Gilbert Keith Chesterton idézet
oldal 4

Gilbert Keith Chesterton, vagy G. K. Chesterton KC*SG angol író, filozófus, drámaíró, újságíró, szónok, teológus, életrajzíró és kritikus. Gyakran nevezték az ellentmondások hercegének. A Time magazin így jellemezte az írásait: „Ahol csak lehetséges volt szívesen használt közmondásokat, allegóriákat, de először gondosan átalakította őket.” Műveinek egyik népszerű szereplője, a pap és egyben nyomozó Brown atya. Műveiben számos egyházi utalás is fellelhető. Chesterton mint politikai gondolkodó, kinyilvánította véleményét a progresszivizmusról és a konzervativizmusról is: „A mai világ erről a két dologról szól: progresszivizmus és konzervatimizmus. A haladó gondolkodásúak folyton hibákat követnek el. A konzervatívok pedig meggátolják e hibák kijavítását.” George Bernard Shaw, Chesterton „barátságos ellensége” a Time-ban így nyilatkozott róla: „Ez az ember egy kolosszális géniusz.” Életrajzírók a volt viktoriánus írók követőjének nevezik. Wikipedia  

✵ 29. május 1874 – 14. június 1936   •   Más nevek Гилберт Кит Честертон, GK Chesterton
Gilbert Keith Chesterton fénykép
Gilbert Keith Chesterton: 264   idézetek 4   Kedvelés

Gilbert Keith Chesterton híres idézetei

Gilbert Keith Chesterton Idézetek az emberekről

„Íme, az ortodoxia izgató regénye. Az emberek annak a bolond szokásnak rabjává lettek, hogy úgy beszélnek az ortodoxiáról, mint valami nehézkes, sivár és megülepedett dologról. Pedig nincs az ortodoxiánál kockázatosabb és érdekfeszítőbb. Az ortodoxia maga az egészség; és az egészség mindig drámaibb, mint a téboly. Az ortodoxia annak az embernek az egyensúlya, aki őrülten száguldó lovak mögött tartja a gyeplőszárat, s bár látszólag hol erre, hol arra dől és meginog, mégis megőrzi minden egyes testtartásában a szobrok szépségét és az aritmetika pontosságát… Az ortodox Egyház sohasem tért a kitaposott útra, nem fogadta el a konvenciókat; az ortodox Egyház sohasem volt tiszteletreméltóan mértékletes. Könnyebb lett volna elfogadnia az ariánusok földi hatalmát. Könnyebb lett volna a kálvinista 17. században belehajtani a predesztináció feneketlen árkába. Könnyű őrültnek, könnyű eretneknek lenni. Mindig könnyű a kor feje után indulni, de nehéz dolog vigyázni saját fejünkre. Mindig könnyű modernistának, mindig könnyű sznobnak lenni. Könnyű lett volna belezuhanni a tévedések és túlzások e nyílt csapdáiba, melyek mint egymást váltó divatok és szekták húzódnak végig a kereszténység történelmi útján. Mindig könnyű elesni; hiszen temérdek sarok van, ahol el lehet botolni, de csak egy van, ahol meg lehet állni. Magától értetődő és kényelmes dolog lett volna belezuhanni, a gnoszticizmustól a keresztény scientistákig, valamelyik hóbortba. Ámde kerülni mindezt: szédítő kaland; és lelki szemeim előtt mennydörögve száguld az égi szekér korszakokon át, az ostoba eretnekségek hanyattesnek vagy orra buknak, míg a merész igazság, bár meginog, diadalmasan megáll.”

VI. A kereszténység paradoxonai
Igazságot! (Orthodoxy) (1909)

„"Semmi sem árulkodik furcsábban a modern társadalom egyik iszonyú és alattomos kórságáról, mint az "ortodoxia" szó manapság divatos és szokatlan értelmezése. Hajdanán az eretnek azzal büszkélkedett, hogy nem eretnek. A világ hatalmasságai, rendőrségei és bíróságai voltak azok, akik eretnekek voltak. Ő azonban ortodox volt. Nem büszkélkedett azzal, hogy fellázadt ellenük, merthogy ők lázadtak fel ellene… Az ember büszke volt arra, hogy ortodox, büszke volt arra, hogy igaza van… Megannyi elfeledett pokol kínpadjára vonhatták, de el nem ismerte sohasem, hogy eretnek volna. Egypár modern kifejezésnek köszönhető, hogy most kérkedik vele. Magabiztos nevetéssel így szól: "remélem, nagyon eretnek vagyok", aztán körülnéz, és várja a tapsot. A szó, "eretnekség" nem csupán azt jelenti, hogy már nem gondolkodom tévesen; gyakorlatilag azt jelenti, hogy világosfejű és bátor vagyok. A szó, "ortodoxia" nem csupán azt jelenti, hogy nincs többé igazam; gyakorlatilag azt jelenti, hogy tévedek. Mindez valamit jelent, pontosabban: egyetlen valamit. Azt jelenti, hogy az emberek nem sokat törődnek azzal, vajon filozófiai szempontból igazuk van-e. Hiszen nyilvánvaló, hogy az embernek őrültnek kéne nyilvánítania magát, mielőtt magát eretneknek nyilvánítja…
Általánosságban szólva, bolondság egy filozófustól, ha a Smithfield Market-en megéget egy másik filozófust, mert nem értenek egyet az univerzumra vonatkozó nézeteikben. Ilyesféle gyakorta megesett a középkor legutolsó, hanyatló korszakában, és célját illetően tökéletesen kudarcot vallott. Van azonban valami, ami mérhetetlenül abszurdabb és haszontalanabb, mint az, hogy egy embert a filozófiája miatt megégetünk. Ez pedig nem más, mint annak hangoztatása, hogy az illető filozófiája nem számít… "Az aranyszabály az, hogy nincs semmiféle aranyszabály."… Ha valaki véleményt mond a villamosokról, az számít; ha Botticelliről mond véleményt, az is. De hogy mi a véleménye a dolgok egészéről, az nem… átkutathat bármit, csak egyetlen furcsa tárgyat tilos megtalálnia: az univerzumot, mert ha megtalálja, akkor már vallása lesz, és akkor neki vége! Minden számít - kivéve a Mindent…
Mikor a hajdani liberálisok megszabadítottak valamennyi eretneket a szájpecektől, az volt az elképzelésük, hogy ily módon vallási és filozófiai felfedezésekre jutnak. Azt gondolták: a kozmikus igazság annyira fontos valami, hogy mindenkinek külön-külön szükséges tanúskodnia. A modern felfogás szerint a kozmikus igazság annyira jelentéktelen, hogy bárki bármit mondhat - nem számít."”

Eretnekek (1905)

„Addig egyetlen ember sem tudja, hogy fiatal, amíg fiatal.”

Idézetek forrás nélkül

„… az emberi nem, amelyhez oly sok olvasóm is tartozik…”

Idézetek forrás nélkül

Gilbert Keith Chesterton idézetek

„Ha elismerésre horgászol, legjobb csalid a szerénység.”

Idézetek forrás nélkül

„Egy macska nem kompromisszum a kutya és az egér között.”

Idézetek forrás nélkül

Gilbert Keith Chesterton idézet: „A tévedések nem szűnnek meg tévedésnek lenni azután sem, hogy divattá válnak.”

„Amit a haladásról általában el szoktunk mondani, az valóban rendkívüli! A "haladás", ahogyan azt manapság kinyilatkoztatjuk, egyszerűen nyelvtani középfoknak felel meg, amelyhez nem állapítottuk meg a felsőfokot. A vallás, hazafiasság, szépség vagy állatias gyönyör ideáljai helyett felkínáljuk a haladás alternatív ideálját - vagyis mindazzal szemben, amit jól ismerünk, többet kínálunk fel abból, amiről senki sem tud semmit. A haladásnak, ha helyesen értelmezzük, igencsak méltóságteljes és legitim jelentése van. Ha viszont a pontosan megállapított erkölcsi ideálok ellentéteként használjuk, egyszerűen nevetségessé válik. A haladás eszménye nem áll szemben az etikai és vallási célszerűség eszményével; az igazság ennek éppen a fordítottja. Senki sem használhatja a "haladás" szót, hacsak nincs pontosan meghatározott hitvallása, megmásíthatatlan erkölcsi törvénykönyve. Senki sem lehet haladó, ha nincsenek doktrínái; sőt, azt is mondhatnám, senki sem lehet haladó, ha nem csalhatatlan - vagy legalábbis hisz valamiféle csalhatatlanságban. Mert maga a "haladás" szó irányt jelöl; s mihelyt egy kicsit is kételkedni kezdek az irányt illetően, kételkedni kezdek magában a haladásban. Nem volt még korszak, mióta világ a világ, mely kevesebb joggal használhatta volna a "haladás" szót, mint mi. Lehetséges, hogy a katolikus 12. s a filozófikus 18. században egyszer jó, máskor rossz irányba indultak az emberek, s többé-kevésbé eltérő véleményük volt arról: milyen messze vagy pontosan merre menjenek, de hogy valamilyen irányt kell követniük, abban teljesen egyetértettek, s éppen ezért a haladás megtapasztalásának őszinte érzésében volt részük. Köztünk azonban épp az irányt illetően nincs egyetértés.”

II. A negatív szellemről
Eretnekek (1905)

„Mióta a kereszténységet anyámnak fogadtam, s nem holmi teóriának tekintem, mely véletlenül az utamba akadt, kicsiny kertté változott vissza Európa és a nagyvilág, kertté, melyben a macska és a gereblye jelképes alakjait bámulom; gyermekkorom tündéri tudatlanságával és várakozásával nézek mindenre. Egyik-másik tan vagy szertartás éppoly idomtalannak és furcsának tűnik, mint a gereblye; ám tapasztalatból tudom, hogy az efféle dolgok valahogy mégis zöld gyepen és virágon végződnek… Hadd említsek egy példát a száz közül! Ami engem illet, semmiféle ösztönös rokonszenvet nem érzek a fizikai szüzesség iránt való lelkesültséggel szemben, amely kétségtelenül jellemző vonása a történelmi kereszténységnek. Ám ha nem magamat tekintem, hanem a világot, észre kell vennem, hogy ez a lelkesültség nem csupán a kereszténység jellemzője volt, hanem a pogányságé is - számtalan vonatkozásban jellemzője a magasrendű emberi természetnek. A görögöknek volt érzékük a szüzesség iránt, midőn Artemiszt márványba faragták, szintúgy a rómaiaknak, midőn a Veszta-szüzeket díszruhába öltöztették. Az Erzsébet-kor leggonoszabb és legvadabb drámaírói úgy ragaszkodtak a szó szoros értelmében vett női tisztasághoz, mintha a világ alappillére volna. Sőt, a modern világ (még ha gúnyolja is a nemi ártatlanságot) a nemi ártatlansággal szemben nemes bálványimádatot tanúsít - bálványozza a gyermekeket. Mármost, minden gyermekszerető ember jól tudja, hogy különös szépségük nyomban hervadni kezd, mihelyt a fizikai nemiség első jegyei megjelennek rajtuk. Mivel az emberi tapasztalat egybevág a keresztény tanítással, egyszerűen arra következtetésre jutok, hogy én vagyok az, aki téved, és az egyháznak igaza van. Sőt, még helytállóbb az a megállapítás, hogy az én felfogásom hiányos, az egyházé azonban egyetemes. Az egyházat nem uniformizált emberek alkotják, és az egyház nem is kívánja tőlem, hogy nőtlen legyek. A tényt, hogy nem értékelem a cölibátust, éppúgy elfogadom, mint azt a tényt, hogy nincs zenei érzékem. Ellenem tanúskodik az emberiség tapasztalata, miként ellenem tanúskodik Bach esetében. A cölibátus virág apám kertjében, melynek nem tudom édes és ijesztő nevét. De lehet, hogy egyszer megtudom.”

IX. Tekintély és kaland
Igazságot! (Orthodoxy) (1909)

Gilbert Keith Chesterton: Idézetek angolul

“It is the test of a good religion whether you can joke about it.”

G. K. Chesterton könyv All Things Considered

"Spiritualism"
All Things Considered (1908)

“Prince, Bayard would have smashed his sword
To see the sort of knights you dub--
Is that the last of them — O Lord
Will someone take me to a pub?”

"A Ballade Of An Anti-puritan" http://www.cse.dmu.ac.uk/~mward/gkc/books/anti-puritan.html in The Book of Humorous Verse (1920) edited Carolyn Wells, p. 338

“I've searched all the parks in all the cities — and found no statues of Committees.”

As quoted in Trust Or Consequences : Build Trust Today Or Lose Your Market Tomorrow (2004) by Al Golin, p. 206; also in Storms of Life (2008) by Dr. Don Givens, p. 136

“Lord! what a strange world in which a man cannot remain unique even by taking the trouble to go mad!”

G. K. Chesterton könyv The Napoleon of Notting Hill

The Napoleon of Notting Hill (1904)
The Napoleon of Notting Hill (1904)

“It isn't that they can't see the solution. It is that they can't see the problem.”

G. K. Chesterton könyv The Scandal of Father Brown

The Scandal of Father Brown (1935) The Point of a Pin
The Father Brown Mystery Series (1910 - 1927)

“Without education, we are in a horrible and deadly danger of taking educated people seriously.”

Collected Works of G.K. Chesterton : The Illustrated London News, 1905-1907 (1986), p. 71

“Don't ever take a fence down until you know the reason why it was put up.”

According to The American Chesterton Society http://www.chesterton.org/qmeister2/19.htm, this quotation is actually a paraphrase by John F. Kennedy http://en.wikipedia.org/wiki/John_F._Kennedy of a passage from The Thing (1929) in which Chesterton made reference to a fence or gate erected across a road: "The more modern type of reformer goes gaily up to it and says, "I don't see the use of this; let us clear it away." To which the more intelligent type of reformer will do well to answer: "If you don't see the use of it, I certainly won't let you clear it away. Go away and think. Then, when you can come back and tell me that you do see the use of it, I may allow you to destroy it."
Misattributed

“The one stream of poetry which is continually flowing is slang.”

G. K. Chesterton könyv The Defendant

"A Defence of Slang"
The Defendant (1901)

“The central idea of poetry is the idea of guessing right, like a child.”

Ch I: The Victorian Compromise and Its Enemies (p. 24)
The Victorian Age in Literature (1913)

“She hasn’t got any intellect to speak of; but you don’t need any intellect to be an intellectual.”

G. K. Chesterton könyv The Scandal of Father Brown

The Scandal of Father Brown (1935) The Scandal of Father Brown
The Father Brown Mystery Series (1910 - 1927)

“It is always the secure who are humble.”

G. K. Chesterton könyv The Defendant

"A Defence of Humilities"
The Defendant (1901)

“Whatever the word "great" means, Dickens was what it means.”

G. K. Chesterton Charles Dickens

Forrás: Charles Dickens (1906), Ch 1 : "The Dickens Period"

Hasonló szerzők

Albert Schweitzer fénykép
Albert Schweitzer 35
német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, or…
Bertrand Russell fénykép
Bertrand Russell 36
angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, K…
Arthur C. Clarke fénykép
Arthur C. Clarke 2
angol író, mérnök
George Orwell fénykép
George Orwell 47
angol író, kritikus, újságíró
Rudolf Steiner fénykép
Rudolf Steiner 6
osztrák filozófus, író, az Antropozófia megalapítója
John Galsworthy fénykép
John Galsworthy 1
angol író és drámaíró
John Ronald Reuel Tolkien fénykép
John Ronald Reuel Tolkien 19
angol filológus, író, költő
Henri Bergson fénykép
Henri Bergson 2
Nobel-díjas francia filozófus
Ludwig Wittgenstein fénykép
Ludwig Wittgenstein 7
osztrák-brit filozófus