Idézetek forradalom-ről

„A forradalom fejlődésének békés időszaka véget ért. Új időszak következett el, az éles konfliktusok, összetűzések és összeütközések időszaka.”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

„Mi tudjuk, hogy soha senki sem ragadja magához a hatalmat azzal a szándékkal, hogy lemondjon róla. A hatalom nem eszköz; a hatalom cél. Nem azért csinál az ember diktatúrát, hogy megoltalmazzon egy forradalmat, hanem azért csinál forradalmat, hogy diktatúrát csinálhasson. Az üldözés célja az üldözés. A kínzás célja a kínzás. A hatalom célja a hatalom.”

George Orwell könyv 1984

„A kommunisták nem titkolják nézeteiket és szándékaikat. Nyíltan kijelentik, hogy céljaik csakis minden eddigi társadalmi rend erőszakos megdöntésével érhetők el. Reszkessenek az uralkodó osztályok egy kommunista forradalomtól. A proletárok e forradalomban csak láncaikat veszíthetik. Cserébe egy egész világot nyerhetnek.”

Karl Marx könyv Kommunista kiáltvány

„A Kubai Forradalom győzelme kézzelfogható demonstráció egész Amerika előtt, miszerint az emberek fel tudnak lázadni, méghozzá a maguk erejéből, éppen a szörnyeteg orra előtt.”

Che Guevara (1928–1967)

„Sztálin a saját embereire lőtt. A forradalom veteránjaira. Ezen önkénye miatt ítéljük el őt…Nem kevés kegyetlen zsarnok volt az emberiség történetében, de végül mindük fejére lehullott az a bárd, amellyel maguk is fenntartották uralmukat.”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

„Mi nem akarjuk a forradalom leverőivel együtt szorongatni egymás kezét. Magyarországon mindenek előtt igazságosság kellene, s csak aztán lehet megbékélés.”

Wittner Mária (1937) magyar politikus, 1956-os szabadságharcos

„A forradalom hősies kísérletet tett a posványos, ósdi „családi körnek”, e rutinos, fullasztó őskori intézménynek a megsemmisítésére, amelyben a dolgozó osztályok asszonyai gyermekkoruktól halálukig tartó kényszermunkára voltak ítélve. A forradalmárok elképzelése szerint a családot mint egy bezárt, kicsiny „vállalatot” a szociális közszolgátatások rendszere volt hivatva helyettesíteni: szülőotthonok, bölcsődék, óvodák, éttermek, tisztítóvállalatok, orvosi rendelők, kórházak, sportszervezetek, mozik, színházak stb. A család gazdasági funkcióinak a szocialista társadalom által vállalt teljes átvétele, amely egy egész nemzedéket fon össze a szolidaritás és a kölcsönös segítség révén, lehetővé kellett tegye az asszony, és így a házaspár igazi felszabadulását az évszázados járom alól. Mindaddig, amíg ez a mű nem nyer befejezést, a negyven millió szovjet család nagy többsége a középkori erkölcsöknek, az asszony szolgaságának és hisztériájának, a gyermek mindennapos megaláztatásának, mind az egyik, mind a másik babonáinak a zsákmánya marad.”

Lev Davidovics Trockij (1879–1940) orosz marxista politikus

„A főtitkár a forradalom sírásója akar lenni. (Trockij)”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

„A forradalom nem egy alma, amelyik leesik, ha megérett. Nekünk kell megrázni a fát.”

Che Guevara (1928–1967)

„Kádár növekvő - politikai, gazdasági és nemzetközi - gondjai 1986 végére tornyosultak fel, s a vezetés a szakadék szélére került. A politikai válság a rezsim gyökereiből eredt: októberben volt az 1956-os forradalom harmincadik évfordulója. Az ellenzék kikezdte az ezzel kapcsolatos hivatalos tabukat, lehetetlenné téve Kádár kedvenc amnézia-stratégiájának folytatását.”

Kádár János (1912–1989) magyar kommunista politikus, kormányfő

„Az Egyesült Államok kormánya, mielőtt még a fegyveres támadáshoz folyamodott volna, éheztetéssel akarta sarokba szorítani a kubai forradalmat.”

Fidel Castro (1926–2016) kubai kommunista politikus

„Az ipari forradalom az új évszázadban, lényegében egy tudományos, technológiai forradalom, és az ipari áttörés egy nagy ugrás a gazdasági hatalom építése felé.”

Kim Dzsongun (1984) a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vezetője

„Az inkvizíció feladata az volt, hogy üldözze az eretnekséget és irtsa ki a szakadárokat, akik arra a sátáni gonoszságra vetemedtek, hogy másként mertek gondolkozni, mint az uralkodó egyház, s azzal forradalmat lázítottak a fennálló társadalmi rend ellen.”

Ráth-Végh István (1870–1959) magyar jogász, művelődéstörténeti szakíró, művelődéstörténész

„Tudják, mennyire tisztelem Che Guevarát. Szerintem nem csak értelmiségi volt, hanem korunk teljesen egész embere: harcosként és férfiként, mint elméleti szakember, aki a forradalom ügyét úgy vitte előre, hogy az elméleteit a csatái személyes tapasztalataiból vezette le.”

Jean-Paul Sartre (1905–1980) francia dráma- és regényíró

„A forradalom előtti Kubáról:”

Fidel Castro (1926–2016) kubai kommunista politikus

„Tetszettek volna forradalmat csinálni!”

Antall József (1932–1993) magyar politikus

„A forradalommal a németek páriává tették magukat a nemzetek sorában, tehetetlenné a győztes szövetségesekkel szemben, az idegeneket és az idegen tőkét szolgáló helótákká és megfosztották magukat az önbecsülésüktől. 10 év múlva a németek átkozzák majd azokat a pártokat, akik most a forradalom kirobbantásával dicsekednek.”

Erich Ludendorff (1865–1937)

„Meg akartuk őrizni a hitet, hogy volt értelme küzdeni az orosz csapatok kivonásáért. Volt értelme küzdeni a szabad választásokért, volt értelme küzdeni a határon túl élő magyarokért, hogy volt értelme megőrizni az ’56-os forradalom emlékét. Meg akartuk őrizni a hitet, hogy kell lennie a világban egy erkölcsi rendnek, amely végül mindent és mindenkit odahelyez, ahová való.”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

„A forradalom sikere az egyén eszméjén múlik, nem a családi hátterén.”

Kim Dzsongil (1941–2011) észak-koreai politikus, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hajdani vezetője

„Aki szereti a hazáját, az lépjen be a polgári körök hadseregébe. Az a cél, hogy 8-12 éves periódusban nekünk kell uralkodni. Nekünk, a történelem uralkodó országának vissza kell szerezni a hatalmat. Ha ők győznek, forradalmat kell csinálni.”

Kerényi Imre (1943–2018) magyar színházi rendező, színigazgató, politikus

„Meggyőződésem, hogy ha a világ forradalom jó oldalára akarunk állni, akkor előbb nekünk kell átesni az értékek radikális forradalmán. Sürgősen át kell állnunk egy "tárgy központú" társadalomról egy "ember központú" társadalomra. Amikor a gépeket, a profitot és a tulajdon jogot többre értékelik az embereknél, akkor képtelenség legyőzni a fajgyűlölet, a haszonelvűség és a fegyverkezés ördögi hármasát.”

Martin Luther King (1929–1968) amerikai baptista tiszteletes, polgárjogi harcos, politikai aktivista, az afroamerikai polgárjogi mozgalom …

„Édesapám szélsőjobboldali szimpatizáns, dzsentroid, aki 56-ot máig forradalomként emlegeti.”

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

„A forradalom előtti Kubáról: A mezítlábas falusi gyermekek 90 százalékát olyan mikrobák fertőzik meg, amelyek a földről, a lábkörmön keresztül jutnak a szervezetbe. A közvéleményt megdöbbenti egy-egy gyermekrablás vagy gyermekgyilkosság híre, ám ugyanez a közvélemény bűnös közönnyel fogadja a tömeges gyermek-gyilkosság tényét, nem törődik azzal, hogy szörnyű kínok közepette évről évre hal éhen ezer és ezer gyermek, s a közelgő halál homályába révedt ártatlan gyermekszemek végtelenbe vesző, utolsó dermedt pillantása, mintegy szemrehányás az emberi önzésnek, de egyben néma fohász is, hogy azért az Isten átka ne sújtsa az embereket.”

Fidel Castro (1926–2016) kubai kommunista politikus

„A Forradalmat azért szeretem, mert abból eredünk; a régi Franciaországot pedig azért, mert abból eredt a Forradalom.”

Anatole France (1844–1924)

„A burzsoáziát, mint osztályt, le kell verni kíméletlenül, de a leghatározottabban elítélem azokat, akik egyesek ellen követnek el erőszakot. A forradalomnak és a forradalmi érzésnek használnak, ha barbárság nélkül emberségesen járnak el.”

Weltner Jakab (1873–1936)

„Elvileg egyetértek, de vigyázni kell, nehogy az egyetemi stricik hangulata átmenjen kommunista és szovjetellenes támadássá. ([http://www.edupress.hu/szemeszter/index.php?at=egycikk&HirID=200 Az egyetemisták mozgalmáról az 1956-os forradalom előtt. ])”

Marosán György (1908–1992) magyar politikus, MSZDP-tag, MSZMP PB-tag, MDP PB-tag, országgyűlési képviselő

„Tehát az országban vannak kommunisták és becsületes hazafiak, a kormány el van szánva, hogy a kemény kéz politikáját folytatja. A párt be fogja bizonyÍtani, hogy nem forradalom volt, hanem igenis ellenforradalom, amelynek előkészítése nem október 23-án kezdődött.”

Marosán György (1908–1992) magyar politikus, MSZDP-tag, MSZMP PB-tag, MDP PB-tag, országgyűlési képviselő

„Ha nekem választanom kell, hogy a szovjeturalom megmaradjon-e Budapesten, egy szűkebb területen és ha ennek az az ára, hogy a most felszabadított területeknek egy részét visszaadjuk, nem habozom és az utóbbit választom, mert ennek a forradalomnak szíve Budapest és a budapesti proletariátus. Ha területeket kell feladni, ám ezt az árat sem tartom nagy árnak azért, hogy itt megmenthessük a proletárforradalmat.”

Kunfi Zsigmond (1879–1929) magyar újságíró, politikus

„Forradalomnak nevezni október 23-át megengedhetetlen, sem elvileg, sem politikailag nem helytálló … legfeljebb felkelésnek lehet nevezni. Ha nemzeti forradalomnak fogadjuk el, akkor mi az ellenforradalom?”

Kádár János (1912–1989) magyar kommunista politikus, kormányfő

„… Párizsban égnek az autók! És ez egy döntő jel!… Az, hogy szeretem a hazámat, az nulla. Az, hogy jó hazafi vagyok, az nulla. Most cselekedni kell. Aki szereti a hazáját, lépjen be a polgári körök hadseregébe. Az a cél, hogy 8-12 éves periódusban nekünk kell uralkodni. Nekünk, a történelem uralkodó országának vissza kell szerezni a hatalmat. Ha ők győznek, forradalmat kell csinálni… A Fidesz nem tud nyerni. Nincs pénze. Mi tudunk nyerni! Mi be tudjuk hozni a Fideszt! Mi potenciális harcosok vagyunk. Rogán fogja vezetni az egészet.”

Kerényi Imre (1943–2018) magyar színházi rendező, színigazgató, politikus

„És kik csinálták a bársonyos forradalmat? Kisjézusok milliói, akik diákruhát, színész- és bohócjelmezt öltöttek, fiatalok bőrébe bújtak, akik a kemény kézzel szemben előnyben részesítik a szív útjait… Bár Šalgovič tábornok, aki biztosította a szovjet nehézbombázók leszállását a ruzynĕi repülőtéren, tegnap felakasztotta magát a mosókonyhájában… Hiába, bizonyos foltok nem távolíthatók el a ruhából anélkül, hogy az anyaga meg ne sérülne. (39. oldal)”

Bohumil Hrabal (1914–1997) cseh író

„Rossz választás kikerülni az imperializmus elleni küzdelmet azzal az indokkal, hogy fontosabb a béke a függetlenségnél és a forradalomnál.”

Kim Ir Szen (1912–1994)

„Az író a szellem embere, és nem állhat egy olyan forradalom szolgálatába, amely szellem nélkül való, sőt szellem-ellenes… [A tömeg] …megunta, hogy egy elit-réteg vezesse és magának akarja megszerezni a vezetést. Éppen ezért gyűlöl mindent, ami elit, ami magasabb rendű nála, gyűlöli, tehát elsősorban a szellemet. Ez a tömeg eleve gyanakvással fogadna mindenkit, aki szabatos, világos, élvezetes stílusban tudja kifejezni magát. Ösztönösen ellenségének érzi az intellektuális embert, és ha valaha hatalomra kerül, ki fogja irtani. (…)”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„A forradalom ismer egy olyan többes szám első személyt, amely nemhogy kizárná az egyes szám első személyt, henem minden tulajdonságával együtt befogadja, felissza.”

Nádas Péter (1942) magyar író, drámaíró, esszéista, fotóriporter, újságíró, a DIA alapító tagja

„Tegyük fel, hogy elfogadjuk a terror szükségességét a forradalom bizonyos szakaszaiban, s azt is elfogadjuk, hogy a balti népeket mint ellenforradalmi elemeket a szükséges százalékban meg kell semmisíteni. Csakhogy azonnal kétségeink támadnak: vajon egyenlőségi jelet tehetünk-e a pillanatnyi, az improvizált, valamint a hosszú időszakot felölelő terror közé. Nem tudom, vajon egy ezredévnyi távolságból nézve napjainkat, egyenlőségi jelet lehet-e tenni a guillotine és azon, évtizedeken át folyó deportálások közé, amelyeknek egész nemzetek estek áldozatul. Az egy év és tíz év nem ugyanaz. Az időtényező megváltoztatja a tettek minőségét. A hosszú ideig alkalmazott terror állandó apparátust feltételez, és tartós intézményt követel. A deportáltak esetleg szökni akarnak. A deportáltak rokonai távolról sincsenek elragadtatva, ajánlatos felvenni őket a következő listára. A rokon családok bizonytalan tényezőként szerepelnek, s csak a félelemmel, hogy ők is hasonló sorsra jutnak, lehet kordában tartani őket. Mivel a parasztok, akikből erőszakkal csináltak kolhoztagot, kelletlenül dolgoznak, s nem érdekli őket az idegen zsebbe vándorló haszon, csak a félelemmel serkenthetők jobb munkára. Egyébként a félelem már régóta ismert kötőanyaga a társadalmaknak. A liberális kapitalista társadalomban a pénzhiánytól, a munkanélküliségtől, a társadalmi ranglétra alsóbb fokára csúszástól való félelem készteti az embereket erőfeszítésre. Csakhogy ez itt mezítelen félelem. Például egy százezres kapitalista városban körülbelül tízezer ember éli meg a munkanélküliség miatti vagy a munkanélküliségtől való félelmet. Ez a félelem egyéni helyzetükből fakad, amely a környezet közömbössége és érzéketlensége miatt tragikus. De ha százezer ember él állandó félelemben, ez olyan közhangulatot teremt, amely óriási felhőként borul a városra. Az arany elidegeníti az embert önmagától. A tőke helyét elfoglaló mezítelen félelem legalább annyira, sőt még inkább elidegeníti az embert.”

Czesław Miłosz könyv A rabul ejtett értelem

„Tetszettek volna forradalmat csinálni!
Ezzel a mondattal vágott vissza MDF-en belüli politikai ellenfeleinek, amikor azok elégedetlenkedtek a rendszerváltó reformok túlságosan puha mivolta miatt.”

Antall József (1932–1993) magyar politikus

„Az író a szellem embere, és nem állhat egy olyan forradalom szolgálatába, amely szellem nélkül való, sőt szellem-ellenes… [A tömeg] …megunta, hogy egy elit-réteg vezesse és magának akarja megszerezni a vezetést. Éppen ezért gyűlöl mindent, ami elit, ami magasabb rendű nála, gyűlöli, tehát elsősorban a szellemet. Ez a tömeg eleve gyanakvással fogadna mindenkit, aki szabatos, világos, élvezetes stílusban tudja kifejezni magát. Ösztönösen ellenségének érzi az intellektuális embert, és ha valaha hatalomra kerül, ki fogja irtani. (…)
A XX. század nagy újítása az, hogy a tömeggel elhitették, hogy a szellem becsapta őket vagy nincs is, vagy ha van, nem ér sokat. A tömeg-ember megkönnyebbülve fellélegzik: „Ha csak műveletlennek kell lenni, azt én is tudok””

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„Csak egy Magyarország van: a mi Magyarországunk. Tehetséges, jóravaló emberek, sok-sok millió jól, jobban, boldogságban élni akaró ember országa. Csak rajtunk múlik, hogy milyenné tesszük. Tehetjük az indulat országává. Tehetjük a harcos füttyök országává. És tehetjük a béke, a nyugalom szigetévé egy olyan világban, amely világ rólunk szól, és amelyet azért építünk, hogy gyermekeinknek itt hagyva egyszer majd azt mondjuk: nézzétek, fiúk, nézzétek, lányaink! Mi csináltuk a két kezünkkel. Apátok és anyátok csinálta. Azért tettük, hogy jobb legyen nekünk, és jobb legyen gyermekeinknek.
Magyarország szabad és demokratikus. A szabadságért és függetlenségért megküzdöttünk ’48−49-ben. Majd, amikor elbuktunk, hát kiegyeztünk. A demokráciáért megküzdöttünk ’56-ban. Forradalom volt, a vér, a tett, a cselekvés forradalma. Elbukott, de kiegyeztünk. Kiegyeztünk ’89-ben. A szabadság és demokrácia eszménye mára kissé megkopott, új programra van szükség. A szabadság és demokrácia eszménye mára kissé megkopott, új programra van szükség. De nincsen szükség sem forradalomra, sem kiegyezésre, viszont szükség van megegyezésre egy felemelkedő Magyarországért! Egyezzünk meg egy felemelkedő Magyarországért! Ne késlekedjetek, csináljátok meg!”

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

„Azok, akik lehetetlenné teszik a békés forradalmat, elkerülhetetlenné teszik az erőszakos forradalmat.”

John Fitzgerald Kennedy (1917–1963) amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke (1961-1963)

„A szegénység a forradalom és a bűnözés szülője.”

Arisztotelész (-384–-321 i.e.) ókori görög filozófus és tudós

„Figyeljetek, a következő forradalom az eszmék forradalma lesz.”

Bill Hicks (1961–1994)

„A francia forradalom óta minden forradalmár hangoztatja: "szabadság, egyenlőség, testvériség". A szabadságról itt is sok szó esik, a testvériségnek nyoma sincs, az egyenlőségről pedig soha nem beszélnek, holott ennek gyökerei az Ószövetségbe nyúlnak.”

Majnek Antal (1951) munkácsi római katolikus püspök