Idézetek közönség-ről

„[Gyurcsány az MSZP-hez:] Nem kell állandó bekiabálásokkal fellármázni a közönséget: "Csak a kezét nézzétek!" Tudjuk, hogy csal. Erre számítottunk. Inkább csendben, nyugodtan tessék új produkciót tanulni, hogy majd az is sorra kerülhessen. Belátom, ez nehezebb, mint kiabálni. De nem baj. Van még majdnem négy év. Vagy talán nyolc? Ne higgyétek, hogy ráértek.”

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

„Vannak művek, amelyeket közönségük teremt. S vannak mások, amelyek megteremtik a maguk közönségét. Amazok az átlagos, természetes fogékonyság szükségleteinek felelnek meg. Emezek mesterséges szükségleteket hoznak létre, s egyszersmind ki is elégítik őket.”

Paul Valéry (1871–1945)

„Az olvasók hűségével semmilyen más művészet közönsége nem veheti fel a versenyt.”

Stephen King könyv Tóparti kísértetek

„Véleményem szerint, Fichte, Schelling és Hegel nem filozófusok, mert hiányzik belőlük ennek első kelléke: komolyság és becsületesség a kutatásban. Puszta szofisták ők: látszani akartak valaminek, nem lenni, s nem az igazságot keresték, hanem saját javukat és előmenetüket a világban…ezzel szemben kitűntek egy dologban, abban a művészetükben, hogy elkápráztassák a közönséget s magukat olyasmi gyanánt érvényesítsék, amik nem voltak; mindehhez kétségkívül tehetség kell, csak nem filozófiai. Hogy ellenben a filozófiában semmi valódit alkotni nem tudtak, -végső alapon azon múlott, hogy értelmük nem vált szabaddá, hanem szolgálatában maradt az akaratnak.”

Arthur Schopenhauer (1788–1860)

„Ha mindent szabad, művész és közönség egyaránt unatkozni fog.”

Henry Moore (1898–1986)

„A közönség, a jó hipnotizőr hatása alatt, könnyen issza isteni bornak a vízvezeték levét – ellenben elég nehezen tanulja meg, hogy e folyadék hidrogénből és oxigénből áll. S ha meg is tanulja: nem örül e felfedezésnek. Sokkal jobban örül annak, ha bornak hiheti. (II./208. o.)”

Bálint György (1906–1943) magyar író, újságíró, kritikus, műfordító

„Olvasám az ujságokban a hivatalos jelentést, hogy a magyar tudós társaság engem is megválasztott levelező tagjának. Ezen új rang nagyon genieroz. Ugy tetszik, mintha boldog magányomból kihurcolnának egy zajgó sokaság közé, hol ujjal fognak mutatni: "Íme a tudós!" Szegénységem büszkesége meg van alázva. A céhot és monopóliumot minden nemben utálom, s íme, nekem is céhbeli tagnak kell lennem! Nem tudom kimagyarázni, miért van terhemre nekem ez a megtiszteltetés. Úgy tetszik, hogy ez által leköteleztetik az ember a közvéleménynek s jusst ád a közönségnek tudós várakozásra. Minden fény és kijelentés ellensége a csendes örömeknek. [ … ] Ha el nem fogadom, hihetőleg gorombaságnak s kevélységnek veszik a választók s tudós bolondnak fognak tartani.”

Bölöni Farkas Sándor (1795–1842) erdélyi író, műfordító, utazó, felfedező, művelődésszervező, az MTA tagja

„Az egyik, amitől a legjobban félek, az az, hogy hülyét csinálok magamból a közönség előtt. Kínos pillanat. Azt hiszem, ez a nyitva felejtett slicc-fóbia. A legnagyobb félelem szerintem a jövő ismerete.”

Alfred Hitchcock (1899–1980) angol filmrendező, forgatókönyvíró és producer

„Városi közönségünk oláh eredetűnek tartja a húzásos varrást … Etnográfusainknak talán nincs is véleményük a dologról, vagy ha van, az megegyezik a laikusokével.”

Lükő Gábor (1909–2001) magyar néprajzkutató, szociálpszichológus

„…a’ czél a’ lévén, hogy mind a’ Görög, mind a’ Deák Classicusok lassan lassan magyar-ra, és tiszta jo magyarsággal fordittassanak: hogy ebben az ember példáját adja a’ szép és jó forditásnak és a’ közönséggel azokat előre is megizeltesse, nem árt mindenikből probát tenni rendibe.”

Aranka György (1737–1817) magyar író, költő, tudományszervező, nyelvész, műfordító

„Írók, zeneszerzők, színészek roppant tömege kapott foglalkozást, de a kabaré nemcsak az ő számukra lett a magasabb rendű fejlődés iskolája, hanem a közönség is megszokta, hogy itt találkozik először azokkal az újszerű próbálkozásokkal, amelyeknek végső kiteljesülését a nagyobb színpadoktól várhatta.”

Nagy Endre (1877–1938) magyar újságíró, író, konferanszié, kabaréigazgató

„Ó, Közönség, ne érd be szürke estéidet szórakoztatásul a színházzal. Kérj, követelj többet tőle Nem hiába teszed, meglátod. S ne törődj annyira a színész magánéletével!”

Tolnay Klári (1914–1998) magyar színésznő

„Minden irodalomnak hatása nemcsak az egyes művek becsétől, hanem azoknak számától is függ. Valamint eledeleinkben nemcsak a tápanyag, de egy bizonyos mennyiség is kívántatik, s elvesznénk, ha csak étkeinknek kémiai extraktusát kapnók ebédre, úgy van az elménk táplálékával is, s nagyon csalódik, ki a sok középszerűt, mi napjainkban minden irodalomban megjelenik, haszontalannak gondolja. Egy palack tokaji a hozzáértő előtt egy akó kerti bornál többet érhet, de a közönségre nézve az utóbbi mégis hasznosabb, s pedig azért, mert amaz csak néhány magasabb ízlésűeknek, ez sokaknak ad élvezetet. Valamint a játékosnak, ki mindenét elvesztette, semmi sem fáj inkább azon gondolatnál, hogy más kártyákra vagy számokra rakva tételét, mennyit nyerhetett volna, úgy veszteségeink után semmi nem gyötör inkább, mint midőn eszünkbe jut, hogy minden szenvedéseink oka csak az, mert a szerencsét nem kerestük ott, hol az számunkra feltalálható volt.”

Eötvös József (1813–1871) magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő

„A köztudat mindennek bírája. Az összegyűlt népben hatalom rejlik. A tudatlan közönség felér a lángésszel. Vajon miért? Mert a lángész megsejti a köztudat titkát.”

Alfred de Vigny (1797–1863) francia költő, író és drámaíró

„A színház sokkal magasabb rendű művészet, mint a film, és mindig az is marad. Ez nagyon könnyen érthető. a színész sokkal szívesebben játszik közönség előtt, ahol tudja előre, hogy melyik mondat után jön taps vagy nevetés, mint filmfelvevő előtt, ahol csak a rendező bólint egyet esetleg.”

Tolnay Klári (1914–1998) magyar színésznő

„Nagy Endre egy helyütt leírja könyvében a nagyérdemű közönséget úgy, hogy ki is mondja rá a szentenciát: ha emberek tömegben vannak, akkor csőcselékké válnak, akár selyem ingmell és brilliáns butón legyen rajtok, akár condra. Mindegy!”

Tersánszky Józsi Jenő (1888–1969) magyar író, újságíró, a DIA tagja

„Táborelvű a magyar sajtószerkezet, a közönséget csak a bulvár érdekli, a sajtótól pedig saját előítéleteinek visszaigazolását várja, az érdemi vitára nincs lehetőség, de igény sincs rá.”

Tölgyessy Péter (1957)

„Abban a különös helyzetben vagyok, hogy történelmet írhatok egy olyan műfajról, melynek születésénél is tanúskodtam. Ez a műfaj megszületett, kivirágzott, termő magját szétszórta, aztán kivénült, elhalt, és életének tömérdek szemtanúját erejének teljességében hagyta hátra. Maga a kabaré már rég nincs meg, az új kor ízlése még a nyomát is eltakarta, de bizonyára Önök közt is sokan akadnak, akik jelen voltak azon a bizonyos, nevezetes estén, amelyen váratlanul, meglepetésként toppant először a közönség elé. Egy kurta emberöltő töredéke elég volt hozzá, hogy életpályáját lefussa, a születéstôl a halálig.”

Nagy Endre (1877–1938) magyar újságíró, író, konferanszié, kabaréigazgató

„A közönség nem ismer magasabb értéket; de a tehetség azonnal felismeri a zsenit.”

Conan Doyle (1859–1930) skót író

„Büszke vagy a fájdalmadra? Nagynak és tragikusnak tűnsz tőled? Nos, gondold át. Lehet, hogy csak a nagy színpadon játszol egy szerepet és magad vagy a közönség.”

John Steinbeck (1902–1968) amerikai író

„A bolondoknak író embernek mindig biztos nagy a közönsége.”

Arthur Schopenhauer (1788–1860)

„A bölcsesség megértéséhez bölcsesség kell: a zene semmit sem ér, ha a közönség süket.”

Walter Lippmann (1889–1974)

„A bölcsesség szélsőséges határa - ezt nevezi a közönség őrültségnek.”

Jean Cocteau (1889–1963) francia író, festő, filmrendező

„Tudtam, hogy a közönséghez és a világba tartozom, de nem azért, mert tehetséges vagy akár szép vagyok, hanem mert soha nem tartoztam semmihez vagy senkihez.”

Marilyn Monroe (1926–1962) amerikai színész, fotómodell, énekesnő

„Ismerem ezt az egészet. Nagyon tisztában vagyok a prioritásaimmal, mint szórakoztatóművész. Azt akarom, hogy a közönség jól érezze magát, amikor engem néz. Ezért fizetnek nekem. Miért kellene bármi mást eladnom?”

Sáhruh Khán (1965)

„Azok a percek, amikor a színpadon vagyok, a legjobbak! Ott lenni és nézni a közönséget, látni az arcukat, hallani, ahogy éneklik a dalok pozitív szavait.”

Miley Cyrus (1992) amerikai színész és énekes