Idézetek író-ről

„Az írók azt gondolják, hogy ők politikával nem foglalkoznak. Az ember írt valami szépet, és kész…de ott vannak a kártékony gondolatok, amelyek megmérgezik az ifjúság tudatát.”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

„Nem a legszellemesebb emberből lesz nagy író, hanem abból, aki tükörré tud lenni, vissza tudja tükrözni saját életét még akkor is, ha ez az élet csupán középszerű volt.”

Marcel Proust (1871–1922) francia regényíró, esszéista és kritikus

„Néha elgondolkozom azon hogy az írók motivációja a megvetés kellene hogy legyen, és nem a tisztelet.”

Orson Scott Card (1951) amerikai író

„Ők voltak mellette akkor is, amikor az író – nagyon-nagyon öregen – végre is meghalt, maga Aterpater is megpróbált rajta segíteni, mert Aterpater, ha arról volt szó, hogy bebizonyítsa, milyen okos, még jó is tudott lenni, ám gyógyszerei, sajnos, nem hanszáltak az öreg írónak, mert az író ember volt, rá nem voltak érvényesek a tündérek törvényei, csak a természeté, s meg kellett halnia. Annyit tehettek meg érte csupán, hogy átsegítették utolsó óráin, s úgy hagyhatta itt az életet, hogy jóformán észre se vette, miféle nagy törvény telik be rajta, csodálkozva, mosolyogva, mert Topáz és kísérete nem úgy ült le ágya köré, ahogy szokott, konvertorral valami állattá változottan, hanem valódi tündérmivoltában, s az öreg író úgy hunyta le szemét, hogy végül is megláthatta azokat, akiket úgy szeretett, annyiszor elképzelt és ábrázolt.”

Szabó Magda film Tündér Lala

„A science-fiction írók – sajnálom, hogy ezt kell mondanom – tényleg nem tudnak semmit. Nem beszélhetünk a tudományokról, mert csak behatárolt és nem hivatalos tudással rendelkezünk róluk, és általában a történeteink is borzasztóak.”

Philip K. Dick (1928–1982) amerikai író

„Az ókori könyvek az írókhoz szólnak, az újak az olvasókhoz.”

Montesquieu (1689–1755)

„Az író egy napon megtudja végzetét; de csak önmagától tudhatja meg. (340. oldal)”

Márai Sándor (1900–1989) magyar író, költő, újságíró

„Lehet, hogy álmában mindenkiből író lesz. Honnan is tudhatnánk?”

Stephen King könyv Tóparti kísértetek

„Az író, akinek nincs érzéke a társadalmi jogossághoz és jogtalansághoz, inkább adjon ki iskolai évkönyvet a jó tanulók névsorával, de ne írjon regényeket.”

Ernest Hemingway (1899–1961) amerikai, irodalmi Nobel-díjas regényíró, novellista, újságíró

„Az írónak azt a célt kell maga elé tűznie, hogy erkölcsileg megjavítsa maga korát, máskülönben csak hiú mulattatója az embereknek.”

Honoré de Balzac (1799–1850) francia regényíró

„Én magyar író vagyok, nékem a magyar a szent nyelvem. nékem minden csepp vérem azzal a kultúrával van itatva, melyet itt szoptam magamba, ebben az áldott és átkozott kis országban. Ha tehát rajtam mégis kiütköznek zsidó származásom nyomai, erről én nem tehetek s ha nem is röstellem ezt, de nem is dicsekszem vele. S ha valaki ezt rólam megállapítja, én azt nem fogom dicsőségnek tartani. Engem üldöztek itt - mit tehetek róla? Rosszul jártam az anyámmal is, a hazámmal, is, de azért nem mondhatom rájuk azt, hogy ők nem anyám és nem hazám.”

Füst Milán (1888–1967) magyar író, költő, drámaíró, esztéta, a DIA posztumusz tagja

„Az öregedés folyamata más, mint amilyennek az írók ábrázolják, és azzal sem azonos, ahogy az orvostudomány megfogalmazza.”

Szabó Magda (1917–2007) magyar író, költő, műfordító

„Kosztolányi Dezső, a költő, az író, a fölényesen művelt ember szerény reporteri álruhában elindul előkelő magányából, bejárja a város utcáit, piacait, műhelyeit, hogy a megszokott, tudomásul vett funkciókban megkeresse a lelket. Bába, katona, gyógyszerész, rendőr, sírásó, – akárkivel áll is szóba, az ő parancsoló egyéniségének szuggesztiójában beszél és vallomásával az egész „brans”-ot világítja meg. A válaszok minden szaván érezni a reporteri becsületességgel megörökített életet, igazságot, de ezek a válaszok Kosztolányi Dezső kérdéseinek a függvényei és Kosztolányi nagy író: tehát tud kérdezni.”

Nagy Endre (1877–1938) magyar újságíró, író, konferanszié, kabaréigazgató

„Az író olyan valaki, aki számára az írás nehezebb, mint más emberek számára.”

Thomas Mann (1875–1955) Nobel-díjas német író

„A jó író nemcsak a saját, hanem a barátai szellemével is rendelkezik.”

Friedrich Nietzsche (1844–1900) német filozófus

„Az írók nem igazán emberek. Vagy, ha valamennyire is jók, akkor ők egy csomó ember, akik nagyon is próbálnak egy ember lenni.”

F. Scott Fitzgerald (1896–1940)

„Az irodalom alighanem úgy kezdődött, hogy egy csomó vadember ült a tűz körül, bámulták a lángokat és az egyik hazudott. Ő volt az író. Azóta az irodalmat bevonta a filozófia, pedagógia és más tudományok zománca, könyvtárak mélyére kényszerült, de az élő mese változatlanul folyik tovább elbeszélőtől hallgatóig.”

Moldova György (1934) magyar író, újságíró, a DIA alapító tagja

„A sci-fi írók látják az elkerülhetetlent. És bár a problémák és katasztrófák lehetnek elkerülhetetlenek, a megoldások nem.”

Isaac Asimov (1920–1992) orosz származású amerikai író és biokémikus

„Nem azon fordul meg a dolog, hogy elhihető-e valami, vagy nem, hanem hogy el tudja-e hitetni az író vagy nem. Az elhitetés művészete a legnagyobb művészet.”

Móra Ferenc (1879–1934) író, újságíró, muzeológus, történész, régész, a „tiszteletbeli makai"

„…úgy kell lenni a külső és idegen írók minden fordításoknak, hogy magyarra általtétetvén, addig simítsa, s addig gyalulja a fordító, míg éppen olyan szépek, elmések, kellemetesek, érzé-kenyek s magokat olvastatók lesznek, mint az eredeti nyelvben. Hogy röviden a fordítás közön-séges és egyetlen egy reguláját kimondjam: olyan légyen, hogy nemcsak a fordításnak semmi bűze, amint mondják, ne érezzék rajta, hanem hogy ha ki nem tudná igazán, hogy fordítás, azt gondolja, hogy általjában egy eredeti szép magyar pennából folyt ki.”

Aranka György (1737–1817) magyar író, költő, tudományszervező, nyelvész, műfordító

„Az író ambíciója az legyen, hogy inkább tíz olvasója legyen tíz év múlva és egy olvasója száz év múlva, száz kortárs olvasó helyett. (New York Times Book Review)”

Arthur Koestler (1905–1983) magyar-brit regény- és újságíró, társadalom-filozófus

„Boldog népeknek nincs története. A boldog írók meg nem írnak.”

Victor Eftimiu (1889–1972)

„Minden író magáról ír első művében. Hát még Strindberg, aki később is mindig magáról írt. (I./80. o.)”

Bálint György (1906–1943) magyar író, újságíró, kritikus, műfordító

„Az irodalom folyton megújul, mint a fa tavasszal, de az irodalom tavaszai nem évenként köszöntenek be. Az új irányok újszerűsége többnyire csak abban áll, hogy egy közös cél érdekében küzdő írók már előbb is felhasznált, de nem túlságosan kiélezett technikai eszközöket fokozottabb mértékben vesznek igénybe.”

Szabó Lőrinc (1900–1957) magyar költő, műfordító

„Lehet, hogy az írók meghívják a szellemeket. A színészekkel és más művészekkel együtt ők azok a médiumok, akiket a társadalom elfogad. Olyan világokat teremtenek, amelyek sosem léteztek. Olyan emberekkel népesítik be a világokat, akik sosem születtek meg. Majd pedig meghívnak bennünket, hogy csatlakozzunk ehhez a kitalált világhoz. És mi csatlakozunk. Igen. Még fizetünk is érte.”

Stephen King Halálos árnyék

„Az egyik legizgalmasabb művésze volt a múltnak tekintett huszadik századnak, és egyik legmegfelelőbb meghatározója a művészi kifejezésnek is. Egyszerre volt költő, író, festő, filmrendező, aki mindig bohém, játékos kedvű, látásmódjában szürrealista, alkotásaiban mindig újat kereső, akit a különlegességre mindig fogékony szellem jellemzett leginkább. [http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjbe/0/24566/1]”

Jean Cocteau (1889–1963) francia író, festő, filmrendező

„A világ kultúrája mozaikszerűen tevődik össze: kis népek kevesebbet, a nagyok aránytalanul többet adnak bele. Mi magyarok néhány nagy tudóst, zenészt, írót adtunk a világnak; kár, hogy irodalmunk legjava, nyelvi nehézségek és sajátos viszonyaink miatt, többnyire nem szárnyalhatta túl határainkat.”

Faludy György (1910–2006) magyar költő, műfordító

„Ha a lényegre akarunk szorítkozni, az író egyszerűen olyan fickó, akit azért fizetnek, hogy hazudjon. Minél nagyobb a hazugság, annál magasabb a tiszteletdíj.”

Stephen King Halálos árnyék

„Én fikciót író filozófus vagyok, nem regényíró; a regény- és novellaírói képességem az érzékelésemhez igazodott. Az írásművészetem lényege nem a művészet, hanem az igazság. Ezért amit elmondok, az az igazság, noha semmit sem tehetek, hogy megkönnyítsem az elviselését, sem tettel, sem magyarázattal. Bár már ez is segít egy bizonyos érzékeny, zavaros személynek, akinek az érdekében beszélek. Szerintem közös nevezőn vagyok azokkal, akik értik az írásom: ők nem tudják és nem fogják tompítani sejtéseiket a valóság irracionális, rejtélyes természetéről, így számukra az írásaim egyetlen, terjedelmes érvelést jelentenek a valóság megmagyarázhatatlan természetéről, az integrációról és prezentációról, elemzésről és reakcióról, és saját sorsukról.”

Philip K. Dick (1928–1982) amerikai író

„Az magyar író, aki magyarul ír és író.”

Esterházy Péter (1950–2016) magyar író, publicista, a DIA alapító tagja

„Az író is lehet őszinte.(151. oldal)”

Mikszáth Kálmán (1847–1910) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, az MTA, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság …

„…a nyelvet nem a grammatikus, nem a lexikografus viszi előre, hanem az író; (…) Nincs filozófusabb nyelv, mint a miénk! – ezt kiáltozza [a grammatikus] kevélyen és örvendezve. E dicsőségen én legalább nem igen kapok. Azt óhajtom inkább, hogy az minél szebbé váljon s alkalmatosabbá a lélek gondolatait s érzéseit minden különbözéseikben festeni, s minél elébb.
(Harmadik könyv, első szak 2. rész; 115. oldal.)”

Kazinczy Ferenc (1759–1831) magyar író, költő, nyelvész, politikus, az MTA tagja

„A történelmi regényt mi kissé magyar műfajnak tartjuk, hiszen a romantika évtizedeiből kinőve sok kitűnő írónk élte bele magát múlt korok világába. Minálunk született meg a keserű, semmit nem szépítő önkritika, mely sorozatos nemzeti katasztrófáinkért közállapotainkat, társadalmi helyzetünket vette górcső alá.”

Passuth László (1900–1979) magyar író, műfordító

„Az udvaron ültem, a férjem elment kifliért, délután volt, sütött a nap, bejött egy fiatalember, és érdeklődött, hogy hol a férjem, mondtam, hogy kifliért ment, mondta, hogy megvárja, azt hittem biztosítási ügynök, nyakkendőt viselt, a zakója felsliccelve… Aztán csapódott az ajtó, és a férjem pár ugrással az udvaron termett, kezében a cekkerrel, és megtorpant… megrémült, az a fiatalember ott állt előtte, és gyönyörködve nézte, mennyire megijedt a férjem… Maga Hrabal, az író? A férjem bólintott és még jobban elvörösödött, és az ifjonc előhúzta az igazolványát, és a belügyminisztérium munkatársaként mutatkozott be… A férjem felnevetett, megfogta a fiatalember vállát, és kéjesen felsóhajtott… Örvendek… És a fiatalember azt mondta… De megijedt, ugye? És az én férjem talán életében először nem hazudott, és mondta… De még mennyire! Azt hittem, hogy író-olvasó találkozóra akar hívni valahová…”

Bohumil Hrabal (1914–1997) cseh író

„Egyike azon különbségeknek, mely a régi s a keresztény civilizáció között létezik, a természet iránti közönyösségben fekszik, melyet az előbbieknél találunk. (Érdekes például, hogy ámbár a Svájc a rómaiak által jól esmértetett, sok író zordonságát, de tájainak szépségét egy sem írta le. Caesar a Svájcon átutazva egy grammatikus munkán dolgozott. Suet. Caes. Cap. 56.)”

Eötvös József (1813–1871) magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő

„Ma százhuszonöt éve született báró Eötvös József. A nemzet ma rá gondol, és igyekszik lemérni, mit köszönhet neki. Politikus volt és író: mint politikus megteremtette a modern magyar népoktatást, mint író a modern magyar regényt. (…) Idealista volt, eszmék lelkes harcosa, de csodálatos érzéke volt a valóság iránt. Szelleme sajátosan magyar volt és amellett a szó legnemesebb értelmében európai. (219. o.)”

Bálint György (1906–1943) magyar író, újságíró, kritikus, műfordító

„Egy író, amint azért kell olvasnom, hogy írjak róla, el van rontva a számomra. Az igazi olvasás naiv, öncélú. Csak az ilyen olvasás szerez örömöt. Hogy sajnálom a kritikusokat! Úgy szeretek olvasni, ahogy a házmester olvas: azonosulni az íróval és a könyvvel. Minden más magatartásról a kém jut az eszembe, vagy a nyomozó. Vagy a hullatrancsírozó.”

Esterházy Péter (1950–2016) magyar író, publicista, a DIA alapító tagja

„Írók, zeneszerzők, színészek roppant tömege kapott foglalkozást, de a kabaré nemcsak az ő számukra lett a magasabb rendű fejlődés iskolája, hanem a közönség is megszokta, hogy itt találkozik először azokkal az újszerű próbálkozásokkal, amelyeknek végső kiteljesülését a nagyobb színpadoktól várhatta.”

Nagy Endre (1877–1938) magyar újságíró, író, konferanszié, kabaréigazgató

„Azok a művek, amelyeket nem lángész alkot, csupán írójuk emlékezőtehetségéről és türelméről tanúskodnak.”

Montesquieu (1689–1755)

„Bocsássa meg nekem a Bán Zoltán-i világszellem (teszem azt), de nem mondom meg a nevét, ragyogva, a fölismerés, friss örömével az arcán lépett hozzám: Te, ez tényleg jobb író, mint én.”

Esterházy Péter (1950–2016) magyar író, publicista, a DIA alapító tagja

„Michel Mort francia kritikus a zsüri tanácskozásán elhangzott kiváló beszédében többek között a következőkkel támogatta meg jelöltségemet: „Ennek az írónak az írásaiban van valami titok, szeretnék személyesen is megismerkedni vele, ki tudja, lehet, hogy homoszexuális, impotens vagy onanista, mindenesetre van benne valami törvénytelen; nem csodálkoznék, ha titokban orgiákat csapna à la Übü király". Mûveim és személyem e kivételesen mély, a legjobb francia ízlésre valló értelmezését világgá kürtölte a nemzetközi sajtó és rádió, úgyhogy amikor Vence-ban átsétáltam egy kis téren, a kávéház teraszán ülő ifjúság összesúgott a hátam mögött: – Nézzétek, ez az a vén impotens buzi, aki orgiákat rendez! Ráadásul, mivel a fenti zsűriben a skandináv delegáció, jelölésemet támogatandó, „humanistának" titulált, néhány sajtótudósítás a Humanista vagy onanista rímes címet viselte.”

Witold Gombrowicz (1904–1969) lengyel író

„Írói életem absorbeálta egész életemet, életem nem is volt, csakis írói életem, s ezért nincs is életrajzom. (rádióinterjú Somlyó Györggyel)”

Füst Milán (1888–1967) magyar író, költő, drámaíró, esztéta, a DIA posztumusz tagja

„tt>Az író a rossz egyenes út helyett a jó görbét választja. – Ezen egy éjszaka

Rejtő Jenő (1905–1943) magyar író

„Most érek elbeszélésem kimondhatatlan lényegéhez; itt kezdődik írói kétségbeesésem. Minden nyelv csupán jelek ábécéje, melynek használata föltételezi a múltat, és ezt minden beszélgető átéli.”

Jorge Luis Borges (1899–1986) argentin költő, elbeszélő, esszéíró, irodalomtörténész, filozófus

„Pálfordulásokban és önmagam ellen fordulásokban gazdag életemben, – noha nem volt mesterem, akit meg nem tagadtam volna tovább vezető nyugtalanságomban, – nem emlékszem egy korszakomra sem, amikor ne olvastam volna újra és újra Babits Mihály verseit. Mint fiú, egy véletlen, egy kedves osztálytárs által hozzá irányítva, ezeken a verseken át eszméltem rá az irodalomra és arra, ami bennem az irodalomra reagál. Mint fiatal ember az õ hangjára és az õ hangján megszólaló Dantéra figyelve igyekeztem felemelkedni egy idealisztikus világszemlélet purgatóriumos magaslataira és első tudományos kísérletem arra irányult, hogy ennek a hangnak megfejtsem a titkát az irodalomtudomány számomra akkor újszerű módszereivel. Amikor pedig íróvá öregedtem, Babits minden egyes verse úgy érkezett hozzám, mint a hívőhöz a pápai bulla, mint csapattiszthez a fentről jött parancs, mint külországban élő követhez a titkos utasítás. (Babits Mihály összes versei 1937; 474. o. )”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„S mit akar viszont az ortológus? Neki az a jó, amit a szokás és a grammatika enged. (…) Neki nem kell új szó s új szólás, mert az író nem ura, hanem őrje, sőt szolgája a nyelvnek. Neki nem kell régi szó, mert felejtett szó; (…) Neki a környéki szó nem jó szó; mert magyar szó ugyan, de már most csak némely megyéinké, s azért is egyszersmind, mert Baróti fel nem jegyzé megbecsülhetetlen szótárjában, melyiket melyik megyéből vette. (…) Neki a merés tilalmas, mert aki törött úttól eltávozik, könnyen megtéved; a régi, a kijelölt a célhoz igazán is, hamar is elvezet, az új út csinálása sok munkába s költségbe kerül, s az a más birtokában nem is szabados.
(825-826. oldal.)”

Kazinczy Ferenc (1759–1831) magyar író, költő, nyelvész, politikus, az MTA tagja

„Lakatos István mint költő a klasszikus hagyományok neveltje és híve, költői magatartását befelé fordulás jellemezte. Igen művelt és tehetséges; magatartásában, műveiben, kijelentéseiben mindig haladó szellemű emberként és íróként nyilatkozott meg.”

Lakatos István (1927–2002) magyar Kossuth-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja (1927–2…

„Egy rossz író néha nagyobb zajt tud ütni, mint egy jó ágyú, és hatása is katasztrofálisabb lehet. (II./461. o.)”

Bálint György (1906–1943) magyar író, újságíró, kritikus, műfordító

„Olyan emberekről akarok írni, akiket szeretek, és akiket egy általam kigondolt, fiktív világba helyezek bele, és nem abba a világba, amelyben élünk, mert a mi világunk nem egyezik az elképzeléseimmel. Oké, át kellene alakítanom az elképzeléseimet; lemaradtam, a valósághoz kellene alkalmazkodnom. Soha nem alkalmazkodtam a valósághoz. Erről szól a sci-fi. Aki a valóságra kíváncsi, olvasson Philip Rothot; olvassa a New York-i irodalmi elit kanonizált szerzőit. […] Ezért szeretem a sci-fit, ezért szeretem olvasni, ezért szeretem írni. A sci-fi író nem csupán a lehetőségeket látja meg, hanem a legvadabb lehetőségeket. Nem csupán arról van szó, „mi lenne, ha?”. Arról van szó, hogy „Te jóságos Isten, mi lenne, ha?””

Philip K. Dick (1928–1982) amerikai író

„A fordítottját csináltam annak, amit gyermekkoromban. Akkor egész nap lebzseltem, és este sunyi, jámbor pofával somfordáltam szüleim elé. Itt meg a művészek között adtam a ledér, javíthatatlan szoknyavadászt és borisszát: de otthon, a négy fal között kétségbeesett komolysággal ültem a papír elé, és összeszorított fogakkal küzdöttem a kifejezéssel. … Olyat akartam írni, amilyet senki még. Nem volt mintám, nem volt esztétikám, mindent magamból merítettem, a legnagyobb küszködéssel és a legszentebb írói áhítattal.”

Tersánszky Józsi Jenő (1888–1969) magyar író, újságíró, a DIA tagja

„A történelmi regények divatát a „beszéljünk másról” hangulat hozta létre. Kicsi strucc-írók és strucc-olvasók korát éljük, nem merünk a jelenről írni és gondolkozni.(A regény és a történelem (A Táltoskirály alkalmából)' 1934; 603. o.)”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„Egy kis nép nem találhatja meg a feladatát, csak önmagában. Lenni, növelni a kohéziót, elkészülni a pöröly alá, hogy ha összenyomódik is, de megmaradhasson önmagának: ez a kis népek igazi feladata, és az íróké köztük. Az európai koncepciók közül akármelyik győz, akik ránk hozzák, akik megértik, akik "belénk verik": aligha lesz sok közük a magyarsághoz. Én nemigen tudom másnak elképzelni egyik európai megváltást sem, mint magyarságunk nehéz próbájának."”

Németh László (1901–1975) magyar író (20. század)

„Nálunk nem tartják igazi írónak azt, aki legalább egyszer nem nyilatkozott úgy, hogy az írás számára mérhetetlen szenvedés, csak az emberiség üdvéért hozza meg azt az áldozatot, hogy tollat fog.”

Moldova György (1934) magyar író, újságíró, a DIA alapító tagja

„Az író a szellem embere, és nem állhat egy olyan forradalom szolgálatába, amely szellem nélkül való, sőt szellem-ellenes… [A tömeg] …megunta, hogy egy elit-réteg vezesse és magának akarja megszerezni a vezetést. Éppen ezért gyűlöl mindent, ami elit, ami magasabb rendű nála, gyűlöli, tehát elsősorban a szellemet. Ez a tömeg eleve gyanakvással fogadna mindenkit, aki szabatos, világos, élvezetes stílusban tudja kifejezni magát. Ösztönösen ellenségének érzi az intellektuális embert, és ha valaha hatalomra kerül, ki fogja irtani. (…)”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„Nincsenek könnyek az íróban, nem lesznek az olvasóban sem. Nincs meglepődöttség az íróban, nem lepődik meg az olvasó sem.”

Robert Frost (1874–1963) amerikai költő

„Amerika egyik legmeghatározóbb írója, filozófusa. Tizenhét könyve és számos esszéje mellett tanított filozófiát és szerkesztett kritikai folyóiratot New Yorkban, forgatott saját forgatókönyv alapján filmet Svédországban és Izraelben. Elsősorban a tömegkultúra jelentőségéről írott – gyakran provokatív – esszéiről ismerték. Egész életében küzdött az emberi jogokért.”

Susan Sontag (1933–2004)

„Nyuszika cigarettafüstben mogorva egyre
a másik Nyuszikát, (ki inkább krokodil csak!) nem méltatja kegyre.
Nyuszika (a többszörös néma) beszédesen hallgat,
én tehát nézhetem kis pókhálóit a falnak.
Nyuszika kirándult és nézi a Dunát,
mert unja a velem való dumát.
Nyuszika nézi szomorú szívvel a tájat,
nekem meg éppen semmise fájhat.
Nyuszika könyörtelen félelmetes bíró,
én meg egy picike se füle, se farka író.
Az élet szép azért mindazonáltal,
ha felkötni magát az ember átal.
Nyuszika csodálja: mily szép az a kert,
és én rímeket gyártok, nyakatekert.
Nyuszika kőszikla, szíve meg nem indul,
míg én itt hallgatok, bűnbánón a kíntúl.
Nyuszika, kérem a babaruhámat:
add vissza hát a másik Nyuszikának!
Sok-sok puszi:
küldi a Nyuszi.”

Végh György (1919–1982) költő, író, műfordító, 1919-82

„Nyuszika cigarettafüstben mogorva egyre
a másik Nyuszikát, (ki inkább krokodil csak!) nem méltatja kegyre.
Nyuszika (a többszörös néma) beszédesen hallgat,
én tehát nézhetem kis pókhálóit a falnak.
Nyuszika kirándult és nézi a Dunát,
mert unja a velem való dumát.
Nyuszika nézi szomorú szívvel a tájat,
nekem meg éppen semmise fájhat.
Nyuszika könyörtelen félelmetes bíró,
én meg egy picike se füle, se farka író.
Az élet szép azért mindazonáltal,
ha felkötni magát az ember átal.
Nyuszika csodálja: mily szép az a kert,
és én rímeket gyártok, nyakatekert.
Nyuszika kőszikla, szíve meg nem indul,
míg én itt hallgatok, bűnbánón a kíntúl.
Nyuszika, kérem a babaruhámat:
add vissza hát a másik Nyuszikának!
Sok-sok puszi:
küldi a Nyuszi.”

Végh György (1919–1982) költő, író, műfordító, 1919-82

„A nyelv olyan, mint az ég íve a maga egymásbafutó színeinek gyönyörű játékával. Elbontja a szép játékot, aki a színeket a magok nemeire akarja osztani. Hadd játsszák játékokat itt is a törvény, szokás, analógia, eufónia, ízlés, régiség, újság, magyarság, idegenség, hideg józanság s poétai szállongás, s hagyjuk a cirkalmat és lineát máshová.
(…)
Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind, s egyességben és ellenkezésben van önmagával. Hamisan lépni a táncban csak annak szabad, aki táncolni igen jól tud, és akit a grácia látatlanul lebeg körül. S mi szabad az írónak ezen iskola értelme szerint? A fentebb nemben mindaz, amit a minden nyelvek ideálja megkíván, a magyar nyelv természete (örök szokása s törvénye) világosan nem tilt, a régi és újabb klasszikusok által nevelt ízlés még javasol is, s a szükség múlhatatlanul parancsol.”

Kazinczy Ferenc (1759–1831) magyar író, költő, nyelvész, politikus, az MTA tagja

„…a nyelvet nem a grammatikus, nem a lexikografus viszi előre, hanem az író; (…) Nincs filozófusabb nyelv, mint a miénk!”

Kazinczy Ferenc (1759–1831) magyar író, költő, nyelvész, politikus, az MTA tagja

„Az író a szellem embere, és nem állhat egy olyan forradalom szolgálatába, amely szellem nélkül való, sőt szellem-ellenes… [A tömeg] …megunta, hogy egy elit-réteg vezesse és magának akarja megszerezni a vezetést. Éppen ezért gyűlöl mindent, ami elit, ami magasabb rendű nála, gyűlöli, tehát elsősorban a szellemet. Ez a tömeg eleve gyanakvással fogadna mindenkit, aki szabatos, világos, élvezetes stílusban tudja kifejezni magát. Ösztönösen ellenségének érzi az intellektuális embert, és ha valaha hatalomra kerül, ki fogja irtani. (…)
A XX. század nagy újítása az, hogy a tömeggel elhitették, hogy a szellem becsapta őket vagy nincs is, vagy ha van, nem ér sokat. A tömeg-ember megkönnyebbülve fellélegzik: „Ha csak műveletlennek kell lenni, azt én is tudok””

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„Íróként nem szabad ítélkezned. Meg kell értened.”

Ernest Hemingway (1899–1961) amerikai, irodalmi Nobel-díjas regényíró, novellista, újságíró

„Ha író akarsz lenni, akkor mindenekelőtt két dolgot kell tenned: sokat kell olvasnod és sokat kell írnod.”

Stephen King (1947) amerikai író

„Egy kis tehetség jó dolog, ha író akarsz lenni. De az egyetlen igazi követelmény az a képesség, hogy minden sebre emlékezni tudj.”

Stephen King (1947) amerikai író

„A leírás az író fantáziájában kezdődik, de az olvasónak kell befejeznie.”

Stephen King (1947) amerikai író

„A bolondoknak író embernek mindig biztos nagy a közönsége.”

Arthur Schopenhauer (1788–1860)

„Ha író akarsz lenni, írj.”

Epiktétosz (50–138) ókori görög filozófus

„Ne légy 'író'. Légy írás.”

William Faulkner (1897–1962)

„Rowling és Meyer is közvetlenül a fiatalokhoz szólnak. Az igazi különbség az, hogy Jo Rowling egy fantasztikus író, Stephenie Meyer pedig egy fabatkát sem tud írni. Nem túl jó.”

Stephen King (1947) amerikai író

„Hazám írói, keveset kell írni; tudósai, keveset olvasni, de jól emésztve.”

Fáy András (1786–1864) (1786-1864) magyar író, politikus, az MTA tagja, könyvtáros

„Nyuszika cigarettafüstben mogorva egyre
a másik Nyuszikát, (ki inkább krokodil csak!) nem méltatja kegyre.
Nyuszika (a többszörös néma) beszédesen hallgat,
én tehát nézhetem kis pókhálóit a falnak.
Nyuszika kirándult és nézi a Dunát,
mert unja a velem való dumát.
Nyuszika nézi szomorú szívvel a tájat,
nekem meg éppen semmise fájhat.
Nyuszika könyörtelen félelmetes bíró,
én meg egy picike se füle, se farka író.
Az élet szép azért mindazonáltal,
ha felkötni magát az ember átal.
Nyuszika csodálja: mily szép az a kert,
és én rímeket gyártok, nyakatekert.
Nyuszika kőszikla, szíve meg nem indul,
míg én itt hallgatok, bűnbánón a kíntúl.
Nyuszika, kérem a babaruhámat:
add vissza hát a másik Nyuszikának!
Sok-sok puszi:
küldi a Nyuszi.

A NYULAT BIZONYÁRA PÓTLÓ VÍGASZ-DAL

Nem Nyuszi-induló, csak vígasz-dal,
ha sokszor elolvasod, megvígasztal.
Ha Nyuszika Nyuszifül
soha sincsen egyedül.
Nyuszi-nyúl, Nyuszi-nyúl,
hogy is mondjam nyusziul:
nyuszi-tanya, piros szallag,
a jó Nyuszi vígan ballag,
mert hiszen, mivel ám:
ha holnap nem, ma talán
- piros szallag, nyuszi-tanya -
Tapsifül is jön majd haza.
Nyúl-nyúl, Nyuszi-nyúl
puszit küldök nyusziul
és egy nyuszit pusziul,
nyuszinyuszi Nyuszi Úr.”

Végh György (1919–1982) költő, író, műfordító, 1919-82

„A kreativitást nem lehet megtanítani, és azt sem, hogyan váljunk jó íróvá. De segíthetsz egy fiatal írónak felfedezni magában, hogy milyen író szeretne lenni.”

Mario Vargas Llosa (1936)

„Aki az igazságot akarja, az tudós lesz; aki szabadjára akarja engedni szubjektivitását, az író lesz; de mit tegyen az, aki a kettő között akar valamit?”

Robert Musil (1880–1942) osztrák író