóságban, nincs helye elméleti-gyakorlati megosztásnak, hiszen fölösleges. Értem ezalatt az ember saját életét.
Első példa az Egyén élete folyamán előforduló hihetetlenül nagyszámú történés kivédhetetlen okozat, amit szinte mindenki túlél kisebb-nagyobb sérüléssel, és az Egyén élet-folyamán kívül nem lép.
Második példában: nyilvánvaló a hiba-faktor kizárásának elhanyagolása, a döntnökök omnipotenciában szédelgésé, és a éppen ezért az a korrupció, amit a rendszer lehetővé tesz, hiszen, még a portás is le van fizetve!”

Dia88

„És mégis, az igazat megvallva, az ok és a szeretet manapság kevés társaságot tart fenn.”

William Shakespeare (1564–1616) angol drámaíró, költő, színész

„Az embernek mindig szerelmesnek kell maradnia. Ez az oka annak, hogy soha nem szabad megházasodni.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

„Az ember az egyetlen igazi ellenségünk. Távolítsuk el az embert a színről, és az éhezés és a túlhajszoltság gyökeres oka örökre megszűnik.”

George Orwell (1903–1950) angol író, kritikus, újságíró

„Lehet, hogy az én fájdalmam valaki mosolyának az oka.
De az én mosolyom soha ne legyen oka más fájdalmának.”

Charlie Chaplin (1889–1977) angol színész, filmrendező, filmproducer és forgatókönyvíró

„Van egy kimondatlan törvény, hogy soha ne kezdj el sírni, ha túl sok okod van rá.”

Herta Müller (1953) román-német Nobel-díjas írónő, 1953-

„Hívhatja entrópiának két okból. Első alkalommal a statisztikus mechanikában használták az Ön bizonytalansági függvényét, tehát van már neve. Másodsorban, és ez még fontosabb, senki nem tudja valójában mi az entrópia, így egy vitában Önnek mindig előnye van.”

Neumann János (1903–1957) magyar származású amerikai matematikus

„Amerikai első napomnak szinte tündérálomként lefolyt órái után, midőn estve számot vetettem magammal azon napi történeteimről, két nevezetes tárgy lett előttem igen figyelmessé, s az nekem hosszas elmélkedésre adott okot. Az első az: hogy midőn Amerikába beléptünk, senki tőlünk, sem egyik útitársunktól is passzust nemcsak hogy nem kért, hanem még csak nevünket sem kérdezte, s odamenetelünk senki figyelmét magára nem vonta. A második az, hogy a vámháznál az utazók becsületszavát elégségesnek tartják portékáikra nézve, s azt senki fel nem bontja, s nem hányja ki darabonként, ha vajon igazat mondott-e az utazó; s a kereskedők portékáit is csupán a hitök szerint feladottakról vámolják. Ki legalább hallomásból ismeri az európai országok nagyobb részének harmincadi, políciai és passzusbeli rendszerét, gondolni fogja, miért lettek oly figyelmesek reám nézve ezen tárgyak. Ki pedig utazott is, az velem együtt bámulni fog az amerikaiak ezen módján.”

Bölöni Farkas Sándor (1795–1842) erdélyi író, műfordító, utazó, felfedező, művelődésszervező, az MTA tagja

„Ó, ti, kik azt gondoljátok vagy mondjátok, hogy rosszindulatú vagyok, makacs és embergyűlölő, mennyire félreértetek engem. Nem ismeritek a titkos okot, amely ily színben tüntet fel előttetek… Jaj, hogyan ismerhetném el annak az egy érzéknek a fogyatékosságát, amelynek másokénál tökéletesebbnek kellene lennie bennem; az érzékét, amelyet egykor tökéletesen élvezhettem, azzal a tökéllyel, amely kevés élő pályatársamnak adatott meg…”

Ludwig van Beethoven (1770–1827) német klasszicista zeneszerző

„Mint hajdan a jog-, úgy jelenleg a természettudományok mezejére tódul az egész világ. Az ok ugyanaz, melyért a kivándorlás előbb Kalifornia, később Ausztrália s legújabban Oregon felé vette irányát. — Az aranyszomj szintúgy megteszi hatását a tudományok körében, mint mindenütt; de ne búsuljunk azért. A régi eredmény itt is az lesz, hogy kik csak aranyat jöttek keresni, munkájuk által a kört hasznosabb tevékenységre készítik elő.”

Eötvös József (1813–1871) magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő

„A honvágyról többet írtak a költők, mint a lélekbúvárok. A honvágy betegei nem is igen járnak a lélekbúvárokhoz, nem hiszik, hogy meggyógyulnak, ha ízekre szedetik tudatukat s a tudat alatti alagsort. Pontosan tudják, mi fáj és miért, s azt is, hogy a baj okának ismerete csak annyira segít, mint a pestises betegen, ha megmutatják neki a bacilus képét.”

Lénárd Sándor (1910–1972) magyar orvos, művelődéstörténész, költő, író, műfordító, klasszika-filológus

„Az élet túl értékes ahhoz, hogy ok nélkül feláldozzuk.”

Darren Shan (1972) ír származású, angolul alkotó író

„Mindenki kétségbe vonja a mestersége értelmét egyszer-kétszer életében. Azt hiszem, aki ír, állandóan kétségbe vonja. De persze ír tovább, mert mit tehetne mást, azért ír, amiért a szél fúj. Hiszen nem célból ír az ember, hanem okból.”

Nemes Nagy Ágnes (1922–1991) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a DIA posztumusz tagja

„Ezért némelyek a tevékenységet örökössé teszik, mint például Leukipposz és : azt állították, hogy örökös a mozgás. Ám de nem mondták meg, miért van a mozgás és miféle, sem annak az okát, hogy így vagy úgy történik-e.”

Leukipposz ókori görög filozófus

„Egy nemzet örökké él a fogalmai, becsülete és hagyományai révén. Ezen okokból kifolyólag kell a népek irányítóinak ítélnie és cselekednie, nemcsak a nemzet fizikális és materiális érdekei alapján, de a nemzet történelmi becsülete, a nemzet örök érdekei alapján. Vagyis: nem kenyér mindenáron, hanem becsület mindenáron.”

Corneliu Zelea Codreanu (1899–1938)

„Ha annak okát keressük, hogy mi történt, rájövünk arra is, ami történni fog.”

Stendhal (1783–1842) francia realista író

„Két dolgot soha nem értünk meg egészen: a mindenséget s önmagunkat. Minden tudománynak elérhető tárgya csak e kettő között fekszik, s éppen ez az ok, melyért a tudományban teljes megnyugvást nem találhatunk. Mert miután minden komoly gondolkozás azon kérdéshez vezet, mily összefüggésben áll azon tárgy, melyről elmélkedénk, az egésszel s minmagunkkal, természetes, hogy minden tudományunk kétellyel vagy hittel végződik.”

Eötvös József (1813–1871) magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő

„A regény [angliai] nagy kultuszának az okát talán az angol természet mélységes komolytalanságában kell keresnünk. Az angol általában keveset dolgozik és sok szabadideje van. Ha nem sportol és nem bridzsezik akkor regényt olvas. … A magasabbrendű, gentlemanlike komolytalanságban az angolok előnyben vannak, sok évszázados gyakorlat folytán. Megszokták, hogy a munkát úgy kezeljék, mintha játék volna és a játékot úgy, mintha komoly dolog volna.”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„Azt a kegyességet, amelyet erénynek szoktak feltüntetni, egyszer hiúságból gyakorolják, máskor lustaságból, gyakran félelemből, és majdnem mindig a három okból egyszerre.”

Rochefoucauld (1613–1680)

„Megpillantok a láthatáron egy kifogástalan, gáncs nélküli férfit, de mihelyt közel kerülök hozzá, rájövök, hogy ez sem az igazi. Épp ez az egyik oka, hogy soha, de soha nem akartam férjhez menni. Dehogyis kellett nekem végtelen biztonság, dehogyis kell, hogy én legyek az íj idege, amely a nyílvesszőt kiröpíti. Változatosságra, izgalomra vágytam, arra, hogy én magam röppenhessek szanaszét, minden irányba, akár az ünnepi tűzijáték rakéta sziporkái.”

Sylvia Plath (1932–1963) amerikai költő, író, novellista, gyerekkönyvíró

„A tekintélynek nincs semmi értéke, ha nem tud számot adni az állított dolog okáról: nem tud megérteni semmit, csak elhitet…”

Roger Bacon (1220–1292) brit filozófus, alkimista

„Néha a gonosz vak, néha ok nélkül is biztonságban érzi magát, és alszik.”

Stephen King könyv A sárkány szeme

„A keresztény Magyarország kifejezés annak idején, a két háború között okkal vagy ok nélkül bánthatta az ország protestáns polgárainak érzékenységét. 1989 után pedig a keresztény kurzus kifejezést próbálták kevésbé tájékozott emberek riogatásra használni. Ezzel szemben nekem meggyőződésem, hogy ha a jövő Magyarországának fundamentumai között nem lenne ott nagyon jelentős örökségként a keresztyénség, akkor ez a Magyarország nagyon szegény és kiszolgáltatott ország lenne.”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

„Puszta magyarul nemcsak azt a regényesen szabad, tengervégtelenség legelőt jelenti, amelyen Petőfi méneseinek körme dobog, a dunántúli magyar nyelven ezt egyáltalán nem jelenti, abból az egyszerű okból, mert ott ilyenek nincsenek. A Dunántúl a nagybirtokok közepén épült s néha egész faluszámba menő cselédlakások, istállók, fészerek és magtárak együttesét jelenti, amelyet azért nem lehet tanyának nevezni, mert a tanyán csak egy-két család él, ezeken meg néha száz-kétszáz is. (I. fejezet, 7. oldal)”

Illyés Gyula (1902–1983) magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő, az MTA és a DIA tagja

„S mi mégis azt hisszük, hogy a tudományban több az ismeret és a gyakorlati hozzáértés, mint a tapasztalatban, és bölcsebbnek tartjuk a tudósokat, mint a gyakorlati tapasztalat embereit, … és pedig azért, mert a tudós tudja az okot, a gyakorlati ember meg nem. A tapasztalat emberei ugyanis tudják a micsodát, de nem tudják a miértet - az elméleti tudósok pedig a miértnek és az oknak ismerői.”

Arisztotelész (-384–-321 i.e.) ókori görög filozófus és tudós

„A Fal mindaddig fennmarad, amig a meglétét szükségessé tevő körülmények is fennálnak. Még 50 vagy 100 év múlva is állni fog, ha a létét indokló okok nem változnak meg.”

Erich Honecker (1912–1994) német politikus

„A közügyek gondját a közepesekre és a még rosszabbakra bízzuk. Ez bűn és butaság. A politika legjobbak része kell hogy legyen, mert ez a legjobb rész. Szép dolog vezetni, jó dolog jól vezetni. Az a gondolat, hogy a politika alantas mesterség, és hogy államférfinál különb valaminek is lehet lenni – ez a fő oka annak a köznyomorúságnak, ami manapság kétségbe ejti az embert.”

Anatole France (1844–1924)

„Az emberek mindig is belehaltak az alváshiányba, noha az orvosi vizsgálatok végeztével a halál oka rovatba azt írták, hogy öngyilkosság, nem pedig azt, hogy álmatlanság.”

Stephen King Nem jön szememre álom

„Nagy balgaság a dolgok okozóinak isteneket megtenni és nem a dolgok okát keresni.”

Cicero (-106–-43 i.e.) ókori római író, filozófus, politikus

„Vannak nők, akik olyanok, mint a Becsületrend szalagja. Nem kérünk többé belőlük, mert egynémely embertől bemocskolódtak. Ugyanannál az oknál fogva nem, amely miatt rühes ember nadrágját sem ölteném fel.”

Charles Baudelaire (1821–1867) francia költő, esszéíró, kritikus

„Mindig hittem a számokban, az egyenletekben és logikában, amely az okhoz vezet. De miután egy életen át ezt kutattam, azt kérdezem: mi a logika? Ki dönti el az okot? Kutatásom átvitt a fizikain, a metafizikain, káprázaton és vissza. És megtettem pályám legfontosabb, életem legfontosabb felfedezését. Csak a szerelem rejtélyes egyenleteiben lehet bármi logika vagy okozat. Csakis miattad vagyok itt ma! Te vagy az ok, amiért vagyok. Te vagy a magyarázat. Köszönöm!”

John Forbes Nash (1928–2015) amerikai matematikus

„Nem tartottam számon a napokat - nem volt rá semmi okom. Amennyire csak lehet, igyekeztem a jelenben élni, ahol nincs sem lassan halványuló múlt, sem gyorsan közeledő jövő.”

Stephenie Meyer (1973)

„A legtöbben, akik az indulatokról és az emberek helyes életmódjáról írnak, úgy járnak el, mintha nem természeti dolgokról szólnának, amelyek a természet közös törvényeit követik, hanem a természeten kívül eső dolgokról. Sőt úgy látszik, az embert a természetben úgy fogják fel, mint az államot az államban. Mert azt hiszik, hogy az ember a természet rendjét inkább megzavarja, mintsem követi, s hogy feltétlen hatalma van a cselekedetein, és semmi más nem determinálja őt ön-saját magán kívül. Azután az emberi tehetetlenség és állhatatosság okát nem a természet közös hatalmának tulajdonítják, hanem az emberi természet nem tudom micsoda hibájának, s ennélfogva megsiratják, kinevetik, megvetik vagy - s ez történik legtöbbször - elátkozzák; s aki pedig az emberi lélek tehetetlenségét különös ékesszólással és élességgel tudja gáncsolni, azt szinte isteni lénynek tartják.”

Baruch Spinoza (1632–1677) holland filozófus

„Hogy szerelmes vagy, az nem ok arra, hogy szeressenek.”

Hippolyte Adolphe Taine (1828–1893) francia kritikus, irodalomtörténész

„[…] ha olyan nyilvánvaló, hogy jóakarat vezérel bennünket, akkor miért gyűlölnek bennünket ennyire […] És ha az ember ezt nem dühében gondolja végig, hanem egy ilyen könyv olvasása közben gondolja végig, akkor szerény választ is tud adni erre a kérdésre. És világossá válik, hogy valójában nem bennünket gyűlölnek […], nem tőlünk félnek. Azt gyűlölik, attól félnek, amit mi, keresztények hiszünk. Azt gyűlölik és attól félnek, amit mi magyarnak és nemzetinek hiszünk. Függetlenül attól, hogy egyébként az, amit mi kereszténynek hiszünk és magyarnak gondolunk, semmilyen gyűlöletre nem ad okot.”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

„Krapp: Ma harminckilenc éves vagyok, szilárd, mint egy híd, kivéve régi gyengémet, s minden okom megvan rá, hogy azt higgyem, értelmileg is kis híján a… (habozik) a hullám tarajára értem.”

Samuel Beckett (1906–1989) ír költő, próza- és drámaíró

„Némelyek azt mondják, orvosok és szofisták egyaránt, hogy nem lehetséges az orvostudományt megérteni anélkül, hogy valaki nem tudja, mi az ember; mert épp ezt kell megtanulnia annak, aki jól akar gyógyítani. Beszédünk a filozófiába tartozik, ahogy Empedoklész és a többiek is, akik a 'természetről' írtak, lényegében azt mondták el, mi az ember, hogyan jött létre és miből van összerakva. Én azonban azt hiszem, amit az orvos vagy a szofista a természetről mondott vagy írt, kevésbé az orvostudományba, mint inkább a festészetbe (azaz: a képzelet világába) tartozik. Azt gondolom ugyanis, hogy a természetről (már ti. az emberekről) a legbiztosabbat épp az orvostudományból lehet megtudni. Ezt a biztosat pedig úgy tanulhatja meg valaki, ha az orvostudománnyal a maga egészében helyesen foglalkozik. De úgy vélem még nagyon messze vagyunk attól a másik céltól, attól a tudástól, amely többek közt pontosan megmondaná, mi az ember és mely okokból jött létre.”

Hippokratész (-460–-370 i.e.)

„Semmit sem tudok okokról, csak láncolatokról – hogyan alakítják ki magukat, láncszemről láncszemre, a semmiből; hogyan fonódnak össze a világgal. Néha az ember megragadhat egy láncszemet, és kihúzhatja magát vele valamilyen sötét helyről. Nagyobbrészt azonban azt hiszem, az emberre csavarodik. Ha szerencséd van, csak elkap. Ha nincs, meg is fojt.”

Stephen King könyv Rémautó

„A tudomány minden nyomorúságának egyetlen alapvető oka van: oktalanul csodáljuk az emberi elme erejét, de nem igyekszünk hatékony segédeszközökkel a segítségére sietni.”

Francis Bacon (1561–1626) brit filozófus, államférfi

„Démonok. Szeretünk úgy tenni, mintha nem is léteznének. Pedig mindenki hisz benne, ott mélyen, belül. Én is, Önök is. No igen, legtöbbünk elhessegeti a gondolatot, vagy tagadja hitét benne, de mégis… Ha látjuk őket, annak oka van. Ők akarják így. Kételkedjünk benne, mondogassuk, hogy ez most nincs, nem létezik, képzelődés, hallucináció. Kételkedjünk, és ők boldogok lesznek. Esetleg kezdjünk félni. Akkor is boldoggá tesszük őket. Kételkedés és félelem – a sötétség vetőmagjai. Az aratásra ne legyen gondunk. Segítenek majd. Elvégzik helyettünk. Vagy talán bennünk…”

Papp Olivér (1975) magyar író (1975–)

„…úgy látszik, hogy a magyarnak hiába írták a történelmet. Nem okul semmin. Még csak saját kárán sem.”

Kossuth Lajos (1802–1894) (1802-1894) magyar politikus, kormányzó-elnök

„Bár igyekeztem elfogadni, hogy van egy láthatatlan valóság, amely képes beavatkozni az életünkbe, igyekezetem egyetlen oka valójában nem volt más, mint az a szerelem, amit magamnak sem vallottam be, de észrevétlenül és mindent elsöprően kezdett elhatalmasodni rajtam.”

Paulo Coelho (1947)

„A zárószakasz után a vörösvértestek száma, továbbá a hematokrit- és hemoglobinértéke is változatlan volt a Tour előtt levett mintáéhoz képest, ami felettébb különös. Egy ekkora megerőltetéstől ezeknek a számoknak csökkenniük kellett volna. Így vagy vérdoppingkúrának vetette alá magát, vagy hasmenése volt, vagy egyéb okból kiszáradt.”

Lance Armstrong (1971) amerikai professzionális országúti kerékpárversenyző

„A szegénység közvetlen oka a nagy vagyon.”

Jean de La Bruyère (1645–1696)

„Minden irodalomnak hatása nemcsak az egyes művek becsétől, hanem azoknak számától is függ. Valamint eledeleinkben nemcsak a tápanyag, de egy bizonyos mennyiség is kívántatik, s elvesznénk, ha csak étkeinknek kémiai extraktusát kapnók ebédre, úgy van az elménk táplálékával is, s nagyon csalódik, ki a sok középszerűt, mi napjainkban minden irodalomban megjelenik, haszontalannak gondolja. Egy palack tokaji a hozzáértő előtt egy akó kerti bornál többet érhet, de a közönségre nézve az utóbbi mégis hasznosabb, s pedig azért, mert amaz csak néhány magasabb ízlésűeknek, ez sokaknak ad élvezetet. Valamint a játékosnak, ki mindenét elvesztette, semmi sem fáj inkább azon gondolatnál, hogy más kártyákra vagy számokra rakva tételét, mennyit nyerhetett volna, úgy veszteségeink után semmi nem gyötör inkább, mint midőn eszünkbe jut, hogy minden szenvedéseink oka csak az, mert a szerencsét nem kerestük ott, hol az számunkra feltalálható volt.”

Eötvös József (1813–1871) magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő

„Az unalomnak nincs oka. Aki eszmélkedik felőle, és észokokkal akarja legyőzni, annak fogalma sincs róla.”

Gustave Flaubert (1821–1880) francia író

„Minden létező ok nélkül születik, gyöngeségből él tovább, és véletlenül hal meg.”

Jean-Paul Sartre (1905–1980) francia dráma- és regényíró

„Az emberek valamilyen érthetetlen oknál fogva szeretik, ha olvasmányaikban műkedvelő badarságokat mesélnek arról, amit ők személyes tapasztalataik alapján jól ismernek.”

Rejtő Jenő (1905–1943) magyar író

„Nehéz korlátokat szabni elménknek: kíváncsi és mohó, s nincs oka rá, hogy ezer lépésre is inkább megálljon, mint ötvenre.”

Michel Eyquem de Montaigne (1533–1592) francia esszéíró, filozófus

„A művészetnek nem célja van, hanem oka.”

Kassák Lajos (1887–1967) magyar író, költő, műfordító, képzőművész

„Könnyebb jó szeretőnek lenni, mint jó férjnek, azon egyszerű oknál fogva, hogy például nehezebb szellemeskedni minden áldott nap, mint kedves dolgokat kitalálni - időnként.”

Honoré de Balzac (1799–1850) francia regényíró

„Az a puszta tény, hogy valaki ismeri bajának okát, már maga is gyógyító erejű.”

Selye János (1907–1982) osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus

„Csakis akkor szeretünk igazán, ha ok nélkül szeretünk.”

Anatole France (1844–1924)

„A régiek és mostaniak közt azt a nevezetes különbséget leljük, hogy azok durvábbak voltak, mint símák. De a nagy símaság, úgy mondja Montesquieu, rab lelkek elsősége; a durvább kor jobb volt. Kor és kor hasonlítanak egymáshoz, s az emberi dolgok karikaként fordúlnak elő, bár jobb változásokkal, s nincs okunk elveszteni hitünket az emberiséghez.
(Második könyv, második szak, 74. oldal.)”

Kazinczy Ferenc (1759–1831) magyar író, költő, nyelvész, politikus, az MTA tagja

„Az akarat csalódás: az idézi elő, hogy nem ismerjük azokat az okokat, amelyek akarásra kényszerítenek bennünket.”

Anatole France (1844–1924)

„Nyomorult népedre egy nagy ostor esék,
Nyolcszáz harminchétbe katonák kievék
Vagyonjokból s őket össze törék s verék,
Nem hiszem, lett volna erre ok még elég.”

Varga Katalin (1802) magyar kisnemes és munkásmozgalmi vezető

„A hitbuzgóság olyan okokat talál arra, hogy rossz cselekedeteket kövessen el, amilyeneket az egyszerű, tisztességes ember nem találna.”

Montesquieu (1689–1755)

„Van egy nagyon jelentős szemita befolyás a sajtóban. Két dolgot akarnak véghezvinni. Először is bevezetni a kommunizmust, másodszor pedig, minden német vagy nem zsidó elkötelezettségű üzletemberet kirúgni az állásából. Teljesen elvesztették az angolszász jogrendszer lényegét, és szerintük elég ok kirúgni valakit, mert valaki más azt mondta rá hogy náci. Teljesen megdöbbentek, mikor elmondtam nekik, hogy nem fogok senkit sem kirúgni, amíg bíróság előtt be nem bizonyosodik a bűnössége.”

George Patton (1885–1945) amerikai tábornok

„Az időnek egyetlen oka van: minden nem történhet egyszerre.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„Az unalom: ok nélküli szenvedés.”

Emil Cioran (1911–1995)

„A helyzet - lassan és némiképpen - megenyhült. A legfontosabb jelenség az volt, hogy az Államvédelmi nem tudott többé senkit, ok nélkül vagy okkal, letartóztatni. Így az ország lakói közt alábbhagyott, majd megszűnt az a páni félelem, melyet kommunisták közt "pártfegyelem" néven ismertek.”

Faludy György (1910–2006) magyar költő, műfordító

„Ha minden ok nélkül ilyen borzalom történt, akkor van-e értelme bárminek? Miért élnek egyáltalán?”

Stephen King könyv Végítélet

„Kádár számára nagy jelentőséggel bírt a politikai és pénzügyi ellenőrzés. Nem nagyon volt ínyére az a javaslat, miszerint minél függetlenebbek a vállalatok, annál kevesebb okuk van a pártbizottságoknak a beavatkozásra.”

Kádár János (1912–1989) magyar kommunista politikus, kormányfő

„Így van ez a lélekkel nem rendelkezõ dolgok esetén is: némelyik valóban ezüstbõl vagy aranyból készült, másokról csak az érzékeink sugallják ezt, például a bádogból készült dolgok ezüstnek tûnnek, vagy a sárga fémbõl készültek aranynak. Ugyanígy, néha valódi az érvelés és a cáfolat, néha pedig nem, és csak a tapasztalatlanságunk mutatatja õket valódinak, mivel a tapasztalatlanok csak távolabbról tudják szemlélni ezeket a dolgokat. […] Hiszen lehetetlen egy beszélgetésben a tárgyalt dolgokat szerepeltetni, hanem ehelyett a neveiket mint szimbólumokat kell használnunk, és feltételezzük, hogy ami a nevek között következik, az a dolgok között is következik; ugyanúgy, mint ahogy a számítások eredményeit is a számolótáblák alapján tételezzük fel. De a nevek és a dolgok esete nem azonos. Hiszen a nevek végesek, és így van ez a lehetséges kifejezések összességével is, míg a dolgok száma végtelen. Elkerülhetetlen ezért, hogy több jelentése legyen ugyanannak a névnek. […] A vitákban azok, akik nincsenek eléggé tisztában a nevek erejével, elvétik mind saját érveiket, mind másokét. Így aztán, és számos késõbb említendõ okból is, léteznek valódinak látszó, ám hamis érvek és cáfolatok. Márpedig néhány embernek jobban megéri, hogy bölcsnek tûnjék annak ellenére, hogy valójában nem az; mint hogy valójában bölcs legyen annak látszata nélkül. Hiszen a szofista tudománya abban áll, hogy bölcsességet színleljen valódi alap nélkül, és a szofista pénzt keres látszó és valótlan bölcsessége segítségével.”

Arisztotelész (-384–-321 i.e.) ókori görög filozófus és tudós