Idézetek köztársaság-ről

„Szeretek és elvettem egy lányt, Dobrev Klárát. Némileg elkeseredve hallom és látom, hogy a parlamenti politikai viták során azt vágja az ellenzék nagyobbik pártjának frakcióvezetője a fejemhez, hogy ennek a lánynak milyen politikai szerepet vállalt a nagyapja. Ezért tőlem a Fidesz önmagát polgárinak mondó pártjának frakcióvezetője elvitatja demokratikus meggyőződésemet? Ön azt mondja, hogy Magyarországon, a harmadik köztársaságban származási alapon kell a politikai vitát elintézni? Jól értem, hogy holnaputántól vallásomról, kulturális és politikai hátteremről, szüleimről, családomról, s azok múltjáról is be kell számolnom? Lesznek jó és rossz magyarok? Én pusztán attól alkalmatlanná válok nemzetem demokratikus polgárává lenni, mert szerelembe estem egy lánnyal?”

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

„Akár királyság, akár császárság, akár pedig köztársaság az állam, az államfőknek mindig érdekük fenntartani a kötelező, általános katonai szolgálatot, azért, hogy hadsereget vezéreljenek, ahelyett, hogy a nemzetet kormányoznák.”

Anatole France (1844–1924)

„Elmondok önöknek egy történetet. Volt egyszer egy köztársaság. Volt alkotmánya, elnöke, kongresszusa, voltak törvényei, szabadságjogai és bírái. Ebben a köztársaságban mindenki szabadon szervezkedhetett, gyülekezhetett, írhatott és beszélhetett. A nép nem volt elégedett kormányával, no de hát leválthatta, s valóban, már csak napok kérdése volt, hogy megtegye. Ebben az országban tiszteletben tartották és figyelembe vették a közvéleményt, a közügyeket szabadon megvitatták. Ez a nép sokat szenvedett, s bár nem volt boldog, az akart lenni, és ehhez joga volt. Sokszor becsapták már, és iszonyattal gondolt a múltra. Vakon hitte, hogy a múlt többé nem tér vissza; büszke volt szabadságszeretetére, és hitte, hogy szentségként tisztelik majd azt. Abban a nemes meggyőződésben élt, hogy senki sem mer kezet emelni demokratikus jogaira. Változásokra, élete megjavítására, haladásra törekedett, és azt hitte, hogy nem kell már sokáig várnia erre. A jövőbe vetette minden reményét. Szegény nép! A polgárok reggel megdöbbenve ébredtek: az éjszaka csendjében a múlt árnyai összeesküdtek és amíg a nép aludt, gúzsba kötötték. Ismerős kezek végezték a munkát. A nép ismerte ezeket az arcokat, ezeket a csizmákat, a halál kaszásait. Nem, ez nem lidércnyomás volt, hanem szomorú, szörnyű valóság. Egy Fulgencio Batista nevű ember hajtotta végre a mindenkit váratlanul ért szörnyű bűntettet.”

Fidel Castro (1926–2016) kubai kommunista politikus

„…most láttam a tévében újból szerencsétlen köztársaságunk elnökének, Husák elnök úrnak a lemondását, amint lábujjhegyen elosont az elnöki székből, mintha mi sem történt volna, mintha csak az időjárásjelentést olvasná föl, lábujjhegyen hagyott itt mindent, amit saját maga, mint az ország első embere főzött. Elsompolygott, mint egy róka… Pedig én azt szeretném, hogy úgy hagyja itt ezt a világot, mint a román Drakula, Maldoror, a rossz legfőbb megtestesítője…”

Bohumil Hrabal (1914–1997) cseh író

„A jenki imperialisták nemcsak Latin-Amerikában érvényesítik beavatkozási politikájukat, hanem Afrikában, Ázsiában és az egész világon is. Ennek ékesszóló bizonyítéka az Egyesült Nemzetek Szervezetének zászlaja alatt végrehajtott jenki intervenció Kongóban. Jelenleg a dél-vietnámi nép ellen irányuló jenki intervenció, valamint az Észak-vietnámi Demokratikus Köztársaság bombázása mutatja a Pentagon és az észak-amerikai monopóliumok beavatkozási politikáját az óceánon túl, fenyegetve a világbékét.”

Fidel Castro (1926–2016) kubai kommunista politikus

„Bizalmat visszaadni nem, csak elvenni lehet. Ha a népszavazás úgy dönt, hogy a Köztársaság elnökét a nép közvetlenül választja, vállalom a megmérettetést; ha úgy, hogy az elnökválasztás joga a tisztelt Házat illeti, magától értetődően elfogadom a Ház döntését.”

Göncz Árpád (1922–2015) magyar politikus, író, műfordító, országgyűlési képviselő

„Imperialista erők vesznek körül bennünket. A világ nem él normális körülmények között; ameddig a jenki imperialisták bűnös bombákat dobnak Vietnám népére, nem mondhatjuk, hogy a megszokott körülmények között élünk; amikor százezernél is több jenki katona száll partra ott, hogy eltaposson egy felszabadító mozgalmat; mikor az imperializmus katonái a világ összes többi köztársaságával jogilag egyenlő köztársaságban szállnak partra, mint Santo Domingoban történt, hogy sárba tapossák szuverenitását, a világ nem él normális körülmények között; amikor hazánk körül az imperialisták zsoldosokat képeznek ki, és a legbűnösebb vandál támadásokat szervezik, amilyen a Sierra Aránzazu esete volt; amikor az imperialisták beavatkozással fenyegetik Latin-Amerika vagy a világ bármely más országát, nem élhetjük megszokott életünket.”

Fidel Castro (1926–2016) kubai kommunista politikus

„Egyedül a demokratikus köztársaság az az államforma, amelyben a Magyar Közösség céljai elérhetőek.”

Fáy Aladár (1898–1963) magyar festő, grafikus, képzőművész tanár

„A 257. cikkely függelékére gondolok, amely kimondja: „Ezt a statútumot a minisztertanács kétharmados többséggel megváltoztathatja.” Ez a jog megcsúfolásának csúcspontja. Ezek az emberek, akik kisajátították maguknak azt a jogot, hogy a közvéleménnyel nem törődve új alkotmányt erőszakoljanak a népre, és maguk alakítsanak kormányt, amely minden hatalmat a kezében tart, ráadásul még a 257. cikkely alapján a szuverenitás fő ismérvét, az első törvény, az alaptörvény megváltoztatásának jogát is maguknak sajátítják ki. Ha a minisztertanács kétharmados többséggel megváltoztathatja az alkotmányt, a minisztertanácsot pedig az elnök nevezi ki, akkor egy embertől függ a köztársaság léte vagy nemléte, minden jog egy ember kezében összpontosul, méghozzá az adott esetben egész eddigi történelmünk legméltatlanabb alakjának kezében. És az alkotmánybíróság ezt hagyta jóvá, ennek következményeit tekinti érvényesnek és törvényesnek? Ez korlátlan hatáskör, amelynek birtokában az alkotmány bármelyik cikkelye, bármely fejezete, sőt az egész alkotmány megváltoztatható! Batista és minisztertanácsa a 257. cikkely alapján megváltoztathatja az idézett cikkelyeket, kijelentheti, hogy Kuba nem köztársaság, hanem örökös uralkodóház által kormányzott királyság, és Fulgencio Batistát királynak nyilváníthatja; feldarabolhatja az ország területét, és eladhatja valamelyik tartományt egy idegen hatalomnak. Ezek mind törvényes rendelkezések lesznek, és önök kötelesek lesznek mindenkit bebörtönöztetni, aki ellenáll, mint ahogy velem is ezt akarják tenni.”

Fidel Castro (1926–2016) kubai kommunista politikus

„Ó, te, Világ köztársasága, ma még csak fény az éjszakába holnapra te leszel a nap.”

Victor Hugo (1802–1885) francia romantikus költő, regény- és drámaíró

„Fel kell számolni az imperialista elnyomást és intervenciót. Az Egyesült Államok hagyja el Dominika területét; vonja vissza csapatait Dél-kelet Ázsiából és Vietnámból; szüntesse be a Vietnámi Demokratikus Köztársaság bombázását, adja vissza a panamai népnek a tőle elrabolt földet, a csatornaövezetet; szüntesse meg Amerika és a világ többi elszegényedett országainak kizsákmányolását; adja vissza a külföldi katonai támaszpontok területét, beleértve Guantánamót; hagyjon fel összeesküvéseivel Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában; legyen vége az imperialista hatalmi rendszernek.”

Fidel Castro (1926–2016) kubai kommunista politikus

„Mert ha igaz, hogy a demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz, úgy igaz az is, hogy a köztársaság, amit építünk vagy magyar lesz, vagy nem lesz. Mert ha magyarellenes lesz, vagy zsarnokságba, vagy anarchiába süllyed.”

Áder János (1959) magyar politikus, jogász, köztársasági elnök

„Féléves miniszterelnökként azt mondhatom, hogy ma Magyarországon nem elég erős a kritikai közélet, nem elég erős a kontroll, a magyar közélet az indokoltnál lényegesen nagyobb belenyugvással figyeli, ami történik. Az új Magyar Köztársaság alapító atyái nagyon tisztességes, erős, működőképes struktúrát hoztak létre, de ebben a struktúrában az élet és az azt meghatározó demokratikus ethosz, a hétköznapok demokráciája, a demokratikus viselkedésmód és kultúra nem egészséges. Ezernyi bajtól szenved. És ebben közös a felelősségünk.
Ebben az értelemben nincs magány, más értelemben viszont van. Abban az értelemben, hogy túlságosan erős velem szemben a megrendelő attitűd. Az ország megváltoztatására vonatkozó igényeket - még közületek is, önök közül is - nagyon sokan megrendelésként fogalmazzák meg: csináld meg, azért tartunk.
Nem az a baj, hogy ha - egyébként méltatlanul - mindenféléket egymás fejéhez vágnak a politikusok. Ezt ki lehet bírni. Nem muszáj politikusnak állni. Az a baj, hogy ezek a viták kikerülik a lényeget. Ezek a viták önmagáról a politikáról, a politika szereplőiről, az egymáshoz való viszonyukról, a felszínről, a fecsegésről szólnak, Magyarországról alig. S végképp nem szólnak az összefüggésekről.
„Ez elképesztő kihívást jelent a következő három évben az igazgatás, az oktatás, az egészségügy, a szociális és munkanélküli-ellátás, a lakástámogatás és a családtámogatás területén. És e területek melyikéről tudjuk, hogy mit csináljunk vele? Egyikéről sem.””

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

„Soha nem volt megbízhatóbb intelligencia ebben a köztársaságban. Washingtonnal egyenlő volt az amerikai szabadság lehetővé tételében.”

Thomas Alva Edison (1847–1931) amerikai elektrotechnikus, üzletember, feltaláló

„A szabadság a kapitalista társadalomban mindig nagyjából ugyanaz marad, mint az ókori görög köztársaságokban volt: szabadság a rabszolgatartók számára.”

Vlagyimir Iljics Lenin (1870–1924) orosz politikus, a Szovjetunió első vezetője

„Minden ősi mesében van valami igaz, és van valami igaz azokban a képzeletekben is, amelyek a köztársaság szimbólumát látják a Jupiter villámait hordozó madárban.”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

„Köztársasági elnökként abban fogom erősíteni a magyarokat, ami személyes meggyőződésemből fakad.”

Novák Katalin (1977) (1977) magyar politikus, köztársasági elnök (2022–)