Idézetek vélemény-ről

„A legtöbb ember más ember. Gondolataik valaki más véleményei, életük egy utánozás, a szenvedélyük pedig egy idézet.”

„Oly sok ember manapság - még hivatásos tudósok is - olyannak tűnnek nekem, mint aki már több ezer fát látott, de még soha nem látott egy erdőt. A történelmi és filozófiai háttértudás adja meg a függetlenséget a generációjának azon előítéleteitől, amelyektől a legtöbb tudós szenved. Véleményem szerint - Ez a filozófiai meglátás által megteremtett függetlenség különbözteti meg az egyszerű iparos embert az igazság igaz kutatójától.”

„Mi a véleménye a szerelemről? – A szerelemről? Sűrűn gyakorlom, de sose beszélek róla.”

„Sokszor hallani elszomorító hangokat, azokét, akik bár buzgóságról tanúskodnak, de ugyanakkor nem túlzott bölcsességről s a helyes mérték iránti érzék teljes hiányáról. Akik a modern időkben csak hanyatlást látnak. Egyre csak azt ismétlik, hogy a mi korunk a múlttal öszevetve tartósan romlásba süllyedt. Ezt mondják, mintha semmit sem tanultak volna a történelemből, amely az élet tanítómestere. S mintha a régi zsinatok korában a keresztény tanítás, a keresztény élet s a hit szabadságának diadalával ment volna végbe minden. De nekünk más a véleményünk, mint a romlás ezen prófétáinak, akik mindig balsorsot látnak előre, mintha a világ pusztulása állana küszöbön.”

„Amikor az élet megmentése a cél - és az ő osztályukon szinte mindig az élet a tét - Ludmilla Afanaszjeva megingathatatlan véleménye szerint minden más veszteség indokolt.”

„Minden, amit hallunk, az vélemény és nem tény. Minden, amit látunk,az perspektíva, nem az igazság.”

„Ahol kiváltságosok, ott páriák is vannak! A csavargó gyermekek nagy száma az anya keserves helyzetének az egyik legtragikusabb és legcsalhatatlanabb bizonyítéka. E téren még az optimista Pravda is keserű beismerésre kényszerül. „Sok asszony számára komoly veszélyt jelent egy gyermek születése…” A forradalmi hatalom éppen ezért adta meg az asszonynak a magzatelhajtás jogát, amely egyike az asszony legfontosabb polgári, politikai és kulturális jogainak mindaddig, míg nyomor és családi elnyomás létezik, bármi legyen is erről mindkét nem heréltjeinek és aggszűzeinek a véleménye. Azonban ez a szomorú jog, a társadalmi egyenlőtlenség folytán előjoggá válik. Megdöbbentőek a magzatelhajtásról közölt részleges sajtó-felvilágosítások: „százkilencvenöt asszonyt tettek rokkanttá az angyalcsinálók”, akik közül harminchárom munkásnő, huszonnyolc tisztviselőnő, hatvanöt kolhozparasztasszony, ötvennyolc háztartásbeli került be 1935-ben az egyik urali falusi kórházba. Ez a vidék annyiban különbözik a többitől, hogy a rá vonatkozó adatokat közölték. Hányra tehető az egész Szovjetunióban azoknak az asszonyoknak a száma, akiket a rosszul végrehajtott magzatelhajtások kapcsán megcsonkítanak?”

„A könyvek, általánosságban, s még a legcsodálatosabbak is, azt hiszem, sokkal, de sokkal kevésbé attól értékesek, amit tartalmaznak, mint attól, amit az olvasó vetít beléjük. Véleményem szerint azok a legjobbak, amelyek leginkább elgondolkoztatnak.”

„A szorongó emberek kínlódása abból ered, hogy nem ismerik a róluk alkotott véleményt. Mihelyt ezt a véleményt világosan kifejezik, akármilyen is az, a szenvedés megszűnik.”

„Az a véleményem, hogy az álmok nem titkolóznak, egyszerűen nem értjük a nyelvüket.”

„Tételezzük föl, hogy Galilei valóban eretnek volt - hogy nemcsak az égitestek mozgásáról volt véleménye, hanem a mennybemenetelről is eretnek nézeteket vallott. Sőt tegyük fel, hogy istenkáromló volt, és ateista tanokat hirdetett. Ha ezek közül bármelyik vagy mindez együtt igaz lett volna, akkor az egyház teljes joggal szállhatott volna szembe a tanításaival, de még ekkor is hiba lett volna kínzással fenyegetni vagy bebörtönözni őt.”

„A demokrácia szépsége, hogy a hatalom figyelembe veszi a többségi véleményt, de a demokrácia nyomora, fele plusz egy arányban engedelmeskedni a tömegnek. Mivelhogy az emberek többsége nem foglalkozik mások sorsával.”

„A repülése csodálatos volt, hihetetlen volt bátorsága, és véleményem szerint ő a legbátrabb német pilóta, megtiszteltetésnek veszem, hogy harcolhattam vele.”

„Végtelenül ostobának vagy végtelenül tudatlannak kell lenni ahhoz, hogy véleményt kockáztassunk a politika által felvetett legtöbb kérdésre.”

„Egyes dolgok hatalmunkban vannak, más dolgok nincsenek. Tőlünk függ a véleményünk, az ösztönös vágyunk, a törekvésünk és ellenszenvünk, egyszóval mindaz, amit egyedül alkotunk meg. Nem tőlünk függ a testünk, a vagyonunk, a hírnevünk és a tisztségeink, tehát mindaz, amit nem egyedül hozunk létre.”

„Amikor azt látjuk, hogy a tudósok újra meg újra változtatnak véleményükön a kísérletezés és a matematikai elemzés számára megközelíthető kérdésekben, ez arra is figyelmeztet bennünket, hogy soha ne adjuk a büntetőbíráskodás hatalmát semmiféle vallási intézmény kezébe, amely kérdőjelek nélkül nyilatkozik az emberi tapasztalatokon túli dolgokról.”

„A vallás véleményem szerint elsõsorban és fõképpen a félelmen alapul. Részben az ismeretlentõl való rettegésrõl van szó, részben pedig, mint mondtam, arról a vágyról, hogy valami "idõsebb testvér"-félét érezzünk magunk mellett, aki minden gondunkban, konfliktusunkban velünk van. Az egész dolog alapja a félelem: félelem a titokzatostól, félelem a vereségtõl, félelem a haláltól. A félelem kegyetlenséget szül, így nem csoda, ha a kegyetlenség és a vallás mindig kéz a kézben járt a történelem során.”

„A nevetés megszállottja vagyok… Véleményem szerint ez a legcivilizáltabb zene, amely csak létezik.”

„Sőt, mindig is azon a véleményen vagyok, hogy a kemény munka egyszerűen azoknak a menedékje, akiknek nincs semmi más tennivalójuk.”

„Ne féljen attól, hogy különc legyen a véleményében, mert minden most elfogadott vélemény egykor különc volt.”

„Elég nehéz emlékezni a véleményeimre, anélkül, hogy emlékeznék azok okaira is!”

„Meg kell halnia annak a kígyónak, amely nem tudja levetni a bőrét. Hasonlóan az elmék, melyeket megakadályoznak véleményük megváltoztatásában; megszűnnek létezni.”

„A magány nem abból adódik, hogy nincs az ember körül senki, sokkal inkább abból, hogy képtelenek kommunikálni olyan dolgokról, amelyek fontosnak tűnnek a számara, vagy abból, hogy bizonyos véleményeket képviselnek, amelyeket mások elfogadhatatlannak tartanak.”

„Gyakran elgondolkodtam azon, hogy lehet, hogy az ember jobban szereti önmagát, mint a többi embert, de mégis kevésbé értékeli a saját magáról alkotott véleményét, mint a mások véleményét.”

„Aki egy csillaghoz ragaszkodik, az nem változtatja meg a véleményét.”

„Az emberek mondhatják neked, hogy tartsd a szádat, de ez ne akadályozzon meg abban, hogy saját véleményed legyen.”

„Nincs jogunk véleményt nyilvánítani, amíg nem ismerjük az összes választ.”

„Hiúságunk nehezebben nyugszik bele hajlamaink, mint véleményeink elítélésébe.”

„Az ember sokkal könnyebben alkot magának rossz véleményt arról, akit megbántott, vagy akinek szándéktalanul is ártott, mint arról, akivel jót tett.”

„Minden vélemény sért érzékenységeket…”

„Vélemények: igen; meggyőződések: nem. Ezek az intellektuális büszkeség kiindulópontjai.”

„"Semmi sem árulkodik furcsábban a modern társadalom egyik iszonyú és alattomos kórságáról, mint az "ortodoxia" szó manapság divatos és szokatlan értelmezése. Hajdanán az eretnek azzal büszkélkedett, hogy nem eretnek. A világ hatalmasságai, rendőrségei és bíróságai voltak azok, akik eretnekek voltak. Ő azonban ortodox volt. Nem büszkélkedett azzal, hogy fellázadt ellenük, merthogy ők lázadtak fel ellene… Az ember büszke volt arra, hogy ortodox, büszke volt arra, hogy igaza van… Megannyi elfeledett pokol kínpadjára vonhatták, de el nem ismerte sohasem, hogy eretnek volna. Egypár modern kifejezésnek köszönhető, hogy most kérkedik vele. Magabiztos nevetéssel így szól: "remélem, nagyon eretnek vagyok", aztán körülnéz, és várja a tapsot. A szó, "eretnekség" nem csupán azt jelenti, hogy már nem gondolkodom tévesen; gyakorlatilag azt jelenti, hogy világosfejű és bátor vagyok. A szó, "ortodoxia" nem csupán azt jelenti, hogy nincs többé igazam; gyakorlatilag azt jelenti, hogy tévedek. Mindez valamit jelent, pontosabban: egyetlen valamit. Azt jelenti, hogy az emberek nem sokat törődnek azzal, vajon filozófiai szempontból igazuk van-e. Hiszen nyilvánvaló, hogy az embernek őrültnek kéne nyilvánítania magát, mielőtt magát eretneknek nyilvánítja…
Általánosságban szólva, bolondság egy filozófustól, ha a Smithfield Market-en megéget egy másik filozófust, mert nem értenek egyet az univerzumra vonatkozó nézeteikben. Ilyesféle gyakorta megesett a középkor legutolsó, hanyatló korszakában, és célját illetően tökéletesen kudarcot vallott. Van azonban valami, ami mérhetetlenül abszurdabb és haszontalanabb, mint az, hogy egy embert a filozófiája miatt megégetünk. Ez pedig nem más, mint annak hangoztatása, hogy az illető filozófiája nem számít… "Az aranyszabály az, hogy nincs semmiféle aranyszabály."… Ha valaki véleményt mond a villamosokról, az számít; ha Botticelliről mond véleményt, az is. De hogy mi a véleménye a dolgok egészéről, az nem… átkutathat bármit, csak egyetlen furcsa tárgyat tilos megtalálnia: az univerzumot, mert ha megtalálja, akkor már vallása lesz, és akkor neki vége! Minden számít - kivéve a Mindent…
Mikor a hajdani liberálisok megszabadítottak valamennyi eretneket a szájpecektől, az volt az elképzelésük, hogy ily módon vallási és filozófiai felfedezésekre jutnak. Azt gondolták: a kozmikus igazság annyira fontos valami, hogy mindenkinek külön-külön szükséges tanúskodnia. A modern felfogás szerint a kozmikus igazság annyira jelentéktelen, hogy bárki bármit mondhat - nem számít."”

„Brodszkij: Ha mindenáron muszáj effélékbe belemennünk, nem, nem értek egyet. Véleményem szerint a 20. század legnagyobb költője Cvetajeva. Természetesen Cvetajeva.”

„Véleményem szerint, Fichte, Schelling és Hegel nem filozófusok, mert hiányzik belőlük ennek első kelléke: komolyság és becsületesség a kutatásban. Puszta szofisták ők: látszani akartak valaminek, nem lenni, s nem az igazságot keresték, hanem saját javukat és előmenetüket a világban…ezzel szemben kitűntek egy dologban, abban a művészetükben, hogy elkápráztassák a közönséget s magukat olyasmi gyanánt érvényesítsék, amik nem voltak; mindehhez kétségkívül tehetség kell, csak nem filozófiai. Hogy ellenben a filozófiában semmi valódit alkotni nem tudtak, -végső alapon azon múlott, hogy értelmük nem vált szabaddá, hanem szolgálatában maradt az akaratnak.”

„A disszertáció megítélése nem feladatom. A körlevelet jó egy éve küldtük szét az egyetemeknek, mert elfogadhatatlannak tartottam hogy egyes cégek szakdolgozatok megírására szerveződnek, és ezt a szolgáltatást hirdetni merik. A tudományos dolgozatok tisztaságával kapcsolatban a véleményem nem változott: ugyanez volt évtizedekkel ezelőtt is, amikor gimnáziumban vagy egyetemen tanítottam. Az embernek a saját munkáját kell beadni; minden más csalás. A tudomány szempontjai ugyanakkor megkövetelik az idézetek, a hivatkozások és az utalások sokaságát.”

„Egyes pontokon ma sem egyeznek a vélemények, de a pro és kontra felhozott érvek élesen megvilágítják a magyar ritmus problémáit is.”

„Ha azt, ami téves, mindenki képtelenségnek tekintené, senki sem tévedne. Minden hamis vélemény a józan észből ered. A józan ész tanít bennünket arra, hogy a Föld egy helyben áll, hogy a nap kering körülötte, s hogy a földteke túlsó oldalán élő emberek tótágast állnak. Óvakodj a józan észtő! Az ő nevében követtek el minden butaságot és minden bűnt.”

„Vannak olyan századok, amikor a közvélemény a legrosszabb vélemény.”

„A tradíciót úgy is meghatározhatjuk, hogy az nem egyéb, mint a választójog kiterjesztése. A tradíció annyit jelent, hogy megadjuk a választójogot a legmélyebbre szorult társadalmi osztálynak: őseinknek. Ez a halottak demokráciája. A tradíció nem hajlandó alávetni magát annak a csekélyszámú és pökhendi oligarchiának, mely azokból áll, akik a véletlen szerencse folytán még itt vannak közöttünk. Minden demokrata tiltakozik az ellen, hogy valakit megfosszanak jogaitól, csak azért, mert a sors úgy hozta, hogy megszületett; a tradíció viszont tiltakozik az ellen, hogy az embert megfosszák jogaitól, csak azért, mert a sors úgy hozta, hogy már meghalt. A demokrácia azt tanítja nekünk, hogy ne mellőzzük a jó ember véleményét, még akkor sem, ha az illető csak az inasunk; a tradíció azt kéri tőlünk, hogy ne mellőzzük a jó ember véleményét, még akkor sem, ha az illető csak az apánk. Én magam semmiképp se tudom elválasztani egymástól a demokrácia és a tradíció gondolatát; számomra nyilvánvaló, hogy a kettő egy és ugyanaz.”

„Minden igazhitű a megfelelő végén törje fel az ő tojásait. Hogy mármost melyik a „megfelelő” vége a tojásnak, ez szerény véleményem szerint egyéni lelkiismeret kérdése, illetőleg a legfelsőbb hatóságok döntésétől függ.”

„Véleményem szerint az Anglia és Németország közötti háború testvérek közötti háború volt. Legbelül tiszteltem az angol kormányt és politikai rendszert.”

„Véleményem szerint minden univerzália diszpozicionális. Ha a "törékeny" diszpozicionális, akkor a "törött" is az – gondoljunk csak az orvosra, hogyan dönti el, hogy egy láb el van-e törve vagy sem.”

„Mert a tudomány nemcsak felfedezés, hanem életszemlélet, jellem, temperamentum és képzelőerő dolga is. Korunk a tudományra épül, és igényli a tudós emberi megnyilatkozását, indítékainak, eszméinek, véleményének ismeretét is.”

„Az lenne furcsa, ha nem óhajtana véleményt nyilvánítani egy ilyen, az egész ország jövőjét meghatározó kérdésben. Alkalmanként konzultálok a miniszterelnök úrral, ami mindig kiemelkedő intellektuális élmény számomra. És a legtöbb kérdésben egyezik a véleményünk.”

„…egy nő, midőn szeretőt választ, inkább a többi nő véleménye szerint ítéli meg, mintsem a saját véleménye alapján.”

„Azok, akik soha nem vonják vissza véleményüket, jobban szeretik önmagukat, mint az igazságot.”

„…demokrácia és plutokrácia egyjelentésűek. Úgy viszonyulnak egymáshoz, mint szándék a valósághoz, elmélet a gyakorlathoz, ismeret az eredményhez. A kétségbeesett harcban, amelyet a világmegváltók és a szabadság megszállottjai a pénz hatalma ellen is folytatnak, az a tragikomikus, hogy ezzel éppen a pénz hatalmát erősítik … a közvélemény szabadságához valójában hozzátartozik e vélemény kidolgozása is, ami pénzt igényel, a sajtószabadsághoz a sajtó tulajdona, ami szintén pénzkérdés, és a választójoghoz a választási harc, amely mindig is a pénzt biztosítók igényeihez fog alkalmazkodni …”

„Véleményem szerint minden srácról, akivel jár az ember, ki kellene derülnie, hogy titokban gazdag.”

„Városi közönségünk oláh eredetűnek tartja a húzásos varrást … Etnográfusainknak talán nincs is véleményük a dologról, vagy ha van, az megegyezik a laikusokével.”

„Az emberi nemet Linné Homo sapiens (bölcs ember) néven illesztette be rendszerébe, Charles Richet véleménye szerint jobban megfelelt volna a Homo stultus (ostoba ember) elnevezés. Lehetne talán egy alcsoportot is alakítani homo stultus et ludens (ostoba és játékos ember).”

„Egyetlen dolog van, amiben sose dönthet többségi vélemény, és ez az egyén lelkiismerete.”

„Amit a haladásról általában el szoktunk mondani, az valóban rendkívüli! A "haladás", ahogyan azt manapság kinyilatkoztatjuk, egyszerűen nyelvtani középfoknak felel meg, amelyhez nem állapítottuk meg a felsőfokot. A vallás, hazafiasság, szépség vagy állatias gyönyör ideáljai helyett felkínáljuk a haladás alternatív ideálját - vagyis mindazzal szemben, amit jól ismerünk, többet kínálunk fel abból, amiről senki sem tud semmit. A haladásnak, ha helyesen értelmezzük, igencsak méltóságteljes és legitim jelentése van. Ha viszont a pontosan megállapított erkölcsi ideálok ellentéteként használjuk, egyszerűen nevetségessé válik. A haladás eszménye nem áll szemben az etikai és vallási célszerűség eszményével; az igazság ennek éppen a fordítottja. Senki sem használhatja a "haladás" szót, hacsak nincs pontosan meghatározott hitvallása, megmásíthatatlan erkölcsi törvénykönyve. Senki sem lehet haladó, ha nincsenek doktrínái; sőt, azt is mondhatnám, senki sem lehet haladó, ha nem csalhatatlan - vagy legalábbis hisz valamiféle csalhatatlanságban. Mert maga a "haladás" szó irányt jelöl; s mihelyt egy kicsit is kételkedni kezdek az irányt illetően, kételkedni kezdek magában a haladásban. Nem volt még korszak, mióta világ a világ, mely kevesebb joggal használhatta volna a "haladás" szót, mint mi. Lehetséges, hogy a katolikus 12. s a filozófikus 18. században egyszer jó, máskor rossz irányba indultak az emberek, s többé-kevésbé eltérő véleményük volt arról: milyen messze vagy pontosan merre menjenek, de hogy valamilyen irányt kell követniük, abban teljesen egyetértettek, s éppen ezért a haladás megtapasztalásának őszinte érzésében volt részük. Köztünk azonban épp az irányt illetően nincs egyetértés.”

„Régóta az a véleményem, hogy az ember által problémamentesen elviselt zaj fordított arányosságban áll az illető értelmi képességeivel.”

„Bossuet műveiben az eretnek csodálatos meghatározására akadtam: "Eretnek az - mondja Bossuet -, akinek önálló véleménye van, s aki a maga gondolatát és egyéni érzületét követi."”

„Az ostoba elsőnek mond véleményt.”

„Aki könyvet ír, annak tudós embernek kell lennie. Hosszú vita kerekedett Ádám tudományos képzettsége körül, míg végr kialakult a vélemény, hogy Ádám "mindent tudott". Vagyis ő volt az első polihisztor.”

„Mindenki, aki tudott a nácik bestiális cselekedeteiről azon a véleményen volt, hogy a németek jól teszik, ha remegnek, mint a nyárfalevél a közelgő megtorlás miatt.”

„…amit józan értelemnek vagy észnek nevezünk - természettől fogva egyenlő minden emberben; úgyhogy véleményeink nem azért különböznek, mert egyesek okosabbak másoknál, hanem azért, mert gondolataink különböző utakon járnak…”

„A beszélgetés legfőbb célja mégis, hogy tudassunk vagy tudomást szerezzünk, továbbá hogy szórakoztassunk és meggyőzzünk. (…) Mert ha kioktatás volt is a cél, a kifejtés módjának feltétlensége viszályt szül, és gátlója a figyelmes meghallgattatásnak is. Ha pedig okulást kívánsz mások tudományán, mégis szilárd véleményedet hangoztatod, az olyan szerény és értelmes emberek, akik a vitáért nem lelkesülnek, meghagynak tévedésedben békével.”

„Könnyű a világban a világ véleménye szerint élnünk, könnyű a magányban a magunk véleménye szerint, de nagy embernek csak az nevezhető, aki a tömegtől körülvéve is képes tökéletes nyugalommal megőrizni a magányos ember függetlenségét.”

„A nyelv ösztönön alapuló felfogása azok számára megrendítő, akik a nyelvet az emberi értelem csúcspontjának tekintik, és az ösztönökről az a véleményük, hogy azok csupán állati impulzusok, melyek a szőrös vagy tollas zombikat arra késztetik, hogy gátakat építsenek vagy magasra szálljanak és elinduljanak délnek.”

„Ha lenéző véleményt mondanak rólam, ha félreértenek, ha támadnak, nem felelhetek mást, mint egyik ősöm, a Fekete Macska, mikor színe miatt ócsárolták: „Lehet, hogy sötét vagyok, de mégis az én szemem világít a sötétben.” (II./281. o.)”

„… azokat, akiknek véleménye ellentétben van a többségével, miért kell arra kényszeríteni, hogy ezt megváltoztassák?”

„Csatorna?! Kanális! A csatornában nincs ennyi sz*r. (Véleménye az 1997–ben indult két országos kereskedelmi televízióról)”

„Az erőszakmentesség, és a könyörület igazi értelme akkor mutatkozik meg, amikor segít nekünk megérteni az ellenség álláspontját, meghallani a kérdését, és megismerni a véleményét rólunk. Az ő szemszögéből talán tényleg meglátjuk az alapvető gyengeségeinket, és ha elég érettek vagyunk, akkor tanulhatunk, gyarapodhatunk, profitálhatunk testvérünk bölcsességéből, akit hajdan az ellenségünknek hívtunk.”

„Én nem a személyiségemet árulom. Én álláspontokat képviselek. Véleményt mondok. Erről beszéljünk! Ez legyen a téma, ne az én egyéniségem! Az egy váz. Egy keretrendszer. Nem érdemes sem figyelemre, sem rajongásra, sem szeretetre. ([http://www.life.hu/sztarszerzok/20120405-puzser-robert-en-egy-orkutya-vagyok-szily-nora-interjuja.html Puzsér Róbert: "Én egy őrkutya vagyok"”

„Végül is szerette a fiát, és a szeretet sok bogarat elvisel. Az volt a véleménye, hogy többek között ezért van a szeretet.”

„Nos, barátaim, véleményem szerint, eccerűen mérgezzük meg a királyt, arzént kevervén az ebédjébe! Alighogy belélefetyel, holtan lefordul, s attól kezdve én vagyok a király.”

„Nem a tények zavarják az embereket, hanem a tényekről alkotott vélemények. A halálban például nincsen semmi szörnyű;”

„Semmi sem okozhat annyi gyönyörűséget lelkünknek, mint a hű és kellemes barátság. Mekkora szerencse, ha vannak olyan keblek, akiknek biztonságban kiöntheted minden titkodat, akiknek lelkiismeretétől jobban félsz, mint a magadétól, akikkel a beszélgetés lecsillapítja nyugtalanságodat, akiknek véleménye tanáccsal ér fel számodra, akiknek vidámsága eloszlatja szomorúságodat, sőt: akiknek már a puszta látása is gyönyörködtet.”

„Úgy tűnik, hogy az emberek nem látják, hogy a világról alkotott véleményük is jellemük vallomása.”

„Kevesen képesek nyugodtan kifejezni olyan véleményeket, amelyek eltérnek társadalmi környezetük előítéleteitől. A legtöbb ember nem is képes ilyen véleményt alkotni.”

„Aki soha nem változtatja meg a véleményét, soha nem javítja ki a hibáit, az soha nem lesz bölcsebb másnap, mint ma.”

„Ha el kell mondanod a véleményedet, mondd el, miben hiszel. Nekem is vannak saját kétségeim.”

„A tudásnak három fokozata van: vélemény, tudomány, megvilágosodás. Az elsőnek eszköze az értelem; a másodiknak a dialektika; a harmadiknak az intuíció.”

„Az egyszer elvesztett jó véleményem örökre elveszett.”

„Tökéletesen látom az egészet; két lehetséges helyzet van - vagy ezt, vagy azt lehet tenni. Őszinte véleményem és baráti tanácsom a következő: vagy megteszed, vagy nem teszed meg - mindkettőt meg fogod bánni.”

„Én ezt az igazi hülyeséget szoktam csinálni, és ezt úgy hívják, hogy gondolkodás. És úgy látszik, nem vagyok valami jó amerikai, mert szeretek saját véleményt alkotni.”

„A vörös haj, uram, véleményem szerint veszélyes.”

„Az az ember, aki soha nem változtatja meg a véleményét, olyan, mint az állóvíz, és az elme hüllőit szaporítja.”

„A saját szívünk, és nem mások véleménye alkotja az igazi becsületet.”

„Néha az önmagadhoz való hűség azt jelenti, hogy meg kell változtatnod a véleményedet. Az éned változik, és te követed.”

„A világot a te példád változtatja meg, nem a véleményed.”

„Én mindig az önoktatást bátorítom minden más módszer előtt. Ellenkező esetben a végén mások véleményével töltenénk meg az elménket.”