Idézetek különbség-ről

„Az ember éppoly oktalan állat, mint a többi. Az egyetlen különbség abban áll, hogy a többiek egyszerű oktalan állatok, az ember pedig összetett oktalan állat.”

„A diktatúra és a demokrácia között az a különbség, hogy a diktatúrában az egyik ember legyőzi, megalázza és kizsákmányolja a másikat. A demokráciában a másik ember teszi ugyanezt az egyikkel.”

„Tudom, mi a különbség egy rendes pasi meg egy nem rendes pasi között, de még nem döntöttem el, melyiket szeretem jobban.”

„Ma sok nehézséggel kell szembenéznünk. Néhányat ideológiai, vallási, faji, gazdasági, vagy más különbségekre alapozva mi magunk teremtettünk. Ezért itt az ideje, hogy mélyebb szinten gondolkodjunk, emberi szinten, és attól a szinttől kezdve az emberi lények azonosságát tisztelnünk kell és megbecsülni.”

„Arra tanítottak, hogy mindenki tudja a különbséget a jó és rossz között. Most azonban magam sem tudom, hogy van-e különbség.”

„A futó kaland és a sírig tartó szenvedély közt csak az a különbség, hogy a futó kaland kissé tovább tart.”

„Együtt nevettek, azután ismét közéjük telepedett beszélgetéseik gyakori vendége, a csönd, részben a fáradtság és a meghittség, részben épp a különbségek miatt, amelyeket a sors ékel azok közé, akiknek élete csak változat ugyanarra a dallamra.”

„…nagy különbség van a között, hogy valaki önmagával szemben vállal kötelezettséget, vagy valamilyen egésszel szemben, amelynek a részét képezi.”

„Nézzék, a távíró nem más, mint egy nagyon-nagyon hosszú macska. Meghúzzák a farkát New Yorkban és a feje Los Angelesben nyivákol. Értik ezt? Namármost, a rádió pontosan ugyanígy mûködik: itt beküldik a jelet, ott pedig megkapják. Az egyetlen különbség, hogy itt nincsen macska.”

„Ha biztosak vagyunk benne, hogy van különbség jó és rossz között, akkor rögtön meg kell kérdeznünk: ez a különbség Isten rendelkezésére jött létre, vagy nem? Ha Isten rendelkezésére jött létre, akkor Isten számára nincs különbség jó és rossz között, s ez esetben nincs értelme azt mondani, hogy Isten jó. Ha azt mondjuk, amit a teológusok, hogy Isten jó, akkor ez szükségképpen azt jelenti, hogy a jónak és a rossznak van valamiféle Isten rendelkezésétõl független szerepe is, hiszen Isten rendelkezései jók, nem pedig rosszak; függetlenül attól a ténytõl, hogy minden Isten alkotása.”

„Társadalmi alapjuk mélyreható különbségei ellenére, a sztálinizmus és a fasizmus szimmetrikus jelenségek. Több vonatkozásban nyugtalanító módon hasonlítanak egymásra.”

„…abszolúte csak önmagamat választhatom, és önmagam ezen abszolút választásában áll a szabadságom, és csak amennyiben abszolúte önmagamat választottam, tételeztem abszolút különbséget, ti. a jó és a rossz közöttit.”

„A testeden belül több milliárd különböző részecske van. Hasonlóan, rengeteg különböző gondolat, és elmeállapot. Bölcs dolog közelebbről megvizsgálnod az elméd világát, és különbséget tenni hasznos és ártalmas elmeállapotok között. Ha egyszer felismered a jó elmeállapot értékét, képes leszel ápolni vagy előmozdítani.”

„Mindenki használja ma is azt a kifejezést, hogy rendszerváltás vagy rendszerváltozás. Erről is több helyen elmondtam már, hogy hungaricum. Miért volna az? Mert más nyelveken ezt a kifejezést nem szokták használni. Nem így beszélnek a diktatúra megszűnéséről, a demokrácia kezdetéről. Se lengyelül, se románul, se csehül, se szlovákul; még németül is inkább azt mondják, hogy die Wende, vagyis fordulat, lehet találkozni gyakran az átmenet szóval is. Tehát a rendszerváltás, rendszerváltozás kifejezés hungaricum. Mit takar el, mit tart homályban ez a kifejezés? Két alapvetően fontos dolgot. Az egyik az, hogy két rendszerről beszél, egyik rendszer, másik rendszer, mintha bármilyen szempontból közös nevezőre volnának hozhatók. Ám az egyik totalitárius diktatúra, legyen annak a puha formája vagy keményebb formája. A másik viszont demokrácia. Nem hozható közös nevezőre a kettő, mint ebben a kifejezésben, amely eltakarja az alapvető minőségi különbséget. És egy másik nagyon fontos tényt is eltakar ez a kifejezés, azt nevezetesen, hogy megszűnt Magyarország idegen megszállása, Magyarország visszanyerte a szuverenitását, ha ezt semmiféle alkotmányos vagy jogi forma nem mondta is ki.”

„Ha felveszel egy éhező kutyát és boldoggá teszed, nem harap meg. Ez a fő különbség a kutya és az ember között.”

„A majdnem helyes szó és a helyes szó közötti különbség valóban nagy dolog - ez a különbség a villámbogár és a villám között.”

„Csak erotikus. Semmi perverz. Ez a különbség a toll és a csirke használata között.”

„Osztozzunk a hasonlóságainkon, ünnepeljük a különbségeinket.”

„A barátok közötti különbségek csak erősíthetik a barátságokat.”

„Az igazság és a tények között óriási különbség van. A tények elhomályosíthatják az igazságot.”

„A városállamok akkor pusztulnak el, amikor nem tudnak különbséget tenni a hitvány és a derék emberek között.”

„A P. C. (kommunista párt) és a Beaujolais között az a különbség, hogy a Beaujolais mindig 12,5% felett van.”

„Azzal az öt emberrel igazán különleges dolgot hoztunk létre, teljesen értelmetlen lenne mindezt félretenni. Szeretném, ha mindig lehetőségem lenne visszatérni a Matchbox Twentybe, mint ahogy mindig meg is fogom ezt tenni. Nem azért, mert kell, hanem mert így akarjuk. Ez lényeges különbség! Az együttesbéli munka azonban csak egy kis darabja az életnek és a zenének. Emellett én dzsesszt is hallgatok, és annyi minden mást. A Something To Be erről szól.”

„Eszerint itt nem az lesz a kérdés, ha merni szabad-e, hanem hogy merni mit szabad; s ez annak meghatározását kívánja tőlünk, mégpedig minél lehet szorosb vonásokkal, hogy az ortológus és neológus közt a különbséget mi tészi.”

„A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.”

„Túlságosan gyakran megfeledkeznek arról, hogy különbség van egy ember és a róla készített kép között, de a filmvászonról szóló és a valódi hangja között nincs.”

„Semmi ellenvetésem sincs a női sakk ellen, de számomra a játék minősége a férfiaknál nagyobb kihívás. Azonkívül azt hiszem, hogy a nemek szerinti elválasztás a különbségeket csak fokozza. Ha ez megszűnne, akkor rövid távon a sakkozó nők száma visszafelé menne, mert számukra a harc túl kemény lenne. De hosszú távon a viszony javulna, és ez jót tenne a játékuknak.”

„Amennyi az éjtszaka, annyi a nappal. Amennyi az öröm, annyi a bánat. Minden nappalhoz szükséges egy éjtszaka, és minden éjtszakához szükséges egy nappal. Minden éjtszaka sok-sok gyermeket csinálnak ezen a világon, hogy legyen mért dolgozzanak és éljenek nappal az emberek. Minden bánattól megnő az ember itt bent egy kicsit, itt bent – ujjával nehányszor rákopogtatott keszeg mellére –, itt bent, érted. Megnő az ember, meglombosodik, mint a fa. Megtanul valamit. Mint a fa, a lombja által. Több napfényt magába szívni, ameddig süt a nap, és félretenni belőle valamit a levelekbe… érted? Jobban örvendeni az örömnek, érted? És félretenni belőle valamit. Ehhez kell értsen az ember. És erre való a bánat, hogy megtanítsa. Éppen annyi van belőle, mint az örömből. Éppen annyi. Úgy, mint a nappal s az éjtszaka. A különbség csak az, hogy a nappal s az éjtszaka dolgát elrendezte az Isten. De az öröm s a bánat dolgát nem rendezte el. Azt csak kiporciózta éppen, mint ahogy a juhoknak a szénát kiporciózza az ember. Hogy ennyi jut ebből s ennyi abból. Ez a kommenció. Az öröm. Meg amit fizetni kell érte. A bánat. Ennyi jár. Akár tetszik, akár nem. Ennyi jár, s ez elől nem lehet megszökni. Mármost, aki nem egyformán osztja be, hanem előbb végez az örömmel, annak a végin csak a bánat marad. Így van ez. Meg kell enni! Ezt is, azt is. A puliszkát is, a túrót is. Aki nem keveri össze ésszel a kettőt, hanem előbb fölnyalogatja a túrót, annak a végire üresen marad a puliszka…! Nagy hangon, szinte kiabálva mondta az utolsó mondatokat, de a szeme még így is kifényesedett tőlük. Aztán lehajtotta a fejét, inge ujját végighúzta az orrán, és fölállt. Fölmarkolta kalapját is a padról. – Na, én megyek. Az asszony elkomolyodva állt a bölcsőmellett, és nézte Birtalant. – De ha az ember – szólalt meg lassan –, de ha az ember mindég csak puliszkát eszik, puliszkát és puliszkát… és a túró szagával is megelégszik… míg mások meg, más asszonyok azalatt csak túrót esznek, puliszka nélkül… akkor mi lesz azzal a túróval, amit elmulasztott megenni az ember…? Megmarad az a gyermeknek? Birtalan már fejére tette a kalapot, a puskát is a vállára vette, úgy állt ott. Nézte az asszonyt. – Aki mindég csak puliszkát eszik – felelte lassan, elgondolkodva, óvatosan –, mindég csak puliszkát, akarattal… s a túrót félreteszi.. annak vigyáznia kell, nehogy végül is a túró megromoljék… Ami pedig másokat illet – legyintett hirtelen, és furcsán elmosolyodott, szomorúan is, gúnyosan is –, nem kell irigyelni azt, aki mind csak pusztán eszi a túrót. A puliszkát, tudod, azt mindenkinek meg kell ennie! Én tudom ezt, én… nekem elhiheted. A puliszka, az nem romlik el. Az nem. Indult. Az asszony nem szólt utána. Nehány lépés után visszafordult még egyszer.”

„A napilapok úgy látszik, képtelenek különbséget tenni egy biciklibaleset és a civilizáció összeomlása között.”

„Egyike azon különbségeknek, mely a régi s a keresztény civilizáció között létezik, a természet iránti közönyösségben fekszik, melyet az előbbieknél találunk. (Érdekes például, hogy ámbár a Svájc a rómaiak által jól esmértetett, sok író zordonságát, de tájainak szépségét egy sem írta le. Caesar a Svájcon átutazva egy grammatikus munkán dolgozott. Suet. Caes. Cap. 56.)”

„Mi nem keseredünk el, ó, Diogenész, mi felháborodunk, és ez lényeges különbség. Elkeseredni annyi, mint káromkodni, vállat vonni, hátat fordítani, elvonulni, elzárkózni. Felháborodni egyszerűen pedig csak annyi, mint szembeszállni. Elhisszük: elkeseredni kényelmesebb, mint felháborodni. Hason feküdni is kényelmesebb, mint menni, de meddig lehet bírni a hasonfekvést? (I./194. o.)”

„A különbség a között, amit megteszünk és amire képesek lennénk, megváltoztathatná a világot.”

„Általában alábecsüljük a közöttünk és mások között lévő különbségeket. Nem csak a következtetésekbeli különbségeket, de a természet és képességbeli különbségeket, a helyzet és erőforrásbeli különbségeket, az észrevehetetlen tudás, készség és szerencsebeli különbségeket, és a belső tájképbeli különbségeket.”

„Miért nem mondtad el nekem, mi a különbség igazság és igazság között, helyes cselekedet és helyes cselekedet között? – Jean Louise (Fürkész) Finch”

„Mások tüntetnek, mi tárgyalunk: ez a különbség.”

„… cél: szabadság s alkotmányos jog minden magyarnak; nemzeti jólét, mely a szabadság gyökeréből hajtson; közös teherviselés különbség nélkül, s az alkotmányos szabadság közös élvezete, azon organikus formák kifejtése s a népképviselet kellékeihez idomáítás által, melynek köszönhetjük, hogy él magyar, áll még Buda.”

„A gondolkodás tekintetében a férfi és a nő között meglehetősen apró a különbség, a szerelemben ellenben jelentős.”

„A régiek és mostaniak közt azt a nevezetes különbséget leljük, hogy azok durvábbak voltak, mint símák. De a nagy símaság, úgy mondja Montesquieu, rab lelkek elsősége; a durvább kor jobb volt. Kor és kor hasonlítanak egymáshoz, s az emberi dolgok karikaként fordúlnak elő, bár jobb változásokkal, s nincs okunk elveszteni hitünket az emberiséghez.
(Második könyv, második szak, 74. oldal.)”

„Nagyobb a különbség ember és ember, semmint némely ember és némely állat között.”

„Semmi sem olyan kedves látvány, mint a felszálló füst, és semmi sem olyan ijesztő. Vannak békés füstök, és vannak bűnös füstök. A füst mennyisége és a füst szine… Ez az egész különbség a béke és a háború között, a tesvériesség és a gyülölködés között, a vendégszerető ház és a sírverem között, az élet és a halál között.”

„Az ember nemcsak él, hanem szeret és gondolkozik is; a biológiai élet benne éri el tetőfokát. De amivel az ember természetes állapotában nem rendelkezik, az a „szellemi” élet, az a magasabb rendű és másféle élet, amely Istenben van meg. Ugyanazt a szót - „élet” - használjuk míndkettőre; de ha azt gondolnánk, hogy ezért mindkettőnek ugyanolyannak kell lennie, akkor akár azt is gondolhatnánk, hogy a tér nagysága és Isten nagysága ugyanaz. Valójában oly nagy a különbség a biológiai élet és a szellemi élet között, hogy különböző néven fogom őket nevezni. A biológiait, amely a természet útján jut el hozzánk, s amely (mint minden a természetben) hajlamos az elfogyásra és a pusztulásra, úgyhogy csak a természettől levegő, víz, élelem, stb. alakjában vett állandó támogatással tartható fenn, „Biosznak” nevezem. A szellemi életet, amely Istenben van meg öröktől fogva, s amely az egész természetes világot alkotta, „Zoénak” hívom. A Biosz természetesen mutat bizonyos homályos vagy jelképes hasonlóságot a Zoéhoz, ez azonban csak olyan hasonlóság, mint ami egy fénykép és az általa ábrázolt hely, szobor vagy ember között van. Az az ember, aki a Biosz állapotából a Zoé állapotába kerül, oly nagy változáson menne át, mintha egy szobor faragott kőből valódi emberré válna. És pontosan ez a kereszténység lényege. A világ egy nagy szobrászműhely. Mi vagyunk a szobrok, és az a hír járja a műhelyben, hogy némelyek közülünk egy napon életre fognak kelni.”

„Erőszakmentesség, erőszakosság, a kettő között annyi a különbség, hogy az egyiket a természet a másikat az emberiség találta fel …vitathatatlan, hogy melyik a tisztességesebb.”

„Kevés költő hagyott maga után annyi selejtest, művészileg idétlent és modorost. Mégis jelentős tehetség volt. Maradandót alkotott azzal a harminc-negyven versével, mely pályája szerencsés termékének tekinthető. Nem tündököl a lángész kápráztató fényével. Helye nincs is se Petőfi, se Vörösmarty, se Berzsenyi mellett, csak az érdekes csonka nagy tehetségek között. Akadhatnak olyanok, akik ezután is sokkal elnézőbben látják alakját. De lehetetlennek tartom, hogy a művészetre fogékony, tisztafejű emberek között nagy különbségek tátonganának megítélése tekintetében.”

„Egyike azon különbségeknek, mely a régi s a keresztény civilizáció között létezik, a természet iránti közönyösségben fekszik, melyet az előbbieknél találunk.”

„A világ onnantól kezdett létezni, amint magamba engedtem. És legyen akár a rend nélkül, de mégiscsak létezik! Aztán kezdtem rendbe tenni a világot, és akkor megjelent a művészet. És csak ekkor értettem meg az igazi különbséget a nap és a kakastaréj között. Ugyanakkor azt is megtudtam, hogy az egy és ugyanaz.”

„Az élet célja nem az, hogy boldogok legyünk. Hasznosnak, tiszteletreméltónak és könyörületesnek kell lenni ahhoz, hogy valamilyen különbséget tegyünk az élet és a jó élet közé.”

„A különbség a demokrácia és a diktatúra között az, hogy a demokráciában előbb szavaznak, aztán parancsolnak; a diktatúrában pedig nem vesztegetik az idejüket szavazással.”

„A nappali szerencsejátékos és az éjszakai játékos között ugyanaz a különbség van, mint a gondatlan férj és a feleség ablaka alatt ájuldozó szerető között.”

„Az erő a különbségekben rejlik, nem a hasonlóságokban.”

„A rendezettség rendet szül; de a rend és az ízlés között ugyanakkora a különbség, mint az ízlés és a zsenialitás vagy a szerelem és a barátság között.”

„Az égbolton nincs különbség kelet és nyugat között. Az emberek saját elméjükből alkotnak megkülönböztetéseket, és aztán elhiszik, hogy ezek igazak.”

„A szex és a szerelem között az a különbség, hogy a szex oldja a feszültséget, a szerelem pedig azt okozza.”

„Nem búcsúcsókot akartam adni - ez volt a baj -, hanem jó éjszakát akartam kívánni - és ez nagy különbség.”

„Rowling és Meyer is közvetlenül a fiatalokhoz szólnak. Az igazi különbség az, hogy Jo Rowling egy fantasztikus író, Stephenie Meyer pedig egy fabatkát sem tud írni. Nem túl jó.”

„Különbség van a boldogság és a bölcsesség között: aki a legboldogabb embernek hiszi magát, az valóban az; aki viszont a legbölcsebbnek hiszi magát, az általában a legnagyobb bolond.”

„A legyőzhetetlen elszántsággal szinte bármit el lehet érni, és ebben rejlik a nagy emberek és a kisemberek közötti nagy különbség.”

„Soha nem volt még ennyire igaz az a gondolat, hogy a béke oszthatatlan, mint most. A béke nem egység a hasonlóságban, hanem egység a sokféleségben, a különbségek összehasonlításában és kiegyenlítésében.”

„Soha nem mondtam, hogy legyetek olyanok, mint én, azt mondtam, hogy legyetek olyanok, mint ti, és tegyetek különbséget.”

„Különbségeink abban a pillanatban eltűnnek, amint ráébredünk, hogy minden szív egy.”

„Micsoda különbség, ha az ember hazajön egy gyermekhez!”

„A szellemi és a fizikai világ közötti egyetlen különbség a testek megléte, de a lélek minden lényben megtalálható.”