Idézetek mérték-ről

„Az intelligencia mértéke a változás képessége.”

„Az igazság az, hogy az élet egyszerre tervszerű és véletlenszerű, noha nem egyenlő mértékben.”

„Sztálin túlságosan goromba, és ez a fogyatékosság, amely teljes mértékben elviselhető közöttünk, kommunisták között, az egymás közötti érintkezésben - tűrhetetlenné válik a főtitkár tisztségében. Ezért javaslom az elvtársaknak, gondolkozzanak Sztálin áthelyezésének módján, és jelöljenek ki erre a helyre másvalakit, akinek minden egyébtől eltekintve csak egy előnye van Sztálin elvtárssal szemben, nevezetesen az, hogy türelmesebb, lojálisabb, udvariasabb és figyelmesebb az elvtársakkal, kevésbé szeszélyes stb.”

„Sokszor hallani elszomorító hangokat, azokét, akik bár buzgóságról tanúskodnak, de ugyanakkor nem túlzott bölcsességről s a helyes mérték iránti érzék teljes hiányáról. Akik a modern időkben csak hanyatlást látnak. Egyre csak azt ismétlik, hogy a mi korunk a múlttal öszevetve tartósan romlásba süllyedt. Ezt mondják, mintha semmit sem tanultak volna a történelemből, amely az élet tanítómestere. S mintha a régi zsinatok korában a keresztény tanítás, a keresztény élet s a hit szabadságának diadalával ment volna végbe minden. De nekünk más a véleményünk, mint a romlás ezen prófétáinak, akik mindig balsorsot látnak előre, mintha a világ pusztulása állana küszöbön.”

„A haláltol való félelem az élettől való félelméből fakad. Aki teljes mértékben él, bármikor készen áll a halálra.”

„Csak akkor gyógyulunk meg a szenvedésből, ha teljes mértékben átéljük azt.”

„Tökéletesség az ég mértéke; tökéletességre törni: az emberé.”

„A büntetés lealacsonyítja az erkölcsiséget, mert véglegesen kiegyenlíti a bűnt. A bűntől való irtózást csökkenti - vagyis végeredményben feloldoz; s olyasmit csinál a bűnből, ami csereberélhető és mértékkel mérhető: alkudozni lehet.”

„Ezt a világrendet nem az istenek vagy az emberek valamelyike alkotta, hanem mindig volt, van és lesz: örökké élő tűz, föllobban mértékre és kialszik mértékre.”

„… az erkölcsök minden népnél abban a mértékben korcsosultak el, ahogy a tanulmányok és a művelődés iránti hajlam elterjedt az emberek között.”

„A tudat úgynevezett egysége illúzió, valójában vágyálom. Szeretjük azt hinni, hogy egységesek vagyunk, de nem vagyunk azok, a leghatározottabban nem. Nem igazán vagyunk urak a saját házunkban. Szeretünk hinni akaraterőnkben, energiánkban, és abban, amire képesek vagyunk, de ha eljön a valódi próba ideje, azt tapasztaljuk, hogy csak bizonyos mértékig sikerül, mert megzavanak ezek a kis ördögök, a komplexusok.”

„Mutassatok türelmet, jóindulatot és szeretetet egymás iránt. Ha valaki közületek képtelen felfogni, vagy vonakodik megérteni egy bizonyos igazságot, beszéljetek vele végtelen kedvességgel és jóakarattal. Segítsétek, hogy meglássa és felismerje az igazságot, anélkül, hogy magatokat a legkisebb mértékben is különbnek vagy bölcsebbnek képzelnétek.”

„Isten mindent szám, súly és mérték alapján teremtett.”
Numero pondere et mensura Deus omnia condidit.

„A szellemi alkotásnak szüksége van a szabadságra. Az a kommunista eszme, amely a természetet a technikának és a technikát a tervnek óhajtja alárendelni, és az anyagot arra kényszeríteni, hogy az embernek vonakodás nélkül mindazt megadja az embernek, amire szüksége van, sőt jóval többet - ez az eszme a legfennköltebb célt tűzi maga elé: az ember alkotó képességeinek a mindörökre való felszabadítását valamennyi béklyó alól, a megalázó függőségektől vagy a szigorú kényszertől. A személyes kapcsolatokra, a tudományra, a művészetre nem szabad semmiféle tervet erőszakolni, a kötelezettségnek semmilyen árnyékát sem kényszeríteni. Milyen mértékben lesz a szellemi alkotás egyéni vagy kollektív? Ez teljes egészében az alkotóktól függ.”

„…a kapitalisták érzik a halálos veszélyt, és növekvő ellenállással reagálnak… nemcsak azért, mert támogatja őket a kapitalista világrend, hanem azért is, mert…annak ellenére, hogy relatív növekedésünk a szocializmus előretörésével csökken, mégis abszolút értelemben növekednek, és ez bizonyos mértékben lehetővé teszi, hogy erőt gyűjtsenek a szocializmus ellen.”

„Az élet célja ... az élet. A lehető legnagyobb mértékben megkóstolni az élményeket, mohón és félelem nélkül nyúlni az újabb és gazdagabb tapasztalatokhoz.”

„Hosszú távon mi alakítjuk magunkat és az életünket is. A folyamat csak a halállal ér véget, és a döntéseink teljes mértékben a saját felelősségünk.”

„A kor nem véd meg a szerelemtől. De a szeretet bizonyos mértékig megvéd a kortól.”

„A boldogságod mértéke attól függ, hogy mennyi szabadság van a szívedben.”

„Az embert a tettei alapján ítéljük meg teljes mértékben, a kezdetektől a végéig. Ne vegyél ki egy darabot az életemből vagy egy dalt a zenémből, és ne mondd, hogy erről szól, mert te azt hiszed, hogy, jobban tudod.”

„A természetes emberi ösztönök kielégítésének meggátlása ugyanolyan veszélyes helyzetet teremt, mint bármely tevékenységnek a kívánatos időn és mértéken túli erőltetése.”

„A túlzott beszéd közepes érzelmeket takargat, mintha a lélek teljessége olykor nem a legüresebb metafórákban áradna széjjel, mert hisz soha senki se képes pontos mértéket adni vágyainak, éppúgy nem, mint eszméinek vagy mint fájdalmainak, mivel az emberi beszéd csak afféle repedt üst, amelyből jó, ha medvetáncoltató melódiákat tudunk kicsalni, amikor a csillagokat szeretnénk velük megríkatni.”

„A nemezisz éber, ő a mérték és nem a bosszú Istennője. Mindenkit, aki a határokat átlépi, kérhetetlenül megbüntet.”

„Az irodalom folyton megújul, mint a fa tavasszal, de az irodalom tavaszai nem évenként köszöntenek be. Az új irányok újszerűsége többnyire csak abban áll, hogy egy közös cél érdekében küzdő írók már előbb is felhasznált, de nem túlságosan kiélezett technikai eszközöket fokozottabb mértékben vesznek igénybe.”

„A PC-k minden eddiginél nagyobb mértékben vesznek majd körül minket. Majdnem minden területen meg fogják változtatni az emberek életét.”

„Mi is a siker? Úgy lehetne meghatározni, hogy: egy ember ambícióinak beteljesedése. Ha ezt a meghatározást elfogadjuk, akkor tulajdonképpen bizonyos mértékben minden embernek van sikere, de senkinek sem teljes a sikere.”

„…miképp egyéb élőlényeket vagy miként az emberi testet élelem és ital tartja fenn, azonképpen az ember lelkét, amely az egész embertől teljesen különböző valami, a megismerés tápláléka tartja életben, gazdagítja, s bizonyos mértékig segíti növekedésében. Aki tehát ily dolgok iránt nem hordoz magában semmiféle kívánságot, inkább halotthoz, mint élőhöz hasonlít.”

„Képzeld el az embereket, akik elhiszik ezeket a dolgokat, és nem szégyellik teljes mértékben figyelmen kívül hagyni a türelmes felfedezéseit a gondolkodó agyaknak mióta a Bibliát megírták. És ezek a tudatlan emberek, a legtanulatlanabbak, a legfantáziátlanabbak, a közülünk legkevésbé gondolkodók azok, akik mindannyiunk pásztorai, vezetői akarnak lenni. Akik ránkerőltetnék a gyarló és gyerekes hiedelmeiket. Akik megszállnák iskoláinkat, könyvtárainkat, otthonainkat. Én bizony keservesen neheztelek rájuk.”

„Sikerült kimutatni, hogy a stressz az emberi szervezetben minden életműködéssel együtt járó elhasználódás mértéke, és bizonyos értelemben párhuzamos az élet intenzitásával.”

„Vendégem csaknem hajnalig ült nálam, s én tompa, munkára alkalmatlan vagyok. – Örökké nélkülözés és túlélvezet közt tölt életem. Nem valék soha képes mértéket tartani, – vagy életunalomra vitt a józanság, vagy megcsömörlék a gyönyörökben.”

„Mindez már a korábbiakban is megmutatkozott számunkra; bepillanthattunk az isteni tudás mélységeibe is, ezért hát mindent a maga rendjének megfelelően kell végeznünk, amit csak uralkodónk meghatározott időnkre véghezvinnünk rendelt. Felajánlásaink, és a szent cselekményeinket gondosan végezzük, mert parancsaiban nem hanyag és rendetlen módon hagyta ránk, hanem meghatározott időre és órára. Meghatározott helyen, és meghatározott személyek által akarta ő ezeket végeztetni, legfelsőbb akaratával rendelte el, hogy mindent méltó módon, neki tetszően történjen, és szívesen fogadott legyen akaratának. Mindazok boldogok és tetszésére vannak, akik az uralkodó törvényeit követik, nem fognak eltévelyedni. Adottak voltak ugyanis a főpapnak a maga szent cselekményei, ugyanúgy a papoknak is megvannak a nekik rendelt feladataik, a leviták számára az előírt szolgálataik, és a néphez tartozó embert (laikosz) is kötik a nép számára előírt rendelkezések.
Közülünk mindenki a maga rendjében, jó lelkiismerettel adjon hálát az Istennek, megszentelődésében, senki se lépje át a szent cselekmények számára előírt szabályát. Mert nem mindenütt lehetett felajánlani, testvéreim, a fogadalmi áldozatot, a könyörgést, a bűnökért bemutatott, a tisztulás áldozatát, csupán csak Jeruzsálemben, és ott sem minden helyen lehetett felajánlani, hanem csak a templom előtti áldozati oltáron, azután hogy a főpap és a fentebb említett istentiszteleti szolgák előzőleg gondosan megvizsgálták a felajánlásra kerülő adományt. Akik pedig akaratával egybehangzó dolgokon kívül bármit is tettek, halállal bűnhődtek. Láthatjátok tehát, testvéreim, hogy a tudásban minél nagyobb megtiszteltetés jutott ki minekünk, annál nagyobb a ránk leselkedő veszély is.
Nem kis mértékben vétkeznénk, ha azokat, akik feddhetetlenül és illendő módon ajánlják fel adományainkat, kivetnénk a püspökségből. Boldogok az előttünk járt presbiterek, gyümölcsöző és tökéletes megnyugvásban lett részük.”

„Nem tudom elképzelni, hogy egy univerzálék nélküli nyelv működhetne; az univerzálék használata pedig arra kényszerít bennünket, hogy elfogadjuk a diszpozíciók realitását, legalább sejtéseket tegyünk rájuk vonatkozóan – ha nem is kell végső és tovább már nem magyarázható diszpozíciókat, vagyis lényegeket feltételeznünk. Mindezt kifejezhetjük úgy is, hogy téves a szokásos megkülönböztetés a "megfigyelési terminusok" (vagy "nem teoretikus terminusok") és a teoretikus terminusok között, mert bizonyos mértékig minden terminus teoretikus, jóllehet némelyik inkább az, mint mások; ugyanúgy, ahogy azt mondtuk, hogy minden elmélet sejtésszerű, noha némelyik sejtésszerűbb, mint mások.”

„Én ateista vagyok, a lehető legnagyobb mértékig. Sokáig tartott, amíg kimondtam. Már jópár éve ateista vagyok, de valahogy úgy éreztem, intellektuális felelőtlenség azt mondani, hogy valaki ateista, mert ez valami nem létezéséről a tudásunk. Valahogy jobb volt azt mondani, hogy humanista vagy szabadgondolkodású. Végül úgy döntöttem, hogy én legalább annyira érzelmi lény vagyok, mint gondolkodó, érzelmileg pedig ateista vagyok. Nincs rá bizonyítékom, hogy megmutassam, Isten nem létezik, de ezt olyan erősen gyanítom, hogy nem akarom pazarolni az időmet.”

„Az irodalom, nagyon jól tudom, igen nagy mértékben gazdasági és társadalmi erők függvénye; de végeredményben a szellem mégis autonóm valami és ha a szellem jelenségei betegek, a betegséget elsősorban magában a szellemben kell keresni. A szellemben van a hiba, a szellem esett valami ormánysági letargiába, nem akar szülni, új, szép szörnyetegeket.”

„Az ember nagyon szerencsétlen volna, ha a nők közelében a legkisebb mértékben is emlékeznék arra, amit kívülről tud.”

„Nincs semmi, ami oly mértékben pusztítaná a testet, mint az aggodalom, és ha valaki hisz Istenben, akkor szégyellheti magát, ha bármi miatt aggodalmaskodik.”

„Röviden: optimista vagyok. Hiszem, hogy jót hoz a jövő. És ha csekély mértékben ehhez én is hozzájárulhattam, akkor meg vagyok elégedve.”

„Az étkezés gyönyöre az egyedüli, melyet mértékkel élvezve, nem követ fáradság.”

„A hála legritkább tünemények közé tartozik, szintúgy egyes személyekben mint a nép sokaságában. (…) Minden jó, amit más az emberiséggel teszen, reád is, mint emberre háramlik; azért tégy jót te is, hogy tetteid az egészre s az egész által az egyesekre jótékonyan háramoljanak. (…) Háláért tenni jót, uzsorástól is kitelik. Mert ki tettéért valamit kíván, nem csuda, ha annak mértékét is meghatározza, s tettére tetszés szerint tesz kamatot. Az ily tevő, legtöbbször csak hálátlant csinál, s később bűnösnek hiszi maga iránt az emberiséget, s annak gyűlölésére szívét teljes joggal véli felhatalmazottnak.”

„A legcsekélyebb ember is teljes lehet, ha képességei és készségei határán belül megmarad; de még a legszebb adottságok is elhalványulnak, megromlanak, ha ez iménti elengedhetetlen mérték eltűnik. Újabb korunkban gyakorta leszünk még efféle áldatlan jelenség tanúi; hiszen ugyan ki tehet eleget másképp, méghozzá a lehető legkevesebben, a hihetetlenül felfokozott jelenlét követelményeinek?”

„A társadalmi világban nem igazán az a fontos, megtörtént-e valami vagy sem, hanem hogy milyen mértékben és milyen feldolgozásban észleli azt a szélesebb környezet. Az újságok, a rádió és televízió révén a XX. században kitágult a világ számunkra, és a saját szemünkkel észlelt események mellett úgy ítéljük meg nagyobbrészt a világot […], ahogy a tömegmédiumok tálalják […]”

„A hosszméretnek az egész Univerzumban nincs abszolút mértéke, minthogy határtalan mint a legnagyobb, mind a legkisebb felé.”

„Van ember, aki agyondolgozza magát, mégis nyomorultul él; ez vérlázító dolog, de ezért még semmi sem változik meg. A változás valószínűleg azért következik majd be, mert az ember bizonyos mértékig gép, s a gazdasági szempont azt diktálja, hogy okosabb, ha valamilyen gépet ésszerűen dolgoztatunk…”

„Minél nagyobb a haladás, annál nagyobb mértékben ismerjük meg fogyatékosságunkat. Az elégtétel a törekvésben rejlik, nem az elérésben.”

„… a szorgalmas emberek is teljes mértékben kiveszik a részüket a világon elkövetett gonoszságokból. Mi egyebet műveltek ebben az elmúlt egy-két évszázadban azok az emberek, akik a legszorgalmasabban gyűjtötték a vagyont és a hatalmat? Mi egyebet, ha nem gonoszságot?”

„Ha a modern civilizált embernek saját magának kéne leölnie azokat az állatokat, amiket megeszik, a vegetariánusok száma csillagászati mértékben növekednék.”

„Azt hiszem, az Avemarról kérdez. Ez a készítmény ugyanis jelentős mértékben különbözik a búzacsírától, amely egyébként egy nagyon egészséges malmi készítmény. Az Avemarról azt lehet mondani, hogy minden daganatos betegnek használ, mert minden daganatos beteg immunfunkciói sérültek. Alkalmazható együtt mindegyik onkológiai kezeléssel.
pikkler: Hol lehet kérni a kezelést az Avemarral?”

„Az ember igazi értékét úgy lehet meghatározni, hogy megvizsgáljuk, mily mértékben és milyen értelemben tudta Énjétől felszabadítani magát.”

„Most pedig szeretett gyermek, Isten veled! Most még a gyermekkor bájos álmai kebledhez gondot férni nem engednek, de eljön egyszer az az idő, s a tapasztalás égető nappala tégedet is felébreszt. Ha majd a felébredés kínos óráiban e lapokat előveended, jusson emlékezetedbe: miképpen a felébredés kínos órájának gyötrelmeit én is teljes mértékben szenvedtem, azonban szerelmemet az emberiség, s bizodalmamat az örök sors iránt híven megőrizni törekvém, s hidd el nekem, ki e kettőt bírja, az füstbe ment remények után sem fog vigasztalás nélkül maradni.”

„Hernyó maradsz, bár fent keringsz.

Nem a szárny szab itt mértéket,

hanem a gerinc.”

„Értelmes és okos volt, de mindenben mohó; bánataiban, örömeiben nem ismert mértéket.”

„Amíg el nem veszünk, más szóval nem, amíg el nem veszítettük a világot, nem kezdjük el megtalálni önmagunkat, és felismerni, hogy hol vagyunk, és milyen a kapcsolataink végtelen mértéke.”

„Ne foglalkozz azzal, hogy mit írnak rólad. Csak centikben mérd.”

„Egy probléma megoldása nem lehet teljes mértékben alkalmazható más problémákra. Azt mondják, hogy nincs két pontosan egyforma probléma.”

„Nincs halál élet nélkül. Ezért a halál teljes mértékben az élettől függ.”