Idézetek beszéd-ről

„De ha a gondolat elrontja a beszédet, akkor a beszéd megronthatja a gondolatot is.”

George Orwell (1903–1950) angol író, kritikus, újságíró

„A „nyugati kultúra” kissé lógott rajtunk, mint frakk a négeren. Idegeink bűntudatosan lázadoztak. A kapuban gyanítani kezdtük, hogy a „Nyugat”valami más is, mint Anatole France művei, meglehetősen rossz magyar fordításban, Ady párizsi benyomásai, francia divatlapok és bajuszpedrők, történelmi leckék az iskolában s rosszul kiejtett francia szavak, melyeket oly hatásosan lehetett elhelyezni a köznapi beszédben. Kezdtük sejteni – inkább csak légköri benyomás volt ez ott, a belga-német határon! –, hogy polgárnak lenni, a szó nyugati értelmében más, mint polgárnak lenni odahaza; nemcsak a négy szoba teszi meg a gőzfűtés, a cselédek, Goethe összes művei a könyvszekrényben meg a finom úri társaság”

Márai Sándor (1900–1989) magyar író, költő, újságíró

„Elvtársak, ahhoz, hogy egy pohár vizet beszéddel fel lehessen melegíteni, halk beszéd esetében kétezer évre, hangos kiabálás estében hetvenöt évre van szükség. De csak ha közben a meleg nem távozik el a pohárból. Ennek alapján mérjék fel, mennyi a haszna a fecsegésnek.”

Alekszandr Szolzsenyicin (1918–2008) orosz író

„Őrült beszéd, őrült beszéd: de van benne rendszer.”

William Shakespeare Hamlet, dán királyfi

„A beszéd csak akkor válik élővé, ha a szívből fakad, nem pedig akkor, ha az ajkakon lebeg.”

Rotterdami Erasmus (1466–1536)

„Kedves barátaim, hogy megvilágítsam nektek az MSZP politikáját, a legjobb, ha a következő idézetet hozom elő a Mein Kampfból: a gyűlölet a legalapvetőbb emberi érzés, a gyűlöletre kell alapozni a politikát, és a gyűlölettel kell megsemmisíteni az ellenséget. Az MSZP politikája erre alapul, így akarja megsemmisíteni a Fideszt. (A Hírszerző szerint a Fidesz kongresszusán elhangzott beszéd, 2006. május 20.)”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

„A túlzott beszéd közepes érzelmeket takargat, mintha a lélek teljessége olykor nem a legüresebb metafórákban áradna széjjel, mert hisz soha senki se képes pontos mértéket adni vágyainak, éppúgy nem, mint eszméinek vagy mint fájdalmainak, mivel az emberi beszéd csak afféle repedt üst, amelyből jó, ha medvetáncoltató melódiákat tudunk kicsalni, amikor a csillagokat szeretnénk velük megríkatni.”

Gustave Flaubert (1821–1880) francia író

„A beszédhez igen kevés észre van szükség.”

René Descartes (1596–1650) francia filozófus, természetkutató, matematikus (1596–1650)

„Nos, amik a beszédben elhangzanak, lelki tartalmak jelei, amiket pedig leírunk, a beszédben elhangzottak jelei. És mint ahogy nem mindenkinek az írása azonos, úgy a beszéde sem. Viszont a lelki tartalmak, amelyeknek ezek közvetlen jelei, mindenkinél ugyanazok; s ama dolgok, melyekről e tartalmak képet adnak, szintén ugyanazok”

Arisztotelész (-384–-321 i.e.) ókori görög filozófus és tudós

„A beszéddel szegényebbek, a hallgatással gazdagabb leszünk. (A kétarcú hallgatás, 253. o.)”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„Feszülten figyeltem Kádárt. Csendben hallgatott. Aztán rajta volt a beszéd sora. "Igen", egyezett bele, "igaza van, a szituáció stabilizálása miatt most szükség van az önök közreműködésére."”

Kádár János (1912–1989) magyar kommunista politikus, kormányfő

„Minél többet beszélnek, annál jobb. Mert sok beszédnek sok az alja, de azért mindig van abban valamicske igazság, amit mondanak.”

Agatha Christie (1890–1976)

„Ne a crescendóban keresd az igazságot, ne engedd, hogy kivesszen az életedből a természetes emberi beszéd andantéja. Mert, hogyha ez bekövetkezik, a hidak omlanak le.”

Ancsel Éva (1927–1993) magyar filozófus, költő, esszéíró, egyetemi tanár, az MTA tagja

„Penceyben az Ossenburger-szárnyban laktam, az új hálókban, ahol csak felsősök és gólyák laktak. Én gólya voltam, a szobatársam felsős. Azt a részt egy Ossenburger nevű tagról nevezték el, aki a Penceybe járt valamikor. Később marha sok pénzt szerzett. Olcsó temetkezési irodákat nyitott mindenfelé az országban. Öt dollárért temette a tagokat fejenként. Látnod kellett volna a kis öreget. Azt hiszem, zsákba gyömöszöli a hullákat, aztán bevágja őket a tengerbe. Egyébként egy vagon pénzt adott Penceynek, és erre az egyik szárnyat róla nevezték el. Mindig feljött az év első meccsére a böhöm nagy Cadillacjén, és mi felálltunk a tribünön, rárogyasztottuk az eget, mármint az éljenzésünkkel. Aztán másnap reggel a kápolnában beszélt, pokoli dumája volt, eltartott vagy tíz óra hosszat. Szakállas viccekkel kezdte, meg akarta mutatni, milyen rendes tag. Nagy dolog! Aztán arról beszélt, hogy ha valami baja volt az életben, sose szégyellt térdre borulni és imádkozni Istenhez. Azt mondta, hogy nekünk is mindig imádkozni kellene. Beszélgetnünk az Úrral, meg minden - akárhol vagyunk. Mondta, hogy Jézus a mi pajtásunk, meg hogy ő mindig beszélgetni szokott Jézussal, még vezetés közben is. Ez fájt! El tudom képzelni azt a gennyes állatot, amint éppen első sebességre vált, és közben Jézuskához fohászkodik több hulláért. Az egyetlen jó az egész beszédben a közepe volt. Éppen azt magyarázta, hogy ő milyen nagymenő meg milyen nagy koponya, meg minden, mikor Edgar Marsalla, aki az előttem levő sorban ült, hirtelen egy öblöset fingott. Elég disznóság ilyet csinálni templomban, meg egyáltalán, de jót röhögtünk rajta legalább. A jó öreg Marsalla! Majd szétvetette a kápolnát. Nem röhögtünk hangosan, Ossenburger úgy csinált, mintha nem hallotta volna, de az öreg Thurmer, a diri, szintén ott ült a szószéken, és a fejem rá, hogy ő hallotta. Öregem, állatian odavolt. Nem szólt egy büdös szót se, de másnap este bezáratta az osztályt, feljött, leadott egy nagy lelkifröccsöt; azt mondta, aki ilyen fegyelmezetlen a kápolnában, az meg se érdemli, hogy Penceybe járjon. Noszogattuk Marsallát, hogy még egyet eresszen meg az öreg Thurmer beszéde közben is, de nem volt formában. Hát szóval ez volt Pencey, az Ossenburger-szárny, az új hálók.”

Jerome David Salinger (1919–2010) amerikai prózaíró

„Az értelemből három dolog fakad: a helyes gondolkodás, a helyes beszéd, és a helyes cselekvés.”

Démokritosz ókori görög atomista filozófus

„A legmélyebbre ható, a leggyógyítóbb muzsika a szívből jövő beszéd.”

Ralph Waldo Emerson (1803–1882)

„A beszéd maga a művészet. Egyetlen határa a hallgatóság türelme, mert ha ráunnak, mi sem egyszerűbb, mint kifizetni a kávéjukat, és szépen kisétálni.”

John Dos Passos (1896–1970)

„Különben fütyülök a tudományra! Én politikus vagyok! Holnap Londonba utazom, beszédet mondok egynéhány meetingen, és meglássa: vagy béke lesz, vagy háború!
Vámbéry Szinnyei Józsefnek”

Vámbéry Ármin (1832–1913) magyar orientalista, egyetemi tanár, az MTA tagja

„Mielőtt szóhoz jutnék, elmondok néhány szót…”

Rutkai Bori (1973) magyar képzőművész, énekes, zeneszerző

„Egy jó beszédnek olyannak kell lennie, mint egy nő szoknyájának: elég hosszúnak, hogy elfedje a tárgyat, de ahhoz elég rövidnek, hogy felkeltse az érdeklődést.”

Sir Winston Churchill (1874–1965) Az Egyesült királyság miniszterelnöke a II. világháború alatt

„Hadd kezdjem azzal, hogy nincs kormányprogram. Az egészségügyben egy összevissza beszéd van, zavart keltő kommunikáció, ugyanakkor azt is látom, hogy nincs kormányzás, az egészségügyben pedig megjelennek olyan intézkedések, rendeletek, amelyek a megszorító csomagnak a komoly elvonásait már a gyakorlatban megvalósítják. […]”

Mikola István (1947) (1947–) magyar politikus, diplomata, miniszter

„Sajnálattal jelentem be, hogy nekem is csatlakoznom kell a Semjén Zsolt által bepereltekhez. Én is úgy gondolom ugyanis, hogy Semjén Zsolt hétfőn antiszemita beszédet mondott el a Parlamentben.”

Horn Gábor (1955) politikus

„A neológus a nyelvet szűknek s céljaira el nem készültnek találván, nem elégszik meg a szokottal, hanem mindazt, ami a beszédnek erőt s szépséget adhat, keresi s elfogadja. (…) Szokásban nem forgó szókkal s szólásokkal él; szókat csinál, a készeket, de rútakat szebbekké teszi, a kiholtakat sírjaikból előhozza, a nemtelen s nem kedvetlen hangzású környékieket a nemzetnek visszaadja;…”

Kazinczy Ferenc (1759–1831) magyar író, költő, nyelvész, politikus, az MTA tagja

„Egy pár mondattal mondtam, hogy olyan beszédet fogok ma mondani, amilyet még miniszterelnök nem mondott Operaházban.”

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

„...a beszéd az igazság kimondására, a hallgatás az elrejtésére való.”

Raymond Queneau (1903–1976) Francia író, költő

„Gyakran elég csak lenni valakivel. Nem kell, hogy megérintsen. Még a beszéd sem kell. Egy érzés suhan át köztetek. Nem vagy egyedül.”

Marilyn Monroe (1926–1962) amerikai színész, fotómodell, énekesnő

„Beszélj, ha ideges vagy, és a legjobb beszédet adod majd elő, amit valaha is megbánsz.”

Ambrose Bierce (1842–1914)

„Beszélni beszéddel, tanulni tanulással, futni futással, dolgozni munkával tanulsz meg; ugyanígy szeretni csak akkor tudsz megtanulni, ha szeretsz.”

Anatole France (1844–1924)

„A csend mély, mint az örökkévalóság, a beszéd sekély, mint az idő.”

Thomas Carlyle (1795–1881) skót író, filozófus, történész, 1795-1881

„A hallgatás a megfelelő időben bölcsesség, és jobb, mint bármilyen beszéd.”

Plutarkhosz (46–127) ókori görög életrajzíró

„Az emberi beszéd olyan, mint egy megrepedt kancsó, amelyen durva ritmusokat kopogtatunk, hogy a medvék táncolhassanak rá, miközben mi arra vágyunk, hogy olyan zenét csináljunk, amely elolvasztja a csillagokat.”

Gustave Flaubert (1821–1880) francia író

„A jó hallgatás ugyanolyan hatékony kommunikációs és befolyásolási eszköz, mint a jó beszéd.”

John Marshall (1755–1835)

„Képtelen vagyok hinni a lélek halhatatlanságában... Ez a sok beszéd a sír utáni személyes létezésről mind tévedésre épül: az élethez való ragaszkodásunkból, a végtől való rettegésünkből fakad.”

Thomas Alva Edison (1847–1931) amerikai elektrotechnikus, üzletember, feltaláló

„Mint fő csodáját az emberi észnek,
áldom a beszédet, mit mély magányba
merülve, önmagából szült világra,
mert ez lett eszköze minden egyébnek.

Igen, céljának tartom s lényegének,
hogy a lelket nyomó átkot lerázta.
mely azt komor egyedüllétre szánta,
s megölte volna, mielőtt fölébred.”

Friedrich Hebbel (1813–1863)