Idézetek szándék-ről

„A kommunisták nem titkolják nézeteiket és szándékaikat. Nyíltan kijelentik, hogy céljaik csakis minden eddigi társadalmi rend erőszakos megdöntésével érhetők el. Reszkessenek az uralkodó osztályok egy kommunista forradalomtól. A proletárok e forradalomban csak láncaikat veszíthetik. Cserébe egy egész világot nyerhetnek.”

Karl Marx könyv Kommunista kiáltvány

„A tanács veszélyes ajándék, még akkor is, ha bölcsek adják bölcseknek, mert minden szándék rosszra fordulhat.”

John Ronald Reuel Tolkien (1892–1973) angol filológus, író, költő

„Az ember nem lehet annyira gyakorlatias, hogy mindent az eredmény alapján ítéljen meg; humánusabb a szándék alapján ítélkezni.”

Alekszandr Szolzsenyicin (1918–2008) orosz író

„A legapróbb kedvesség is többet ér, mint a legnagyobb szándék.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

„Ha legjobb szándékod ellenére hibázol, jusson eszedbe e mantra: "A múlt por."”

Srí Csinmoj (1931–2007) vaisnava szellemi vezető

„A viharokban és kalandokban rejtőző veszedelemnek rengeteg az árnyalata, és csak hébe-hóba fordul elő, hogy a jelenségek külső leplén érzékelhetően üt át a baljós erőszak, a gonosz szándék - az a meghatározhatatlan valami, ami megzavarja az ember eszét és összeszorítja a szívét, hogy tudja, érezze, a véletlenek kuszasága és az elemek dühe rosszakaratúan tör rá olyan erővel, amelyet már nincs hatalma kordában tartani, oly féktelen kegyetlenséggel, amely kitépi belőle a reményt és a félelmet, a fáradtság gyötrelmét és a pihenés utáni vágyat. Már csak törni, rombolni akar, megsemmisíteni mindezt, amit eddig látott, szeretett, élvezett vagy gyűlölt. Mindazt, ami drága és nélkülözhetetlen - a napfényt, a múlt emlékeit, a jövendőt -, az egész sokszínű világot el akarja törölni a szeme elől azzal az egyszerű megdöbbentő cselekedettel, hogy elrabolja tőle az életét.”

Joseph Conrad (1857–1924) lengyel születésű angol regényíró

„Valahányszor elindulsz otthonról, húzd be az állad, emeld fel a fejed, és szívd tele a tüdőd levegővel, idd be a napfényt, köszöntsd mosolyogva a barátaidat, és szívvel-lélekkel szoríts mindenkivel kezet. Ne félj attól, hogy félreértenek, és egy pillanatig se törődj az ellenségeiddel. Döntsd el határozottan, mi a szándékod, aztán pedig egyenesen törj a cél felé. Legyen szemed előtt a magasztos cél, amit kitűztél magad elé - és akkor egy idő múlva észreveszed, hogy öntudatlanul is megragadod azokat a lehetőségeket, amelyek vágyaid teljesüléséhez szükségesek, ugyanúgy, ahogy a korallállatka kiválasztja a tenger habjaiból mindazt, amire szüksége van. Képzeld önmagadat annak a tehetséges, komoly, hasznos embernek, aki lenni akarsz, és ez a gondolat óráról órára jobban átalakít majd, hogy saját eszményedet megközelítsd.”

Elbert Hubbard (1856–1915)

„A Forsyte Saga kétségkívül nagyszabású alkotás, már csak terjedelménél és szándékánál fogva is. De amikor teljes terjedelmében megjelent, már enyhén muzeális jellege volt. Egy éppen letűnt kort írt meg, egy éppen letűnt kor eszközeivel. … Amit Galsworthy szatírának szánt, ma már idillnek hat. … A Forsyte Saga az elmúló regényírói módszerből azt tartja meg, ami unalmas, és ebből a szempontból mindenesetre csúcsteljesítményt, betetőzést jelent.”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„Ismerünk embereket akik fölöttébb hitbuzgóknak látszanak ugyan, de a legalapvetőbb emberi érzelmek is hiányoznak belőlük, és szerfelett erkölcstelenek és romlottak. Mások viszont, akik ügyet sem vetnek a vallásra, és akiket egyszerűen ateistáknak tekintenek, az erkölcs törvényei szerint élnek, cselekedeteiket az emberi szeretete és a jó szándék hatja át.”

Anthony Ashley-Cooper, Shaftesbury harmadik grófja (1671–1713)

„Embert ölni bizonyára élvezetes és szükséges, de közel sem egyszerű. Emberek nagyobb csoportját pedig különösen veszélyes és komplikált megölni. A tömeges tarkónlövésnek például szinte csak hátránya van. Először is lassú, még akkor is lassú, ha egyszerre többen végzik. Másodszor, túl nagy felbolydulás kíséri. A kivégzésre várakozó csoportokat a kivégzés helyszínén ugyanis nem lehet úgy elkülöníteni, hogy a kirendelt őrszemélyzet féken tudja tartani őket. A folyamatos lövöldözés a tömeget pánikba ejti, ami nemcsak az akció sikerét, hanem az őrszemélyzet testi épségét is erősen veszélyezteti. Az is csak növeli a bajt, ha a csillapítás szándékával lőnek bele a tömegbe. Ilyenkor a tömeg végképp megvadul. Nem beszélve a tömeges tarkónlövés harmadik és legsúlyosabb hátrányáról, a kicsit is elvétett lövésről. Az elvétett lövések miatt a kivégzőt tetőtől talpig lespricceli az agyvelő.”

Nádas Péter (1942) magyar író, drámaíró, esszéista, fotóriporter, újságíró, a DIA alapító tagja

„A történelem kegyes lesz hozzám, mert szándékomban áll átírni.”

Sir Winston Churchill (1874–1965) Az Egyesült királyság miniszterelnöke a II. világháború alatt

„Ritka az olyan ember, aki a jövendőt merő kíváncsiságból, minden erkölcsi célzat vagy optimista szándék nélkül igyekezett kifürkészni”

Anatole France (1844–1924)

„Sosem rejtettem el valós szándékaimat a választók elől. (Magyar Hírlap interjú, 2006. szeptember 27.)”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

„Az együtt tanácskozók főbb jellembéli vonásai legyenek: a szándék tisztasága, a szellem ragyogása, a földi hívságok elvetése és csak az Úrra való figyelés, vonzódás az Ő mennyei illataihoz, alázat és szerénység a nehézségek közepette és szolgálat az Ő fenséges küszöbe előtt.”

Abdolbahá (1844–1921)

„Az emberek cselekedeteinek csakis a szándék szabja meg az érdemét, s az önzetlenség teszi tökéletessé.”

Jean de La Bruyère (1645–1696)

„…demokrácia és plutokrácia egyjelentésűek. Úgy viszonyulnak egymáshoz, mint szándék a valósághoz, elmélet a gyakorlathoz, ismeret az eredményhez. A kétségbeesett harcban, amelyet a világmegváltók és a szabadság megszállottjai a pénz hatalma ellen is folytatnak, az a tragikomikus, hogy ezzel éppen a pénz hatalmát erősítik … a közvélemény szabadságához valójában hozzátartozik e vélemény kidolgozása is, ami pénzt igényel, a sajtószabadsághoz a sajtó tulajdona, ami szintén pénzkérdés, és a választójoghoz a választási harc, amely mindig is a pénzt biztosítók igényeihez fog alkalmazkodni …”

Oswald Spengler (1880–1936)

„Azok a ruhák, amelyeket megvettél, hozzád tartoznak, a részeid, és különleges pillanatokat képviselnek. Olyan pillanatokat, amikor azzal a szándékkal indultál el otthonról, hogy megajándékozod magad, mert elégedett voltál a világgal. Olyan pillanatokat, amikor valaki megbántott, és ezzel akartál vigasztalódni. Olyan pillanatokat, amikor úgy érezted, meg kell változtatnod az életed. A ruhák mindig érzelmet változtatnak anyaggá.”

Paulo Coelho (1947)

„Szerintem az embernek az a végső célja, hogy kifejezze önmagát, kifejezze oly teljesen, amennyire csak szándékainak megfelelően lehetséges. Keresheti ezt akár a Teremtőhöz, akár a Természethez fűző harmóniában és egyesülésben, de a cél csak akkor jó, ha az egyéniségnek leginkább megfelelő hosszú- és rövidtávú törekvések, a magvető igyekvő fáradsága és az arató öröme kiegyensúlyozódnak benne.”

Selye János (1907–1982) osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus

„Aki vallást alapít, nem tudja, mit cselekszik… Az effajta intézmények rendszerint nem sokáig felelnek meg alapítójuk szándékának; sőt megesik olykor, hogy annak homlokegyenest ellenkezőjévé válnak.”

Anatole France (1844–1924)

„A tettek jutalma a szándéktól függ, és minden ember a szándékai alapján kap jutalmat.”

Mohamed (570–632) Arab politikai vezető és az iszlám alapítója

„Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fõvárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.”

Nagy Imre (1896–1958) magyar kommunista politikus, gazdaságpolitikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, 1896-1958

„Menj tovább. Akkor is, ha már nem vagy biztos magadban, menj tovább: Isten szándékai kifürkészhetetlenek, és az út sokszor csak akkor rajzolódik ki előttünk, amikor elindulunk.”

Paulo Coelho (1947)

„… a jó szándéknak már a kimondása is nehézzé, sőt nagyobbrészt lehetetlenné teszi a végrehajtását.”

Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828–1910)

„Ha a jogbitorlás és a visszaélések célja a zsarnoki hatalom megszerzése, s eme szándék a nép számára nyilvánvalóvá válik, a népnek joga és kötelessége az ilyen uralmat lerázni és sorsát, biztonságát jobb őrökre bízni.”

Thomas Jefferson (1743–1826) amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok 3. elnöke (1801-1809)

„… a hamis szándék néha az igazság, sőt a vallás leplével álcázza magát.”

Charles Dickens (1812–1870) angol író

„A siker első alapköve a szándék állhatatossága.”

Napoleon Hill (1883–1970)

„Csalódás azt hinni, hogy csak a heves szenvedélyek – mint például a becsvágy és a szerelem – tudnak diadalmaskodni a többieken. A lustaság, akármily ernyedt is, gyakran úrrá lesz rajtuk: hatalmat bitorol az élet minden szándéka és minden cselekedete fölött, észrevétlenül lerombolja és elfogyasztja a szenvedélyeket s az erényeket.”

Rochefoucauld (1613–1680)

„Rossz szándékkal mondott igazság, Többet árt, mint bármely hazugság.”

William Blake (1757–1827) angol költő, festő, grafikus és nyomdász

„Szabad az, aki úgy él, ahogy akar, akit sem kényszeríteni, sem akadályozni, sem erőszakolni nem lehet; akinek szándékait semmi sem keresztezi, vágyai célt érnek, ellenszenve miatt nem vár rá veszély.”

Epiktétosz (50–138) ókori görög filozófus

„A paraszti sors legnagyobbjaink tematikájának legfontosabb része volt, és a parasztsorssal való mélységes együttérzés váltotta ki a magyar irodalom érzelmi szempontból legmegrázóbb alkotásait, Tiborc alakját, Eötvös regényeit, Petőfi szabadságverseinek a pátoszát. Csak a millenium körüli évek, a magyar szellemi életnek ezek a legsötétebb évei feledkeznek bele a parasztság sorsát meghamisító, bársonyruhás népszínműfajta eldorádós és hazug álmaiba. (…)
A nép sorsával való együttérzés, a nép helyzeténjavítani akaró szándék nem irodalom, hanem szociális és politikai mozzanat. Ez a mozzanat megnyilatkozik az irodalomban, sőt annak egyik legfontosabb ihletõje talán - de ez nem jelenti azt, hogy maga a nép ihleti és termi ezt az irodalmat. Ez olyan összezavarása a fogalmaknak, mintha valaki azt mondaná, hogy a Zalán futását a Honfoglalás hozta létre.”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„Amikor valamilyen nagyszerű szándék, valami rendkívüli projekt inspirál, minden gondolat között megszakad a kötelék: Az elméd meghaladja a korlátokat, a tudatod minden irányban tágul, és egy új, nagyszerű és csodálatos világban találod magad. A szunnyadó erők, képességek és tehetségek életre kelnek, és felfedezed, hogy messze nagyobb ember vagy, mint amilyenről valaha is álmodtál.”

Patandzsali (-200–-150 i.e.)

„A legtöbb ember nem azzal a szándékkal hallgat, hogy megértse, hanem azzal a szándékkal, hogy válaszoljon.”

Stephen R. Covey (1932–2012)

„A siker titka a szándék állhatatossága.”

Benjamin Disraeli (1804–1881)

„A szándékunk teremti meg a valóságunkat.”

Wayne W. Dyer (1940–2015) amerikai író, motivációs előadó

„A legkisebb tett is jobb, mint a legnagyobb szándék.”

John Burroughs (1837–1921)

„A haraghoz való ragaszkodás olyan, mintha egy forró szenet ragadnál meg azzal a szándékkal, hogy valaki másra dobd; te vagy az, aki megégeted magad.”

Buddha (-563–-483 i.e.) ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja

„Az ember csak beszél, de nem mindig cselekszik,
Gyakran hosszú az út a szándéktól a tettig.”

Molière könyv Tartuffe

„A világban lévő gonoszság mindig tudatlanságból ered, és a jó szándék éppúgy árthat, mint a rosszindulat, ha hiányzik belőle a megértés.”

Albert Camus (1913–1960) francia író, újságíró, filozófus

„Mivel szándékod, égő égi fényed,
A teremtő erőnek tiszta társa,
Mit épen őriz önmagába zárva,
Ott, hova rontás soha be se téved;

Tán ez a vágy, mely mindig tenni késztet,
Mely soha nem csitul, csak: nől a láza,
Akár a szerelmesek lángolása,
Járrult hozzá, hogy megfessék e képet.

Ezt gondolván, Uram, itt küldöm, íme,
Anyád, szelíd szolgálód új alakban,
A legnagyszerűbb szobrász alkotását;

Könyörgünk hát, ne lelj hibára abban,
Mi igyekezett, hogy megközelítse
Ihleted kis részét, csekélyke mását.”

Vittoria Colonna (1490–1547)

„Nem lehet tervezni szerelmet vagy halált, vagy harcot, sem semmi mást. Az egyenlet így szól: Ember plusz Szándék egyenlő Véletlen. Ezt viszont nem lehet elhinni. Tervnek igenis kell lennie valahol, csak bölcsen álcázva, ahogy a jó drámaíró álcázza a cselekményt. A halál pillanatában az ember talán már átlát mindent, s azt mondja akkor: ó, most már értem, miért lépett be az a figura annak idején az első felvonásban.”

Irwin Shaw (1913–1984)

„Amikor ma egy írásból a bizonyosság hangját halljuk ki, hajlamosak vagyunk gyanakvással fogadni, és okkal. Megérezzük benne a tudatlanságot, a propagandát, vagy a szándékot, hogy elhitessék velünk: a világ egyszerűbb annál, mint amilyen.”

Irwin Shaw (1913–1984)