Idézetek társaságot-ről

„A „nyugati kultúra” kissé lógott rajtunk, mint frakk a négeren. Idegeink bűntudatosan lázadoztak. A kapuban gyanítani kezdtük, hogy a „Nyugat”valami más is, mint Anatole France művei, meglehetősen rossz magyar fordításban, Ady párizsi benyomásai, francia divatlapok és bajuszpedrők, történelmi leckék az iskolában s rosszul kiejtett francia szavak, melyeket oly hatásosan lehetett elhelyezni a köznapi beszédben. Kezdtük sejteni – inkább csak légköri benyomás volt ez ott, a belga-német határon! –, hogy polgárnak lenni, a szó nyugati értelmében más, mint polgárnak lenni odahaza; nemcsak a négy szoba teszi meg a gőzfűtés, a cselédek, Goethe összes művei a könyvszekrényben meg a finom úri társaság
…
Zavartan éreztük, nagyon finom idegekkel, hogy polgárnak lenni nem egészen ugyanaz Nantes-ban, mint Kassán – s mi odafent, a mi „nagy urbanitású” felvidéki városainkban, valahogy kínos-lelkiismeretesen voltunk polgárok, úgy iparkodtunk, mint az eminens diákok, valósággal szorgalmi feladatokat végeztünk polgáriasságból, ernyedetlenül civilizálódtunk. Nantes-ban valószínűleg éppen csak éltek az emberek egy életformán belül, különösebb osztálybecsvágy nélkül.“

—  Márai Sándor magyar író, költő, újságíró 1900 - 1989

„Az ezeken a gyarmatokon osztozó közel negyven társaság rátette a kezét az összes erőforrásra: a földekre, a természeti kincsekre, még az őslakók életére is. Ez utóbbiaknak már ahhoz sincs joguk, hogy maguknak dolgozzanak, és ha akarják, ha nem, a társaságoknak kényszerülnek dolgozni, mindig nekik és csakis nekik. Semmitől sem riadnak vissza e társaságok, hogy ne kelljen fizetniük a munkaerőért. Kisajátítják a földeket, s csak azoknak juttatnak belőlük kisebb parcellákat, akik elfogadják az általuk szabott munkafeltételeket. Következésképpen az új rend rendkívül alultáplált rabszolgái között tombolnak a legkülönfélébb betegségek, a halálozási arány, különösen a gyermekhalandóság, rettenetes méreteket ölt.“

—  Ho Si Minh 1890 - 1969

„A nő azért megy férjhez, hogy bekerüljön a társaságba, a férfi pedig azért nősül meg, hogy kikerüljön belőle.“

—  Hippolyte Adolphe Taine francia kritikus, irodalomtörténész 1828 - 1893

„Kívánom Istentől, bár a gőz végezte volna ezeket a számításokat. (Miközben John Herschellel táblázatokat ellenőriztek a Csillagászati Társaság számára 1821-ben.)“

—  Charles Babbage angol matematikus 1791 - 1871

„Ha ma megnézünk egy vidéki MDF-es társaságot, azt kell mondanom, hogy nagyon-nagyon rossz közérzettel távozik az ember egy-egy összejövetelről. A tagság kicserélődésének a jele és bizonyítéka, hogy Lezsák az MDF alelnökeként visszatért a vezetésbe, és Csurka István ma az MDF legnépszerűbb politikusa.“

—  Orbán Viktor magyar politikus 1963

„Hogyan lehet imperialistának minősíteni a Szovjetuniót? Hol vannak monopolista vállalatai? Hol van a multinacionális társaságokban való részvétele? Milyen üzemekkel, milyen bányákkal, milyen olajmezőkkel rendelkezik a fejlődő világban? Melyik munkást zsákmányolja ki a szovjet tőke Ázsia, Afrika vagy Latin-Amerika bármelyik országában?“

—  Fidel Castro kubai kommunista politikus 1926 - 2016

„A társaságban négyféle ember van: a szerelmesek, a nagyravágyók, a megfigyelők és a tökfilkók.“

—  Hippolyte Adolphe Taine francia kritikus, irodalomtörténész 1828 - 1893

„Nem szabad az emberekhez mennünk, és azt mondanunk: „Itt vagyunk. Azért jöttünk, hogy megajándékozzunk a társaságunkkal, hogy tudományra tanítsunk titeket, hogy megmutassuk a hibáitokat, a kultúrátok hiányát, az alapvető dolgokkal kapcsolatos rövidlátásotokat. Ehelyett nyitott elmével és szerénységgel kell érkeznünk, hogy megértsük mindazt a bölcsességet, ami az emberekben lakozik.“

—  Che Guevara 1928 - 1967

„Kétszázötvenezer főnyire becsülik történetiróink a honfoglaló magyarok számát: férfit, nőt, gyermeket együtt. Kétszázötvenezer főnyi nagy család tört át a vereczkei szoroson s huzódott le a Tisza mellé: itt kezdődik a honfoglalás, annak az áldott, szép földnek a megszerzése, melynek a neve ezer esztendő óta: Magyarország. Jöttek a tiszta magyar fajjal mindenféle keverék-népek is, különösen szlávok, többnyire kénytelen-kelletlenül, de bizonyára sokan önként, jókedvvel is. Amazokat a kényszerűség, emezeket a reménykedés füzte a honkereső magyarhoz: hátha ennek az elszánt, vitéz népnek a társaságában sorsuk jobbra fordul.“

—  Benedek Elek magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó” 1859 - 1929

„Ne törekedjünk hiába a víznek hegy ellen vitelére, s ne reméljük, hogy a teher felfelé essék; de eszközöljük inkább azt, hogy nemcsak tiszteletre, de még barátságra, sőt szeretetre méltóak is legyünk, hogy tapasztalásaink, szebb szokásaink s öntartásunk társaságunkat kívánatossá, mulatságossá és bájolóvá tegye.“

—  Széchenyi István magyar politikus, író, polihisztor, közgazdász, közlekedési miniszter 1791 - 1860

„Ha deréknek születtél, ha a természet egyenes észt és érzékeny szívet adott neked, kerüld egy időre az emberek társaságát, és tanulmányozd magadat.“

—  Denis Diderot francia filozófus és író, az Encyclopédie főszerkesztője 1713 - 1784

„Nyomoruságos életet élek. Két év óta kerülök minden társaságot, mert nem mondhatom meg az embereknek: süket vagyok… Nagyon gyakran megátkozom létemet…Plutarkhosz megtanított a lemondásra. Dacolni akarok, ha ez egyáltalán lehetséges, dacolni akarok a sorsommal; de vannak az életemnek pillanatai, melyekben én vagyok Isten legnyomorultabb teremtménye… Lemondás! milyen szomorú menedék! És mégis az egyedüli, ami számomra megmaradt!“

—  Ludwig van Beethoven német klasszicista zeneszerző 1770 - 1827

„Egy értelmes ember elég jó társaság önmagának!“

—  Charlotte Brontë angol költő, író 1816 - 1855

„Ha törődsz vele, hogy mire becsülnek, értékes emberekhez kapcsolódj, hiszen jobb egyedül, mint rossz társaságban.“

—  George Washington amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok első elnöke (1789-1797) 1732 - 1799

„Egy szokás már-már társaság – mint ahogy egy ember társasága is gyakran csak egy megszokás.“

—  Simone de Beauvoir francia írónő, filozófus 1908 - 1986

„Olvasám az ujságokban a hivatalos jelentést, hogy a magyar tudós társaság engem is megválasztott levelező tagjának. Ezen új rang nagyon genieroz. Ugy tetszik, mintha boldog magányomból kihurcolnának egy zajgó sokaság közé, hol ujjal fognak mutatni: "Íme a tudós!" Szegénységem büszkesége meg van alázva. A céhot és monopóliumot minden nemben utálom, s íme, nekem is céhbeli tagnak kell lennem! Nem tudom kimagyarázni, miért van terhemre nekem ez a megtiszteltetés. Úgy tetszik, hogy ez által leköteleztetik az ember a közvéleménynek s jusst ád a közönségnek tudós várakozásra. Minden fény és kijelentés ellensége a csendes örömeknek. [ … ] Ha el nem fogadom, hihetőleg gorombaságnak s kevélységnek veszik a választók s tudós bolondnak fognak tartani.“

—  Bölöni Farkas Sándor erdélyi író, műfordító, utazó, felfedező, művelődésszervező, az MTA tagja 1795 - 1842

„A „nyugati kultúra” kissé lógott rajtunk, mint frakk a négeren. Idegeink bűntudatosan lázadoztak. A kapuban gyanítani kezdtük, hogy a „Nyugat”valami más is, mint Anatole France művei, meglehetősen rossz magyar fordításban, Ady párizsi benyomásai, francia divatlapok és bajuszpedrők, történelmi leckék az iskolában s rosszul kiejtett francia szavak, melyeket oly hatásosan lehetett elhelyezni a köznapi beszédben. Kezdtük sejteni – inkább csak légköri benyomás volt ez ott, a belga-német határon! –, hogy polgárnak lenni, a szó nyugati értelmében más, mint polgárnak lenni odahaza; nemcsak a négy szoba teszi meg a gőzfűtés, a cselédek, Goethe összes művei a könyvszekrényben meg a finom úri társaság“

—  Márai Sándor magyar író, költő, újságíró 1900 - 1989

„A barátság igazi dicsősége nem az egymás felé kinyújtott kéz, nem a kedves mosoly, nem is a társaság öröme, hanem a lelki-szellemi megvilágosodás, amelyben részed lehet, amikor rádöbbensz, hogy egy embertársad hisz és bízik benned!“

—  Ralph Waldo Emerson 1803 - 1882

„Boldogságimat nevelék távoly lakó barátim levelei… Felejtve a világtól, s felejtve a világot, én ezek társaságában élék. Teljesedve látám, amit legkevélyebb reményeim óhajtottak, s midőn fejeink felett szikrázott és csattogott az ég, s Austerlitznél három nagy ország sorsa forgott kockán, én csendesen élék a szerelem s barátság védő szárnyai alatt, bár rettegtete hazám sorsa, melynek saját vesztemmel is, örök állást óhajtottam.
(Negyedik könyv, második szak 29. rész; 161. oldal. A könyv befejező sorai.)“

—  Kazinczy Ferenc magyar író, költő, nyelvész, politikus, az MTA tagja 1759 - 1831

„A tudományok körében csak kételyek, a közélet mezején csak erős meggyőződés által haladhatunk, s a makacsság, mellyel az egyszer választott irányban megmaradunk, valamint a tudomány körében a legnagyobb hiba, úgy a gyakorlati politika mezején legbecsesebb, sőt bizonyos körülmények között nélkülözhetetlen tulajdonság; innen van, hogy Platótól kezdve mindazok, kik a polgári társaságról legbölcsebben gondolkoztak s írtak, a gyakorlati politika mezején kevés babért arattak, s hogy azok, kik a közélet mezején csudálatos eredményeket vívtak ki, ha mint Caesar, stíl tekintetében kitűnő műveket hagytak is magok után, a társadalmi tudományokat soha nem gazdagították új igazságokkal.“

—  Eötvös József magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő 1813 - 1871

„A magány: nagy társaság; az elhagyottsághoz legalább kettő kell.“

—  Weöres Sándor magyar költő, író, műfordító, könyvtáros, irodalomtudós 1913 - 1989

„Éjszakák és tengerek állnak közöttünk,
a századok nagy változásai,
és fajták, éghajlatok, birodalmak,
de valami megfoghatatlanul
összeköt, a szavak titkos szerelme,
hangok és jelképek e társasága.“

—  Jorge Luis Borges argentin költő, elbeszélő, esszéíró, irodalomtörténész, filozófus 1899 - 1986

„Még egy őrült társasága is jobb, mint a halál társasága.“

—  Stephen King, könyv Végítélet

„Jókor szokjál e gondolathoz; s társaságban született ember nem önmagáé.“

—  Kölcsey Ferenc magyar költő, politikus és nyelvújító, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja 1790 - 1838

„Minden helynek vannak előnyei - a mennyországban jó az idő és a pokolban pedig a társaság.“

—  Mark Twain amerikai író, újságíró, humorista 1835 - 1910

„Jobb egyedül lenni, mint rossz társaságban.“

—  George Washington amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok első elnöke (1789-1797) 1732 - 1799

„A magány néha a legjobb társaság.“

—  John Milton 1608 - 1674

„Három szék volt a házamban; egy a magánynak, másik a barátságnak, a harmadik pedig a társaságnak.“

—  Henry David Thoreau 1817 - 1862

„És mégis, az igazat megvallva, az ok és a szeretet manapság kevés társaságot tart fenn.“

—  William Shakespeare angol drámaíró, költő, színész 1564 - 1616

„Rohadt egy társaság - kiabáltam a gyepen keresztül. "Te annyit érsz, mint az egész rohadt banda együttvéve."“

—  F. Scott Fitzgerald 1896 - 1940

„Nem vagyok antiszociális. Csak nem vagyok társasági ember.“

—  Woody Allen amerikai író, színész, humorista, filmrendező, filmproducer 1935

„Az unalmas ember az, aki megfoszt a magánytól anélkül, hogy társaságot nyújtana.“

—  Oscar Wilde ír költő, író, drámaíró 1854 - 1900

„Semmi sem olyan szükséges egy fiatalember számára, mint az intelligens nők társasága.“

—  Lev Nyikolajevics Tolsztoj 1828 - 1910

„A könyv egy kert, egy gyümölcsös, egy raktár, egy párt, egy társaság, egy tanácsadó, tanácsadók sokasága.“

—  Charles Baudelaire francia költő, esszéíró, kritikus 1821 - 1867