Gilbert Keith Chesterton idézet
oldal 6

Gilbert Keith Chesterton, vagy G. K. Chesterton KC*SG angol író, filozófus, drámaíró, újságíró, szónok, teológus, életrajzíró és kritikus. Gyakran nevezték az ellentmondások hercegének. A Time magazin így jellemezte az írásait: „Ahol csak lehetséges volt szívesen használt közmondásokat, allegóriákat, de először gondosan átalakította őket.” Műveinek egyik népszerű szereplője, a pap és egyben nyomozó Brown atya. Műveiben számos egyházi utalás is fellelhető. Chesterton mint politikai gondolkodó, kinyilvánította véleményét a progresszivizmusról és a konzervativizmusról is: „A mai világ erről a két dologról szól: progresszivizmus és konzervatimizmus. A haladó gondolkodásúak folyton hibákat követnek el. A konzervatívok pedig meggátolják e hibák kijavítását.” George Bernard Shaw, Chesterton „barátságos ellensége” a Time-ban így nyilatkozott róla: „Ez az ember egy kolosszális géniusz.” Életrajzírók a volt viktoriánus írók követőjének nevezik. Wikipedia  

✵ 29. május 1874 – 14. június 1936   •   Más nevek Гилберт Кит Честертон, GK Chesterton
Gilbert Keith Chesterton fénykép
Gilbert Keith Chesterton: 264   idézetek 4   Kedvelés

Gilbert Keith Chesterton híres idézetei

Gilbert Keith Chesterton Idézetek az emberekről

„Íme, az ortodoxia izgató regénye. Az emberek annak a bolond szokásnak rabjává lettek, hogy úgy beszélnek az ortodoxiáról, mint valami nehézkes, sivár és megülepedett dologról. Pedig nincs az ortodoxiánál kockázatosabb és érdekfeszítőbb. Az ortodoxia maga az egészség; és az egészség mindig drámaibb, mint a téboly. Az ortodoxia annak az embernek az egyensúlya, aki őrülten száguldó lovak mögött tartja a gyeplőszárat, s bár látszólag hol erre, hol arra dől és meginog, mégis megőrzi minden egyes testtartásában a szobrok szépségét és az aritmetika pontosságát… Az ortodox Egyház sohasem tért a kitaposott útra, nem fogadta el a konvenciókat; az ortodox Egyház sohasem volt tiszteletreméltóan mértékletes. Könnyebb lett volna elfogadnia az ariánusok földi hatalmát. Könnyebb lett volna a kálvinista 17. században belehajtani a predesztináció feneketlen árkába. Könnyű őrültnek, könnyű eretneknek lenni. Mindig könnyű a kor feje után indulni, de nehéz dolog vigyázni saját fejünkre. Mindig könnyű modernistának, mindig könnyű sznobnak lenni. Könnyű lett volna belezuhanni a tévedések és túlzások e nyílt csapdáiba, melyek mint egymást váltó divatok és szekták húzódnak végig a kereszténység történelmi útján. Mindig könnyű elesni; hiszen temérdek sarok van, ahol el lehet botolni, de csak egy van, ahol meg lehet állni. Magától értetődő és kényelmes dolog lett volna belezuhanni, a gnoszticizmustól a keresztény scientistákig, valamelyik hóbortba. Ámde kerülni mindezt: szédítő kaland; és lelki szemeim előtt mennydörögve száguld az égi szekér korszakokon át, az ostoba eretnekségek hanyattesnek vagy orra buknak, míg a merész igazság, bár meginog, diadalmasan megáll.”

VI. A kereszténység paradoxonai
Igazságot! (Orthodoxy) (1909)

„"Semmi sem árulkodik furcsábban a modern társadalom egyik iszonyú és alattomos kórságáról, mint az "ortodoxia" szó manapság divatos és szokatlan értelmezése. Hajdanán az eretnek azzal büszkélkedett, hogy nem eretnek. A világ hatalmasságai, rendőrségei és bíróságai voltak azok, akik eretnekek voltak. Ő azonban ortodox volt. Nem büszkélkedett azzal, hogy fellázadt ellenük, merthogy ők lázadtak fel ellene… Az ember büszke volt arra, hogy ortodox, büszke volt arra, hogy igaza van… Megannyi elfeledett pokol kínpadjára vonhatták, de el nem ismerte sohasem, hogy eretnek volna. Egypár modern kifejezésnek köszönhető, hogy most kérkedik vele. Magabiztos nevetéssel így szól: "remélem, nagyon eretnek vagyok", aztán körülnéz, és várja a tapsot. A szó, "eretnekség" nem csupán azt jelenti, hogy már nem gondolkodom tévesen; gyakorlatilag azt jelenti, hogy világosfejű és bátor vagyok. A szó, "ortodoxia" nem csupán azt jelenti, hogy nincs többé igazam; gyakorlatilag azt jelenti, hogy tévedek. Mindez valamit jelent, pontosabban: egyetlen valamit. Azt jelenti, hogy az emberek nem sokat törődnek azzal, vajon filozófiai szempontból igazuk van-e. Hiszen nyilvánvaló, hogy az embernek őrültnek kéne nyilvánítania magát, mielőtt magát eretneknek nyilvánítja…
Általánosságban szólva, bolondság egy filozófustól, ha a Smithfield Market-en megéget egy másik filozófust, mert nem értenek egyet az univerzumra vonatkozó nézeteikben. Ilyesféle gyakorta megesett a középkor legutolsó, hanyatló korszakában, és célját illetően tökéletesen kudarcot vallott. Van azonban valami, ami mérhetetlenül abszurdabb és haszontalanabb, mint az, hogy egy embert a filozófiája miatt megégetünk. Ez pedig nem más, mint annak hangoztatása, hogy az illető filozófiája nem számít… "Az aranyszabály az, hogy nincs semmiféle aranyszabály."… Ha valaki véleményt mond a villamosokról, az számít; ha Botticelliről mond véleményt, az is. De hogy mi a véleménye a dolgok egészéről, az nem… átkutathat bármit, csak egyetlen furcsa tárgyat tilos megtalálnia: az univerzumot, mert ha megtalálja, akkor már vallása lesz, és akkor neki vége! Minden számít - kivéve a Mindent…
Mikor a hajdani liberálisok megszabadítottak valamennyi eretneket a szájpecektől, az volt az elképzelésük, hogy ily módon vallási és filozófiai felfedezésekre jutnak. Azt gondolták: a kozmikus igazság annyira fontos valami, hogy mindenkinek külön-külön szükséges tanúskodnia. A modern felfogás szerint a kozmikus igazság annyira jelentéktelen, hogy bárki bármit mondhat - nem számít."”

Eretnekek (1905)

„Addig egyetlen ember sem tudja, hogy fiatal, amíg fiatal.”

Idézetek forrás nélkül

„… az emberi nem, amelyhez oly sok olvasóm is tartozik…”

Idézetek forrás nélkül

Gilbert Keith Chesterton idézetek

„Ha elismerésre horgászol, legjobb csalid a szerénység.”

Idézetek forrás nélkül

„Egy macska nem kompromisszum a kutya és az egér között.”

Idézetek forrás nélkül

Gilbert Keith Chesterton idézet: „A tévedések nem szűnnek meg tévedésnek lenni azután sem, hogy divattá válnak.”

„Amit a haladásról általában el szoktunk mondani, az valóban rendkívüli! A "haladás", ahogyan azt manapság kinyilatkoztatjuk, egyszerűen nyelvtani középfoknak felel meg, amelyhez nem állapítottuk meg a felsőfokot. A vallás, hazafiasság, szépség vagy állatias gyönyör ideáljai helyett felkínáljuk a haladás alternatív ideálját - vagyis mindazzal szemben, amit jól ismerünk, többet kínálunk fel abból, amiről senki sem tud semmit. A haladásnak, ha helyesen értelmezzük, igencsak méltóságteljes és legitim jelentése van. Ha viszont a pontosan megállapított erkölcsi ideálok ellentéteként használjuk, egyszerűen nevetségessé válik. A haladás eszménye nem áll szemben az etikai és vallási célszerűség eszményével; az igazság ennek éppen a fordítottja. Senki sem használhatja a "haladás" szót, hacsak nincs pontosan meghatározott hitvallása, megmásíthatatlan erkölcsi törvénykönyve. Senki sem lehet haladó, ha nincsenek doktrínái; sőt, azt is mondhatnám, senki sem lehet haladó, ha nem csalhatatlan - vagy legalábbis hisz valamiféle csalhatatlanságban. Mert maga a "haladás" szó irányt jelöl; s mihelyt egy kicsit is kételkedni kezdek az irányt illetően, kételkedni kezdek magában a haladásban. Nem volt még korszak, mióta világ a világ, mely kevesebb joggal használhatta volna a "haladás" szót, mint mi. Lehetséges, hogy a katolikus 12. s a filozófikus 18. században egyszer jó, máskor rossz irányba indultak az emberek, s többé-kevésbé eltérő véleményük volt arról: milyen messze vagy pontosan merre menjenek, de hogy valamilyen irányt kell követniük, abban teljesen egyetértettek, s éppen ezért a haladás megtapasztalásának őszinte érzésében volt részük. Köztünk azonban épp az irányt illetően nincs egyetértés.”

II. A negatív szellemről
Eretnekek (1905)

„Mióta a kereszténységet anyámnak fogadtam, s nem holmi teóriának tekintem, mely véletlenül az utamba akadt, kicsiny kertté változott vissza Európa és a nagyvilág, kertté, melyben a macska és a gereblye jelképes alakjait bámulom; gyermekkorom tündéri tudatlanságával és várakozásával nézek mindenre. Egyik-másik tan vagy szertartás éppoly idomtalannak és furcsának tűnik, mint a gereblye; ám tapasztalatból tudom, hogy az efféle dolgok valahogy mégis zöld gyepen és virágon végződnek… Hadd említsek egy példát a száz közül! Ami engem illet, semmiféle ösztönös rokonszenvet nem érzek a fizikai szüzesség iránt való lelkesültséggel szemben, amely kétségtelenül jellemző vonása a történelmi kereszténységnek. Ám ha nem magamat tekintem, hanem a világot, észre kell vennem, hogy ez a lelkesültség nem csupán a kereszténység jellemzője volt, hanem a pogányságé is - számtalan vonatkozásban jellemzője a magasrendű emberi természetnek. A görögöknek volt érzékük a szüzesség iránt, midőn Artemiszt márványba faragták, szintúgy a rómaiaknak, midőn a Veszta-szüzeket díszruhába öltöztették. Az Erzsébet-kor leggonoszabb és legvadabb drámaírói úgy ragaszkodtak a szó szoros értelmében vett női tisztasághoz, mintha a világ alappillére volna. Sőt, a modern világ (még ha gúnyolja is a nemi ártatlanságot) a nemi ártatlansággal szemben nemes bálványimádatot tanúsít - bálványozza a gyermekeket. Mármost, minden gyermekszerető ember jól tudja, hogy különös szépségük nyomban hervadni kezd, mihelyt a fizikai nemiség első jegyei megjelennek rajtuk. Mivel az emberi tapasztalat egybevág a keresztény tanítással, egyszerűen arra következtetésre jutok, hogy én vagyok az, aki téved, és az egyháznak igaza van. Sőt, még helytállóbb az a megállapítás, hogy az én felfogásom hiányos, az egyházé azonban egyetemes. Az egyházat nem uniformizált emberek alkotják, és az egyház nem is kívánja tőlem, hogy nőtlen legyek. A tényt, hogy nem értékelem a cölibátust, éppúgy elfogadom, mint azt a tényt, hogy nincs zenei érzékem. Ellenem tanúskodik az emberiség tapasztalata, miként ellenem tanúskodik Bach esetében. A cölibátus virág apám kertjében, melynek nem tudom édes és ijesztő nevét. De lehet, hogy egyszer megtudom.”

IX. Tekintély és kaland
Igazságot! (Orthodoxy) (1909)

Gilbert Keith Chesterton: Idézetek angolul

“Q: What's wrong with the world? A: I am.”

Purportedly a response by Chesterton to the question posed around 1910 by the Times of London (along with other luminaries), but biographer Kevin Belmonte, in 'Defiant Joy: the Remarkable Life & Impact of G.K. Chesterton', was unable to verify. Belmonte surmises its origin in an anecdote that while writing What's Wrong with the World (told in the book's preface), he would delight in telling society ladies that "I have been doing 'What is Wrong' all this morning." http://books.google.com/books?id=1rsXvfW2aiEC
Misattributed

“He was, if ever there was one, an inspired poet. I do not think it the highest sort of poet. And you never discover who is an inspired poet until the inspiration goes.”

Forrás: The Victorian Age in Literature (1913), On Algernon Charles Swinburne Ch. III: The Great Victorian Poets (p. 95)

“Truth must of necessity be stranger than fiction … for fiction is the creation of the human mind, and therefore is congenial to it.”

G. K. Chesterton könyv The Club of Queer Trades

The Club of Queer Trades (1905) Ch. 4 "Speculation of the House Agent"

“When people stop believing in God, they don’t believe in nothing — they believe in anything.”

This quotation actually comes from page 211 of Émile Cammaerts' book The Laughing Prophet : The Seven Virtues and G. K. Chesterton (1937) in which he quotes Chesterton as having Father Brown say, in "The Oracle of the Dog" (1923): "It's the first effect of not believing in God that you lose your common sense." Cammaerts then interposes his own analysis between further quotes from Father Brown: "'It's drowning all your old rationalism and scepticism, it's coming in like a sea; and the name of it is superstition.' The first effect of not believing in God is to believe in anything: 'And a dog is an omen and a cat is a mystery.'" Note that the remark about believing in anything is outside the quotation marks — it is Cammaerts. The correct attribution was reportedly first traced by Pasquale Accardo. http://www.chesterton.org/ceases-to-worship/ It was also credited to Nigel Rees (as cited in First Things, 1997). http://books.google.com/books?id=NuQnAAAAYAAJ&q=%22The+first+effect+of+not+believing+in+God+is+to+believe+in+anything%22&dq=%22The+first+effect+of+not+believing+in+God+is+to+believe+in+anything%22&hl=en&ei=PSzcTvewIefx0gHqmrj0DQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=2&ved=0CDUQ6AEwAQ
Misattributed

“His head was always most valuable when he had lost it. In such moments he put two and two together and made four million.”

G. K. Chesterton könyv The Innocence of Father Brown

The Innocence of Father Brown (1911) The Queer Feet
The Father Brown Mystery Series (1910 - 1927)

“Men always talk about the most important things to total strangers. It is because in the total stranger we perceive man himself; the image of God is not disguised by resemblances to an uncle or doubts of the wisdom of a moustache.”

G. K. Chesterton könyv The Club of Queer Trades

The Club of Queer Trades http://books.google.com/books?id=mjcdk4InFzoC&q="Men+always+talk+about+the+most+important+things+to+total+strangers+it+is+because+in+the+total+stranger+we+perceive+man+himself+the+image+of+God+is+not+disguised+by+resemblances+to+an+uncle+or+doubts+of+the+wisdom+of+a+moustache"&pg=PT93#v=onepage (1905) Ch. 5 "The Noticeable Conduct of Professor Chadd"

book The Club of Queer Trades

“A puritan is a person who pours righteous indignation into the wrong things.”

As quoted in an interview in The New York Times (21 November 1930)

“Art is limitation…. The most beautiful part of every picture is the frame.”

G. K. Chesterton könyv Tremendous Trifles

Tremendous Trifles (1909)

“To be clever enough to get all that money, one must be stupid enough to want it.”

G. K. Chesterton könyv The Innocence of Father Brown

The Innocence of Father Brown (1911) The Paradise of Thieves
The Father Brown Mystery Series (1910 - 1927)

“A modern man may disapprove of some of his sweeping reforms, and approve others; but finds it difficult not to admire even where he does not approve.”

Said of Benito Mussolini while comparing him to Hildebrand (i. e. Pope Gregory VII), as quoted in "The Pearl of Great Price" by Robert Royal, his Introduction to "The Resurrection of Rome" by G. K. Chesterton in The Collected Works of G.K. Chesterton (1990) by Vol. XXI, p. 274

“One of his hobbies was to wait for the American Shakespeare — a hobby more patient than angling.”

'The Innocence of Father Brown (1911) The Secret Garden
The Father Brown Mystery Series (1910 - 1927)

“He did not know the way things were going: he was too Victorian to understand the Victorian epoch. He did not know enough ignorant people to have heard the news.”

On William Makepeace Thackeray Ch. II: The Great Victorian Novelists (p. 65)
The Victorian Age in Literature (1913)

“Half the trouble about the modern man is that he is educated to understand foreign languages and misunderstand foreigners.”

Forrás: The Autobiography of G.K. Chesterton http://books.google.com/books?id=9_m6AAAAIAAJ&q=%22Half+the+trouble+about+the+modern+man+is+that+he+is+educated+to+understand+foreign+languages+and+misunderstand+foreigners%22&pg=PA322#v=onepage (1936)

“If you convey to a woman that something ought to be done, there is always a dreadful danger that she will suddenly do it.”

G. K. Chesterton könyv The Secret of Father Brown

The Secret of Father Brown (1927) The Song of the Flying Fish
The Father Brown Mystery Series (1910 - 1927)

Hasonló szerzők

Albert Schweitzer fénykép
Albert Schweitzer 35
német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, or…
Bertrand Russell fénykép
Bertrand Russell 36
angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, K…
Arthur C. Clarke fénykép
Arthur C. Clarke 2
angol író, mérnök
George Orwell fénykép
George Orwell 47
angol író, kritikus, újságíró
Rudolf Steiner fénykép
Rudolf Steiner 6
osztrák filozófus, író, az Antropozófia megalapítója
John Galsworthy fénykép
John Galsworthy 1
angol író és drámaíró
John Ronald Reuel Tolkien fénykép
John Ronald Reuel Tolkien 19
angol filológus, író, költő
Henri Bergson fénykép
Henri Bergson 2
Nobel-díjas francia filozófus
Ludwig Wittgenstein fénykép
Ludwig Wittgenstein 7
osztrák-brit filozófus