Idézetek állítás-ről

„azt gondolom, a teret nem lehet görbíteni, azon egyszerű oknál fogva, mely szerint a (matematikailag definiált) térnek nincsenek tulajdonságai. Tulajdonságokról csak akkor beszélhetünk, ha ezt a térdefiníciót kitöltöttük anyaggal, és ezzel az anyaggal foglalkozunk. Azt mondani, hogy nagy testek jelenléte hatására a tér meggörbül, egyenértékű azzal az állítással, hogy valami hatással volt a semmire. Én elutasítom az ilyen nézeteket., (New York Herald Tribune, 1932. szeptember 11.)”

„A tudományba vetett bizalmam azon az alapvető elképzelésemen alapszik, hogy ahogy a tudományban úgy a Buddhizmusban is, a valóság természetének megértését a kritikus vizsgálat követi: ha a tudományos elemzés kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a Buddhizmus adott állításai hamisak, akkor a tudomány megállapítását kell elfogadnunk, és elhagyni azokat az állításokat.”

„Az okos embereknek igen nagy hibájuk, hogy a legbolondabb állítást is igen okosan tudják védelmezni.”

„A Hitel lábra állítását tettem systemám alapkövéül, mert annak nemléte, mint a honi tapasztalás mutatja, legtehetősb nemzetségeinket is megsemmisíti; léte pedig már a legtehetetlenebbeket is bizonyosan előmozdítaná.”

„A modern fizikus tudja, hogyan használja a kalkulusban szereplõ szimbólumot olyan elõrejelzések levezetésére, amelyeket megfigyeléseinkkel ellenõrizhetünk. (…). Így a fizikus, bár állításai nem fordíthatók le a hétköznapi tapasztalat nyelvére, igenis érti a Y szimbólumot és a kvantummechanika törvényeit. Birtokában van annak a fajta megértésnek, amely egyedül fontos megismerés és a természettudomány szempontjából.”

„Kijelentésében maga azt állítja, hogy cselekedeteinket, még ha békések is, el kell ítélni, mert erőszakos cselekedeteket sürgetnek. De logikus ez az állítás? Ez nem olyan, mint elítélni egy kirabolt embert, mivel pénze birtoklásával sürgette a rablás elkövetését?”

„Nagy barátja vagyok a statisztikának; nem mintha azt hinném, hogy az csakugyan annyit bizonyít, mint sokan felteszik, hanem azért, mert mióta minden állításnak statisztikai adatokkal való támogatása divattá vált, a hamis tételek felállítása valamivel több nehézséggel jár, s a tudományos paradoxonok alkotói badarságaikat legalább jobb rendszerben adják elő.”

„Mivel a metafizika sem analitikus állításokat nem akar tenni, sem pedig a tapasztalati tudomány területére nem akar kerülni, ezért vagy olyan szavakat kényszerül felhasználni, amelyeknek nem adja meg az alkalmazási kritériumát és amelyek ezért jelentésnélküliek, vagy pedig a jelentéssel bíró szavakat oly módon kényszerül összeállítani, hogy sem analitikus (illetõleg kontradiktorikus), sem empirikus állítást nem kap. Mindkét esetben szükségszerűen látszatállítások adódnak.”

„Ha viszont a figyelmet a tudomány és a valóság összefüggésére irányítjuk, akkor a tudomány állításainak rendszerében azt látjuk, ami ez valóban, ti. olyan eszközt, aminek segítségével eligazodunk a tények között, a bizonyítás örömének, a végérvényesség érzésének eléréséhez szolgáló eszközt -- s ekkor a „fundamentum” problémája magától átváltozik az ismeret és a valóság rendíthetetlen érintkezési pontjainak problémájává. Ezekkel az abszolút szilárd érintkezési pontokkal, a konstatálásokkal ismerkedtünk meg a maguk sajátos mivoltában; a konstatálások az egyedüli olyan szintetikus állítások, amelyek nem hipotézisek.”

„Népszerűségemet még az alábbi kis eset is jellemzi. Sokat és örömmel jártam az EMKE kávéház sportasztalához. Itt egyszer arról vitatkoztam Cseh Matyival, a Hungária népszerű csatárával, melyikünk a népszerűbb. Matyi kijelentette, ha valaki egy borítékra azt írja "Cseh Matyinak Budapest", azt ő biztos megkapja. Én pedig azt állítottam, ha valaki azt írja "A kis Zolinak Magyarország" – én is biztosan megkapom. Cseh Matyi volt az, aki állításom igazságát bebizonyította, mert amikor a Hungária Svédországban járt, lapot írt, amit megkaptam és amelyen csak ennyi volt a címzés: "A kis Zolinak Magyarország".”

„A veseköves olyan, mint a horgász. Egy kicsit szeret nagyzolni. Ha azt mutatja, hogy babszem nagyságú köve volt, állítását le kell százalékolni. Lehet, hogy csak borsó nagyságú volt a kő. Az orvostudomány különben mindent elkövet, hogy az embernek a veséjében kő kövön ne maradjon.”

„Legyenek tehát mégoly különbözőek is a „konstatálások” és az analitikus állítások, közös bennük, hogy a megértés folyamata egyszersmind a verifikáció folyamata is: értelmükkel egyidejűleg felfogom az igazságukat is.”

„A metafizikai (látszat-) állítások nem írják le sem a fennálló (ebben az esetben igaz állítások lennének), sem a fenn nem álló (ebben az esetben legalábbis hamis állítások lennének) tényeket: nem a tényállások bemutatására szolgálnak, hanem az életérzés kifejezésére.”

„Legyen a te beszéded igen-igen, nem-nem. Mert senki sem szolgálhat egy időben két urat -> : Vagy tehát igaznak fogadjuk el, hogy a háromszög szögeinek összege két derékszöggel egyenlő, és ebben az esetben visszautasítjuk az ellenkező állítást, mint hamisat, vagy pedig megfordítva: igaznak fogadjuk el, hogy a szögek összege nem egyenlő két derékszöggel, és ebben az esetben az egyenlőséget kimondó állítást kell mint szükségszerűen hamisat visszautasítanunk. De vajon volna-e valaki olyan vakmerő, hogy asztrológiának nyilvánítsa Eukleidész geometriáját, amely immár több mint két évezrede a senki által kétségbe nem vont igazság tekintélyével rendelkezik? De ha ezt senki nem merészeli, akkor kötelesek vagyunk visszautasítani a nem-euklideszi geometriát, mint közönséges áltudományt, amelynek nem tulajdonítunk nagyobb lehetőséget, mint amennyit a történelmi fejlődés bármely hasonló bizarr terméke érdemel.”

„Arkhimédész, Hierónnak, Szürakusza királyának rokona és barátja, közölte a királlyal, hogy bármilyen adott erővel bármilyen súlyt lehet mozgatni. Mint mondják, bizonyításának ereje által annyira felbátorodott, hogy kijelentette, ha van egy másik világ, és ő el tud menni oda, akkor azt el is tudja mozdítani. Hierón igen meglepődött, és kérte Arkhimédészt, valósítsa meg állítását, mutasson meg neki egy csekély erővel elmozdított nagy súlyt. Arhimédész kiválasztott magának a királyi flottából egy háromárbócos szállítóhajót, amelyet sok ember nagy fáradsággal vonszolt a partra, és miután sok utast és a szokásos rakományt elhelyezték a fedélzeten, a hajótól egy kissé távolabb leült a partra, és minden nagyobb erőfeszítés nélkül, kezével bonyolult csigarendszert mozgatva a hajót simán és egyenletesen húzta magához, mintha az a vízen siklott volna tova”

„De mi marad meg egyáltalán a filozófiának, ha minden olyan állítás, amely közöl valamit, empirikus természetű és a ténytudományokhoz tartozik? Nem állítások, nem elmélet, nem is rendszer, hanem csak egy módszer marad, nevezetesen a logikai elemzés módszere.”

„Vizsgáljuk meg, hogyan viszonyulnak egymáshoz a lehetséges és nem lehetséges, az esetleges és nem esetleges, meg a lehetetlen és szükségszerű tagadásai és állításai. Mert bizony vannak itt nehézségek.”

„A hit abból áll, hogy elfogadjuk a lélek állításait; a hitetlenség pedig abból, hogy megtagadjuk azokat.”