Idézetek tanítás-ről

Idézetek gyűjteménye a tanítás, emberek, ember, egyház témáról .

Idézetek tanítás-ről

„Sokszor hallani elszomorító hangokat, azokét, akik bár buzgóságról tanúskodnak, de ugyanakkor nem túlzott bölcsességről s a helyes mérték iránti érzék teljes hiányáról. Akik a modern időkben csak hanyatlást látnak. Egyre csak azt ismétlik, hogy a mi korunk a múlttal öszevetve tartósan romlásba süllyedt. Ezt mondják, mintha semmit sem tanultak volna a történelemből, amely az élet tanítómestere. S mintha a régi zsinatok korában a keresztény tanítás, a keresztény élet s a hit szabadságának diadalával ment volna végbe minden. De nekünk más a véleményünk, mint a romlás ezen prófétáinak, akik mindig balsorsot látnak előre, mintha a világ pusztulása állana küszöbön.”

XXIII. János pápa (1881–1963) a római-katolikus egyház 261. pápája

A II. vatikáni zsinaton mondott nyitóbeszédében
Forrással ellátott idézetek

Érzék, Világ, Hiba, Élet

„Ha valamelyik már érett volt — ezt meg tudtam állapítani —, akkor el vele a többiek közül, és beléje cspögtettem Mr. Muhammad tanítását: „A fehér ember az ördög.””

Malcolm X (1925–1965)

Malcolm X a börtönben az elítéltek között „halászott”, vagyis híveket toborzott az Iszlám nemzetének és annak vezetőjének, Elijah Muhammadnak.

Emberek

„Tételezzük föl, hogy Galilei valóban eretnek volt - hogy nemcsak az égitestek mozgásáról volt véleménye, hanem a mennybemenetelről is eretnek nézeteket vallott. Sőt tegyük fel, hogy istenkáromló volt, és ateista tanokat hirdetett. Ha ezek közül bármelyik vagy mindez együtt igaz lett volna, akkor az egyház teljes joggal szállhatott volna szembe a tanításaival, de még ekkor is hiba lett volna kínzással fenyegetni vagy bebörtönözni őt.”

Steven Weinberg (1933) amerikai fizikus

Hiba, Hit

„A szépség akadémikus tanítása hamis. Becsaptak bennünket, de annyira becsaptak, hogy az igazságnak már árnyékát sem találjuk.”

Pablo Picasso (1881–1973) spanyol képzőművész, író, festő.

Igazság, Szépség

„Tanításom leglényege, saját rendíthetetlen meggyőződésem volt, hogy Elijah Muhammad élete minden megnyilvánulásában az amerikai négerség erkölcsi, szellemi és lelki megújhodásának a jelképe.”

Malcolm X (1925–1965)

Tizenkét évig tartó muzulmán lelkészi tanításának lényegéről. (Elijah Muhammad az Iszlám Nemzete szervezet vezetője volt, mely szervezet lelkészeként munkálkodott Malcolm X.)
Forrás: Uo. 423. old.

életkor

„Az önkormányzati iskolákban is bevezetendő kötelező hitoktatás nincs napirenden, ugyanakkor az új oktatási jogszabályok megalkotása során fontos szempont, hogy a hittanórákra a tanítási időkeretben kerüljön sor”

Hoffmann Rózsa (1948) magyar politikus

Lakitelek, 2011. március 23. ( eduline.hu http://eduline.hu/hirek/20110325_etika_hittan_tantargy_altalanos_iskola.aspx) <br class="br">A hitoktatásról, egyházi nevelésről, 2011

Oktatás

„Nem pietizmusból és nem konvencióból és nem kritikátlanul és nem stréberségből vagyok keresztény, hanem azért, mert meggyőződtem róla, hogy az egyetlen kinyilatkoztatás az Evangélium, mert Jézus Krisztus valóban Isten fia. Ez nálam nem világnézet, nem hit, nem tanítás dolga. Az Evangélium az autentikus létezésről szóló kinyilatkoztatás. Ezt én ellenőriztem.”

Hamvas Béla (1897–1968) magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros

S ezért az alapállás, amelyet meg akarok valósítani, csak az Evangélium alapján történhetik. Nem az első, az elpusztult világról van itt szó. Az elpusztult. Vége. Visszaállíthatatlan. Újat kell csinálni. S ezt csináljuk. Csináljuk a belénk lehelt szó szerint. Csináljuk szabadon. Mert világ igazán csak abból lesz, amit szabadon csinálunk. Csak abból lesz ember. Abból lesz házasság. Abból lesz művészet, gondolat, abból lesz nép, közösség, emberiség. Abból lesz világ. Szabadon. Csináljuk magunkból. Magunkból, vagyis lényünkből és nem műveinkből. Az ember a mű.

Krisztus, Hiba, Isten, Hit

„Mert a világ azt mondja: „Ha vannak szükségleteid, elégítsd ki őket, mert ugyanolyan jogod van hozzá, mint a legelőkelőbb és leggazdagabb embereknek. Ne félj kielégíteni, sőt még gyarapítsd is őket” – ez a világ mostani tanítása. Éppen ebben látják a szabadságot. És mi az eredménye ennek a szükségletek növelésére irányuló jognak? A gazdagoknál az elkülönülés és a lelki öngyilkosság, a szegényeknél pedig – a gyűlölet és a gyilkosság, mert jogokat ugyan adtak nekik, de a szükségletek kielégítésének eszközeit még nem mutatták meg.”

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821–1881) orosz író

Idézetek A Karamazov testvérek műből

Világ, Öngyilkosság, Szabadság, Gyűlölet

„Nem hiszek a "nagyobb jóért" tanában. Az egyetlen igaz, emberi és méltó tanítás a "legfőbb jóért" tana.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

Eredeti: I do not believe in the doctrine of the greatest good of the greatest number. The only real, dignified, human doctrine is the greatest good of all.

Emberek

„Az egész bensőm lázad az eszme ellen, mely szerint a hinduizmus és az iszlám két ellentétes kultúra, és tanítás. Ennek az eszmének az elfogadása számomra Istentagadás.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

Eredeti: My whole soul rebels against the idea that Hinduism and Islam represent two antagonistic cultures and doctrines. To assent to such a doctrine is for me a denial of God.

„A spirituális evolúció tanítása a legelfogadhatóbb. Zagyvaság ugyan, de legalább nem kártékony, hiszen csak annak veszi el az eszét, akinek úgyse volt.”

Váncsa István (1949) magyar író, újságíró

„Tanításunkban csupán egyetlen, igen egyszerű módokhoz folyamodunk: visszavezetni a tényekhez, a tények sorozatához és rendjéhez az embereket, és rávenni őket, hogy szabaduljanak meg egy időre a fogalmaktól, és szokjanak lassan össze a valósággal.”

Francis Bacon (1561–1626) brit filozófus, államférfi

Novum Organum I. könyv

Emberek, Idő, Valóság

„A szubjektum, határozottabban elgondolva, a szellem. Ez úgy jelenik meg, mint lényegileg valami létező tárgyra vonatkozó: ennyiben tudat. A tudatról szóló tanítás ezért a szellem fenomenológiája.”

Georg Hegel (1770–1831) német filozófus, egyetemi tanár

A szellem fenomenológiája

„Az evangéliumot megérteni annyi, mint nem a tanítást, hanem a normális ember élettechnikáját megérteni.”

Hamvas Béla (1897–1968) magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros

Emberek

„Az egyházi iskolától a hit továbbadását és a kősziklára épülő erkölcsi tanítás közvetítését várjuk, mert ez az amire a magyar társadalom minden tagjának szüksége van manapság.”

Hoffmann Rózsa (1948) magyar politikus

A Szent Ágoston Katolikus Általános Iskola és Óvoda harkakötönyi intézményének tanévnyitó ünnepségén, 2011. augusztus 30. ( kdnp.hu http://kdnp.hu/news/az-egyhazi-iskolatol-kosziklara-epulo-erkolcsi-tanitas-kozvetiteset-varjuk) <br class="br">A hitoktatásról, egyházi nevelésről, 2011

Hiba, Iskola, Hit

„Mióta a kereszténységet anyámnak fogadtam, s nem holmi teóriának tekintem, mely véletlenül az utamba akadt, kicsiny kertté változott vissza Európa és a nagyvilág, kertté, melyben a macska és a gereblye jelképes alakjait bámulom; gyermekkorom tündéri tudatlanságával és várakozásával nézek mindenre. Egyik-másik tan vagy szertartás éppoly idomtalannak és furcsának tűnik, mint a gereblye; ám tapasztalatból tudom, hogy az efféle dolgok valahogy mégis zöld gyepen és virágon végződnek… Hadd említsek egy példát a száz közül! Ami engem illet, semmiféle ösztönös rokonszenvet nem érzek a fizikai szüzesség iránt való lelkesültséggel szemben, amely kétségtelenül jellemző vonása a történelmi kereszténységnek. Ám ha nem magamat tekintem, hanem a világot, észre kell vennem, hogy ez a lelkesültség nem csupán a kereszténység jellemzője volt, hanem a pogányságé is - számtalan vonatkozásban jellemzője a magasrendű emberi természetnek. A görögöknek volt érzékük a szüzesség iránt, midőn Artemiszt márványba faragták, szintúgy a rómaiaknak, midőn a Veszta-szüzeket díszruhába öltöztették. Az Erzsébet-kor leggonoszabb és legvadabb drámaírói úgy ragaszkodtak a szó szoros értelmében vett női tisztasághoz, mintha a világ alappillére volna. Sőt, a modern világ (még ha gúnyolja is a nemi ártatlanságot) a nemi ártatlansággal szemben nemes bálványimádatot tanúsít - bálványozza a gyermekeket. Mármost, minden gyermekszerető ember jól tudja, hogy különös szépségük nyomban hervadni kezd, mihelyt a fizikai nemiség első jegyei megjelennek rajtuk. Mivel az emberi tapasztalat egybevág a keresztény tanítással, egyszerűen arra következtetésre jutok, hogy én vagyok az, aki téved, és az egyháznak igaza van. Sőt, még helytállóbb az a megállapítás, hogy az én felfogásom hiányos, az egyházé azonban egyetemes. Az egyházat nem uniformizált emberek alkotják, és az egyház nem is kívánja tőlem, hogy nőtlen legyek. A tényt, hogy nem értékelem a cölibátust, éppúgy elfogadom, mint azt a tényt, hogy nincs zenei érzékem. Ellenem tanúskodik az emberiség tapasztalata, miként ellenem tanúskodik Bach esetében. A cölibátus virág apám kertjében, melynek nem tudom édes és ijesztő nevét. De lehet, hogy egyszer megtudom.”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

IX. Tekintély és kaland
Igazságot! (Orthodoxy) (1909)

Anyáé, Érzék, Virágok, Világ

„Lehetséges, hogy a katolikus tanítás és fegyelem olyan, mint egy fal, de ez a fal játszóteret kerít be. A kereszténység az egyedüli keret, melyben a pogány öröm fennmaradhatott. Képzeljük csak el, hogy gyermekek játszadoznak a tengerből magasan kiemelkedő sziget gyepes ormán. Míg a szirt szélén ott állt a fal, a legbolondabb játékba is nyugodtan belevethették magukat, s a sziget olyan lett, mint egy lármás gyerekszoba. Ám egy napon leomlott a fal, és elébük tárult a veszély a maga meztelenségében. Nem zuhantak a mélybe, de mikor barátaik visszatértek, ott találták őket összebújva és dideregve a sziget közepén, és ajkukon elnémult a dal.”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

IX. Tekintély és kaland
Igazságot! (Orthodoxy) (1909)

Képzelet, Nap, játék, Gyermekek

„Ami a tanítás, ahhoz úgy ragaszkodj, mint a törvényekhez, mintha az istenek ellen vétenél, ha megszeged. Arra viszont, amit esetleg rólad mondanak, ne adj semmit; az már nem tartozik rád.”

Epiktétosz (50–138) ókori görög filozófus

Epiktétosz Kézikönyvecskéje

Törvény, Isten

„Midőn valamely új tanítás jelentkezik előttünk, nagy okunk vagyon gyanúperrel élnünk iránta, és megfontolnunk azt, hogy minekelőtte létre jött volna, az ellenkezője vala módiban; és, miként emez megdöntötte amazt, a jövendőben valamely harmadik lelemény is születhet, amely hasonlóképpen majdan a másodikat is megrendíti.”

Michel Eyquem de Montaigne (1533–1592) francia esszéíró, filozófus

„A barátok szolgálata a Királyság szolgálata, és a szegények iránti figyelmesség Isten egyik legnagyobb tanítása.”

Abdolbahá (1844–1921)

Forrás: Szemelvények ‘Abdu’l-Bahá írásaiból http://www.bahai.hu/mediatar/bahai-irasok-szent-konyvek-szovegek/szemelvenyek-abdul-baha-irasaibol/, 3. szemelvény

Isten

„[…] a mai helyzet aggasztó. A lassan mindent elárasztó silányság és fogyasztói szemlélet betör az iskolák falai közé is.
A reménysugarat az egyházi és a felekezeti iskolák adják. Ezekben többnyire megvan az Evangélium tanításában gyökerező, a közös hivatkozási alapot jelentő egységes értékrend. Itt nem kell evidenciákat magyarázni, mert a hívő pedagógusok tudják, hogy az igaznak, a jónak és a szépnek hol van a forrása. Az a kb. 6%, amelyet ezek az iskolák a magyar közoktatás rendszeréből magukénak mondhatnak, csekély arány, de nem elhanyagolható. Nekik kell kovásszá válniuk.”

Hoffmann Rózsa (1948) magyar politikus

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Budapest V. kerületi szervezetének 2002. októberi rendezvényén elhangzott előadás szerkesztett változata. Hoffmann Rózsa: Etika az oktatásban. II. rész Jel., 2003 június, 138-141. oldal. http://web.axelero.hu/kesz/jel/03_06/etika.html <br class="br">A hitoktatásról, egyházi nevelésről, 2002