Idézetek él-ről

oldal 8

„Az elmúlt hat évben sokat beszéltem. A férjemmel együtt vezettük a Sydney Theatre Company-t, és ez varázslatos volt - a gyerekeim nagyon sok olyan átmeneti pillanatot láthattak a színészet és a színfalak mögötti való élet között. De most, hogy felhagytam ezzel, már alig várom, hogy egy kicsit csendesebb legyek. Ennek nagyon is tudatában vagyok. Voltak pillanatok, amikor hallottam magam a múltban, és arra gondoltam: "Ó, csak fogd be."”

„Ez egy kálvária jelképe. Ártatlan életeket áldoztak fel teljesen emberellenes célokért. A nagyböjt idejét éljük. El kell ítélnünk ezt a tettet, de meg kell állnunk és lelkiismeret-vizsgálatot kell végeznünk: kérdezzük meg magunktól, hogyan járulunk hozzá mindannyian ahhoz az erőszakhoz és ellenségeskedéshez, amelyet ez a tragikus kép olyan egyértelműen kifejez.”

„A régi korok Indiája nem halt meg, és nem mondta ki utolsó alkotó szavát; él, és még mindig van tennivalója önmagáért és az emberi népekért.”

„Az emberi élet alapvetően egy komédia.”

„Kisgyermekként két ellentétes érzést éreztem a szívemben, az élet borzalmát és az élet extázisát.”

„Szabadnak lenni ugyanis nem csupán azt jelenti, hogy az ember leveti láncait, hanem azt is, hogy úgy él, hogy tiszteletben tartja és erősíti mások szabadságát.”

„Az élet nem próba, a kamera mindig forog.”

„Az igazság az ékesszólás és az erény titka, az erkölcsi tekintély alapja; ez a művészet és az élet legmagasabb csúcsa.”

„Szép élet!
Víg élet!
Soha jobb nem lehet!
A szép fényes katonának arany, gyöngy élete...”

„Hogy gőgös voltam, bánom már nagyon.
Úgy elvenném hideg élét a szónak.
Legyen benned irántam irgalom.
Olyan nagyon remélem, hogy te jó vagy.”

„A jövő túl fényes ahhoz, hogy a múlton rágódjunk. Az élet gyorsan halad, fuss gyorsabban.”

„Soha nem éreztem magam biztonságban vagy nyugodtnak. Nem tudsz igazán elköteleződni az élet mellett, ha ezt érzed.”

„Most nehéz időket élünk. Az ellenség bennünk van, de láthatatlan. Egy nemzet vagyunk, egy vallásunk van, de nincs egyetértés közöttünk.”

„Az élet magától is fájdalmat fog okozni. A ti felelősségetek az, hogy örömet teremtsetek.”

„Egy csodálatos kapcsolat két emberből áll, akiknek sikerül újra gyerekké válniuk. Egyféleképpen élnek és szeretik egymást, mint a tinédzserek: tisztán.”

„Ismered-é a földet,
mely fényt nem üdvözülhet,
mert vége nincs a télnek,
s tavasztalan hazában
az emberek homályban
s megdermedt szívvel élnek?...

Én ismerem.”

„A solus Christus, az egyedül Krisztus nem zárja ki azt, hogy mindazokat, akikben megmutatkozott a megváltásnak és a feltámadt Krisztusnak a kegyelme az nem csökkenti, hanem éppen növeli az Ő dicsőségét. Gondolok itt a szentekre. Tehát ezt mi ilyen formában éljük meg. Én mindig próbálom katolikus, egyetemes módon nézni ezt a kérdést. Elismerem azokat az értékeket, ugyanakkor rámutatok arra is, amit maga a katolikus egyház őriz már a világon kétezer, Magyarországon ezer éve.”

„Egy iskolaigazgató hetykén jár Grünewaldban.
Egy nő sétál sötétben, elnyűtt test, zöldes orcák.
Kis-herceg érkezik, villogva és vasaltan.
A birodalmi gyűlést ötödször elnapolták.
Fehér utak szaladnak a friss tavasz fényben
újjongva. feketén nyúlik Napoleon
árnyéka. Lágy sugárral koszorúzva, keményen
őrködnek ütegek egy kis magaslaton.

Németnek vallani magunkat majd nehéz lesz,
nem vonzódni a francia vidékhez,
Párizshoz. mely, mint gyermekálmunk, visszatér.
Ahol élünk, hideg, derékszögű a tér.”

„Akkor pokolra löktek engemet...
és régi lényem kiégettetett.
El nem maradt a kínból semmi sem,
tizenkét évig éltem odalenn.

Örült hatalom elől szökve én
fölriadtam a pokol fenekén.
Izzó vasként füstöltek éveim.
Ó hazátlanság - pokoli kín.

(...)

Ki elszenvedte egyszer e pokolt,
az lángjegyet már rodkadozva hord,
örökre izzik átkos bélyege,
s a hontalanság pokla jár bele.

(...)

Kik nem jártatok poklot még soha,
mit tudhatjátok, mi is a haza?
Ki idegen föld hontalanja volt,
és látta önmagát, hogy haldokolt,

és látta ezt a mása-nincs halált -
az a hazában új eget talált.
Más ember ő - a régi már nem él -
ha a pokolból végre hazatér.”

„Ha évek alkonyán ez élet ellobog,
s kioltva fényeim, megint elindulok,
s a változó világ ködébe visszatérek,
ha milliárdja újabb nemzedéknek
a földet csillogóbb csodákkal tölti meg,
a nyomán ha majd a természet megépül –
smaragdos erdeim, fogadjatok be végül,
s fedjétek hamvaim, ti ismerős vizek!

(…)

Ó, ismeretlen, távoli utód,
nem éltem én hiába! – Végy kezedbe,
hisz érted égtem el, hogy énvelem fejezd be,
mit végbevinnem, íme, nem jutott.”

„Nyuszika cigarettafüstben mogorva egyre
a másik Nyuszikát, (ki inkább krokodil csak!) nem méltatja kegyre.
Nyuszika (a többszörös néma) beszédesen hallgat,
én tehát nézhetem kis pókhálóit a falnak.
Nyuszika kirándult és nézi a Dunát,
mert unja a velem való dumát.
Nyuszika nézi szomorú szívvel a tájat,
nekem meg éppen semmise fájhat.
Nyuszika könyörtelen félelmetes bíró,
én meg egy picike se füle, se farka író.
Az élet szép azért mindazonáltal,
ha felkötni magát az ember átal.
Nyuszika csodálja: mily szép az a kert,
és én rímeket gyártok, nyakatekert.
Nyuszika kőszikla, szíve meg nem indul,
míg én itt hallgatok, bűnbánón a kíntúl.
Nyuszika, kérem a babaruhámat:
add vissza hát a másik Nyuszikának!
Sok-sok puszi:
küldi a Nyuszi.

A NYULAT BIZONYÁRA PÓTLÓ VÍGASZ-DAL

Nem Nyuszi-induló, csak vígasz-dal,
ha sokszor elolvasod, megvígasztal.
Ha Nyuszika Nyuszifül
soha sincsen egyedül.
Nyuszi-nyúl, Nyuszi-nyúl,
hogy is mondjam nyusziul:
nyuszi-tanya, piros szallag,
a jó Nyuszi vígan ballag,
mert hiszen, mivel ám:
ha holnap nem, ma talán
- piros szallag, nyuszi-tanya -
Tapsifül is jön majd haza.
Nyúl-nyúl, Nyuszi-nyúl
puszit küldök nyusziul
és egy nyuszit pusziul,
nyuszinyuszi Nyuszi Úr.”

„A boldogság talán nem más, mint az élet értelmével kapcsolatos személyes téveszméink összehangolása az uralkodó kollektív téveszmékkel.”

„Jack Kennedy mindig azt mondta nekem: Hedy, vágj bele! Ez az élet titka. Próbálj ki mindent. Csatlakozz mindenhez. Találkozz mindenkivel.”

„A barátság az este árnyéka, amely az élet lenyugvó napjával együtt növekszik.”

„Nincs halál élet nélkül. Ezért a halál teljes mértékben az élettől függ.”

„Törekedjünk a kiválóságra, ne a tökéletességre, mert nem egy tökéletes világban élünk.”

„Az élet csodálatos dolgai azok a dolgok, amelyeket teszel, nem pedig azok, amelyekkel rendelkezel.”

„Akiket szeretünk, azokat gyűlölhetjük. És az élet... az egyik percben tökéletes, a másikban pedig romokban hever.”

„Az élet túl rövid ahhoz, hogy színleljünk és ilyen játékokat játsszunk. Azzal akarom tölteni az időmet, hogy olyan emberekkel legyek, akikkel jól érzem magam. Olyan emberekkel, akik boldoggá tesznek.”

„Ez tényleg nehéz élet. A férfiak nem lesznek kedvesek hozzád, ha nem vagy csinos, és ha az vagy, akkor pedig a nők nem lesznek kedvesek hozzád.”

„Minden élet egy kísérlet. Minél több kísérletet teszel, annál jobb.”

„Az én esetemben az irodalom egyfajta bosszú. Valami, ami megadja nekem azt, amit a való élet nem tud megadni - az összes kalandot, az összes szenvedést. Mindazokat az élményeket, amelyeket csak a képzeletben élhetek át, az irodalom kiteljesíti.”

„Ó, az élet fája növekszik, ahol a szellem soha nem hal meg, és az üdvösség fényes sugara ragyog a sötét és üres égbolton.”

„Általában véve egyetlen modern város lakossága sem kelti a fizikai szépség benyomását a látogatóban. A nagyvárosi élet könyörtelen bélyeget nyom az emberi arcra.”

„A szabadság szót túl sokszor hallottuk emlegetni túl könnyedén, túl sokszor hallottuk, amint visszaéltek vele, és túl gyakran alkalmazták épp az ellenkezőjére. Élei lepattogzottak, fénye túlságosan megkopott az agyafúrt demagógok száján.”

„Az élet átalakítása a szív lélekteli mosolyával kezdődik.”

„Minél többet tud tenni a szív, annál nagyszerűbbé válik az élet.”

„Senki sem felelhet meg élet-vizsgáján, ha elfogadja értelme számtalan tétova kifogását.”

„A legjobban szeretett történetek örökké bennünk élnek. Szóval, akár a lapokon, akár a nagy képernyőn keresztül térsz vissza, Roxfort mindig ott lesz, hogy hazavárjon téged.”

„Öröm s bú, érzem,
megszűnt ma, de
elhozta kézen
fogva az álmot ide.

és szárnyalóban,
föl egyre még,
halk altatódal
az élet, semmi egyéb.”

„Félig ocsúdok a mély
álom alélt zavarából -
elborított, behatárolt
körben a végtelen éj!

Alkonyi fény csak a lét,
béna az érzet, az eszme!
Énem a semmibe veszve,
árnyként foszlana szét!

(...)

Talpra taszít az iszony,
élni, felizzani vágyom,
Isten hív, a világ von,
őket, e fényt akarom!

Így volt, s élek; a lét
máskor alig csepeg, álmos
csermely az árama, ám most
hirtelen árja elért.

Meglepsz néha, halál,
hogyha elomlok az éjben,
de téged idézve, a lényem
újra magára talál.”

„Sóhajtásomnak ugyan mi haszna?
Ellenem tört az ég itélete.
Miért jár eszemben halott fivérem?
Eltépték tőlem, nem látom sose.

Lelke a honi táj fölött szálldos,
lett a főváros teste nyughelye.
Mi is, kik élünk, meghalunk végül,
jön a halál, s a rothadás vele.
Egy nemzedéknek rövid a léte,
harmat, mit gyorsan öl a nap heve,
alkonyat pírja szilfán, eperfán,
iramodó árny, visszhangzó zene.
Magam se vagyok fém avagy szikla,
csupán egy jajszó – szívem fáj bele.”

„Szabad gondolkodó ember, hogy hiheted, hogy csak te vagy az - itt, hol minden csupa élet? Szabadságod a te erőid közt itélhet, de döntéseden a világ kívül reked.”

„Én nem élek sem a múltban, sem a jövőben, én a ma gyermeke vagyok. Nem tudom, mi lesz holnap, s csak azért szállhatok síkra, amit ma igaznak tartok. Ennek az igazságnak elfogultság nélkül szolgálni: ez az én hivatásom.”

„Lehetetlen úgy élni, hogy ne bukjunk el valamiben, kivéve, ha olyan óvatosan élünk, mintha egyáltalán nem is élnénk - ebben az esetben pedig alapból elbuktunk.”

„Nem állhatunk le az élettel, csak mert mások meghaltak.”

„Ha a poklok poklát éled át, haladj előre.”

„A legnagyobb lépés az egyszerű élet felé az, hogy megtanuljuk elengedni.”

„A szív megtörik, de megtörten él tovább.”

„Az élet arasznyi, és mégis a szomorúságok egész hegyei férnek belé.”

„Milyen lassú az élet, milyen erőszakos a remény.”

„A szerelem az igazi sorsunk. Az élet értelmét nem egyedül találjuk meg - egy másik emberrel találunk rá.”

„Az élet legszebb pillanatai azok a pillanatok, amikor kifejezed az örömödet, nem pedig amikor keresed azt.”

„A szomorúság nem szomorúság. Hanem boldogság fekete kabátban. A könnyek nem könnyek. Hanem sóba mártott nevetés golyócskái. A halál nem halál. Hanem egy magas szikláról leugrott élet.”

„Azt szoktad mondani, hogy úgy kell élnünk, mintha soha nem halnánk meg. Nem tudtad, hogy mindenki így él, még a halál megszállottjai is?”

„Ha pénz van a kezedben, akkor csak te felejted el, hogy ki is vagy valójában. De amikor nincs pénz a kezedben, az egész világ elfelejti, hogy ki vagy. Ilyen az élet.”

„[Oszáma bin Láden] vagy él és jól van, vagy él, de nincs túl jól, vagy nem él.”

„Éld az életed, hallgasd a zenédet a lehető leghangosabban, légy őrült és annyira más, amennyire csak akarsz, és mindig emlékezz arra, hogy nem vagy egyedül.”

„Mindenki azt gondolja és képzeli, hogy a túloldalon könnyebb az élet. Az elméjük úgy mozog, mint egy inga.”

„Minden valódi élet találkozás.”

„Szerintem az életben minden művészet.Amit csinálsz. Ahogyan öltözködsz. Ahogyan szeretsz valakit, és ahogyan beszélsz. A mosolyod és a személyiséged. Amiben hiszel, és az összes álmod. Ahogyan a teádat iszod, Ahogyan az otthonodat díszíted. Vagy ahogyan bulizol. A bevásárlólistád. Az ételek, amiket készítesz. Ahogyan az írásod kinéz. És ahogyan érzed magad. Az élet művészet.”

„„Az élet sikere abban áll, hogy szégyen nélkül állunk Isten előtt.””