Gilbert Keith Chesterton idézet
oldal 8

Gilbert Keith Chesterton, vagy G. K. Chesterton KC*SG angol író, filozófus, drámaíró, újságíró, szónok, teológus, életrajzíró és kritikus. Gyakran nevezték az ellentmondások hercegének. A Time magazin így jellemezte az írásait: „Ahol csak lehetséges volt szívesen használt közmondásokat, allegóriákat, de először gondosan átalakította őket.” Műveinek egyik népszerű szereplője, a pap és egyben nyomozó Brown atya. Műveiben számos egyházi utalás is fellelhető. Chesterton mint politikai gondolkodó, kinyilvánította véleményét a progresszivizmusról és a konzervativizmusról is: „A mai világ erről a két dologról szól: progresszivizmus és konzervatimizmus. A haladó gondolkodásúak folyton hibákat követnek el. A konzervatívok pedig meggátolják e hibák kijavítását.” George Bernard Shaw, Chesterton „barátságos ellensége” a Time-ban így nyilatkozott róla: „Ez az ember egy kolosszális géniusz.” Életrajzírók a volt viktoriánus írók követőjének nevezik. Wikipedia  

✵ 29. május 1874 – 14. június 1936   •   Más nevek Гилберт Кит Честертон, GK Chesterton
Gilbert Keith Chesterton fénykép
Gilbert Keith Chesterton: 264   idézetek 4   Kedvelés

Gilbert Keith Chesterton híres idézetei

Gilbert Keith Chesterton Idézetek az emberekről

„Íme, az ortodoxia izgató regénye. Az emberek annak a bolond szokásnak rabjává lettek, hogy úgy beszélnek az ortodoxiáról, mint valami nehézkes, sivár és megülepedett dologról. Pedig nincs az ortodoxiánál kockázatosabb és érdekfeszítőbb. Az ortodoxia maga az egészség; és az egészség mindig drámaibb, mint a téboly. Az ortodoxia annak az embernek az egyensúlya, aki őrülten száguldó lovak mögött tartja a gyeplőszárat, s bár látszólag hol erre, hol arra dől és meginog, mégis megőrzi minden egyes testtartásában a szobrok szépségét és az aritmetika pontosságát… Az ortodox Egyház sohasem tért a kitaposott útra, nem fogadta el a konvenciókat; az ortodox Egyház sohasem volt tiszteletreméltóan mértékletes. Könnyebb lett volna elfogadnia az ariánusok földi hatalmát. Könnyebb lett volna a kálvinista 17. században belehajtani a predesztináció feneketlen árkába. Könnyű őrültnek, könnyű eretneknek lenni. Mindig könnyű a kor feje után indulni, de nehéz dolog vigyázni saját fejünkre. Mindig könnyű modernistának, mindig könnyű sznobnak lenni. Könnyű lett volna belezuhanni a tévedések és túlzások e nyílt csapdáiba, melyek mint egymást váltó divatok és szekták húzódnak végig a kereszténység történelmi útján. Mindig könnyű elesni; hiszen temérdek sarok van, ahol el lehet botolni, de csak egy van, ahol meg lehet állni. Magától értetődő és kényelmes dolog lett volna belezuhanni, a gnoszticizmustól a keresztény scientistákig, valamelyik hóbortba. Ámde kerülni mindezt: szédítő kaland; és lelki szemeim előtt mennydörögve száguld az égi szekér korszakokon át, az ostoba eretnekségek hanyattesnek vagy orra buknak, míg a merész igazság, bár meginog, diadalmasan megáll.”

VI. A kereszténység paradoxonai
Igazságot! (Orthodoxy) (1909)

„"Semmi sem árulkodik furcsábban a modern társadalom egyik iszonyú és alattomos kórságáról, mint az "ortodoxia" szó manapság divatos és szokatlan értelmezése. Hajdanán az eretnek azzal büszkélkedett, hogy nem eretnek. A világ hatalmasságai, rendőrségei és bíróságai voltak azok, akik eretnekek voltak. Ő azonban ortodox volt. Nem büszkélkedett azzal, hogy fellázadt ellenük, merthogy ők lázadtak fel ellene… Az ember büszke volt arra, hogy ortodox, büszke volt arra, hogy igaza van… Megannyi elfeledett pokol kínpadjára vonhatták, de el nem ismerte sohasem, hogy eretnek volna. Egypár modern kifejezésnek köszönhető, hogy most kérkedik vele. Magabiztos nevetéssel így szól: "remélem, nagyon eretnek vagyok", aztán körülnéz, és várja a tapsot. A szó, "eretnekség" nem csupán azt jelenti, hogy már nem gondolkodom tévesen; gyakorlatilag azt jelenti, hogy világosfejű és bátor vagyok. A szó, "ortodoxia" nem csupán azt jelenti, hogy nincs többé igazam; gyakorlatilag azt jelenti, hogy tévedek. Mindez valamit jelent, pontosabban: egyetlen valamit. Azt jelenti, hogy az emberek nem sokat törődnek azzal, vajon filozófiai szempontból igazuk van-e. Hiszen nyilvánvaló, hogy az embernek őrültnek kéne nyilvánítania magát, mielőtt magát eretneknek nyilvánítja…
Általánosságban szólva, bolondság egy filozófustól, ha a Smithfield Market-en megéget egy másik filozófust, mert nem értenek egyet az univerzumra vonatkozó nézeteikben. Ilyesféle gyakorta megesett a középkor legutolsó, hanyatló korszakában, és célját illetően tökéletesen kudarcot vallott. Van azonban valami, ami mérhetetlenül abszurdabb és haszontalanabb, mint az, hogy egy embert a filozófiája miatt megégetünk. Ez pedig nem más, mint annak hangoztatása, hogy az illető filozófiája nem számít… "Az aranyszabály az, hogy nincs semmiféle aranyszabály."… Ha valaki véleményt mond a villamosokról, az számít; ha Botticelliről mond véleményt, az is. De hogy mi a véleménye a dolgok egészéről, az nem… átkutathat bármit, csak egyetlen furcsa tárgyat tilos megtalálnia: az univerzumot, mert ha megtalálja, akkor már vallása lesz, és akkor neki vége! Minden számít - kivéve a Mindent…
Mikor a hajdani liberálisok megszabadítottak valamennyi eretneket a szájpecektől, az volt az elképzelésük, hogy ily módon vallási és filozófiai felfedezésekre jutnak. Azt gondolták: a kozmikus igazság annyira fontos valami, hogy mindenkinek külön-külön szükséges tanúskodnia. A modern felfogás szerint a kozmikus igazság annyira jelentéktelen, hogy bárki bármit mondhat - nem számít."”

Eretnekek (1905)

„Addig egyetlen ember sem tudja, hogy fiatal, amíg fiatal.”

Idézetek forrás nélkül

„… az emberi nem, amelyhez oly sok olvasóm is tartozik…”

Idézetek forrás nélkül

Gilbert Keith Chesterton idézetek

„Ha elismerésre horgászol, legjobb csalid a szerénység.”

Idézetek forrás nélkül

„Egy macska nem kompromisszum a kutya és az egér között.”

Idézetek forrás nélkül

Gilbert Keith Chesterton idézet: „A tévedések nem szűnnek meg tévedésnek lenni azután sem, hogy divattá válnak.”

„Amit a haladásról általában el szoktunk mondani, az valóban rendkívüli! A "haladás", ahogyan azt manapság kinyilatkoztatjuk, egyszerűen nyelvtani középfoknak felel meg, amelyhez nem állapítottuk meg a felsőfokot. A vallás, hazafiasság, szépség vagy állatias gyönyör ideáljai helyett felkínáljuk a haladás alternatív ideálját - vagyis mindazzal szemben, amit jól ismerünk, többet kínálunk fel abból, amiről senki sem tud semmit. A haladásnak, ha helyesen értelmezzük, igencsak méltóságteljes és legitim jelentése van. Ha viszont a pontosan megállapított erkölcsi ideálok ellentéteként használjuk, egyszerűen nevetségessé válik. A haladás eszménye nem áll szemben az etikai és vallási célszerűség eszményével; az igazság ennek éppen a fordítottja. Senki sem használhatja a "haladás" szót, hacsak nincs pontosan meghatározott hitvallása, megmásíthatatlan erkölcsi törvénykönyve. Senki sem lehet haladó, ha nincsenek doktrínái; sőt, azt is mondhatnám, senki sem lehet haladó, ha nem csalhatatlan - vagy legalábbis hisz valamiféle csalhatatlanságban. Mert maga a "haladás" szó irányt jelöl; s mihelyt egy kicsit is kételkedni kezdek az irányt illetően, kételkedni kezdek magában a haladásban. Nem volt még korszak, mióta világ a világ, mely kevesebb joggal használhatta volna a "haladás" szót, mint mi. Lehetséges, hogy a katolikus 12. s a filozófikus 18. században egyszer jó, máskor rossz irányba indultak az emberek, s többé-kevésbé eltérő véleményük volt arról: milyen messze vagy pontosan merre menjenek, de hogy valamilyen irányt kell követniük, abban teljesen egyetértettek, s éppen ezért a haladás megtapasztalásának őszinte érzésében volt részük. Köztünk azonban épp az irányt illetően nincs egyetértés.”

II. A negatív szellemről
Eretnekek (1905)

„Mióta a kereszténységet anyámnak fogadtam, s nem holmi teóriának tekintem, mely véletlenül az utamba akadt, kicsiny kertté változott vissza Európa és a nagyvilág, kertté, melyben a macska és a gereblye jelképes alakjait bámulom; gyermekkorom tündéri tudatlanságával és várakozásával nézek mindenre. Egyik-másik tan vagy szertartás éppoly idomtalannak és furcsának tűnik, mint a gereblye; ám tapasztalatból tudom, hogy az efféle dolgok valahogy mégis zöld gyepen és virágon végződnek… Hadd említsek egy példát a száz közül! Ami engem illet, semmiféle ösztönös rokonszenvet nem érzek a fizikai szüzesség iránt való lelkesültséggel szemben, amely kétségtelenül jellemző vonása a történelmi kereszténységnek. Ám ha nem magamat tekintem, hanem a világot, észre kell vennem, hogy ez a lelkesültség nem csupán a kereszténység jellemzője volt, hanem a pogányságé is - számtalan vonatkozásban jellemzője a magasrendű emberi természetnek. A görögöknek volt érzékük a szüzesség iránt, midőn Artemiszt márványba faragták, szintúgy a rómaiaknak, midőn a Veszta-szüzeket díszruhába öltöztették. Az Erzsébet-kor leggonoszabb és legvadabb drámaírói úgy ragaszkodtak a szó szoros értelmében vett női tisztasághoz, mintha a világ alappillére volna. Sőt, a modern világ (még ha gúnyolja is a nemi ártatlanságot) a nemi ártatlansággal szemben nemes bálványimádatot tanúsít - bálványozza a gyermekeket. Mármost, minden gyermekszerető ember jól tudja, hogy különös szépségük nyomban hervadni kezd, mihelyt a fizikai nemiség első jegyei megjelennek rajtuk. Mivel az emberi tapasztalat egybevág a keresztény tanítással, egyszerűen arra következtetésre jutok, hogy én vagyok az, aki téved, és az egyháznak igaza van. Sőt, még helytállóbb az a megállapítás, hogy az én felfogásom hiányos, az egyházé azonban egyetemes. Az egyházat nem uniformizált emberek alkotják, és az egyház nem is kívánja tőlem, hogy nőtlen legyek. A tényt, hogy nem értékelem a cölibátust, éppúgy elfogadom, mint azt a tényt, hogy nincs zenei érzékem. Ellenem tanúskodik az emberiség tapasztalata, miként ellenem tanúskodik Bach esetében. A cölibátus virág apám kertjében, melynek nem tudom édes és ijesztő nevét. De lehet, hogy egyszer megtudom.”

IX. Tekintély és kaland
Igazságot! (Orthodoxy) (1909)

Gilbert Keith Chesterton: Idézetek angolul

“I'm afraid I'm a practical man,' said the doctor with gruff humour, 'and I don't bother much about religion and philosophy.”

'You'll never be a practical man till you do,' said Father Brown. 'Look here, doctor; you know me pretty well; I think you know I'm not a bigot. You know I know there are all sorts in all religions; good men in bad ones and bad men in good ones.
The Dagger with Wings (1926)

“Say that a thing is so, according to the Pope or the Bible, and it will be dismissed as a superstition without examination. But preface your remark merely with "they say" or "don't you know that?"”

or try (and fail) to remember the name of some professor mentioned in some newspaper; and the keen rationalism of the modern mind will accept every word you say.
The Superstition of Divorce (1920)

“…If ever I murdered somebody," he added quite simply, "I dare say it might be an Optimist."
"Why?" cried Merton amused. "Do you think people dislike cheerfulness?”

G. K. Chesterton könyv The Innocence of Father Brown

"People like frequent laughter," answered Father Brown, "but I don't think they like a permanent smile. Cheerfulness without humour is a very trying thing."
The Innocence of Father Brown (1911) The Three Tools of Death
The Father Brown Mystery Series (1910 - 1927)

“When the business man rebukes the idealism of his office-boy, it is commonly in some such speech as this: “Ah, yes, when one is young, one has these ideals in the abstract and these castles in the air; but in middle age they all break up like clouds, and one comes down to a belief in practical politics, to using the machinery one has and getting on with the world as it is.””

Thus, at least, venerable and philanthropic old men now in their honoured graves used to talk to me when I was a boy. But since then I have grown up and have discovered that these philanthropic old men were telling lies. What has really happened is exactly the opposite of what they said would happen. They said that I should lose my ideals and begin to believe in the methods of practical politicians. Now, I have not lost my ideals in the least; my faith in fundamentals is exactly what it always was. What I have lost is my old childlike faith in practical politics.
"The Ethics of Elfland" https://www.ccel.org/ccel/chesterton/orthodoxy.vii.html in Delphi Works of G. K. Chesterton

“If a thing is worth doing, it is worth doing badly.”

Folly and Female Education
What's Wrong With The World (1910)

“One of the actual and certain consequences of the idea that all men are equal is immediately to produce very great men.”

G. K. Chesterton Charles Dickens

Forrás: Charles Dickens (1906), Ch 1 : "The Dickens Period"

Hasonló szerzők

Albert Schweitzer fénykép
Albert Schweitzer 35
német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, or…
Bertrand Russell fénykép
Bertrand Russell 36
angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, K…
Arthur C. Clarke fénykép
Arthur C. Clarke 2
angol író, mérnök
George Orwell fénykép
George Orwell 47
angol író, kritikus, újságíró
Rudolf Steiner fénykép
Rudolf Steiner 6
osztrák filozófus, író, az Antropozófia megalapítója
John Galsworthy fénykép
John Galsworthy 1
angol író és drámaíró
John Ronald Reuel Tolkien fénykép
John Ronald Reuel Tolkien 19
angol filológus, író, költő
Henri Bergson fénykép
Henri Bergson 2
Nobel-díjas francia filozófus
Ludwig Wittgenstein fénykép
Ludwig Wittgenstein 7
osztrák-brit filozófus