„A kételkedés serkenti a gondolkodást. Minél pontosabban tudom, mit kell gondolnom, annál kevésbé tudom, mit gondolok valójában.”

„Azt gondolom, hogy mindenki, aki valami olyasmivel foglalkozik, ami nagyon fontos számára, és éppen azért, mert nagyon fontos számára, kell, hogy kétkedjen. Vannak céljai, és nem tudja, hogy alkalmas-e elérni ezeket a célokat. Néha alkalmasabbnak érzi magát, néha kevésbé.”

Rudolf Péter (1959) magyar színész

„Nem tudjuk megoldani a problémáinkat ugyanazzal a gondolkodással, amit akkor használtunk, amikor létrehoztuk őket.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„Látni, amit mindenki lát, és gondolni, amit még senki sem gondolt.”

Szent-Györgyi Albert (1893–1986) Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus

„A gondolkodás, ha egy filozófust kérdeznek, valami nagyon bonyolult dolog, ezért soha ne kérdezzék erről a filozófust, mert ez az egyetlen ember, aki nem tudja, mi a gondolkodás.”

Carl Gustav Jung (1875–1961) svájci pszichiáter, pszichológus

„Két dolog tölti el lelkemet annál újabb és annál növekvőbb tisztelettel és csodálattal, minél többször és tartósabban foglalkozik vele gondolkodásom: a csillagos ég felettem és az erkölcsi törvény bennem.”

Immanuel Kant (1724–1804) német idealista filozófus

„A kommunizmust meg tudom érteni, de a szocializmust nem. Régebben sok könyvet olvastam a témáról, sok szakértővel beszéltem, de annyi mindenben különböznek, hogy sohasem értettem meg, mire is gondolnak valójában. Mindenesetre ami egyetlen értelmét a szocializmusnak látom, az összeegyezhetetlen a társadalmi renddel és a vagyonbiztonsággal.”

Kossuth Lajos (1802–1894) (1802-1894) magyar politikus, kormányzó-elnök

„A bolond úgy gondolja, hogy bölcs, de a bölcs ember tudja, hogy bolond.”

William Shakespeare (1564–1616) angol drámaíró, költő, színész

„Bármilyen rosszat is gondol egy férfi egy nőről, nincs olyan nő, aki ne gondolna még rosszabbat.”

Chamfort (1741–1794) francia író

„Az improvizáció, az egy rejtély. Egész könyvet is írhatsz róla, de a végén sem tudod, mi az valójában. Amikor improvizálok és a legjobb formában vagyok, úgy nézek ki, mint aki félig alszik. Még azt is elfelejtem, hogy közvetlenül előttem emberek vannak. A nagy improvizátorok olyanok, mint a papok, akik csak Istenükre gondolnak.”

Stéphane Grappelli (1908–1997) francia jazz-hegedűs