Idézetek szerelem-ről

„A szerelembe esés egyáltalán nem a legbutább dolog, amire az emberek képesek - de a gravitáció nem hibáztatható ezért.”

„A szerelem megsemmisíti az észt. Az agy és a szív olyan, mint a homokóra két edénye: amikor az egyik megtelik, a másik kiürül.”

„A hű szerelem nem beszél, azt tett dicsőíti és nem szavak”

„Csak az tudja, hogy mi a szerelem, aki remény nélkül szeret.”

„A testi szerelem, amelyet oly igazságtalanul ítélnek meg, annyira rábír minden lényt arra, hogy jósága vagy önzetlensége legkisebb porcikáját is kifejezze, hogy ezek a jó tulajdonok a közvetlen környezetben is felfénylenek.”

„A szerelem örökké él.”

„A szerelem soha nem hal természetes halált. Azért hal meg, mert nem tudjuk, hogyan kell utánateölteni a forrását. Vakság, hibák és árulások miatt hal meg. Betegség és a sebek, kimerültség, elszáradás és szennyezés miatt múl ki.”

„Tiszteld a nőket! ők szövik és fonják
Földi sorsunkba a mennyei rózsát,
Szövik a szerelem hű kötelét.
Rajtuk a báj szüzi fátyola lengve,
S élteti szent kezük éberen egyre
A nemes érzelem tiszta tüzét.”

„Természetesen van szerelem. És van élet is, a szerelem ellensége.”

„A szerelem súlyos lelki betegség.”

„Két szerelmes érzései csaknem sohasem egyformák. A szenvedélyes szerelemnek megvannak a maga állomásai, egyiken egyik, másikon a másik fél szerelme erősebb.”

„A szerelem szerelemmel kezdődik, s a legerősebb barátságból is csak gyenge szerelem fejlődhet.”

„A hazugság megöli a szerelmet. De csak az őszinteség öli meg igazán.”

„A szerelem vak és rózsaszínű bottal jár.”

„Mert a szerelem nagy mészáros. A szerelem nem vak. Ohó, korántsem. Inkább kannibál, és olyan a szeme, mint a sasé. A szerelem rovarszerű. És örökké éhes.”

„… a szerelem olyan, mint a fa: magától növekszik, mély gyökeret ereszt a valónkba, és gyakran tovább zöldül a szív romjain.”

„Először is ne hagyjátok, hogy bárki is uralkodjon a testeteken, lelketeken. Különösen arra ügyeljetek, hogy a gondolataitokra ne rakhassanak béklyót. Az ember lehet szabad, ugyanakkor mégis jobban megbéklyózzák, mint a rabszolgát. Fületek lehet az embereké, de a szívetek soha. Mutassatok tiszteletet a hatalom iránt, de ne kövessétek vakon. Ítéljetek logikusan és ésszerűen, de ne tegyetek megjegyzést. Ne tekintsetek senkit magatok fölött állónak, akármi légyen is a rangja vagy címe. Viselkedjetek tiszteletteljesen mindenkivel, különben bosszút állnak rajtatok. Bánjatok óvatosan a pénzetekkel. *Ragaszkodjatok a hitetekhez, akkor mások is meghallgatnak. (…) Ami a szerelmet illeti… az egyetlen tanácsom, hogy legyetek becsületesek. Ez a leghathatósabb eszközötök a szívek megnyitására és a bocsánat elnyerésére.”

„Nem a szerelmet kell vaknak festeni, hanem az önhittséget.”

„A szerelem gyönyörűség-virág, csak az a baj, szakadék szélén terem.”

„Nem igaz, hogy a szerelem vak. Ellenkezőleg, a szerelmes olyasmiket lát imádottján, amiket más nem vesz észre.”

„A szerelem a végtelen megbocsátás. Egy gyengéd pillantás, amely szokássá válik.”

„A szerelem mindig úgy kezdődik, hogy saját magunkat csapjuk be, és rendszerint azzal zárul, hogy végül másokat csapunk be!”

„Mindabból, amit a szerelem megkövetel, hogy megszülessék, amihez legjobban ragaszkodik, s amiért minden mást elhanyagol, az a hit a legfontosabb, hogy az, akit szeretünk, egy ismeretlen élet részese, olyan életé, ahova majd minket is bejuttat a szerelme.”

„A szerelem stratégiája”

„A szocializmus, ha egyáltalán megérdemli a nevét, az emberek közötti, érdektől mentes kapcsolatokat, az irigység és a cselszövés nélküli barátságot és a lealacsonyító számítástól mentes szerelmet jelenti. A hivatalos tan annál megfellebbezhetetlenebb módon állítja, hogy ezeket az ideális normákat már megvalósították, minél nagyobb energiával megcáfolja azt a való helyzet.”

„De mi, akik ezeren és ezeren vagyunk, egyformán közönségesek, egyformán szegények, mit álmodoznánk mi a szerelemről? A szerelem egy kis meztelen kölyök, aki csak meleg, kényelmes termekben érzi jól magát; a mi fűtetlen szobáinkban megfagyna szegény.”

„Ilyen a szerelem: mindenre, a végletekre is képes! Hőst csinálhat egy féregből… és aljasságba kergetheti a legtisztességesebb embert is.”

„A szerelem egész biztosan megmutatja a helyes utat, de nagy bátorság kell ahhoz, hogy követni merje az ember. És ez nincs meg mindnyájunkban.”

„A szerelem és a barátság kölcsönösen kizárja egymást.”

„A szerelem a közembernek elfoglaltság, a harcosnak szórakozás, az uralkodónak üdülés.”

„A barátság lehet talán szilárd akármi másban, de a szerelem dolgában nem az.”

„A végtelenséget oltjuk bele a szerelembe. De ez nem a nők hibája.”

„A szerelem szerelemmel kezdődik, s a legerősebb barátságból is csak gyenge szerelem fejlődhet.”

„Ha bárki is haszontalan akar lenni, hagyd őt szerelembe esni.”

„Öregedjünk meg együtt, / A sors bármit is rendel. / Így állunk elébe mi, / Ketten, egy szerelemmel.”

„Szerelem behódol az elfoglaltságnak. Ha ki szeretnél lépni a szerelemből, foglald el magad és akkor biztonságban leszel.”

„Szeretek és elvettem egy lányt, Dobrev Klárát. Némileg elkeseredve hallom és látom, hogy a parlamenti politikai viták során azt vágja az ellenzék nagyobbik pártjának frakcióvezetője a fejemhez, hogy ennek a lánynak milyen politikai szerepet vállalt a nagyapja. Ezért tőlem a Fidesz önmagát polgárinak mondó pártjának frakcióvezetője elvitatja demokratikus meggyőződésemet? Ön azt mondja, hogy Magyarországon, a harmadik köztársaságban származási alapon kell a politikai vitát elintézni? Jól értem, hogy holnaputántól vallásomról, kulturális és politikai hátteremről, szüleimről, családomról, s azok múltjáról is be kell számolnom? Lesznek jó és rossz magyarok? Én pusztán attól alkalmatlanná válok nemzetem demokratikus polgárává lenni, mert szerelembe estem egy lánnyal?”

„A szerelem nehéz és könnyű, fényes és sötét, meleg és hideg, beteg és egészséges, alszik és ébren van - minden, kivéve az ami!”

„Mindenféle szeretet létezik ezen a világon, de soha nem létezhet ugyanaz a szerelem kétszer.”

„A szerelem ígéret; a szerelem egy emléktárgy, amint azt soha nem felejtették el, soha ne hagyja, hogy eltűnjön.”

„Győzd le az ördögöket egy dologgal minek neve szerelem.”

„A szerelem rejtélye nagyobb, mint a halál rejtélye.”

„A gravitáció nem hibáztatható azért, hogy az emberek szerelembe esnek.”

„Az igaz szerelem soha nem ment zavartalanul.”

„Az óvatosság minden formája közül az óvatosság a szerelemben a legeredményesebb az igazi boldogság számára.”

„A szerelemben csak ezt kell gyakorolnunk: elengedni egymást. Mert a kapaszkodás könnyen jön; nem kell megtanulnunk.”

„Ha a szerelemre veted ki a horgod, szíved legyen a csalétek, ne az eszed.”

„A szerelem vak, de a barátság csak becsukja a szemét.”

„A szerelem olyan, mint egy barátság, amely lángra kapott. Kezdetben láng, nagyon szép, gyakran forró és heves, de még mindig csak könnyű és pislákoló. Ahogy a szerelem öregszik, szívünk éretté válik, és szerelmünk szénné válik, mélyen égő és olthatatlan.”

„A szerelem az a virág, amit hagynod kell nőni.”

„Egy szerelem, egy szív, egy sors.”

„A bátorság az ismeretlennel való szerelem.”

„Megszállt a szerelem - de mindenki így van ezzel, nem igaz?”

„A szerelem olyan bűn, amit bűntárs nélkül lehetetlen elkövetni.”

„A szerelem és a kételkedés sohasem voltak felületes ismerősök.”

„A hirtelen támadt szerelem múlik el a legnehezebben.”

„A szerelemnek megvan az a baja, hogy benne harc és béke örökké változik.”

„Nem kérek azokból a szalmaláng-szenvedélyekből, amelyek elkápráztatnak, elemésztenek vagy megperzselnek; a nagy, a szent, a mélységes és komoly szerelmet hívom, várom és áhítom, amelyet a lélek minden hajlama és ereje éltet. S ha magamra kell maradnom, inkább megőrzöm reményemet és álmomat, semhogy elalkudjam lelkemet.”

„Az életben az a fontos, hogy mindent a priori ítélettel illessünk. Úgy látszik ugyanis, a tömegeknek nincs igazuk, az egyéneknek meg mindig igazuk van. De ebből nem szabad magatartásunkra szabályokat levonni: nem kell ezeket megfogalmaznunk ahhoz, hogy betartsuk őket. Csak két dolog van: a szerelem, mindenfajta szerelem a csinos lányokkal, meg a New Orleans-i muzsika vagy a Duke Ellington-féle. A többinek el kéne tűnnie, mert a többi rút…”

„A szerelmesek egykor lángoló szerelme idővel megtisztul. A szerelem egymás tökéletes megértésévé válik. Az ész és szív évről évre haladó tisztulása: ez az igazi házasság.”

„Tudja az igaz Isten, hogy akkor sem gyűlöltelek én tégedet. Ha szinte valami idegennek mutattam is magamot hozzád, azt az emberek nyelvétől való féltemben is míveltem. Főképpen azért, hogy az tökéletességet s töredelmességet akartam benned keresni, s oztán, hogy kevés keserő után jobb űzőven esnék az szerelemnek édes gyümölcse. Ah, Sylvane, Sylvane, ki méltán viseled az neved, tudniillik az vadember nevet, mert nemcsak szódról s dolgaidról, hanem nevedről is megtetszik az te vad természetednek kegyetlen volta! Tudom, jól tudom, hogy Juliára veszett eszed; ki igaz, hogy nálamnál ifjabb, de hozzád bizon sem hívebb, sem tökéletesb, s ha szinte oly ifjú nem vagyok is, mint ő, de rútabbnak ugyan nem tartom azért magamot nálánál én is.”

„A szerelem, szentség meg szexualitás.”

„Az idő erősíti a barátságot, és gyengíti a szerelmet.”

„A szerelem irracionális, emlékeztettem magamat. Minél jobban szeretsz valakit, annál kevésbé bírsz ésszerűen viselkedni.”

„Nincs szenvedély, amelyben a magunk szeretete hatalmasabban uralkodnék, mint a szerelemben; mindig hajlandóbbak vagyunk szerelmünk tárgyának nyugalmát feláldozni, mint a magunkét elveszteni.”

„A művészetben - éppúgy, mint a szerelemben - elegendő az ösztön.”

„A legelső csalódás után soha többet nem tudta magát teljesen átadni a másiknak. Félt a szenvedéstől, az elvesztéstől, az elkerülhetetlen szakítástól. Persze ezek a dolgok mindig is hozzátartoztak a szerelem útjához - így hát csak úgy tudta elkerülni őket, ha idejében letért az útról. Ahhoz, hogy ne szenvedjen, az kellett, hogy ne is szeressen.”

„A szerelem egy különleges szó, csak akkor használom, amikor úgy is értem. Túl sokat mondogatják és közönséges lesz.”

„Bármily ritka is az igazi szerelem, még mindig nem oly ritka, mint az igazi barátság.”

„A boldog emberek nem sokat tudnak az életről. A fájdalom az emberek nagy nevelője. Ő az, aki a művészetekre, a költészetre és az erkölcsre tanította őket; ő az, aki a hősiességet és könyörületességet sugallotta nekik; ő az, aki értéket adott az életnek, amikor megengedte, hogy áldozatul ajánljuk fel; ő az a magasztos és jóságos fájdalom, aki a szerelembe beleoltotta a végtelenséget.”

„Az asszonyok gyakran hiszik, hogy szerelmesek, mikor nem is azok. A cselszövéssel járó szórakozás, az udvarlás izgalma, természetes hajlandóság a szerelem gyönyörűségei iránt, s a visszautasítás fáradságos volta. Mindez meggyőzi őket arról, hogy szenvedélyesek, holott csak kacérok.”

„A szerelem megóvja a szépséget, s a nők testét a csókok éltetik, mint a méheket a virágok.”

„Én annak nem örülök, ha a Rómeó és Júlia arról szól, hogy nincs szerelem. Hogy nincs értelme szerelmesnek lenni. Szerintem van.”

„Amikor a tudatosságok és a felelősséget, az „értelemgyereket” hangsúlyoztam, néhány emberben felmerül a kétely: a tudatosság túlzott hangsúlyozása talán a nagy emberi érzelem, a szerelem rovására mehet, mivel ezzel a szerelem elveszítheti spontaneitását, önfeledtségét, szépségét. Azt hiszem erről nincs szó. Nem áll szemben egymással a két fogalom: a szerelemgyerek és az értelemgyerek. Sőt ezek egymást kiegészítő szimbólumok. (…) A szerelem szépségeinek ecsetelése a költők és más „szakemberek” dolga; ők sokkal szebben tudnak erről írni és beszélni.”

„Édes jó Jézusom, tudod, rögeszmém, hogy a barokk csak úgy lesz teljes, minden eddigi teljességei után, ha én megszentelem, ha én igazolom, ha saját életemmel, tévedéseimmel, színházaimmal, isteni szenvedéseimmel, földnél mélyebb egyszerűségemmel, prófétákénál rekedtebb vallásosságommal, karthágói nimfomániásokénál érzékibb és líraibb szerelemmel, katonai heroizmusommal, kórházi pöcemosogatásommal megmutatom mindörökre, hogy ezek a spanyolok az egyetlen emberi lehetségeset mutatták a világnak, s aki nem spanyol úgy, ahogy én: az hiába jött a világra! Ezt a mondatot elfojthatta volna számon holmi ál-alázat – de minek, mikor alázat vagyok a részegségig? Van-e megalázóbb köpenyem, mint az örök barokkság fojtó maskarája, melyet mindenki kerül, mint múmiát és maszkot, s én tudom, hogy ők a színészek és én a katolikus bárány, aki először őszinte a világon. És tudom azt, hogy ez a barokk ősemberiség szörnyű veszély: ha csak egy hajszálnyi kompromisszumra merek lépni a nem-barokkal – a semmibe, a meddő guignolba zuhanok, mint egy nagypénteki gyertyatartó, melyet lerúgott a túlbuzgó sekrestyés. A státusom: kétségbeesett státus, patologikus státus, paradox státus – de ha egyszer emberi lényeget és isteni lényeget akarok a legfilozofikusabban és legnéplírikusabban megvalósítani, akkor nincs más út, mint ez a hazugságlátszatú feszültség, áldinamikának látszó, kigúnyolt lelki rémdráma a corpus domini nostri Jesu Christi előtt.”

„Lehet, hogy a szerelem idő előtt öreggé tesz, aztán - amikor véget ér az ifjúságunk - újra megfiatalít. De hát hogyne emlékeznék azokra a pillanatokra? Ezért írtam le mindent: hogy a szomorúságot nosztalgiává, a magányt emlékezéssé szelídítsem. Hogy amikor befejezem ezt a történetet, amelyet önmagamnak mesélek, bedobhassam a Piedra folyóba - mert ezt tanácsolta a nő, aki befogadott és segített talpra állnom. S talán - ahogy egy szent nő mondta - a víz majd eloltja azt, amit a tűz írt.”

„A nagy szerelem kétségtelenül jó dolog: de a szép szerelem még jobb.”

„A szerelem legnagyobb csodája az, hogy kigyógyít a kacérságból.”

„A szerelmet nem úgy osztogatják, mint az erénydíjat. Egy asszony méltatlan volta sohasem oltja ki azokat az érzelmeket, amelyek hozzá fűznek bennünket; ellenkezőleg; olykor még éleszti is őket.”

„A szerelem hitvány szenvedély. Megzavarja az akaratot, megtöri a nemes szándékokat, s a legmagasztosabb gondolatokat a legalantasabb szolgálatokra aljasítja. Értelmes ember lelkében nem lakozhat.”

„Az igazi szerelemmel úgy vagyunk, mint az éjféli kísértetekkel. Mindenki beszél róla, de kevesen találkoztak vele.”

„Egyedül vagyok, egyéni vagyok, csak én vagyok, és éppen az egyes ének, az egyének és az egyedek azok, ami nem számít a természetben, amivel nem törődik sem a történelem, sem a csillagok járása, sem az évszakok, sem a mítoszok istenei – az egyén semmi, nulla, névtelen sejtszilánk, jön-megy, anyja buta hús-koporsójából ki, vacak puhafa koporsókba be, mint aki csak bujkál és szégyenkezik, és öt percig sem bírja a világosságot: ez vagyok én, a megtestesült elhanyagolandó, nem szorzó és nem osztó – pedig! pedig! ugyanakkor az egyén egyéni világa az egyetlen valóság, az első és az utolsó pozitívum, az, amit én láttam, az az istenség, az a természet, az a szerelem, az a történelem – anyám méhe előtt a dolgok mind legfeljebb jámbor vagy bárgyú hipotézisek számomra, és ami sírom lakatjának csattanása után következik, bolond fikció, hisztérikák tolonc-kórházbeli látomása. Az egyéniségemet érzem csak valóságnak, s a természet, ha valamivel egész bizonyosan nem törődik, akkor az egyéniségem az!”

„Végül minden álom megtalálja a maga formáját: minden szomjúság számára van hullám, minden szív számára szerelem.”

„Vannak dolgok, amelyek változatlanok, és nem számít, honnan nézzük őket, mert mindig ugyanazok - és minden ember számára értékesek. Ilyen a szerelem, például.”

„Egy dolgot alaposan megtanultam - és ez a tudás átitatott a csontom velejéig, a fejem búbjától a sarkamig, üres mellkasom legmélyéig -, hogy a szerelem hatalmat ad a másiknak, hogy összetörjön.”

„Tégy úgy, hogy amikor megérinted a másikat, az öt érzéked már működésben legyen. Mert a szex önálló életet él. Attól a pillanattól fogva, hogy elkezdődik, nincs fölötte hatalmad: nem te uralod őt, hanem ő ural téged. És amit beletöltöttél - a félelmeidet, a vágyaidat, az érzékenységedet -, az végig ott lesz benne. Ezért válnak az emberek impotenssé. Csak a szerelmet és a már működésben lévő öt érzéket vidd be magaddal az ágyba, és semmi mást. Csak így élheted át az egyesülést Istennel.”

„Egy perc alatt megadja a szerelem, mit hosszú fáradság alig ér el valaha.”

„Mindig hittem a számokban, az egyenletekben és logikában, amely az okhoz vezet. De miután egy életen át ezt kutattam, azt kérdezem: mi a logika? Ki dönti el az okot? Kutatásom átvitt a fizikain, a metafizikain, káprázaton és vissza. És megtettem pályám legfontosabb, életem legfontosabb felfedezését. Csak a szerelem rejtélyes egyenleteiben lehet bármi logika vagy okozat. Csakis miattad vagyok itt ma! Te vagy az ok, amiért vagyok. Te vagy a magyarázat. Köszönöm!”

„A legelső csalódás után soha többet nem tudta magát teljesen átadni a másiknak. Félt a szenvedéstől, az elvesztéstől, az elkerülhetetlen szakítástól. Persze ezek a dolgok mindig is hozzátartoztak a szerelem útjához - így hát csak úgy tudta elkerülni őket, ha idejében letért az útról. Ahhoz, hogy ne szenvedjen, az kellett, hogy ne is szeressen.”

„Nem hibáztathatja azokat, akik mindenütt szerelmet keresnek, hisz lehet, hogy csupán a test zsongása nem ismeri fel a szív rebbenését, mely egy estére és nem egy életre szól. De ettől az nem lehet mégis szerelem? – ([http://www.citatum.hu/szerzo/Casanova Citatum])”

„Ha int feléd a szerelem, kövesd, noha útja meredek és nehéz.”

„A szerelem jórészt illúzió - két szív álommá változtatja a valóságot. A szerelem azonban maga a valóság, amelyben elfogadjuk, dédelgetjük és élvezzük azokat az egyéni tulajdonságokat, amelyek a férfit és a nőt azzá teszik, akik.”

„A megvetés jól megfér a szerelemmel.”

„Nem hiszem, hogy a világon van valami hasonló ahhoz a gyorsasághoz, amivel a nők elfelejtik azt, aki a mindenük volt. A felejtésnek ezzel a rémítő képességével és a szerelemre való tehetségükkel a nők igazi természeti erők!”

„A legszebb szerelem sem jut el messzire, ha csak nézik a múlását. Dédelgetni kell, mint egy kedvenc gyermeket.”

„A szerelmet érhető váratlan szélrohamok közül egy sem olyan fagyos és pusztító, mint a pénzkérés.”

„S az ifjúságomra gondolok és az első szerelemre –- amikor még élt bennem a vágy, ma már csak első vágyam után vágyakozom. Mi az ifjúság? Egy álom. Mi a szerelem? Ennek az álomnak a tartalma.”

„Semmi sem veszi el úgy a mogyoróvaj ízét, mint a viszonzatlan szerelem.”

„Az embereket az életben csak két erő hajtja: az éhség és a szerelem.”