Idézetek igény-ről

Idézetek gyűjteménye a igény, emberek, ember, idő témáról .

Idézetek igény-ről

„Hiba volt az is, hogy a vezető magyar politikusok legtöbbje csak felületesen vagy egyáltalán nem ismerte Lenin és Sztálin legfontosabb műveit és az orosz bolsevizmus arcát: tetteit, célkitűzéseit, gyakorlatát. E tekintetben mindig hiányoltam – a Horthy-korszakban is – a felvilágosító munkát. Ami volt, az hézagos és fogyatékos volt, s majdnem teljesen megszűnt, hivatalos vonalon, a Bethlen- kezdeményezte kereskedelmi kapcsolatok után. Engem első fogságom emléke állandóan hajtott a bolsevizmus könyörtelen módszereinek elemzésére, ideológiájának – amennyire lehetett – maradéktalan megismerésére. Nem szűntem meg tüzetesen tanulmányozni Róma eligazításait sem, ugyanakkor elmélyedtem a materializmus bölcseletében és tulajdonképpen már 1917 óta igyekeztem elolvasni azokat a kritikai-ismertető műveket, amelyeket itthon és külföldön az orosz forradalom kezdetéről s későbbi étapjairól, terjedéséről felhajtani tudtam. Tanulmányaim és megfigyeléseim alapján tudtam, hogy a marxizmus olyan világnézeti, ideológiai irányzat, mely eszmeileg céltudatosan is ateista, gyakorlati módszereiben vallás- és egyházromboló, uralmának a világra való kiterjesztését könyörtelenséggel hajtja végre s a szelíd képmutatástól kezdve a leggonoszabb terroreszközöket is hajlandó igénybe venni. Évtizedekkel ezelőtt írtam „Az édesanya” című könyvemben a bolsevizmusról az alábbi sorokat: »Lenin írja Gorkijhoz: Minden isteneszme kimondhatatlan aljasság, és tulajdonképpen legundorítóbb leköpése önmagunknak. – Lenin nyíltan bevallotta, hogy programjuk szükségszerűen magában foglalja az istentelenség terjesztését. Ahogy az egyén, a magántulajdon fogalmát kiirtották, átgyúrják a családot és a házasságot is… Oroszországban kiirtották az ellenzéket, de a kulákokat (földmíveseket) is; behozták a rabszolgaságot. Emberi vágóhidak, tömegmészárlások fölött, vér- és könnyfolyamok, rémület és átokóceán hömpölygő hullámain uralkodik egy fej: a diktátoré. Remeg ő, remegnek tőle és ő állandósítja a vérfolyamot a bűn és bűnhődés földjén. Egy nép hangtalan átka övezi…«”

Mindszenty József (1892–1975) Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros

Könyvek, Világ, Hiba, Család

„Az egyház mindig és mindenütt igénybe veheti a jogot, hogy a politikai jelenségek felett is ítéletet mondjon, amikor a személyes szabadságjogok és a lelkek üdve ezt megköveteli. Bármit mondok is, a jelenlegi rezsim azt fogja mondani: ez politika … Ha csak a tízparancsolatot említem, a rezsim máris találva érzi magát. Neki már az is politika, ha azt mondom: »Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj!«, ha azt mondom: »Ne ölj!«, a rezsim mindjárt magára veszi. Ugyanez a helyzet, ha kimondom, hogy »Ne lopj!«”

Mindszenty József (1892–1975) Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros

Ez is érinti őket, bár ők nem lopnak, csak „elkonfiskálnak” ....

„Az ember tevékenységét a boldogságkeresés uralja. A boldogság viszont lényegében beteljesülés, olyan állapot, amelyben minden igény, akár anyagi, akár szellemi, kielégítést nyer. Az öröm nem más, mint egy igény kielégítése, és nagy igények nélkül nagy örömök sem létezhetnek. A képességekkel együtt jár a képességek felhasználására való igény.”

Szent-Györgyi Albert (1893–1986) Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus

Emberek, Öröm, boldogság

„Csak azok az emberek szenvedhetnek nagy bánatot, akik képesek erősen szeretni, és ugyanakkor a szeretet iránti igény a szomorúságuk elnyomására és a sebeik gyógyítására is szolgál.”

Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828–1910)

Emberek, Erős, Szomorúság, Szeretet

„Az irodalom folyton megújul, mint a fa tavasszal, de az irodalom tavaszai nem évenként köszöntenek be. Az új irányok újszerűsége többnyire csak abban áll, hogy egy közös cél érdekében küzdő írók már előbb is felhasznált, de nem túlságosan kiélezett technikai eszközöket fokozottabb mértékben vesznek igénybe.”

Szabó Lőrinc (1900–1957) magyar költő, műfordító

Emlékezések és publicisztikai írások

Tavaszi, Fa, Irodalom

„Ha mindazok, akiknek semmijük sincs, nem kérnének semmi többet, könnyű lenne mindenki igényét kielégíteni.”

Coluche (1944–1986) francia színész, humorista

Neki tulajdonított idézetek

„A Természettudományi Társulat kebelében működő Csillagászati Szakosztály elhatározta, hogy szervezetét műkedvelő csillagászati alosztállyal kibővíti. Ezáltal a Szakosztály a jövőben még teljesebb szakmunkát folytathat, a műkedvelői alosztály pedig teljesen a csillagászat barátainak, a műkedvelők igényeinek kielégítését szolgálhatja. A műkedvelő alosztály nem csupán azok egyesülése kíván lenni, akiknek már bizonyos mértékű előképzettségük és távcsövük van, hanem mindazoké, akikben érdeklődés él a csillagászat iránt. Arra törekszünk, hogy mindenki számára hozzáférhetővé és érthetővé tegyük a csillagvilág szépségeit. Szolgálatára óhajtunk állni éppen úgy azoknak, akik az égbolt puszta szemlélésében találnak gyönyörűséget, mint azoknak, akik a tudomány számára is hasznos megfigyeléseket kívánnak végezni.”

Kulin György (1905–1989) magyar csillagász

Az 1943 decemberében megfogalmazott, valamint 1944 januárjában közzétett híres Felhívás a csillagászat barátaihoz című proklamációjában. <br class="br">Forrás: Kulin György emlékoldal - 60 éve alakult meg a Természettudományi Társulat Műkedvelő Csillagászati Alosztálya http://kulin.mcse.hu/irasok_kulin_gyorgyrol/60_eve_alakult_tit_2.html

Jövő, Tudomány, Szépség, Élet

„Világos, hogy mindig mindenki jobban akar élni. De arról a kérdésről, hogy ez lehetséges-e, nem lehet pártpolitikai vagy gazdaságszervezési igények szerint, pusztán a demokratikus választási elv alapján dönteni. Ezek geológiai, ökológiai és nem utolsósorban antropológiai kérdések, amelyeket csak akkor lehetne demokratikus viták és döntések tárgyává tenni, ha ezzel egy időben a matematika, a kémia és a fizika kérdéseiről is mindenki a saját ízlése szerint vélekedhetne vagy dönthetne.”

Nádas Péter (1942) magyar író, drámaíró, esszéista, fotóriporter, újságíró, a DIA alapító tagja

Boldogságról és boldogulásról

Matematika, Döntés, Akarat, Idő

„Milyen lehet olyan környezetben élni, ahol befogad egy kultúra, ahol igényt tartanak a létezésemre? Egyszer mégiscsak ki kellene próbálni.”

Kertész Imre (1929–2016) magyar író, műfordító

reakciója a „kétségbeesett magyar ideológiára”

„A metafizikusok zeneileg tehetségtelen muzsikusok. Ehelyett erõsen vonzódnak a teoretikus közegben végzett munkához, a fogalmak és gondolatok összekapcsolásához. De ezt a hajlandóságukat nem a tudomány területén váltják tettekre, másrészt pedig kifejezési igényüket nem a művészetben elégítik ki, összekeverik a két dolgot, és olyan produkcióval állnak elõ, amely semmi a megismerés, és elégtelen az életérzés vonatkozásában.”

Rudolf Carnap (1891–1970)

Forrással ellátott idézetei, A Metafizika Kiküszöbölése a Nyelv Logikai Elemzésén Keresztül http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/carnap.htm

Tudomány

„…demokrácia és plutokrácia egyjelentésűek. Úgy viszonyulnak egymáshoz, mint szándék a valósághoz, elmélet a gyakorlathoz, ismeret az eredményhez. A kétségbeesett harcban, amelyet a világmegváltók és a szabadság megszállottjai a pénz hatalma ellen is folytatnak, az a tragikomikus, hogy ezzel éppen a pénz hatalmát erősítik … a közvélemény szabadságához valójában hozzátartozik e vélemény kidolgozása is, ami pénzt igényel, a sajtószabadsághoz a sajtó tulajdona, ami szintén pénzkérdés, és a választójoghoz a választási harc, amely mindig is a pénzt biztosítók igényeihez fog alkalmazkodni …”

Oswald Spengler (1880–1936)

Demokrácia, Pénz, Valóság, Szabadság

„A halottaknak már csak egy igényük van: a részvét.”

Móricz Zsigmond (1879–1942) magyar író, újságíró, szerkesztő

„Az értelem előírása, vagy általános szabálya, hogy mindenki békére törekedjék, ameddig annak elérésére reménye van, ha pedig erre nincs többé reménye, a háború minden eszközét és előnyét igénybe veheti és felhasználhatja.”

Thomas Hobbes (1588–1679) angol filozófus

Remény, Háború, Béke

„A megelégedettséghez nem elég az anyagi igények csökkentése. Ha békében akarunk élni, szellemi igényeinket is csökkenteni kell.”

Akutagava Rjúnoszuke (1892–1927) japán költő, író

Híres idézetei

Akarat, Béke

„Ez mindig így van: semmi sem megy úgy, ahogy kellene, száz, ezer, tízezer vágyunk, reménykedésünk dugába dől; de az az egy, legfeljebb két legeslegfontosabb dolog, ami nélkül nem lenne élete az embernek, az végül mégis sikerül. Csak úgy mellékesen, természetesen. Hálára sem tart igényt a sors.”

Ottlik Géza (1912–1990) magyar író, műfordító

életkor, Hála, Siker, Sors

„Az igény valóságot szül. A dolgok megvalósulásának az a kezdete, ha makacsul rájuk gondolunk.”

Popper Péter (1933–2010) magyar pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár

Valóság

„Gondold csak el: ha megajándékoznak egy órával, kis virágzó pokollal ajándékoznak meg, rózsabilinccsel, aranyozott veremmel. Nem csupán az órát ajándékozzák neked, hogy Isten éltessen, és reméljük, hogy sokáig hordod majd, mert kitűnő márkájú, svájci, rubinköves; nem csupán ezt a parányi krampácsolót ajándékozzák neked, amelyet a csuklódra kötözve sétáltatsz magaddal. Megajándékoznak - nem is tudják, és ez a szörnyű, hogy nem is tudják -, megajándékoznak egy újabb, törékeny és kétes részecskével, valamivel, ami a tiéd, de nem a testedből való, hanem szíjjal kell odakötözni a testedhez, hogy ott lógjon a csuklódon, mint kétségbeesett karocska. Megajándékoznak azzal a feladattal, hogy naponta felhúzd, a felhúzás kötelességével, mert csak így maradhat óra az óra; megajándékoznak a kényszerrel, hogy a pontos időt figyeld az ékszerboltok kirakatában, hogy meghallgasd a rádióban, hogy rendszeresen igénybe vedd a telefonközpont pontosidő-szolgáltatását. Megajándékoznak a félelemmel, hogy elveszted, hogy ellopják, hogy leejted a földre és összetörik. Megajándékoznak a márkájával, a bizonyossággal, hogy ez jobb márka, mint a többi, megajándékoznak a hajlammal, hogy összehasonlítsd az órát a többi órával. Nem téged ajándékoznak meg az órával, hanem téged ajándékoznak el, téged ajánlanak fel az óra születésnapjára.”

Julio Cortázar (1914–1984)

Születésnap, Félelem, Idő, Pokol

„Azt mondják, semmilyen faji megkülönböztetést nem alkalmaznak a repülőtéren, de ez nem igaz. Ha a vezetékneved Muhammad, és a keresztneved nem Ali, akkor egy kicsit több időt vesz igénybe a beszállás.”

Jay Leno (1950) amerikai humorista

Neki tulajdonított idézetek

Idő

„Elfogadom azt a nézetet (amit már az igazság klasszikus vagy korrespondencia elmélete is magába foglalt), hogy akkor és csak akkor tekinthetünk egy tényállást "valóságosnak", ha az ezt leíró kijelentés igaz. Súlyos tévedés volna azonban ebből arra következtetni, hogy egy elmélet bizonytalansága, azaz hipotetikus vagy sejtésszerű jellege bármilyen értelemben csökkentené azt az igényt, hogy valamit valóságosat írjon le.”

Karl Popper (1902–1994)

Három nézet az emberi tudásról http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/Popper.htm

Igazság

„A logisztika dolga, hogy a hadsereget zsolddal ellássa, a feladatnak megfelelően felfegyverezze és elossza, védelmi és harci eszközökkel felszerelje a hadművelet minden igénye szerint, időben és jól.”

VI. Leó bizánci császár

A háború művészetének összefoglaló magyarázata című művében

Feladatok, Idő, Harc

„Táborelvű a magyar sajtószerkezet, a közönséget csak a bulvár érdekli, a sajtótól pedig saját előítéleteinek visszaigazolását várja, az érdemi vitára nincs lehetőség, de igény sincs rá.”

Tölgyessy Péter (1957)

A 168 órából

„Fontos megértenünk, hogy egy modell felfedezésének csak esztétikai, didaktikai, vagy, legjobb esetben, heurisztikus értéke van, de egyáltalán nem lényeges a szóban forgó elmélet sikeres alkalmazásához. Ahogyan a fizika fejlõdése elvezetett az általános relativitáselmélethez, majd a kvantummechanikához, beleértve a hullámfüggvényt, a "szemléletesség" igénye egyre kevésbé és kevésbé volt kielégíthetõ. Sokan, köztük fizikusok is, sajnálkoznak és csalódottak emiatt. Egyesek, különösen a filozófusok, egészen odáig mennek, hogy azt állítják: ezek a modern elméletek, mivel nem tehetõk szemléletessé, egyáltalán nem is a természetrõl szóló elméletek, hanem "pusztán formalisztikus konstrukciók", "puszta kalkulusok."”

Rudolf Carnap (1891–1970)

Ez a fizikai elméletek feladatának alapvetõ félreértése. <br class="br">Forrással ellátott idézetei, Az Elmélet, Mint Részlegesen Interpretált Formális Rendszer http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/Carnap31.htm

Feladatok