Idézetek viszony-ről

Idézetek gyűjteménye a viszony, emberek, ember, világ témáról .

Idézetek viszony-ről

Karl Marx fénykép
Terry Pratchett fénykép
Orosz László Wladimir fénykép
Joszif Visszarionovics Sztálin fénykép
Joszif Visszarionovics Sztálin fénykép
Szabó Lőrinc fénykép
Esterházy Péter fénykép
Albert Schweitzer fénykép
Albert Einstein fénykép

„Egyetértek az ellenség szeretetéről szóló megjegyzésével, ameddig az a tettekre vonatkozik. De számomra a megismerhetőség alapja a bizalom a korlátlan ok-okozati viszonyban. 'Nem utálhatom azért, mert azt kell tennie, amit tesz.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

Eredeti: I agree with your remark about loving your enemy as far as actions are concerned. But for me the cognitive basis is the trust in an unrestricted causality. 'I cannot hate him, because he must do what he does.'

Márton Áron fénykép
Tendzin Gyaco fénykép
Edvard Beneš fénykép
Søren Aabye Kierkegaard fénykép
Faludy György fénykép
Susan Sontag fénykép
Szentkuthy Miklós fénykép
Franz Rosenzweig fénykép
Desmond Morris fénykép
Polgár Judit fénykép
Gyurcsány Ferenc fénykép
Semjén Zsolt fénykép
Søren Aabye Kierkegaard fénykép
Mahatma Gandhi fénykép

„Sok idő eltelik míg a szeretet törvénye a nemzetközi viszonyokban is megmutatkozik. Az államgépezet az emberek szívei közé férkőzik, és elrejti őket.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

Eredeti: It may be long before the law of love will be recognized in international affairs. The machineries of government stand between and hide the hearts of one people from those of another.

Immanuel Kant fénykép
Orbán Viktor fénykép
Kölcsey Ferenc fénykép

„Az ember külsője és belsője között természetes viszony van, s ha valakiről ítélkezni akarsz, mindkettőre figyelmezz!”

Kölcsey Ferenc (1790–1838) magyar költő, politikus és nyelvújító, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja

Az emberi természetről
Parainesis

Tolnay Klári fénykép
Jean-Paul Sartre fénykép

„Önmaga számára lenni a másik… ez az elsődleges értéke a másokhoz való viszonynak.”

Jean-Paul Sartre (1905–1980) francia dráma- és regényíró

Neki tulajdonított idézetek

Orosz László Wladimir fénykép
Plutarkhosz fénykép

„Arkhimédész, bár fölényes és nemes szellemű férfiú volt, s az elméleti tudományok olyan káprázatos gazdagságával rendelkezett, hogy tudásával nem is az emberi, hanem szinte az isteni értelem és bölcsesség hírnevét szerezte meg magának, semmit nem volt hajlandó írásban megörökíteni, mert a mechanikára alapozott mesterséget, amely az élet szükségleteinek szolgálatában állt, nemtelennek és közönségesnek minősítette. Becsvágyát csak azok a tudományok elégítették ki, amelyekben a szép és tökéletes nem vegyül a szükségessel. Úgy gondolta, hogy ezek a tudományok nem hasonlíthatók össze a többiekkel, mert bennük a tartalom versenyre kel a bizonyítással: az előbbi nyújtja a nagyságot és a szépséget, az utóbbi a szabatosságot és a meggyőző erőt. A geometriában ugyanis nem akadt egyetlen nehezebb és fogasabb kérdés sem, amelyet ne a legegyszerűbben és a legvilágosabban fejtett volna ki. Ezt egyesek természet adta tehetségének, mások rendkívüli szorgalmának tulajdonítják, bár úgy tűnt fel, hogy fáradság nélkül és könnyedén oldott meg minden feladatot. Ha valaki hiába kereste valamely probléma megfejtését, Arkhimédész könnyedén és rövid úton elsegítette a bizonyítékokhoz. Nyugodtan elhihetjük hát, amit mesélnek róla, hogy, mintha egy szirén varázslata alatt lett volna, megfeledkezett az evésről, ivásról és teste ápolásáról, és ha nagy keservesen elhurcolták, hogy fürödjék meg és kenje be a testét olajjal, a tűzhely hamujába geometriai ábrákat rajzolt, és a testén mértani vonalakat húzgált olajos ujjával; látszott rajta, hogy leküzdhetetlen szenvedély rabja és valósággal a Múzsák foglya. És ez az ember, aki oly sok nagyszerű találmányt mondhatott magáénak, állítólag azt kérte barátaitól és családja tagjaitól, hogy halála után állítsanak egy gömböt tartalmazó hengert a sírjára, s írják fel rá azt a viszonyt, amely a körülvevő nagyobb test és a benne foglalt test között fennáll.”

Plutarkhosz (46–127) ókori görög életrajzíró

Arkhimédészről

Esterházy Péter fénykép

„Változik a világról való ismeretünk szerkezete és változik a kultúra szerkezete. Ennek egyik jele – látjuk, érezzük, tapasztaljuk –, ahogy változik a szó és a kép viszonya. Az előző évezred a könyv évezrede volt. Létünk talán legfontosabb dokumentumát, a Bibliát ezért is nevezzük a könyvek könyvének.”

Esterházy Péter (1950–2016) magyar író, publicista, a DIA alapító tagja

Egyébként a könyvek könyve is könyv, így helye a könyvespolcon van. Ott gyorsabban is rátalál az ember, mintha külön díszasztalkán volna. A díszasztalkákat belepi a por.
Mindentudás Egyeteme – A szavak csodálatos életéből, 2003. szeptember 8. http://www.mindentudas.hu/mindentudasegyeteme/esterhazy/20030904esterhazy.html?pIdx=9

Gyurcsány Ferenc fénykép
Gyurcsány Ferenc fénykép

„Féléves miniszterelnökként azt mondhatom, hogy ma Magyarországon nem elég erős a kritikai közélet, nem elég erős a kontroll, a magyar közélet az indokoltnál lényegesen nagyobb belenyugvással figyeli, ami történik. Az új Magyar Köztársaság alapító atyái nagyon tisztességes, erős, működőképes struktúrát hoztak létre, de ebben a struktúrában az élet és az azt meghatározó demokratikus ethosz, a hétköznapok demokráciája, a demokratikus viselkedésmód és kultúra nem egészséges. Ezernyi bajtól szenved. És ebben közös a felelősségünk.
Ebben az értelemben nincs magány, más értelemben viszont van. Abban az értelemben, hogy túlságosan erős velem szemben a megrendelő attitűd. Az ország megváltoztatására vonatkozó igényeket - még közületek is, önök közül is - nagyon sokan megrendelésként fogalmazzák meg: csináld meg, azért tartunk.
Nem az a baj, hogy ha - egyébként méltatlanul - mindenféléket egymás fejéhez vágnak a politikusok. Ezt ki lehet bírni. Nem muszáj politikusnak állni. Az a baj, hogy ezek a viták kikerülik a lényeget. Ezek a viták önmagáról a politikáról, a politika szereplőiről, az egymáshoz való viszonyukról, a felszínről, a fecsegésről szólnak, Magyarországról alig. S végképp nem szólnak az összefüggésekről.
„Ez elképesztő kihívást jelent a következő három évben az igazgatás, az oktatás, az egészségügy, a szociális és munkanélküli-ellátás, a lakástámogatás és a családtámogatás területén. És e területek melyikéről tudjuk, hogy mit csináljunk vele? Egyikéről sem.””

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

http://www.demos.hu/Sajto/Rolunk?&news_id=9&page=details

2005 április elseje, a DEMOS rendezvényén mondott beszéd
2004. november 30.

Charlotte Perkins Gilman fénykép
Tisza István fénykép