Idézetek különbség-ről

Idézetek gyűjteménye a különbség, emberek, ember, világ témáról .

Idézetek különbség-ről

„A múlt, jelen és jövő közti különbség illúzió csupán, még ha oly makacs is.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„Az ember éppoly oktalan állat, mint a többi. Az egyetlen különbség abban áll, hogy a többiek egyszerű oktalan állatok, az ember pedig összetett oktalan állat.”

Fernando Pessoa (1888–1935) portugál költő

Forrás: Bölcsességek könyve, Szalay Könyvkiadó, 1999. ISBN 9639178276

Emberek, állatok

„A diktatúra és a demokrácia között az a különbség, hogy a diktatúrában az egyik ember legyőzi, megalázza és kizsákmányolja a másikat. A demokráciában a másik ember teszi ugyanezt az egyikkel.”

Karinthy Frigyes (1887–1938) író

Humor

Emberek, Demokrácia

„Tudom, mi a különbség egy rendes pasi meg egy nem rendes pasi között, de még nem döntöttem el, melyiket szeretem jobban.”

Mae West (1893–1980) amerikai színésznő, énekesnő

Szeretet

„Ma sok nehézséggel kell szembenéznünk. Néhányat ideológiai, vallási, faji, gazdasági, vagy más különbségekre alapozva mi magunk teremtettünk. Ezért itt az ideje, hogy mélyebb szinten gondolkodjunk, emberi szinten, és attól a szinttől kezdve az emberi lények azonosságát tisztelnünk kell és megbecsülni.”

Tendzin Gyaco (1935)

A kedvesség politikája (1990)
Eredeti: Today we face many problems. Some are created essentially by ourselves based on divisions due to ideology, religion, race, economic status, or other factors. Therefore, the time has come for us to think on a deeper level, on the human level, and from that level we should appreciate and respect the sameness of others as human beings.

Vallás, Emberek

„Arra tanítottak, hogy mindenki tudja a különbséget a jó és rossz között. Most azonban magam sem tudom, hogy van-e különbség.”

Agatha Christie (1890–1976)

Rossz szerencsét, Vicces

„A futó kaland és a sírig tartó szenvedély közt csak az a különbség, hogy a futó kaland kissé tovább tart.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

Neki tulajdonított idézetek

Szenvedély

„Együtt nevettek, azután ismét közéjük telepedett beszélgetéseik gyakori vendége, a csönd, részben a fáradtság és a meghittség, részben épp a különbségek miatt, amelyeket a sors ékel azok közé, akiknek élete csak változat ugyanarra a dallamra.”

Christopher Paolini (1983)

életkor, Sors

„…nagy különbség van a között, hogy valaki önmagával szemben vállal kötelezettséget, vagy valamilyen egésszel szemben, amelynek a részét képezi.”

Jean-Jacques Rousseau (1712–1778)

A főhatalomról
Idézetek A társadalmi szerződésről című műből

„Nézzék, a távíró nem más, mint egy nagyon-nagyon hosszú macska. Meghúzzák a farkát New Yorkban és a feje Los Angelesben nyivákol. Értik ezt? Namármost, a rádió pontosan ugyanígy mûködik: itt beküldik a jelet, ott pedig megkapják. Az egyetlen különbség, hogy itt nincsen macska.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„Ha biztosak vagyunk benne, hogy van különbség jó és rossz között, akkor rögtön meg kell kérdeznünk: ez a különbség Isten rendelkezésére jött létre, vagy nem? Ha Isten rendelkezésére jött létre, akkor Isten számára nincs különbség jó és rossz között, s ez esetben nincs értelme azt mondani, hogy Isten jó. Ha azt mondjuk, amit a teológusok, hogy Isten jó, akkor ez szükségképpen azt jelenti, hogy a jónak és a rossznak van valamiféle Isten rendelkezésétõl független szerepe is, hiszen Isten rendelkezései jók, nem pedig rosszak; függetlenül attól a ténytõl, hogy minden Isten alkotása.”

Bertrand Russell (1872–1970) angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja

Miért nem vagyok keresztény? http://www.freeweb.hu/ateizmus/whynot.html

Isten, Rossz szerencsét

„Társadalmi alapjuk mélyreható különbségei ellenére, a sztálinizmus és a fasizmus szimmetrikus jelenségek. Több vonatkozásban nyugtalanító módon hasonlítanak egymásra.”

Lev Davidovics Trockij (1879–1940) orosz marxista politikus

Műveiből, Az elárult forradalom (1936)

„…abszolúte csak önmagamat választhatom, és önmagam ezen abszolút választásában áll a szabadságom, és csak amennyiben abszolúte önmagamat választottam, tételeztem abszolút különbséget, ti. a jó és a rossz közöttit.”

Søren Aabye Kierkegaard (1813–1855)

Vagy-vagy

Szabadság, Rossz szerencsét

„A testeden belül több milliárd különböző részecske van. Hasonlóan, rengeteg különböző gondolat, és elmeállapot. Bölcs dolog közelebbről megvizsgálnod az elméd világát, és különbséget tenni hasznos és ártalmas elmeállapotok között. Ha egyszer felismered a jó elmeállapot értékét, képes leszel ápolni vagy előmozdítani.”

Tendzin Gyaco (1935)

Eredeti: Within the body there are billions of different particles. Similarly, there are many different thoughts and a variety of states of mind. It is wise to take a close look into the world of your mind and to make the distinction between beneficial and harmful states of mind. Once you can recognize the value of good states of mind, you can increase or foster them.

Világ

„Mindenki használja ma is azt a kifejezést, hogy rendszerváltás vagy rendszerváltozás. Erről is több helyen elmondtam már, hogy hungaricum. Miért volna az? Mert más nyelveken ezt a kifejezést nem szokták használni. Nem így beszélnek a diktatúra megszűnéséről, a demokrácia kezdetéről. Se lengyelül, se románul, se csehül, se szlovákul; még németül is inkább azt mondják, hogy die Wende, vagyis fordulat, lehet találkozni gyakran az átmenet szóval is. Tehát a rendszerváltás, rendszerváltozás kifejezés hungaricum. Mit takar el, mit tart homályban ez a kifejezés? Két alapvetően fontos dolgot. Az egyik az, hogy két rendszerről beszél, egyik rendszer, másik rendszer, mintha bármilyen szempontból közös nevezőre volnának hozhatók. Ám az egyik totalitárius diktatúra, legyen annak a puha formája vagy keményebb formája. A másik viszont demokrácia. Nem hozható közös nevezőre a kettő, mint ebben a kifejezésben, amely eltakarja az alapvető minőségi különbséget. És egy másik nagyon fontos tényt is eltakar ez a kifejezés, azt nevezetesen, hogy megszűnt Magyarország idegen megszállása, Magyarország visszanyerte a szuverenitását, ha ezt semmiféle alkotmányos vagy jogi forma nem mondta is ki.”

Kiss Gy. Csaba (1945)

Forrás: Lehanyatlott az elitek kora http://www.nemzetiforum.hu/index.php?id=lehanyatlott_az_elitek_kora Nemzeti Fórum, 2009. április 8.

Demokrácia

„Ha felveszel egy éhező kutyát és boldoggá teszed, nem harap meg. Ez a fő különbség a kutya és az ember között.”

Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista

Emberek

„A majdnem helyes szó és a helyes szó közötti különbség valóban nagy dolog - ez a különbség a villámbogár és a villám között.”

Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista

„Csak erotikus. Semmi perverz. Ez a különbség a toll és a csirke használata között.”

Terry Pratchett (1948–2015) angol fantasy- és science fiction-író

„Osztozzunk a hasonlóságainkon, ünnepeljük a különbségeinket.”

M. Scott Peck (1936–2005)

„A barátok közötti különbségek csak erősíthetik a barátságokat.”

Mao Ce-tung (1893–1976) kínai politikus

Barátság

„Az igazság és a tények között óriási különbség van. A tények elhomályosíthatják az igazságot.”

Maya Angelou (1928–2014) amerikai író és költő

Igazság

„A városállamok akkor pusztulnak el, amikor nem tudnak különbséget tenni a hitvány és a derék emberek között.”

Antiszthenész (-444–-365 i.e.)

Emberek

„A P. C. (kommunista párt) és a Beaujolais között az a különbség, hogy a Beaujolais mindig 12,5% felett van.”

Coluche (1944–1986) francia színész, humorista

Neki tulajdonított idézetek

„Azzal az öt emberrel igazán különleges dolgot hoztunk létre, teljesen értelmetlen lenne mindezt félretenni. Szeretném, ha mindig lehetőségem lenne visszatérni a Matchbox Twentybe, mint ahogy mindig meg is fogom ezt tenni. Nem azért, mert kell, hanem mert így akarjuk. Ez lényeges különbség! Az együttesbéli munka azonban csak egy kis darabja az életnek és a zenének. Emellett én dzsesszt is hallgatok, és annyi minden mást. A Something To Be erről szól.”

Rob Thomas (1972)

Emberek, életkor, Zene, Akarat

„Eszerint itt nem az lesz a kérdés, ha merni szabad-e, hanem hogy merni mit szabad; s ez annak meghatározását kívánja tőlünk, mégpedig minél lehet szorosb vonásokkal, hogy az ortológus és neológus közt a különbséget mi tészi.”

Kazinczy Ferenc (1759–1831) magyar író, költő, nyelvész, politikus, az MTA tagja

Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél

Kérdés

„A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.”

Salvador Dalí (1904–1989) katalán-spanyol festőművész

„Túlságosan gyakran megfeledkeznek arról, hogy különbség van egy ember és a róla készített kép között, de a filmvászonról szóló és a valódi hangja között nincs.”

Robert Bresson (1901–1999) francia filmrendező, forgatókönyvíró

Neki tulajdonított idézetek

Emberek

„Semmi ellenvetésem sincs a női sakk ellen, de számomra a játék minősége a férfiaknál nagyobb kihívás. Azonkívül azt hiszem, hogy a nemek szerinti elválasztás a különbségeket csak fokozza. Ha ez megszűnne, akkor rövid távon a sakkozó nők száma visszafelé menne, mert számukra a harc túl kemény lenne. De hosszú távon a viszony javulna, és ez jót tenne a játékuknak.”

Polgár Judit (1976) magyar sakknagymester

Nők, Férfiak, játék, Harc

„Amennyi az éjtszaka, annyi a nappal. Amennyi az öröm, annyi a bánat. Minden nappalhoz szükséges egy éjtszaka, és minden éjtszakához szükséges egy nappal. Minden éjtszaka sok-sok gyermeket csinálnak ezen a világon, hogy legyen mért dolgozzanak és éljenek nappal az emberek. Minden bánattól megnő az ember itt bent egy kicsit, itt bent – ujjával nehányszor rákopogtatott keszeg mellére –, itt bent, érted. Megnő az ember, meglombosodik, mint a fa. Megtanul valamit. Mint a fa, a lombja által. Több napfényt magába szívni, ameddig süt a nap, és félretenni belőle valamit a levelekbe… érted? Jobban örvendeni az örömnek, érted? És félretenni belőle valamit. Ehhez kell értsen az ember. És erre való a bánat, hogy megtanítsa. Éppen annyi van belőle, mint az örömből. Éppen annyi. Úgy, mint a nappal s az éjtszaka. A különbség csak az, hogy a nappal s az éjtszaka dolgát elrendezte az Isten. De az öröm s a bánat dolgát nem rendezte el. Azt csak kiporciózta éppen, mint ahogy a juhoknak a szénát kiporciózza az ember. Hogy ennyi jut ebből s ennyi abból. Ez a kommenció. Az öröm. Meg amit fizetni kell érte. A bánat. Ennyi jár. Akár tetszik, akár nem. Ennyi jár, s ez elől nem lehet megszökni. Mármost, aki nem egyformán osztja be, hanem előbb végez az örömmel, annak a végin csak a bánat marad. Így van ez. Meg kell enni! Ezt is, azt is. A puliszkát is, a túrót is. Aki nem keveri össze ésszel a kettőt, hanem előbb fölnyalogatja a túrót, annak a végire üresen marad a puliszka…! Nagy hangon, szinte kiabálva mondta az utolsó mondatokat, de a szeme még így is kifényesedett tőlük. Aztán lehajtotta a fejét, inge ujját végighúzta az orrán, és fölállt. Fölmarkolta kalapját is a padról. – Na, én megyek. Az asszony elkomolyodva állt a bölcsőmellett, és nézte Birtalant. – De ha az ember – szólalt meg lassan –, de ha az ember mindég csak puliszkát eszik, puliszkát és puliszkát… és a túró szagával is megelégszik… míg mások meg, más asszonyok azalatt csak túrót esznek, puliszka nélkül… akkor mi lesz azzal a túróval, amit elmulasztott megenni az ember…? Megmarad az a gyermeknek? Birtalan már fejére tette a kalapot, a puskát is a vállára vette, úgy állt ott. Nézte az asszonyt. – Aki mindég csak puliszkát eszik – felelte lassan, elgondolkodva, óvatosan –, mindég csak puliszkát, akarattal… s a túrót félreteszi.. annak vigyáznia kell, nehogy végül is a túró megromoljék… Ami pedig másokat illet – legyintett hirtelen, és furcsán elmosolyodott, szomorúan is, gúnyosan is –, nem kell irigyelni azt, aki mind csak pusztán eszi a túrót. A puliszkát, tudod, azt mindenkinek meg kell ennie! Én tudom ezt, én… nekem elhiheted. A puliszka, az nem romlik el. Az nem. Indult. Az asszony nem szólt utána. Nehány lépés után visszafordult még egyszer.”

Wass Albert könyv A funtineli boszorkány

Azt, bizony, meg kell enni, mind egy szemig. Ha öregen is, ha kutyafáradtan, kutya-magányosan is. Azt meg kell enni. Nincs meghalás addig, míg az utolsó keserűmorzsát is föl nem szedte az ember. Az így van.
Idézetek műveiből, A funtineli boszorkány

Akarat, Világ, Gyermekkor, Élet

„A napilapok úgy látszik, képtelenek különbséget tenni egy biciklibaleset és a civilizáció összeomlása között.”

George Bernard Shaw (1856–1950)

„Egyike azon különbségeknek, mely a régi s a keresztény civilizáció között létezik, a természet iránti közönyösségben fekszik, melyet az előbbieknél találunk. (Érdekes például, hogy ámbár a Svájc a rómaiak által jól esmértetett, sok író zordonságát, de tájainak szépségét egy sem írta le. Caesar a Svájcon átutazva egy grammatikus munkán dolgozott. Suet. Caes. Cap. 56.)”

Eötvös József (1813–1871) magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő

Természet, Szépség

„Mi nem keseredünk el, ó, Diogenész, mi felháborodunk, és ez lényeges különbség. Elkeseredni annyi, mint káromkodni, vállat vonni, hátat fordítani, elvonulni, elzárkózni. Felháborodni egyszerűen pedig csak annyi, mint szembeszállni. Elhisszük: elkeseredni kényelmesebb, mint felháborodni. Hason feküdni is kényelmesebb, mint menni, de meddig lehet bírni a hasonfekvést? (I./194. o.)”

Bálint György (1906–1943) magyar író, újságíró, kritikus, műfordító

A toronyőr visszapillant című könyből (I.–II. kötet)

„A különbség a között, amit megteszünk és amire képesek lennénk, megváltoztathatná a világot.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

Világ

„Általában alábecsüljük a közöttünk és mások között lévő különbségeket. Nem csak a következtetésekbeli különbségeket, de a természet és képességbeli különbségeket, a helyzet és erőforrásbeli különbségeket, az észrevehetetlen tudás, készség és szerencsebeli különbségeket, és a belső tájképbeli különbségeket.”

Eliezer Yudkowsky (1979)

Eredeti: We underestimate the distance between ourselves and others. Not just inferential distance, but distances of temperament and ability, distances of situation and resource, distances of unspoken knowledge and unnoticed skills and luck, distances of interior landscape.

Természet, Tudás

„Miért nem mondtad el nekem, mi a különbség igazság és igazság között, helyes cselekedet és helyes cselekedet között? – Jean Louise (Fürkész) Finch”

Harper Lee könyv Menj, állíts őrt!

Menj, állíts őrt! (regény, 2015)

Igazság

„Mások tüntetnek, mi tárgyalunk: ez a különbség.”

Buzás Péter (1952) magyar politikus, országgyűlési képviselő, Makó város polgármestere

Délvilág, 2007. november 20.

„… cél: szabadság s alkotmányos jog minden magyarnak; nemzeti jólét, mely a szabadság gyökeréből hajtson; közös teherviselés különbség nélkül, s az alkotmányos szabadság közös élvezete, azon organikus formák kifejtése s a népképviselet kellékeihez idomáítás által, melynek köszönhetjük, hogy él magyar, áll még Buda.”

Kossuth Lajos (1802–1894) (1802-1894) magyar politikus, kormányzó-elnök

Kossuth: Örökváltság
Forrással ellátott idézetei

Szabadság, Jólét, Élet

„A gondolkodás tekintetében a férfi és a nő között meglehetősen apró a különbség, a szerelemben ellenben jelentős.”

Stefan Klein (1965)

Gondolkodás

„A régiek és mostaniak közt azt a nevezetes különbséget leljük, hogy azok durvábbak voltak, mint símák. De a nagy símaság, úgy mondja Montesquieu, rab lelkek elsősége; a durvább kor jobb volt. Kor és kor hasonlítanak egymáshoz, s az emberi dolgok karikaként fordúlnak elő, bár jobb változásokkal, s nincs okunk elveszteni hitünket az emberiséghez.
(Második könyv, második szak, 74. oldal.)”

Kazinczy Ferenc (1759–1831) magyar író, költő, nyelvész, politikus, az MTA tagja

Pályám emlékezete

Könyvek, Emberek, változás

„Nagyobb a különbség ember és ember, semmint némely ember és némely állat között.”

Michel Eyquem de Montaigne (1533–1592) francia esszéíró, filozófus

Emberek

„Semmi sem olyan kedves látvány, mint a felszálló füst, és semmi sem olyan ijesztő. Vannak békés füstök, és vannak bűnös füstök. A füst mennyisége és a füst szine… Ez az egész különbség a béke és a háború között, a tesvériesség és a gyülölködés között, a vendégszerető ház és a sírverem között, az élet és a halál között.”

Victor Hugo (1802–1885) francia romantikus költő, regény- és drámaíró

Kilencvenhárom
Idézetek prózai műveiből

Élet, Halál, Ház, Béke

„Az ember nemcsak él, hanem szeret és gondolkozik is; a biológiai élet benne éri el tetőfokát. De amivel az ember természetes állapotában nem rendelkezik, az a „szellemi” élet, az a magasabb rendű és másféle élet, amely Istenben van meg. Ugyanazt a szót - „élet” - használjuk míndkettőre; de ha azt gondolnánk, hogy ezért mindkettőnek ugyanolyannak kell lennie, akkor akár azt is gondolhatnánk, hogy a tér nagysága és Isten nagysága ugyanaz. Valójában oly nagy a különbség a biológiai élet és a szellemi élet között, hogy különböző néven fogom őket nevezni. A biológiait, amely a természet útján jut el hozzánk, s amely (mint minden a természetben) hajlamos az elfogyásra és a pusztulásra, úgyhogy csak a természettől levegő, víz, élelem, stb. alakjában vett állandó támogatással tartható fenn, „Biosznak” nevezem. A szellemi életet, amely Istenben van meg öröktől fogva, s amely az egész természetes világot alkotta, „Zoénak” hívom. A Biosz természetesen mutat bizonyos homályos vagy jelképes hasonlóságot a Zoéhoz, ez azonban csak olyan hasonlóság, mint ami egy fénykép és az általa ábrázolt hely, szobor vagy ember között van. Az az ember, aki a Biosz állapotából a Zoé állapotába kerül, oly nagy változáson menne át, mintha egy szobor faragott kőből valódi emberré válna. És pontosan ez a kereszténység lényege. A világ egy nagy szobrászműhely. Mi vagyunk a szobrok, és az a hír járja a műhelyben, hogy némelyek közülünk egy napon életre fognak kelni.”

C. S. Lewis (1898–1963) ír író, irodalomtörténész, gondolkodó, teológiai művek írója

életkor, Világ, változás, Élet

„Erőszakmentesség, erőszakosság, a kettő között annyi a különbség, hogy az egyiket a természet a másikat az emberiség találta fel …vitathatatlan, hogy melyik a tisztességesebb.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

Természet

„Kevés költő hagyott maga után annyi selejtest, művészileg idétlent és modorost. Mégis jelentős tehetség volt. Maradandót alkotott azzal a harminc-negyven versével, mely pályája szerencsés termékének tekinthető. Nem tündököl a lángész kápráztató fényével. Helye nincs is se Petőfi, se Vörösmarty, se Berzsenyi mellett, csak az érdekes csonka nagy tehetségek között. Akadhatnak olyanok, akik ezután is sokkal elnézőbben látják alakját. De lehetetlennek tartom, hogy a művészetre fogékony, tisztafejű emberek között nagy különbségek tátonganának megítélése tekintetében.”

Ady Endre (1877–1919) magyar költő, újságíró

Róla írta, Kosztolányi Dezső

Emberek, Fény

„Egyike azon különbségeknek, mely a régi s a keresztény civilizáció között létezik, a természet iránti közönyösségben fekszik, melyet az előbbieknél találunk.”

Eötvös József (1813–1871) magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő

Érdekes például, hogy ámbár a Svájc a rómaiak által jól esmértetett, sok író zordonságát, de tájainak szépségét egy sem írta le. Caesar a Svájcon átutazva egy grammatikus munkán dolgozott. Suet. Caes. Cap. 56.

Természet